Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1976-06-01 / 6. szám
Nyolcán tettek sikeres «/ szakmunkásvizsgát Vállalatunknál már hagyományai vannak a szakmunkásképzésnek, hisz a debreceni „Irinyi János” Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet kihelyezett tagozata már 1971-től működik. Idén a harmadik csoport végzett, örvendetes tény, hogy a szakmunkásképzés egyre szélesedik a dohányiparon belül, már nemcsak a gyárakban, hanem a beváltó és fermentáló üzemekben, is működik kihelyezett tagozat. Sajnálatos viszont az, hogy az induló létszámhoz viszonyítva kevesen jutottak el a szakmunkásvizsgáig, időközben igen nagy volt a lemorzsolódás. Ez tette szükségessé, hogy a vizsgákat összevontan bonyolítsák le. Az első csoportban a mezőkövesdiek és kápolnaiak vizsgáztak. Már a szakmunkásvizsgát megelőző osztályvizsgán látni lehetett, hogy alaposan felkészültek, problémák a szakmunkásvizsgán sem lehetnek. A gyakorlati vizsgát megelőző napokban még egyszer eljöttek átismételni a tanultakat. A két év szorgalmas tanulása, az alapos felkészülés, a vizsgadrukk ellenére meghozta eredményét. A két üzem 22 hallgatója között közepes volt a legalacsonyabb minősítés, 11 hallgató jó, egy pedig jeles minősítést szerzett. A jeles minősítésű szakmunkás a mezőkövesdi üzem dolgozója. kinek sikeresen. Egy kitűnő, egy jeles, 9 jó, 9 közepes, és 4 megfelelt eredmény született. A kitűnő minősítésű hallgató a kiskunfélegyházi, a jeles a szolnoki üzem dolgozója. Az egriek reggel még kiegyeztek volna egy kettes minősítéssel, csak vizsgázni ne kelljen, de aztán nem bánta meg senki, hogy mégis „végigszenvedte” a napot. Szakmai gyakorlatot a 8 hallgató a Garant cigarettagyártógépen és a Niepmann csomagoló és celofánozó gépen folytatott. Voltak, akik olyan magabiztosan dolgoztak a gépen, mintha mmdig ott dolgoztak volna. Utána az elméleti tárgyakból kellett számot adni tudásukról: 11 „JÓ MINŐSÍTÉS” így a Kápolna, Mezőkövesd, Szolnok, Kiskunfélegyháza üzemeiben tanuló szakmunkáshallgatók az Egri Dohánygyárban tettek szakmunkásvizsgát szakmai gyakorlatból. A beváltó és fermentáló üzemekben tanulóknak az egri oktató gárda segítséget nyújtott mind az elméleti, mind a gyakorlati tudás megszerzéséhez. Elsősorban a gyártástechnológia megismerése volt a cél, amit a hallgatók igen jól el is sajátítottak. AZ EGRIEK A MÁSODIK CSOPORTBAN A második csoportban vizsgáztak a mi szakmunkáshallgatóink, a szolnoki és kiskunfélegyházi üzem hallgatóival együtt. A beváltó és fermentáló üzem tanulói 24 fővel jelentkeztek vizsgára. De sokszor elmondták, hogy „jó volna egy nappal öregebbnek lenni!” Ez már hozzátartozik egy ilyen nagy naphoz. Minden véget ér egyszer, így a vizsga is, és elmondhatták, hogy mindenszakágazati technológiából, munkavédelem és higiéniából, valamint társadalmi ismeretekből. Az eredmények itt sem maradtak el. Barta Tiborné és Szeredi Erzsébet jeles minősítéssel, Fejes Árpádné és Kiss Bélá- né jó minősítéssel, a többiek közepes minősítéssel kapták meg szakmunkás-bizonyítványukat. Az eredményekhez csak gratulálni lehet és azt kívánni, hogy munkájuk során minél hasznosabban alkalmazzák a két év alatt megtanultakat. N—é NAPIRENDEN: A dohányipari belső érdekeltsé A dohányipar vállalatainak V- ötéves tervi