Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1976-11-01 / 11. szám

NOVEMBER 59 évvel ezelőtt, 1917. no­vember 7-én kirobbant a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. A forradalom porba dön­tötte a cári Oroszország gyűlöletes társadalmi rend­szerét, államosította a gyá­rakat, a bankokat, a föld méhének kincseit, a keres­kedelmet, a földet a parasz­tok örökös használatába ad­ta. Teljesítette Oroszország millióinak leghőbb vágyát, megteremtette a békét. Az elnyomottak, az éhbérért dolgozó munkások, a nyo­morban tengődő muzsikok, az értelmiség legjobbjai el­szánt akarattal lendültek harcba a forradalom védel­mében. Érezték és tudták, hogy a cári rendszer romja­in egy jobb, szebb és embe­ribb világ születik majd. Az imperialista hatalmak az Októberi Forradalom bel­ső ellenségeinek segítségére siettek, s mindent ' megtet­tek, hogy eltiporják a forra­dalmat. Kísérletük azonban szánalmas kudarcba fulladt. A világ országainak el­nyomott százmilliói, Nyu- gat-Európa gyárainak mun­kásai, Kelet-Európa földbir­tokosainak napszámosai é£ béresei, a kínai kulik, a gyarmatok ültetvényein gör­nyedő munkások, remény­kedő szívvel tekintettek a felpirosló vörös csillagra, örültek minden sikerének, segítették amennyire ere­jükből tellett. S a győztes Októberi For­radalom igazolta e százmil­liók reményeit. A forrada­lom nyomán kialakult szo­cialista rendszer gyökere­sen megváltoztatta a világ legnagyobb országa népei­nek életét. A forradalom harci zaja új korszak beköszöntét je­lezte a világ fejlődésében is, kezdetét vette a proletár- forradalmak, a kapitaliz­musból a szocializmusíja va­ló átmenet, egyre több nép szocialista útra térésének korszaka. A zsenge palántából 59 év alatt hatalmas szálfa lett! Ma már alig van olyan or­szág a világon, ahol ne dol­gozna kommunista párt, ahol ne lennének kommu­nisták. S a kommunisták a Nagy Október nyomdokán haladva csapásokat mérnek a kapitalista rendszerre, siettetik elkerülhetetlen pusztulását. Mi, magyar kommunisták mindig a Nagy Október ta­nítványainak tartottuk ma­gunkat, megfogadtuk taní­tásait. Büszkék vagyunk arra, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzel­me után elődeink az' elsők között voltak a világon, akik meghallották a Nagy Október hívó szavát. Százezer magyar interna­cionalista ragadott fegyvert Október védelmére, mert tudták, hogy az oroszorszá­gi harcmezőkön a magyar nép szabadságáért is küzde­nek. Másfél év múltán az itt­honi munkások, parasztok és katonák is Október sza­vát követték, fellázadtak a kizsákmányolás ezer éves­nek hirdetett rendszere el­len. A Magyar Tanácsköz­társaság 133 napig állt fenn csupán, de e rövid idő alatt is ragyogó lapokat írt a tör­ténelem könyvébe. S amikor 1944—45-ben az Októberi Forradalom gyer­mekei — a fasiszta hadakat üldözve maguk előtt — szá­munkra is elhozták a sza­badságot, a magyar munká­sok, parasztok és értelmisé­giek élni tudtak a szabad­sággal. Utunk az e Ildi vetkezett súlyos hibák, az ellenforra­7 dalmi támadás ellenére fel­felé ível. Tudjuk, hogy eredménye­inket, szocialista rendsze­rünket, jó hírünket és te­kintélyünket a világban an­nak köszönhetjük, hogy megértettük és helyesen al­kalmaztuk Október tanítá­sait. Éppen ezért hirdetjük tiszta szívvel: hűnek maradni a Nagy Ok­tóberhez, ez további sikere­inknek záloga. ★ Az ünnepi beszéd elhang­zása után dr. Domún László igazgafó a társadalmi mun­kában legaktívabban részt­vevő dolgozóknak pénz. és tárgyjutalmakat adott át. Pénzjutalomban részesül­tek: Molnár Irén, Petrányi