Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1976-02-01 / 2. szám
Cooptáurisf sajtótájékoztatója: Ipari, szakmai programok itthon és külföldön érdekességek j a nagyvilágból A Szövetkezetek Utazási Irodája, a Cooptourist egri kirendeltségének megalakulása — 1973. februárja — óta harmadik alkalommal találkoztak egymással az „úti- marsallok” és az újságírók. Lapunk képviselőjét az egri sajtótájékoztatón Hopp Győző, a Cooptourist budapesti igazgatóságának osztályvezetője, valamint Tóth Mária, a Heves megyei kirendeltség vezetője informálta. Mint elmondották, a különböző pihenő- és szakmai programok iránt megnövekedett az igény. Éppen ezeknek az érdeklődésre számot tartó útiajánlatoknak tudható be, hogy az egri iroda az elmúlt évre tervezett 8,8 millió forintos tervét 11 millióra teljesítette. Elsősorban a hazai és a külföldi szakmai utak jelentettek nagyobb bevételi forrást. Az utazási szakemberek tájékoztatást adtak az idei programokról. Mint hangsúlyozták, céljuk az igények mind tökéletesebb kielégítése, s a segítségnyújtás a szabad idő hasznos eltöltéséhez, a politikai és a szakmai is- merkedőutak megszervezéséhez. Az iroda által kiadott ízléses programfüzet ugyanis csak a töredékét tartalmazza a lehetőségeknek. Az iroda dolgozói ugyanis az üzemek, a vállalatok kérésére a legspeciálisabb útiprogramot is összeállítják. Az üzemekben dolgozó szakembereket az európai országokban rendezendő kiállításokra és vásárokra invitálják a Cooptourist úti- marsalljai. Szerveznek szakmai utakat a grazi, az innsbrucki, a bécsi, a plovdi- vi — ez főként dohányipari —, valamint a lipcsei szak- kiállításokra. A szocialista országok mellett több nyugati állam — például Ausztria, Finnország — szaküzemeibe is ellátogathatnak az érdeklődők. Az üzemfelszerelésekkel, berendezésekkel, illetve a technológiai sorokkal foglalkozó szakemberek májusban adnak egymásnak találkozót az Inglemash—76 elnevezésű moszkvai kiállításon; hasonló programmal várja az érdeklődőket a bakai, októberi kiállítás rendezőbizottsága is. Az automatizálással kapcsolatos újdonságokat Moszkvában, a csomagolástechnikai újításokat pedig Budapesten láthatják a szakemberek a Cooptourist kalauzolásában. Az utazási iroda számos színes társasutazást szervez a nőnapra. Nemzetközi nőtalálkozóra utaznak a Heves megyei nők az idén: Dubrov- nikban, Prágában, Karlovy Vary-ban, az NDK-ban, Ki- jevben és Moszkvában találkoznak az öt világrész nődelegációival. A tájékoztatón elhangzott kérdésekre válaszolva,' elmondták az utazási iroda dolgozói, hogy amennyiben a kanadai partnerrel létrejön az egyezség, úgy a Heves megyeiek is ott lehetnek a montreali nyári olimpiai játékok nézői között... S végül, a hazai lehetőségek közül egy újdonság: áprilisban már vendégeket fogad a mátrafüredi Avar Szálló, ahol a Cooptouristnak külön kirendeltsége lesz. így >az utazni vágyók nemcsak az egri irodában, hanem Mátrafüreden is érdeklődhetnek a különféle — elsősorban hazai — útiprogramok iránt, sőt ebben az idegenforgalmi szezonban már itt is vásárolhatnak szocialista, illetve nyugati valutát. RAVENNA VESZÉLYBEN Az egyik legrégibb olasz várost, az Adriai-tenger partján fekvő Ravennát a talaj süllyedése következtében nagy veszedelem fenyegeti. Geológusok megállapították, hogy az elmúlt nyolcvan évben Ravenna körzetében 40 centiméterrel süllyedt a talaj. Ez kétszer annyi, mint a Velence környéki talaj süly- lyedése ugyanennyi idő alatt. A folyamat különösen az elmúlt tizenöt-húsz év alatt gyorsult meg olyannyira, hogy a város számtalan építészeti szempontból egyedülálló műemléke közvetlen veszélyben van. A jelenség egyik oka a városnak az utóbbi években bekövetkezett gyors iparosodása. Az újonnan keletkezett ipari üzemek a földalatti víztartalékok lényegesen nagyobb részét vonják el, mint amennyi ismét befolyik. A város alatt így üregek keletkeznek. A VILÁG LEGDRÁGÁBB VÁROSAI Stockholm a világ legdrágább városa. Ez derül ki egy amerikai vállalatnak a világ negyvenkilenc városában végzett árelemzéseiből. A svéd főváros után Tokio és Osaka következik. Nyugat- Európa legdrágább városai: Oslo, Genf, Zürich, Koppenhága, Párizs, Bécs, Düsseldorf, Hága, Majna-Frankíurt és Amsterdam. A vizsgálatban az élelmiszerárakat és a ruházati cikkek árát, a szállítási költségeket és a szórakozások árát vették figyelembe. A NAP IS REMEG A „SZUPERZAJTÖL” A Nap állandó sajátrezgéssel rezeg, amely megváltoztatja formáját. A felismerés az arizóniai egyetem méréseinek eredménye, amelyeket a relativitáselmélet bizonyítására szolgáló megfigyeléssorozatban nyertek. A Nap pereme eszerint állandóan fél tucat, 10 és 48 perc közötti frekvenciával oszcillál. Az oszcillációk elhajlása több kilométer, tíz kilométernél azonban sohasem több. Az égitestek sajátrezgései elvileg nem újak: a Föld esetében már néhány éve tudunk róla. A Föld ugyanis úgy ingadozik, mint_egy hatalmas harang, ha erős földlökések elindítják. A Föld rezgései többek között a sarktengely menti összehúzódásból és kiterjedésből állnak, és a földlökés után b zonyos idővel lecsillapodna Hogy a Nap testét a sajá rezgések milyen mértékt» deformálják, még nem ism retes. A jelenséget mindedd csak a napkorong peremén, rendszeres eltolódásaiból s került bebizonyítani. Biz nyos valószínűséggel megá lapítható azonban a „napre gés” oka: az amerikai csili gászo'k szerint hanghullár energia leadások idézik el A napenergia kisugárzá a Nap felszínén semmiké] pen sem egyenletesen me; végbe, hanem állandó hel zavarokkal, amelyek nél óriási napfoltok formájábc jelennek meg. E zavarokból olyan han, hullámok keletkeznek, ami lyek elképzelhetetlen ene giával haladnak végig a N; pon. A Nap belsejének óriá hőmérséklete és a Ne anyagának sajátos összi tétele következtében amelynek egészen kicsi i atomsúlya, minthogy messzi menően hidrogénből és hél umból tevődik össze és nag; részt „negyedik halmazálli potú”, azaz plazmává ionizi lódott — a hanghullámok Nap belsejében másodpei cenként 200 kilométeres sí bességeket is elérnek. Ennek megfelelően nag a hanghullámok energiahoi dozása és fizikai hatása i tehát kézenfekvő, hogy Napban keletkező állanc „szuperzaj” megremegtethe a hatalmas égitestet. A napfizikát a sajátrezg. sek felismerése új eszközhc segítette a Nap belsejéne kutatásában. Miután a gec fizikusoknak a sajátrezgése segítségével sikerült megállE pítani a Föld viszkozitását, napfizikusok is mérési érti keket remélnek a naprezgé: tői a Nap belső életének < az anyag ottani állapotána megítéléséhez. A CSIMPÁNZOK ESZKÖZHASZNÁLAT/ A csimpánzok „termeszha lászatát” már tíz évvel ezelő leírták. Eszközül egy kb. 3 centiméter hosszúságú á vagy fűszál szolgál. A csirr pánzok először lyukat fúrna a termeszek építményéi majd betolják a szerszámo Amint elegendő termesz hangya ráharapott, ismét k: húzzák az ágat és végig húz zák az ajkukon. Nem ilye zavartalan a nomád vándor hangyák „halászása”, mer ezek a rovarok megtá madják a rendzavarót. MOZIK MSO VÖRÖS REKVIEM Oj magyar film 1932. júliusában, alig egy évvel a Bethleni-kormány bukása után, Budapesten rögtönítélő bíróság ítélte halálra és végeztette ki politikai meggyőződéséért és illegális munkájáért két elfogott kommunistát: Sallai Imrét és Fürst Sándort. A közvélemény az utolsó percig nem akarja elhinni, hogy Horthyék valóban ki merik végezni az elítélteket. A gépezetet azonban nem lehetett megállítani 1932. július 29-én délután a Gyűjtőfogház udvarán kivégezték elsőnek Sallait, majd Fürstöt. Ez az ítélet az egész magyar közvéleményt alapjaiban rázta meg. Egy korszak véget ért, egy illúzió alapvetően lelepleződött, és mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a konszolidáció álarca mögött a legkeményebb, legkegyetlenebb terror húzódik meg. A film Sallai Imrének és Fürst Sándornak állít emléket, akik ebben a konszolidáció bűvkörében élő országban helytállásukkal, a per és a kivégzés alatt tanúsított magatartásukkal nemcsak szilárdságról győzték meg az embereket, hanem hősiességükkel képesek voltak a történelem, az egész emberiség dimenziójába átemelni. írta: Hernádi Gyula. Rendezte: Grunwalsky Ferenc. Fényképezte: Ragályi Elemér. Főszereplők: Andorrai Péter fh., Szacsvay László, Lantay Miklós. LEGENDA A NYÜLPAPRIKÄSRÖL Magyar film Gazsi a falu kelekótya mindenese. Mindig vidám, elégedett, mindenki a barátja. A gyerekek néha játszanak vele, csúfot űznek belőle, de ők is szeretik. Igazi barátai azonban az állatok. Jól ismeri az erdei vadak búvóhelyét, szokásaikat, félti őket mindentől, legfőbbképpen a vadászok puskáitól. De a vészt nem lehet feltartóztatni. Megkezdődik a vadászszezon, megérkezik kíséretével a hóbortos grófkisasszony, s megindul a hajtás. A falu lakói számára ez örömünnep, vásár, pénzosztás, szórakozás. Gazsi viszont eszelősen rohan kedvenc nyulaihoz, hogy riassza őket, figyelmeztesse a veszélyre, összegyűjtse, fedezékbe rejtse a fiókákat. Élete kockáztatásával próbálja jobb belátásra bírni a vadászokat, de azok kinevetik, haragszanak rá, amiért megzavarja a kisasszony szórakozását. A jól sikerült nap után szállásadója, a vadászmester visszaküldi Gazsit a hegyoldalba, ottfelejtett bicskájáért. Ott derül ki, hogy a bicska csak ürügy volt, való’ában azt a néhány elrejtett nyulat kell hazavinni, amelyet az előrelátó gazda félrerakott. Otthon aztán a háziasszony finom nyúlpapri- kást készít. Bőven lakmározhatnak a háziak, a gverekek, sőt a kedvenc vizsla is, de Gazsinak még kóstolóba sem adnak egy falatot. Fogadalmat tesz, hogy jövőre ő is eltesz egy nyulat, s megkóstolja azokat a csodálatos ízeket, amelyekből őt most kirekesztették. Egész évben ez a gondolat élteti, miközben a malacokra vigyáz, s neveli az eltévedt nyúlfiókát. Egészen addig, míg el nem jön ismét az ősz, s nem kezdődik el az úi vadászszezon. Tersánszky Józsi Jenő regényéből írta és rendezte Kabay Barna. Fényképezte: Illés György. Főszereplők: Wojciech Siemion, Garas Dezső, Halász Judit. (szilvás) Jubileumi jutalom 25 éves munkaviszonyuk után 1976 január—február hónapban az alábbi dolgozók részesültek jubileumi jutalomban: Bárdos Jőzsefné szb-titkár, Bata János tekercselő, Csizik Istvánná csoportvezető szivarcsomagolás, Csutorás Sándorné minőségellenőr meo, Deák Sándorné csomagoló szivarcsomagolás, Fekete Miklósné minőségellenőr meo, Gyenes Sándorné borítékanyag válogató szivarelőkészítés, Kelemen Mihály villanyszerelő csoportvezető műhelyek, Király Sándor anyagmozgató készáru raktár, Kiss József beállító lakatos filtergyártás, Kuzman Gyuláné bábgépve- zető gépi szivar, Papp Gáborné (Ipacs E.) csomagoló szivarcsomagolás, Rakusz Sándorné bálabontó cigerettaelő- készítő, Slézia István kocsányvágó cigarettaelőkészítő, Szarvas Györgyné csoportvezető cigarettaelőkészítő, Tábori Ignácné borítéknedvesítő szivarelőkészítő, Tóth Sándorné (Lintallér M.) előválogató szivarelőkészítő, Varga István kéziraktári anyagmozgató cigarettaelőkészítő, Vass Kálmán karbantartó lakatos cigarettaelőkészítő. Mindannyiuknak szeretettel gratulálunk és további munkájukhoz sok sikert kívánunk. Vizsgáztak a dohányfeldolgozó szakmikástanulóK A dohányfeldolgozó szakmunkástanulók három tárgyból — elektrotechnikából, táplálkozás élettanból és üzemgazdaságtanból — tettek vizsgát a hónap végén. A szóbeli beszámolót megelőző napon szakrajzból írásbeli munkát készítettek. A hallgatók komoly fel- készültséggel készítették el szakrajz dolgozataikat, az átlag osztályzat 3,8. A szóbeli beszámoló is mindenkinek sikerült. A tanulók valamivel több, mint „egészséges vizsgadrukkal” jelentkeztek vizsgára. Ennyire izgulni nem kellett volna, hisz mindenki foglalkozott annyit az anyaggal, hogy sikeres vizsgát tehessen. Az átlag osztályzatok a következők: — elektrotechnika: 2,8 — táplálkozás élettan: 3*0 — üzemgazdaságtan: 3,4 A legjobb eredményt Fejes Arpádné és Barta Tibor- né érték el, három tárgyból jelesre vizsgáztak. Ezek után már csak a szakmunkásvizsga maradt hátra. Ezeknek a tárgyaknak meg- ta: ulására most kell az utolsó harmadban nagy súlyt fektetni és rövidesen újabb végzett szakmunkásokat üdvözölhetünk vállalatunk munkásai között. N—é. HUMOR — Mivel van megpakolva ez a két nagy teherautó? — Az egyiken van az építőanyag, a másikon az építési engedélyhez szükséges papírok! * — Szomszéd, mitől van ez a nagy púp a fején? — A feleségemtől. — Azt hittem, a felesége elutazott. — Én is! % Útközben hazafelé egy részeg ember véletlenül nekimegy az egyik járókelőnek. Kap egy pofont. — Jé, már otthon vagyok? — kiált fel a részeg. * — Hova sietsz ezzel a nagy demizsonnal? — Az aranylakodalmat ünnepeljük. — Aranylakodalom? Ha jól tudom, öt éve házasodtatok össze. — Igen, de nekem ötven- nek tűnik. * — Mit szól a feleséged hozzá, hogy ilyen későn jársz haza? — Nőtlen vagyok. — Akkor miért jársz ilyen későn haza? — Fiacskám, megetted a narancsot? — Igen papa. A villamoson. — Ugye nem dobtad ki az ablakon a héját? — Nem. Bedugtam egy bácsi zsebébe. • Az étteremben egy házaspár ül az asztalnál, velük hároméves kisfiúk. — Két konyakot — rendel a férj. — Papa, a mamát nem kérdezed meg, hogy akar-e inni valamit? * Határállomáson. — Konyak? Cigaretta? — teszi fel a kérdést a vám- tisztviselő. — Köszönöm, inkább kávét kérek! * Órásnál. — Szeretnék egy órát vásárolni a hivatalba. — Faliórát parancsol, vagy ébresztőórát? * Éjszakai történet. — Uram, nem látott a közelben rendőrt? — Egyetlen rendőrt sem láttam. — Akkor fel a kezekkel, pénzt vagy életet! A csimpánz éppezért itt 1« nyegesen hosszabb „horgász botot” használ, nevezetese egy kb. 70 centiméter hosz szúságú faágat, amelynek le veleit és nemegyszer a kér gét is már előzőleg eltávolí tóttá. Amikor a felriasztó! hangyák még kb. 15 centi méternyire vannak a man csától, a csimpánz gyorsa: visszahúzza a botot és sza bad kezének hüvelyk- és mu tatóújjával gyorsan össze gyűjti a hangyákat. Szájáb veszi és igen gyorsan elrúg ja őket, feltehetőleg, hog még azelőtt szétaprítsa őke: mielőtt belaharapnának szájába. EGRI DOHÁNYGYÁR a# Egri Dühi.r.y vü*ar ia.pt» Felelő» Ktt»rkir*£tö k \p( t ■ Képek: SZIGETI ZOLTÁN Tew-iiui + Fele-iős Kiaőt KOSZTJCÄIU9 FERENC Megjelenik havunw ■ka'»*«. Előflrete« dl) évi. fr 4terke«rtAri*8 m© Bgn Dohányr\*' ' Kiadja a Heve* rrmsf;y*M *"* Vállalat fff» ftjfér Belől»' p|*a a ' a Heves megyei Nyomda Vállala Eger, Vincellériskola út 3 »OLVM»)«*