belső érdekeltségi rendszere a tárgya az igazgatótanács júniusi ülésének. Az igazgatótanács előterjesztési anyag — melynek témafelelőse az Egri Dohánygyár — elkészültét nagy viták előzték meg. Különösen így volt ez az utolsó — május végi — munkabizottsági ülésen, ahol a társ- vállalatok képviselőivel együtt dönteni kellett arról, hogy az előzőleg benyújtott javaslatok közül melyek kerüljenek az előterjesztési anyagba. Noha még „csak” előterjesztésre kerülő döntést kellett hozni, a heves viták mégis érthetők, hiszen ez az előterjesztés az alapja az igazgatótanácsi döntésnek s ezt már minden vállalat a „zsebén” fogja érezni. A döntést nehezítette, hogy a társvállalatoktól ugyan mindenhonnan írásban érkezett javaslat, de ezek többségét nem támasztották alá konkrét számszaki elemzések. Ezek hiánya viszont szinte lehetetlenné tette annak eldöntését, hogy melyik vállalat javaslata a jobb, melyik reálisabb, tehát melyikkel érdemes foglalkozni... Kiindulásul végül is az a követelményrendszer szolgált, amelyet az új érdekeltségi rendszerrel szemben támasztani kell, az, hogy: — támassza alá és ösztönözze a dohányipar V. ötéves tervi célkitűzéseinek teljesítését ; — a vállalatokat az iparági összérdeknek megféle" lően orientálja; — alkalmazza a központi szabályozás beépíthető elemeit; — működjék kellő automatizmussal, minimálisra szorítva ezzel egyrészt az eseti döntések szükségességét, másrészt tegye lehetővé, hogy a vállalatok év közben is nyomon követhessék az érdekeltségi rendszer kialakításánál figyelembe vett teljesítményeik alakulását, és végül, hogy — a rendszer a tervidőszakra — lehetőleg — érdemi módosítás nélkül legyen alkalmazható. A munkabizottsági ülésen elhangzottakat összefoglalva azt lehet elmondani, hogy alapjában kétféle álláspont alakult ki. Az egyik talár, úgy summázható, hogy: „jól van minden úgy ahogy van” (szerencsére ez nem sokak álláspontja volt), a másik — és ez volt a többségi vélemény —: tovább kell lépni e tekintetben is, még akkor is, ha az első lépések kisebbek lesznek. Az ülés során a fejlesztési- alap-felosztás elveinek meghatározása váltotta ki a nagyobb vitát, mivel azok a vállalatok, amelyek fejlesztése most következik, a fejlesztési alap teljes központosítását javasolták, míg a többi vállalat az ún- szinttartási keret növelését kérte. Ugyanis évi 2 millió forintos szinttartási keretből nem lehet az állóeszközöket megfelelő műszaki állapotban tartani, felújítani. A szinttartási keret reálisabb elosztását szinte minden vállalat sürgette, hiszen ahogyan ezt Várhelyi József pécsi főmérnök mondta: „jelenleg az a helyzet a szinttartási kerettel, hogy Pécsnek var millió forint évi amort dója, Egernek 14 millió rint és mind a ketten : millió forintot kapunk”, hát nemcsak hogy -kevés, aránytalan is! A hosszú, súlyos vitá az lett az eredménye, h az előterjesztési anyagba vasolják a vállalatok az ig gatótanácsnak, az érdek ség fejlesztési oldalra tői nő kiterjesztését is. Az R-alapelosztás alap veként került leszögezéi hogy a képződő tröszti en ményből a vállalatok — galább is 1976-ban — százalékban bérarányos míg 20 százalékban valar lyen teljesítmény alapján : szesednek. Erre két váltó került előterjesztésre, egyik lényege az, hogy az áp zatok — kiképző, gyártó, ( tékesítő — egymás között ágazaton belül is eredmén tervük teljesítése alapj részesednek. De a reálisa tervezés biztosítása érdek ben a báziseredmény ah történő tervezés negatív ke rekciót képez. A javasolt m sik' módszer szerint a váll latok ágazaton belüli hat konyság szerint részesedne míg az ágazatok egymás k zött szintén eredménytervt teljesítése arányában, miv nincs más olyan alkalm; mutató, amivel lehetne mé ni a különböző tevékenysi gek hatékonyságát. A vita végére a pontot i igazgatótanács teszi, s hog ez a pont milyen lesz, a; már csak következő szí munkban tudjuk közöln mivel az igazgatótanács üle sére lapzárta után került so — B—M — Örmény fiatalok gyárunkban Pályázati felhívási az „ALKOTÓ IFJÚSÁG” mozgalomban való részvételre Május 22-én üzemünkbe látogatott az örmény SZSZK kom- szomolistáinak 4Ó fős csoportja. Baráti találkozó követte, az érdeklődő csoport gyárlátogatását. A KISZ-klub vidám arcú fiúkkal és lányokkal telt meg ezen a délutánon. KISZ-szervezetünket maroknyi, de lelkes társaság képviselte. A kölcsönös bemutatkozás után, Patófalvi Margit megismertette vendégeinkkel üzemünk KlSZ-szervezetének munkáját, majd a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség felépítéséről beszélt. A rövid ismertetőt számtalan kérdés követte, amelyek főleg a mozgalmi munka és a gazdasági munka összefüggéseivel foglalkoztak. A hangulat egyre baráiiabbá vált, kérdések, válaszok röpködtek, amikor egyszerre a mi fülünknek szokatlan, de mégis csodálatos zene hangjai szakították félbe a beszélgetés fonalát. Mi meglepődve, vendégeink dúdolva hallgatták a lágy, dallamos örmény népzenét. A következő percben pezsgővé vált a zene ritmusa, táncra pendült egy fekete fiú és leány, kecses mozdulataikkal elbűvölve a fiataljainkat. Nem csak egyedül táncoltak, közülünk is választottak párt maguknak. A kölcsönös tánctanításban mi is részt vettünk, bemutattuk a népi táncunkat, csárdásunk lépéseit. Az idő rohant, búcsúzni senki nem akart. Vendégeink meghívtak minket, tartsunk velük szállodájukba. Üzemi tartózkodásukat komszomolistákhoz és KISZ- » esekhez méltón fejeztük be. A klub öreg falai aközött örmény és magyar nyelven felhangzott a DlVSZ-induló. Búcsút intvén a gyárnak, a nagyszerű hangulatú találkozói, a kétnyelvű beszélgetést, a szállodában folytattuk. Címek cseréltek, ajándékok találtak gazdát, barátságok kötődtek ezen az estén. Vállalatunk 1976. évben is megrendezi az „ALKOTÓ IFJÜSÁG” pályázatot. Az Egri Dohánygyár gazdasági, párt, KISZ és szak- szervezeti vezetése felkéri a vállalatunknál dolgozó, 35. életévüket be nem töltött fiatal szakembereket, értelmiségieket, illetve ifjúsági közösségeket, hogy vegyenek részt az 1976. évben megrendezésre kerüiő „ALKOTÓ IFJÚSÁG” pályázaton. A pályázaton olyan hasznosítható elméleti és gyakorlati munkák vehetnek részt, (mestermunka, gyártmány, szemléltető eszköz, műhely- modell, makett, terv, újítás, találmány, vizsgaremek, diplomaterv, szakdolgozat, stb.) amelyek szöveggel, képpel, rajzzal, stb. szemléltethetők, illetve tárgyként bemutathatok. Felkérjük a vállalat minden szintű gazdasági, párt és tömegszervezeti vezetőit, hogy a mozgalmat patronálják, tanácsaikkal segítsék. Felhívjuk a KJSZ-vezetők figyelmét a hatékony szervezés