János, Prokaj Kálmán, Szarvas Aladárné, Bódi L ászióné, Fehér Gyuláné, Szinok Lajosné, Utes Ist­ván, Kaszás Tibor, Pató- falvi Margit. Tárgyjutalomban része­sültek: Bodnár Bernát, Fo­dor János. Gál Jánosné, Ja- kubik Istvánná, Király Sán­dor, Stáber Mária, Üjlaki Sándor, Birincsik Sándor, Csizik Istvánná, Iván Ti~ borné, Juhász Antalné, Me­zei Istvánná, Sebe Józsefné, Szécsi Istvánná, Bukta Jó­zsef, Dancsi Katalin, Halász László, Kiss Albert, Máté Ildikó, Pókné Makai Györ­gyi­Kiváló Ifjúgárdista címet érték el, és a vele járó pénzjutalmat: Tóth Tibor, Tóth Éva, Kállai Erika. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 59. évfor­dulója alkalmából a Polgá­ri Védelmi kiképzési felada­tok végrehajtása terén az elmúlt évben végzett kie­melkedő tevékenységük el­ismeréseként az alábbi elv­társak részesültek dicséret­ben és jutalomban: Kele­men Mihály, Üjlaki Sándor, Bukucs Anna, Gyenge Ist­vánná, Dudás Teréz, Simon Miklósná, Novak Sándorné, Kovács Lászióné, Vincze Jó­zsefné, Őszi Jánosné, Ha­rangozó Etelka, Gajdácsik Lászlóné, Morvái Erzsébet, Magvasi Dezsőné. _ Műszaki könyvhét vállalatunknál A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szö­vetségének Heves megyei Szervezete évről-évre prog­ramjába veszi a műszaki hónap megrendezését, melynek egyik kellemes színfoltja a műszaki könyvhét rendez­vény. Az ez éves műszaki könyvhét megrendezését pat­ronálta a Gépipari Tudományos Egyesület egri szerveze­te, a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület He­ves megyei Szervezete. Eger városában az ez éves műsza­ki könyvhét nyitása október 21-én került megrendezésre vállalatunknál. A megnyitó ünnepségen a Műszaki Könyvkiadó felelős szerkesztője, az Állami Könyvter­jesztő Heves megyei képviselője, valamint a műszaki újdonságok iránt érdeklődő számos vállalati dolgozónk vett részt. A megnyitás után Hakk Elemér a Műszaki Könyvkiadó felelős szerkesztője tájékoztatta a résztvevő­ket a Műszaki Könyvkiadó munkájáról. Tájékoztatójá­ban ismertette, hogy a Műszaki Könyvkiadó éves szin­ten, 150 új könyvet jelentetett meg. A könyvek megjelen­tetéséhez 50 millió forintos állami támogatást kapnak, ismertette a legutóbb megjelent műszaki könyvújdonsá­gokat, majd tájékoztatta a tagokat az elkövetkezendő időben megjelenő műszaki szakmai könyvekről. Elmon­dotta, hogy a külföldi szerzők műszaki könyveinek meg­jelentetésénél milyen gondok, problémák vannak, ame­lyek hátráltatják egy-egy igényesebb, vagy szűkebb szakmai körben érdexiödést váró műszaki újdonság meg­jelenését. Az ismertetőjében igyekezett kitérni azokra az újdonságokra is, amelyek feltehetően vállalatunknál érdeklődésre számíthatnak. ,E témakörökön belül emlí­tette a most megjelent forgácsolási eljárások szakköny- veit, az automatizálással kapcsolatos szakkönyveket, a számítógépes adatfeldolgozással kapcsolatos szakkönyve- set, a finommegrounkálási technológiák szakkönyvét és ezen kívül más műszaki újdonságokat, amelyeket vál­lalatunknál alkalmazni lehet. Bár az előadása eltért a meghívóban hirdetett vagy közzétett témától; azonban mindannyiunk számára mégis hasznos volt, hiszen be­pillantást adott számunkra a Műszaki Könyvkiadó mun­kájába, amely ezidáig ismeretlen volt előttünk. A Mű­szaki Könyvkiadó tevékenységének egy kicsit közelebb kerülését az is bizonyította, hogy a megjelentek közül többen kérdéseket tettek fel, amelyre az előadó vála­szolt. Az Állami Könyvterjesztő Heves megyei képvise­lete a megnyitóra, a megjelent könyvújdonságokat rep­rezentálta a kis kultúrteremben megrendezett