Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1976-11-01 / 11. szám
Megszervezni? Hogyan? Az előző részekben sorra vettük azt, hogy mit, miért és hol kell megszervezni. A következő kérdés az: hogyan végezzük a szervezést? Egy teljesen új szervezetet kell létrehoznunk, vagy a meglevőt kell átalakítanunk? Mindent át kell alakítanunk, vagy csak egy kis részt? Nézzük meg ezt egy kicsit részletesebben egy házépítés példáján. MEGSZERVEZES ha ház Abban az esetben, most kezdünk hozzá a építéséhez, akkor megtervezzük, hogy hány helyiség (szoba, konyha, fürdőszoba, stb.) legyen benne. Azt is megtervezzük, hogy az egyes helyiségek mérete (hossza, szélessége, magassága) milyen legyen. A rendelkezésünkre álló telek nagyságán és az anyagi lehetőségeinken kívül semmilyen más megkötöttséggel nem kell számolnunk. Szabadon megtervezhetjük tehát azt, hogy milyen legyen a házunk. A szervezés vonatkozásában ezt az esetet megszervezésnek nevezzük, amit a szak- irodalom így fogalmaz meg: „... megszervezés (új szervezés) újonnan alakuló vállalat működési rendjének szabályozása, addig még nem létező szervezet létrehozása ...” ÁTSZERVEZÉS •Megterveztünk és felépítettünk egy házat. Előfordulhat, hogy hosszabb, rövi- debb idő eltelte után a ház nem felel meg az igényeinknek. Pl. növekedett a család létszáma, a fiatal házasok a szülőknél maradtak, vagy más egyéb okból. Felvetődik az, hogy a házat át kellene belülről alakítani. Például a szobák ajtaját át kell helyezni, új válaszfalat kell építeni, vagy a belső elrendezést, a helyiségek elhelyezését teljes egészében változtatni akarjuk. Az ilyen változtatásokat meg- . valósíthatjuk, de nem cselekedhetünk olyan szabadon, mint a felépítés előtt. Az átalakításnál adottságként kell figyelembe vennünk a ház négy oldalfalát, illetve azok hosszát, a ház magasságát. Abban az esetben, ha nem akarunk mindent átépíteni, akkor a változatlanul maradó részekhez is alkalmazkodnunk kell. Az ilyen jellegű munkát átszervezésnek nevezzük, amit a szakirodalom így fogalmaz meg: „. . . átszervezés (újjászervezés, reorganizáció) valamely működő vállalat szervezetének, vagy egyes munkafolyamatainak a megadott cél gazdaságosabb teljesítésére alkalmassá tétele, esetleg más célok teljesítésére való átalakítása. Ennek során az elavult, bonyolult, munkaigényes, vagy éppen szükségtelenné vált eljárásokat ésszerű megfontolásokon alapuló, megfelelőbb módszerekkel és eszközökkel cseréljük fel.” Általános, VAGY RÉSZLEGES Valami miatt szükségessé vált tehát a ház átépítése. Ha csak egy szobát kívánunk átalakítani, akkor nem fogjuk az egész házat átépíteni, hanem csak az átalakítani kívánt szobát, vagyis csak a ház egy részét, egy részlegét építjük át. Az ehhez hasonló szervezést részleges szervezésnek nevezzük. „Részleges ... átszervezésnek a vállalatnak csak egyes munkafolyamataira, vagy szervezeti részegységeire kiterjedő ésszerűsítő változtatások.” A ház belső terének, valamennyi helyiségének az átalakítása az általános szervezésnek felel meg: „Az átszervezés általános. ha célkitűzése a vállalat egészére, vagy a funkciók .nagy részére vonatkozó átalakítás. Főként gyárrekonstrukciók (a termelőberendezés teljesítőképességének, összetételének, korszerűségének, technológiájának, te- lepítettségének beruházással járó fejlesztése) kapcsán válik szükségessé;...” Ilyen általános átszervezés volt vállalatunk életében például a filteres cigaretták gyártására történő átállás. SZERVEZETTSÉGFEJLESZTÉS A tudomány és a technika állandóan fejlődik. A régieket újabb, korszerűbb gépek, berendezések követik. Ha nem akarunk lemaradni a fejlődéstől, akkor igyekeznünk, meg kell vásárolnunk, üzembe kell helyeznünk a korszerű gépeket. A technikai fejlődéssel együtt a szervezés módszerei és eszközei is fejlődnek. Ha korszerű módszereket nem alkalmazzuk, akkor lemaradunk versenytársainkhoz képest, egy helyben topogunk és nem fejlődünk. Ha a szervezés célja a korsze rűbb módszerek alkalmazása, akkor szervezettségfejlesztő átszervezésről beszélünk. amit a szakiroda- lom így fogalmaz meg: „A szervezettség-fejlesztő átalakítások lényegében a belső vállalati viszonyoknak a korszerű üzemszerve zési színvonalhoz való közelítései, törekvések a tudományos és tapasztalati ismeretek hasznosítására.” gyakori feladat az egyszer elért színvonal tartása. A külső, vagy a belső körül mények megváltozása esetén lényeges feladat a szervezettség fenntartása. Ha például nagyobb teljesítőié nyű gépeket alkalmazunk, akkor ehhez is ugyanolyan zökkenőmentesen kell biztosítani az anyagokat, mint a kisebb teljesítményűhöz, „A szervezési beavatkozás szükségességét kiváltó okok következő csoportja az át szervezési a megváltozott külső, vagy beláo körülményekhez való alkalmazkodás, a szervezettség fenntartása céljából igényli.” HIBAKIKÜSZÖBÖLÉS A valóságban leggyakrab ban a hibakiküszöbölő szer vezés fordul elő. Az ilyen megindítására a gyakran naponta ismétlődő káros gazdasági jelenségek (magas selejtképződés, gyakori és sok gépállás, normán felüli anyagfelhasználás, stb.) kényszerítenek. Vállalatunknál az üzemrészi DH-akcióbizottságok (ÜDHAB-k) tagjai összegyűjtik a felmerült problémákat és az ülésen javaslatot készítenek a megoldásukra. Feltárják tehát azokat a hibákat, amelyek egy- egy részterületet, részleget érintenek és a hiba kiküszöbölésére intézkedéseket hoznak. Az üzemi DH-akció- bizottságok tagjainak ez a tevékenysége tulajdonképpen hibakiküszöbölő, részleges átszervezés. Az ÜDHAB- tagok tehát jelentős szervezési munkát végeznek, ami az adott üzemrész és a vállalat eredményében is megmutatkozik. Figyelembe kell azonban venni, hogy a leggyorsabb és a legtökéletesebb hibakijavításnál is gazdaságosabb a megelőzés! Zagyva Béla Könyvekről Nemrég jelent meg a Kossuth Kiadó gondozásában — az üzemi politikai könyvterjesztőnknél is bzionyára kapható lesz — August Bebel: „A nő és a szocializmus” című munkája. A könyv először 1879-ben jelent meg Lipcsében, magyar fordításban pedig 1895-ben, a híres Guttenberg Könyvnyomda kiadásaként látott napvilágot, s a marxista tanok első magyar- nyelvű tolmácsolása volt. A könyv négy fejezete közül kettő. — Állam és társadalom. A társadalom szocializálása — igen tömören, kitűnő összegezését ad ja Marx és Engels tanainak. ,,kettős haszon”, a nőkérdés egyedülálló és lényegében ma is helytálló feldolgozása és marxizmus tömör áttekintése teszi ezt a könyvet valójában érdekessé és értékessé. August Bebel nem volt sem doktor, sem professzor, mint pályatársai közül annyian. Alá pos autodidakta tudása mellett tiszta emberségét kínálja az olvasónak, teszi munkáját olvasásra, tanulásra méltóvá. Nehéz helyzetben ROMLOTT A BALESETELHÁRÍTÁSI TEVÉKENYSÉG soha rossz Illyés Gyula közösségi tudatot alakító írásaiból került ki „Itt élned kell” című gyűjtemény anyaga, amely az író gazdag publicisztikai életművének válogatása. E könyvben megjelent írások a nemzeti érzés és a haladó meggyőződés természetes egységét hirdetik. Illyés több írásában foglalkozik a nemzeti tudat szerepével a szocialista társadalomban, a patriotizmus és az internacionalizmus egymást kiegészítő elemeivel. ö is vallja azt, amit Széchenyi István vallott több mint egy év százada: az emberiségnek is érdeke, hogy a magyar nyelv, i magyar kultúra fennmaradjon. Illyés műveiben meggyőződését adja, hogy a magyar népnek a világ népeinek együttesen sok tennivalója van. A reményt sugárzó cím — melyet Vörösmarty verséből idéz — az egész könyvet áthatja. Illés Endre: „A só íze” című könyve elsősorban azoknak jelent csemegét, akik szívesen olvasnak úgynevezett „írói arcképeket” a magyar irodalom-, és művelődéstörténet klasszikus alapjairól és huszadikszázadi hőseiről A klasszikusokat Apáczai Csere János, Tótfalusi Kis Miklós, Hermányi Dienes József, Kölesei Antónia és Bérezi Károly képviseli. Illés mindannyiukról sok adatot ismer és legendáiknak is utánajár. A huszadik századi hősök, akik közül többen barátai is voltak — Babits. Kosztolányi, Móricz, Nagy Lajos, Osvát Ernő, Szép Ernő, Illyés Gyula, Dé- ry Tibor és Rónai György — kerülnek segítségével közelebb az olvasóhoz. Ezeket a portrékat a fokozott személyiség, az emlékek felsorakozó sokasága, az író és hősei között valaha létrejött bensőséges viszony teszi nagy érdeklődésre számottartó olvasmánnyá. Az utóbbi években nem kellett ilyen eredményeket ismertetni a vállalat dolgozóival, mint napjainkban. Az utóbbi alig több, mint egy hónap alatt 5 dolgozót ért üzemi baleset vállalatunknál. Ez nagyon magas baleseti arány a vállalat előző évi jó munkavédelmi tevékenységéhez viszonyítva, de az ez év első nyolc hónapjához viszonyítva is. Az előző három év átlaga 9 baleset 223,6 kieső munkanap. Az első nyolc hónap- alatt 5 baleset történt 85 kieső munkanappal. A jelenlegi 5, balesetet szenvedett dolgozó közül még hárman táppénzes állományban vannak, és így az eddig 80 kieső munkanap további emelkedése, sajnos elég jelentősen várható. Ez egyúttal azt is mutatja, hogy a sérülések között nehezen gyógyuló, komolyabb károsodást okozók is vannak. A baleseteket külön súlyosbítja az a tény is, hogy ezek olyan dolgozókkal történtek meg, akik régen (legalább 8 éve) vannak abban a beosztásban és a munkafolyamat, amelynél a sérülésük bekövetkezett, szinte kivétel nélkül megszokott, rendszeres tevékenységeik közé tartozik. A baleseti • helyzet ilyen irányú váratlan változása, nagyon nehéz feladat elé állította vállalatunkat, hiszen ezzel a kiesések a termelési feladatok teljesítését is jelentősen befolyásolják, nem is szólva az erkölcsi veszteségekről, a balesetek emberi oldaláról. A vállalatunk reményei minimálisra csökkentek ezek alapján bármiféle erkölcsi— anyagi elismerés terén. Hagyományosan jó eredményeink voltak a tröszti és megyei munkavédelmi versenyben is, és sajnos már ezen a területen sem sok a valószínűsége az elismerésnek, a tőlünk elvárt jó munkavédelmi tevékenységnek. Az előzőeken kívül az is nehezíti helyzetünket, Hogy a baleseteinknél elsősorban olyan mindennapos szabályok megszegése volt a döntő, mint pl.: figyelmetlen gépindítás; mozgó gépbe történő benyúlás; mozgó gépen anyagigazítás; mozgó gépen végzett, szinte lehetetlen helyen levő alkatrész beállítása, amiknél hatásos műszaki megelőzésre gyakorlatilag nincs lehetőség. Ha erre mód nyílna nyu- godtabban nézhetnénk a jövő elé. A fő problémát az jelenti, hogy ezek a balesetek a sérültek, közvetlen munkatársaik szabályos, körültekintő munkájával megelőzhetők lettek volna. Sajnos ennek biztosítása, elérése sokkal nehezebb, mint pl. egy védőburkolat felszerelése. Talán a legfőbb tanulság ezekből az, hogy bármilyen gyakorlott is valaki, soha, — sem vélt, sem valós termelési érdekből, — ne egyszerűsítse le senki a kezelési utasításokból, oktatásokból megismert szabályokat. Pontosan ezzel a magatartásával növelheti a vállalati gondokat és ronthatja az eredményeket. Ne képzelje soha senki azt, hogy a másik dolgozó ügyetlen, és neki azért nem sikerült a szabályokkal ellentétes tevékenység, mert a szabálytalanság törvényszerűen magával hozza előbb vagy utóbb a sérülést, a megtorlást. A gép nem válogat, ha lehetősége van, büntet, a „baj” az, hogy nem minden alkalommal, fgy alakul ki sok esetben az a téves elképzelés, hogy engem ismer a gép, „csukott szemmel megcsinálom”, stb. Az előzőek alapján is nyilvánvaló, hogy a balesetek elkerülhetők, és elsősorban a jelenlegi ismereteink fel- . használásával, minden különösebb új előírás és műszaki megelőzés színvonalának változtatása nélkül. A vezetők közvetlen munka- irányítók ellenőrzési kötelezettségének csökkentése, lebecsülése nélkül alapvetően fontos, szinte létkérdés minden dolgozó aktív segítése a balesetmegelőző munkában. Ez a tevékenység közös, mert csak az lehet, de közös az eredmény és eredménytelenség is. SZERVEZETTSÉG FENNTARTÁS A fejlesztésen kívül igen Termelőt és gyártók találkozója a dohánygyárban Hagyomány már, hogy minden évben találkozót rendez az Egri Dohánygyár, ahol az ország legnagyobb dohánytermelő gazdaságai és a cigarettagyártók képviselői cserélnek véleményt. Erre került sor a közelmúltban Egerben, a dohánygyár nagytermében. A megjelenteket dr. Domán László, igazgató köszöntötte. Ezután Vidéki Imre, a Dohányipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgató-helyettese adott tájékoztatást a dohánytermelés és a cigarettagyártás aktuális kérdéseiről. Elmondta, hogy Magyarországon jelenleg évente nyolcezer tonna import dohányt dolgoznak fel. Ez jelentős kiadást jelent az államnak, ezért a következő években ennek csökkentésére kell törekedni. A dohány világpiaci ára évről-évre nő, így alapvetően fontos, hogy hazai mezőgazdasági nagyüzemek megtermeljék a szükségletet. A hetvenes évek elejétől fokozatosan fellendülőben van a termelés. Az országban ma már egyre több gazdaságban iparszerűen termelik a dohányt, amely gazdaságos. 1980-ig további területnövelés várható, melyek nyomán újabb gazdaságokban valósítják meg az iparszerű dohánytermelést. A tájékoztatót vita követte. A vendégek ezután Huszti Ferenc főmérnök kalauzolásával megismerkedtek az Egri Dohánygyár munkájával és termelésével. Munkajogi ismeretek A MUNKAVÉGZÉS II. Üzemi lapunk szeptemberi számában ismertettük azokat a kötelezettségeket, amelyek a munkavégzés terén a vállalatot terhelik. Mostani cikkkünkben a dolgozót ezen a területen terhelő kötelezettségeket és jogokat tárgyaljuk. A munkavégzéssel kapcsolatban a dolgozókat — a Munka Törvénykönyvének szabályozásai szerint — terhelő kötelezettségek a következőkben foglalhatók ösz- sze: 1. A dolgozó köteles a kijelölt időben és helyen munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidőt a . részére kijelölt helyen munkában tölteni. 2. A dolgozó a munkát — eltérő megállapodás hiányában — a vállalatnak azon a telephelyén köteles végezni, ahol a munkaszerződést megkötötték. A vállalat a dolgozót azonos telephelyen és munkakörön belül, változatlan személyi alapbérrel más munkahelyre oszthatja be, illetőleg a változó munkahelyre alkalmazott dogozót bármelyik telephelyén, illetve munkahelyén foglalkoztathaf ja. 3. a dogozó köteles ideiglenesen munkát végezni állandó munkahelyén kívül és más vállalatnál is. 4. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei teljes kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak- felettesei utasításainak, valamint a szakmai szokásoknak megfelelően elvégezni5. A dolgozó — indokolt esetben — munkakörébe nem tartozó munkát is köteles átmenetileg ellátni. 6- A dolgozó köteles az állami, szolgálati illetőleg üzemi titkot megtartani. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amey munkaköre betöltésével ~ összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a vállalatra vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. 7. A dolgozónak munkatársaival együtt kell működnie és munkáját úgy kell végeznie. valamint általában oyan magatartást kell tanúsítania, hogy az más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő. 8. A dolgozó köteles munkahelyén kívül is munkaköréhez méltó magatartást tanúsítani. Ezekkel az alapvető kötelezettségekkel kissé részletesebben is foglalkoznunk kell egyrészt, hogy megmutassuk kötelezettség belső tartalmát, másrészt pedig azért, mert a Munka Törvénykönyve a munkavégzés során a dolgozókat megillető jogokat szorosan e kötelezettségekhez kapcsolva tárgyalja. 1. A Munka Törvénykönyvének az a rendelkezése, hogy a dolgozó munkára képes állapotban köteles mun., kahelyén megjelenni, tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy a dolgozó a munkahelyén történt megjelenés ^ után, az adott munkahelyre előírt általános és különleges elvárásoknak megfelelően és a munkahelyi vezetője által munkába állítható legyen. Nyilvánvalóan nem fele még ennek a követelménynek az a dolgozó, aki ittas állapotban, vagy egyáltalán szeszes ital hatása alatt állva jelenik meg a munkahelyén. A jogszabály bizonyos esetekben mentesíti a dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól. Ezek az esetek a következők : a) állampolgári kötelezettség teljesítése, b) házastársa, gyermeke vagy szülője halála esetén a temetésen való részvétel érdekében esetenként legalább egy munkanap, c) a keresőképtelen betegség vagy egyéb elháríthatatlan ok, d) kötelező orvosi vizsgálat. valamint véradás miatti távolmaradás, „ e) egyéb jogszabálynál fogva ,vagy a vállalat engedélyével a munkavégzés alól történt felmentés. A fenti esetek egy részében a dolgozó átlagkereset térítésére jogosult, mint például állampolgári kötelezett- pégek teljesítésé, (szavazás, hatósági, bírósági, munkaügyi döntőbizottsági idézésre tanúként való megjelenés, tanácstagként való eljárás, stb.) az előzőekben ismertetett esetekben temetésen való részvétel miatt egy munkanapra, vagy a véradást történő rendkívüli berendelés esetén a teljes mulasztott munkaidőre. stb-, más esetekben pedig csak a távolmaradást kell igazoltnak tekinteni, de átlagkereset térítésére a dolgozó nem jogosult. Ilyen eset például az, ha a dolgozó bíróság vagy munkaügyi döntőbi- zotság előtt ügyfélként, tehát a sáját ügyében, a saját érdekében jár él, vagy például keresőképtelen betegség esetén, amikor a dolgozó táppénzre jogosult. Minden távolmaradás esetén azonban kötelezettsége a dolgozónak, hogy a távol- maradását előre — ha pedig ez nem lehetséges, mihelyt arra mód nyílik — hozza tudomására a közvetlen felettesének, vagy a vállalat arra kijelölt dolgozójának. és ha a távolmaradás oka megszűnik, úgy a munkahelyén haladéktalanul jelentkeznie. 2- a vállalat érdekében esetenként a munkaerő átcsoportosítására is szükség lehet, akár hosszabb, akár rövidebb időre. Ezt teszi lehetővé a Munka Törvény- könyvének az a rendelkezése, hogy a dolgozó átmenetileg munkakörébe nem tartozó munkát is köteles ellátni. A dolgozó érdekében áll ezzel kapcsolatban az a további rendelkezés, hogy a beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel a dolgozóra nem járhat aránytalan sérelemmel és nem sértheti eredeti munkakörére járó munkabére szerinti jogát sem. Ez utóbbinak biztosítására a jogszabály úgy rendelkezik, hogy ha a dolgozó átmenetileg munkakörébe nem tarozó munkát végez (pl. mást helyettesít) az általa ténylegesen betöltött munkakörre előírt munkabér illeti meg, ami azonban nem lehet kevesebb, az eredeti munkakörében előírt átlagkereseténél, Bizonyos fokig másképp alakul ez a szabályozás a havidíjas dolgozó esetében, mert őt a magasabb munkakörű dolgozó helyettesítése esetén a. magasabb munkakörnek megfelelő munkahér csak akkor illeti meg. ha: egyfolytában 30 napon túl: • helyettesit. DOWÁNVGYÁR t ; im r r;