lebonyolítására. A PÁLYÁZAT FELTÉTELEI 1. A pályázaton csak azok a 35. életévüket be nem töltött fiatal szakemberek és értelmiségiek, illetve ilyen korú fiatalokból alakult ifjúsági közösségek vehetnek részt, akik az Egri Dohánygyárban dolgoznak, ilietve szakmunkásképző intézetben tanulnak, de az Egri Dohánygyárral tanulóviszonyban állnak. Az Egri Dohánygyárban dolgozó fenti fiatalok közül azok is részt vehetnek a pályázaton, akik a pályázat meghirdetésének ideje alatt a fegyveres testületekben teljesítenek szolgálatot. 2. A pályázatra és kiállításra elsősorban a szocialista brigádmozgalom, a Kiváló Ifjú Munkás, a Kiváló Ifjú Dolgozó, a Kiváló Ifjú Szakmunkás, a Szakma Ifjú Mestere, a Kiváló Ifjú Technikus, a Kiváló Mérnök, a Szakma Kiváló Tanulója mozgalom keretében készülő alkotásokat várjuk, de pályázni lehet bármely — a dohányipar területét érintő — más alkotásokkal is. Azok a fiatalok, akik korábban már nyújtottak be pályaművet, de az valamely hiányosság miatt visszautasításra került, ismételten benyújthatják alkotásukat, ha azt megfelelően átdolgozták, illetve kiegészítették. A már elbírált pályamunkák esetében a kiállításon való szemléltetés céljából szükséges kiegészítések (grafikonok, tablók, folyamatábrák, modellek, makettek, stb.) is elvégezhetők és ezeket utólag is lehet értékelni. Elbírálásra kerülhet olyan komplett pályamű is, amely különböző szakterületen dolgozó fiatalok együttműködésével készült el. 3. A pályázaton olyan hasznosítható elméleti és gyakorlati munkák vehetnek részt, (mestermunka, gyártmány, szemléltető eszköz, műhely- modell, makett, terv, újítás, találmány, vizsgaremek, diplomaterv, szakdolgozat, szakköri termék, stb.), amelyek szöveggel, képpel, rajzzal, stb. szemléltethetők, illetve tárgyként kiállításon bemutathatok. 4. A pályázatok kiértékelésekor azok az alkotások részesülnek előnyben, amelyek 1976. február 1-e után, kizárólag az „ALKOTÓ IFJÚSÁG” pályázatra készülnek. 5. A pályázatra a felhívás mellékletét képező „Jelentkezési lap”-pal lehet jelentkezni, amelyet 2 példányban kell benyújtani az „ALKOTÓ IFJÜSÁG” pályázat vállalti lebonyolításával megbízott Tarnóczi Tibor FMKT- vezetőnél, 1976. május 31-ig. Jelentkezési lapot az alapszervi KISZ-titkároknál lehet igényelni. Az Egri Dohánygyár az alábbi pályadíjakat tűzte ki: 1 db I. díj 3 000 Ft 1 db II. díj 2 000 Ft 1 db III. díj 1 000 Ft A kiemelkedően jó pályamunkák a fenti pályadíjakon túlmenően egyéb anyagi és erkölcsi elismerésben is részesülnek. A pályázat és a kiállítás lebonyolításáról, továbbá a tröszti, illetve országos tárcaszintű pályázati díjakról a későbbiekben adunk tájékoztatást. Eger, 1976. április 2. dr. Domán László sk. igazgató Szovjet segély Szomáliának A Szovjetunió élelmiszereket, építőanyagot, kőolajtermékeket és már árukat szállít térítésmentesen Szomáliának. Az erről szóló megállapodást Mogadishuban írták alá. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság 18 millió rubel kölcsönt kap a Szovjetuniótól a mezőgazdaság, a halászat, az energiatermelés és a közlekedés fejlesztéséhez — jelentették be Abdel Aziz Vali ipari és tervezési miniszter moszkvai látogatásának befejeztével. Szovjet segítséggel» újabb 8000 acre sivatagi területeet változtatnak termővé Dél-Jemenben. T I