könyvki­állításon. Ez alkalomból több mint száz könyv került kiállításra. E könyvek nemcsak pusztán kiállítás tárgyát képezték, hanem az érdeklődők a helyszínen meg is 'vá­sárolhatták. Az előadás után a megjelentek döntő több­sége fürkésző szemekkel kutatták a könyvújdonságok között azokat, amelyeket saját könyvtárukban, vagy a vállalati műszaki könyvtárban szeretnének megtalálni. Több új könyv került az információs csoport megren­delő lapjára, melyet a műszaki könyvtárunk részére megvásároltak. Reméljük, hogy a megvásárolt könyvek hozzásegítenek ahhoz, hogy egy részről a felmerült prob­lémákat magasabb szinten tudjuk meg, másrészről ahhoz, hogy az új technológiák addig számunkra kevésbé is­mert eljárásokat vállalatunknál is megoldjanak. Csoportvezsső a vágásra.tarban Sokféle dohányt ismer. Könnyen megkü­lönbözteti őket színre, illatra, zamatra. Egyikből Fecskét, másikból Symphoniá t, vagy Filtolt készítenek, tehát valamennyi más, amely a cigarettagyártásra kerül. A vágatraktárban dolgozik, ott találni naphosszat Román Sándornál, aki csaknem másfél évtizede a cigarettaelőkészítést vi­gyázza. Segédmunkásként kezdte 1954. ja­nuárjában. Az egri Homok utcai téglagyá­rat hagyta ott, hogy a dohánygyárba dol­gozhasson. Az egyik nehéz fizikai munkát a másik­kal cserélte fel, hiszen a téglagyárban cserépfelrakó munkás volt. Amikor a do­hánygyárba került, már az első napa ciga­rettaelőkészítőbe helyezték. — Az anyósom akkoriban itt a gyárban dolgozott — mondja Román Sándorné. — Ma már nyugdíjas. Ö biztatott, hogy ide jöjjek és vállaljak munkát. Tanácsára dön­töttem így és azóta sem bántam meg. Elő­ször dohányt válogattam, mindezt kézzel végeztük. Persze egészen más volt akkor, mint most, hiszen ennek a munkának is nagy részét már gépek végzik. Akkor erről szó sem lehetett. Mindent kézi erővel csináltunk, mert kevés volt a gép. A kézi válogatás és a dohánykeverés nem könnyű munka, mégis hét évig ott dolgoztam, azu­tán helyeztek ide a vágatraktárba. Ponto­san tizenöt esztendeje, hogy itt vagyok. Először a vágatszedést tanultam meg. A felvágott dohányfajtákat kosarakba gyűj­töttük és előkészítettük a cigarettagyártás­hoz. — Mikor lett csoporvezető ? — Tíz éve. Betanított munkásból lettem vezető. Igaz már korábban is helyettesítet­tem elődömet és amikor elkerült a gyár­ból, rám esett a választás. — Hány ember munkájáért felelős? — Tizenketten tartoznak a csoporthoz, egyetlen férfi a műszerész. A többi mind női dolgozó, betanított munkás. Itt a rak­tárban rendszeresen átvesszük a felvágott dohányokat és valamennyit előkészítjük a gyártáshoz. Szeretem ezt a munkát, bizo­nyítja az is, hogy hosszú ideje itt vagyok ezen a helyen. Feladatomat mindig igye­keztem úgy elvégezni, hogy ne vallják szé­gyent. — Fáradozását mennyire értékelik? —• Többször kaptam már jutalmat, nem­csak pénzben, hanem erkölcsileg is elis­mertek. A kiváló dolgozó kitüntetéseken kívül tavaly megkaptam az „Élelmiszer kiváló dolgozója” címet is. Elismerő ez a kitüntetés, benne van munkám értéke. Román Sándorné nemcsak a gyárban, hanem otthon, a családban is szívesen helytáll. Ha akad szabadideje, legszíveseb­ben varrogat. Ruhákat készít és kézimun­kákat horgol. Olvasmányait pedig úgy cso­portosítja, hogy mindig nyomon kövesse a legújabb eseményeket. — Már nem túl sok van a nyugdíjig — említi mosolyogva. Ha egészségem engedi, a hátralevő években is szeretnék legalább úgy dolgozni, mint eddig (mentusz) ÍVŰT MUTAT A VÁLLALATI MÉRLEG? Előrejelzést adtunk már, most pedig módunkban áll már a mérlegbeszámoló tényszámai alapján beszá­molni az I—III. n. év ala­kulásáról. A vállalat ered­ménye 57,5 millió Ft, ked­vezőbb a tervezettnél és a bázisnál. Nem szabad azon­ban elhallgatni, hogy a fel­használt dohányanyagok re- ceptűraára alacsonyabb volt — átmenetileg — a tervezettnél. Arról sem sza­bad megfeledkeznünk, hogy erről a kedvező mérleg sze­rinti vállalati eredmény­alakulás ellenére fennál a tartozásunk a IV. negyedre. Nevezetesen az, tudniillik, hogy a fajlagos dohány- anyag-felhasználás mutató­ját a bázis alá kell szoríta­nunk. Nem akármi áron. hanem a fogyasztók minő­ségi igényének elsődleges szempontként történő biz­tosítása mellett. A negyedik negyedév feladatainak tel­jesítéséhez feltétlenül javí­tanunk kell az anyagellátá­si munkánkon is, a zavarta­lan termelés biztosítása cél­jából. MUNKAVÉRSENY. SZOCIALISTA BRIGÄDMOZGALOM —• A munkaverseny-vál- lalásokat a vállalat kollektí­vája teljesítette. A normá­hoz viszonyított fajlagos do­hányfelhasználás az 1674 m/Ft vállalással szemben 3 938 m 'Ft. Jól alakultak a minőségi mutatók is. Kie­melt termékeknél a vállalás 3,50; a teljesítés 3,60. Az egyéb termékeknél a válla­lás 3,40; a teljesítés 3,65. — A szocialista brigádok értekezletei azt mutatják, hogy időarányosan megfele­lő a vállalásaik teljesítése. A fajlagos dohány anyag­felhasználás területén is megkezdődött egy kedvező irányú változás. Brigádjaink még sokat segíthetnek, — és segíteniük is kell, — a fajlagos anyagfelhasználás bázishoz vállalt csökkenté­sének éves szintű, maradék­talan teljesítésében. — Folyamatosan fennálló feladat és elvárás a cigaret­tagyártási brigádok felé, hogy tovább csökentsék a gyártási selejtképződést. — Jól sikerült nyugdíjas­találkozót szervezett hét szocialista brigádunk, a vál­lalat mozgalmi és gazdasági vezetésének segitségéve1 Nemcsak a rendezés fel­adatát látták el, hanem a kiadásokat is döntő rész­ben ők fedezték. A rendező brigádok: a műhelyek „Petőfi komplex” szoc. brigádja; a laborató­rium „Marie Curie” brigád­ja; a íilterrúdgyártás „Dobó Katica” brigádja, a szivar- csomagolás „Teleki Blanka” brigádja; a kézi szivargyár­tás „Kossuth Zsuzsa” bri­gádja; a cigarettaelőkészí­tés „November 7.” brigádja; a cigarettacsomagolás „Bra­un Éva” szocialista brigád­ja. A gyárlátogatás, vacso­ra, beszélgetés, nóta, sőt még tánc is az esti órákig jó hangulatban tartott. — Az iparági szocialista brigádvezetők tanácskozása, az 1977. év tavaszán kerül megtartásra,. A vállalati bri­gádvezetői (II. félévi) ta­nácskozást december első felében tartjuk meg. HOGYAN DOLGOZZUNK A IV. NEGYEDBEN? A rendelkezésre álló gön­gyölített adatok biztatóak és előrevetítik a tervtelje­sítés bizonyosságát. A filteres cigarettater­melés 5 457 millió db; az előző évhez 102,0 százalék; a tervezetthez 101,9 száza­lék. Rendkívül kedvezően ala­kul a készáru termelési ér­ték nettó termelői áron; 842 millió Ft, s ez a terve­zetthez 104,4 százalékos tel­jesítést jelent. Egy DH-munkarendszer- ben dolgozó vállalatnál — mint vállalatunknál is, — érthetően különös figyelem kíséri a termelékenység ala­kulását. Erre vonatkozóan is örömmel számolunk be, annál is inkább, mert a számok kedvezőek. Az egy állományi főre jutó terme­lési érték 764 358,— Ft; s ez a tervezetthez + 4,5 százalék túlteljesítést jelent, — Nem érdektelen az sem, hogy a bérszínvonal­emelkedés lehetőséget nyújt a decentralizált prémiumok szintentartására, remélhető­leg jó gazdasági hatásfok­kal. Iványi Illés, szb term. fel. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom