Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1976-03-01 / 3. szám

Nőnapi ünnepség gyárunkban — Nőnapi köszöntőnk üres forma maradna, ha tisztele­tünk, megbecsülésünk nem jutna túl szép szavakon — Huszti Ferenc igazgatóhe­lyettes. — A Központi Bizott­ság 1970. februári nőpolitikái határozata körültekintő szer­vező munka eredménypként eljutott mindenkihez, akinek feladata részt venni megvaló­sításában. Több jelentős in­tézkedés történt a nők élet- és munkakörülményeinek megjavítására, de további fontos teendők várnak ránk. Nődolgozóink fokozott terme­lési aktivitása vállalatunk célkitűzéseinek megvalósí­tását szolgálja, ugyanakkor saját élet- és munkakörül­ményeik további javítását segíti elő. A nőpolitikái hatá­rozat megvalósítására törek­szünk azzal, ha betanított nődolgozóinknak szakmun­kásképzést biztosítunk. A gyermekgondozási segélyen levő anyákkal fizetett sza­badságuk alatt is rendszeres kapcsolatot tartunk és a né­pesedéspolitikai határozat végrehajtásán is fáradozunk akkor, amikor a lakásépíté­sek és -vásárlások vállalati támogatása során a gyerme­kes és többgyerekes csalá­dokat előnyben részesítjük. Külön kell beszélnünk a fér­fiak felelősségéről. A nők tisztelete és megbecsülése a legkisebb közösségekben kell hogy kezdődjék. Hazánk asz- szonyai, leányai tiszteletre­méltó módon állják meg he­lyüket a munkában, közélet­ben. Anyai hivatásuk a béke első számú védelmezőivé avatja őket. Ezért reagálnak érzékenyen a nemzetközi imperializmus agressziós cselekedeteire és az ezek okozta emberi szenvedések­re. Ezért a nemzetközi nőnap az agresszió áldozatává vált népek melletti szolidaritás nyilvánításának napja is. A nők nemzetközi évében az ENSZ megrendezte a nők konferenciáját Mexikóban. A konferencia tíz évre szóló világakciótervet fogadott el. Ez harci program a haladó szervezetek számára, hogy hatékonyabb intézkedésekre ösztönözzék a kormányokat. Március 8. alkalmából tiszte­lettel és szeretettel köszönt­jük női munkatársainkat, a munkában való helytállásért, az otthon melegéért, gyerme­keink neveléséért. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium eredményes, jó munkája el­ismeréséül az „Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója” kitüntetésben részesítette a nemzetközi nőnap alkalmá­ból: Asztalos Józsefné átvevőnőt. Nőnap alkalmából pénzju­talomban részesülnek: Cig.-elők.: Svábik Józsefné bálabontó, Bodó Gáborné csoportvezető. Cig. gyártás: Nagy József­né adagoló, Szécsi Istvánná gépkezelő, Danyi Józsefné vágatelszedő, Piífku Mária gépkezelő. Szertári raktár: Farkas Já- nosné kartonláda-válogatő. Cig. csőm.: Záborszki I.ász- lóné gépkezelő, Halupka Pál- né gépkezelő, Ambrus Jolán elszedő, Herczeg Magdolna műszakvezető. Filtergyártás: Bata Miklós- né elszedő, Lakatos Lászlónd elszedő. Gondnokság: Becskei Ödön­né konyhalány, Bernáth Jó­zsefné bölcsődei dolgozó, Rách Jánosné takarító. Szivarágazat: Zalai Kál­mánná dobozkészítő, Petrucz Ilona átvevő, Tóth Sándorné (Lengyel Teréz) szivarkészí­tő, Varga Kálmánné gépke­zelő. Vásárlási utalványt kap­nak: Bucholcz Ferencné társa­dalmi biztosítási előadó, Ja- kub Arnoldné munkaver- seny-felelős, Bárány Tiborné teljesítmény-számbavevő, Fajka Jánosné műszakvezető, Komóczi Mihályné műszak­vezető, Kiss Istvánná labor­dolgozó, Bárdos Lászlóné konyhavezető, Juhász László­né óvónő, Nagy Sándorné (Harangozó) bérelszámoló, Molnár Irén gondnok. Kondicionáló pácoló csiga A lakatosműhelyben nagy és precíz munkával elkészült a Debrecent Dohánygyár ré­szére egy kondícionáló-páco- ló csiga. — Megkérdeztem Bátori Tibor műszaki fejlesztési cso­portvezetőt, hogy ebből a berendezésből működik-e már nálunk is a gyárban. — Igen, ezt a berendezést a cigarettaelőkészítési ko- csányvonalban a kocsány pácolására, nedvességtartal­mának növelésére használ­juk. — Mióta üzemel ez a be­rendezés? — Nálunk 1975. márciusa óta üzemel hasonló berende­zés. A nálunk üzemelő be­rendezést a Debreceni Do­hánygyár vezetői megtekin­tették és úgy döntöttek, hogy felkérnek bennünket egy hasonló berendezés legyártá­sára. A berendezés műszaki ter­veinek elkészítésében gyá­runk műszakfejlesztési kol­lektívája: Bátori Tibor, Ba­logh József, Torba Imre vett részt. Szólnunk kell még a kivitelezést végző lakatosok­ról, vízvezeték-szerelőkről is. Ezek a dolgozók a követke­zők: Pusztai Mihály, Kol- mann Tibor, Homonnai Sán­dor, Bukta Benjamin, Szarvas György. — Mi az előnye ennek a berendezésnek ? — A berendezés alkalmas a kocsány gyors nedvesítésé­re, viszonylag kis helyigé­nyű, kedvezőbb előállítási költségek a jellemzői. —Sz— Dohánygyári március-1919 CSÉPANY ETELKA, PROKAI MÄRIA ÉS CSOÓRNÉ EMLÉKEZETE A forradalmi jelen forra­dalmi múltban gyökerezik. A falak között, hol most száz meg száz munkásnő DH- akcióbizottságokban, szocia­lista brigádokban, minőségi körben, „a dolgozó nép okos gyülekezetében hányja- veti meg” vállalata megol­dandó kérdéseit és fog hozzá a fejlett szocializmus korsza­kának megalapozásához, an­nak a második magyar már­ciusnak lázas napjaiban, 57 esztendeje, erre a jövőre emelték tiszta tekintetüket fiatal munkáslányok és asz- szonyok. Ki volt Csépány Etelka, Prokai Mária és Csoór Ele­mérné? Mi fűtötte, mi haj­totta őket, hogy pártban, munkástanácsban, szakszer­vezetben, majd durva fehér tisztek kínzásai alatt és in­ternáló táborban, börtönben küzdjenek — nem önnönma­gukért, nem ilyen vagy amo­lyan előnyért, nem kitünte­tésért, hanem az akkor még ugyancsak fiatal, alig több mint húszesztendős Egri Do­hánygyárban éhbérért dolgo­zó munkatársaikért? NŐK A DOHÁNYGYÁRI SZTRÁJK ÉLÉN 1918. hosszú, forró nyarán még dúlt a háború és elvisel­hetetlen volt a nyomorúság. Sztrájkba léptek a „császári és királyi dohány jövedék” gyárainak dolgozói is és fel­hívásukat szívvel-lélekkel követték az egri dohánygyá­riak. A sztrájkot nők szer­vezték: Csépány Etelka, Pro­kai Mária, Csoór Elemérné — leánynevén Káló Margit — és egy fiatal „újfelvételes”, tegnap még parasztlány va­lamelyik hóstyán. Amikor lecsapott a rendőrség, Fridii Gyula rendőrkapitány 8—8 napi fogsággal sújtotta őket. A négy nő nem hátrált meg: fellebbezett. A rendőrkapi­tány szemrebbenés nélkül közölte, hogy a belügyminisz­ter a fellebbezést elutasítot­ta. Később a négy nő Buda­pestre utazott és kihallgatást kért Berinkei belügyminisz­tertől. Ekkor derült ki, hogy a rendőrkapitány a fellebbe­zést nem is továbbította. A MUNKÁSTANÁCSBAN ÉS A VÁROSI TANÁCSBAN Nos, ilyen volt akkor a politikai szeminárium: „in­tenzív tanfolyam”, húsbavá­gó, fájó, égető. A kíméletlen úri gőgnek ebben az iskolá­jában tanulták meg az osz­tályharcot a dohánygyári lá­nyok, asszonyok. Az októbe­ri forradalom már forrada­lomra érett dohánygyárat ta­lált. Lázasan folyt a politikai szervezkedés: az üzemi szak- szervezet vezetőségébe a dolgozók éppen őket válasz­tották be, a legharcosabbakat és immár legtapasztaltabba­kat: Prokai Mária lett az elnök, helyettese Csoórné, a pénztáros pedig Csépány Etel. Megválasztották a bizalmi­testületet is: négy főbizal­mit és tizenkét bizalmit. A szakszervezeti bizottság nagy erőfeszítéseket tett, hogy a dolgozók nehéz helyzetén se­gítsen, a háborút követő ki- fosztottságban. 1919. március 21-én kikiál­tották a Magyar Tanácsköz­társaságot. Addig a dohány­gyár dolgozói csillagászati távolságban voltak a város politikai életétől. Ezekben a napokban azonban a Do­hánygyár már ott volt, ahol a döntések születtek. A már­cius 24-én megalakult egri Munkás- és Katonatanács az ellenőrző bizottság tagjává választotta Prokai Máriát. De ott látjuk őt a Városi Tanács választási bizottságában is, majd a választás után, mint a Városi Tanács tagját. Ök, a dohánygyáriak, az 1919-es egri nők ott voltak a mun­kásmegmozdulásokban, min­denütt, ahol szervezni, ten­ni, erőt adni kellett. Az ő felháborodott követelésükre távolították el hivatalából az önkényeskedő Fridii rendőr- kapitányt. Azokban a hóna­pokban a Dohánygyár, Eger jelentős politikai tényezője volt. Nyár derekán azonban, mint a magyar történelem­ben annyiszor, ismét letörött a zászló, a szabadság zászla­ja. A Tanácsköztársaság ösz- szeroppant az ellenséges gyűrű szorításában. Az ellen­forradalmároknak olyan tá­mogatói voltak, mint Anglia és Franciaország s árnyékuk­ban a zsákmányra éhes cseh burzsoázia és a román ki­rály. TISZTI KÜLÖNÍTMÉNYEK KEZÉBEN A vár alatt, a Dobó utca egyik szerény kis házában lakik Dancza János egykori vöröskatona, azoknak az időknek a tanúja, jelenleg a Vármúzeum munkatársa, aki ma is Tanácsköztársaság em­lékeit kutatja és rendezi, ö szedte össze a hős dohány­gyári nők emlékeit is, ő bo­csátja az Egri Dohánygyár i endelkezésére. — Csépány Etel rövid élet­rajzában említi — mondja Dancza János —, hogy au­gusztus 5-én délután 6 órakor megjelent a lakásukon négy román katona, akiket egy félszemű magyar hadnagy vezetett és már vitték is volna, ha bátyja, a hadirok­kant Csépány László nem kezeskedik érte, hogy egy óra múlva önként jelentkezik Prokai Máriával együtt. így hát fegyveres kíséret nélkül mentek a börtönbe. Az Egri Népújság 1919. augusztus 7-i száma közli a letartóztatot­tak névsorát, köztük Prokai Mária és Csépány Etelka ne­vét is. A közlemény szemfor­gató módon úgy tünteti fel, mintha a letartóztatások a megszálló román csapatok parancsnokságának rendele­tére folynának, mintha nem a bosszúért lihegő ellenforra­dalmárok nyomtak volna újabb meg újabb névsorokat a román parancsnok kezé­be. Először a Törvényszék fogházában helyezték el őket, de a letartóztatások olyan tömegesek voltak, hogy meg kellett nyitni a régi megyei börtönt, a mai Levéltár he­lyiségeit is. Ide szállították át mindhármukat. Nekem ké­sőbb Csépány Etelka és Pro­kai Mária személyesen me­sélte, hogy a börtönben a le­tartóztatott kommunistákat rendszeresen felkeresték a tiszti különítmények és leír­hatatlan kínzásokkal szóra­koztak. A nőkkel nemhogy kivételt tettek volna, hanem őket még mint nőket is meg­szégyenítő tortúráknak vetet­ték alá. A három dohánygyári munkásnő tárgyalására csak 1920. február 23-án került sor. Az osztálybíróság Prokai Máriát 1 évi börtönre ítélte, Csépány Etel és Csoór Ele­mérné büntetését a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette, de azonnal internálták őket. Az indokolás szerint „szemé­lyük veszélyes a köznyuga­lomra” és átküldték őket a zalaegerszegi internáló tá­borba. „NAGYON HIDEG SZELEK FÚJNAK...” Megsárgult levelezőlapok, 1921-ből. „Csépányi Etelka kisasszonynak, Zalaegerszeg, Internáló Tábor, női 2. ba­rakk”. „Csépányi Lászlóné- nak, Eger, Bethlen utca 19/b.” Levelek a fogságba és a fogságból. „Kedves keresztanyám, ne tessék haragudni, hogy nem írtam még egy lapot sem. Mert nagy dologba fő a fejem, el akarok menni summásnak, de anyáék nem akarnak elengedni.. . Kezét csókolom, Marcsa”. „Kedves keresztanyám, jó egészséget kívánok. Nekünk hála isten nincs semmi bajunk. Nagyon szomorú farsang ez ... Csó­koljuk mindnyájan, Manci”. „Szeretett kedves jó anyám ... bizony jó volna, ha az anyukám kenyere már útravaló lenne, dehát nem hi­szem, hogy e hóban haza megyek ... Újság semmi sincs, node itt mi is volna, azaz mégis van: a jó idő el­romlott és megint téliesre fordult, nagyon hideg szelek fújnak, úgyhogy majd elviszi a barakunk tetejét...” ★ Csépány Etel és Csoór Ele­mérné csak 1922. március 3- án szabadult. Azazhogy el­hagyta az internáló tábort, hogy egy tágasabb internáló táborba jusson: az akkori Magyarországba. Egyikük sem él már. Most mégis megidéztük őket, hogy újra éljenek, itt, közöttünk, az Egri Dohánygyárban, az emlékezet nyugdíjas-találko­zóján, olyan fiatalon, mint akkor, abban az el nem múló márciusban voltak. A munkaviszony A munkaviszony kapcsán — mielőtt annak alakulásá­ról, tehát módosulásáról és megszűnéséről beszélnénk — szólnunk kell a munkavi­szony kezdetéről, a munka- viszony folyamatosságáról és a munkaszerződés érvényte­lenségéről. A MUNKAVISZONY KEZDETE A munkaszerződés megkö- kötése — egymagában — még nem hozza létre magát a munkaviszonyt is, a munka- viszony a munkálja lépéssel kezdődik. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a mun­kaszerződés megkötése és a munkába lépés nem egy esetben időben elválik egy­mástól, nem mindegy tehát, hogy a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok, kötelessé­gek mikortól érvényesíthetők, mikortól kívánható meg azok teljesítése. (Az a dolgozó pl., aki az egyik vállalatnál fenn­álló munkaviszonyát fel­mondja, a felmondási alatt már munkaszerződést köthet egy másik vállalattal arra nézve, hogy ott, a fel­mondási idő leteltével, meg­határozott munkakörben és munkabérért, munkavi­szonyba lép. Munkaszerződés tehát már létesült, ugyanak­kor nyilvánvaló, hogy az új munkaadó vállalat a mun­kaszerződésben vállalt mun­ka elvégzését csak akkortól kívánhatja meg a dolgozótól, ha az nála munkába lépett, tehát ha a munkaviszony ténylegesen is létrejött.) A MUNKAVISZONYBAN TÖLTÖTT IDŐ A Munka Törvénykönyve, és a munkaviszonyra vonat­kozó más jogszabályok nem egy dolgozói jog érvényesü­lését, terjedelmét a munka­szik függővé. Ettől függően alakul például a fizetett sza­badság, a felmondási idő, ez ad jogot jubileumi jutalom felvételére stb. Lényeges te­hát ismerni azt a munkajogi előírást, hogy „ha a munka- viszonyra vonatkozó szabály a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételével írja elő, ennél minden munkavi­szonyban töltött időt egybe kell számítani, az egyes munkaviszonyok megszűné­se módjától és a közöttük le­vő időkiesések tartalmától függetlenül”. Ezt az általános szabályt elég sok külön ren­delkezés rontja, vannak bizo­nyos időtartamok, amelyeket mégsem lehet a munkavi­szonyban töltött időbe beszá­mítani (pl. a munkaviszony­nak 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli sza­badság miatti szünetelése), más időtartamokat annak el­lenére be kell számítani, hogy azok nem munkavi­szony alapján teltek el (pl. tsz-tagsági viszony), de ezek részletes ismertetésére — éppen sokrétűségük és külö­nösségük miatt — itt nem le­het kitérni. Azt az egy ren­delkezést azonban minden­képpen ismertetni kell, hogy az „elbocsátás” fegyelmi büntetés jogerőre emelkedé­se után három évig mind­azokban az esetekben, ami­kor a munkaviszonyra vo­natkozó szabály a munkavi­szonyban töltött idő figye­lembevételét írja elő, az el­bocsátás előtti időt számítá­son kívül kell hagyni. A MUNKASZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE Érvénytelen az a munka- szerződés, amelynek megkö­tése munkaviszonyra vonat­kozó szabályba ütközik. Ez előfordulhat akkor, ha hiá­nyoznak a munkaviszony lé­tesítésének előfeltételei, de lehet ennek oka a szerződés megkötése során elkövetett más szabálytalanság is, pél­dául olyan esetekben, ami­kor a jogszabály a munka- szerződés írásbafoglalását ír­ja elő, az írásbafoglalás el­marad. Arra már utaltam a korábbiakban, hogy ha nem az egész munkaszerződés, ha­nem csak annak valamely rendelkezése rendelkezik jog­szabállyal, akkor csupán ez a rendelkezés érvénytelen, és a munkaszerződés tartalma a jogszabálynak megfelelően alakul. Az érvénytelen munka- szerződés esetében elsősor­ban az érvénytelenség hely­rehozását kell megkísérelni. Ha azonban ez rövid időn belül nem orvosolható, akkor a munkaviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntet­ni. A Munka Törvénykönyvé­nek ezzel kapcsolatban az az alapvető álláspontja, hogy az érvénytelen munkaszerződés alapján létesített munkavi­szonyt a belőle származó jo­gok és kötelességek szem­pontjából úgy kell elbírálni, mintha az érvényes munka- szerződés alapján állott vol­na fenn. A vállalat hibájából előálló érvénytelenség esetén tehát a munkaviszony azon­nali hatállyal történő meg­szüntetésekor a vállalat kö­teles a dolgozónak átlagkere­setét kifizetni annyi időre, amennyire a vállalat által foganatosított felmondás esetén a dolgozót a munka­végzés alól fel kellene men­tenie. Nem vonatkozik ez ar­ra az esetre, ha a megszün­tetésre a próbaidő alatt kerül sor. Természetesen a munka- szerződést csak olyan ok mi­att lehet érvényteleníteni, amely a szerződéskötés idő­pontjában állott fenn. Ha már a munkaviszony fenn­állása alatt következik be olyan ok, amely miatt a dol­gozót munkakörében foglal­koztatni nem szabad, akkor a vállalat a munkaviszonyt csak rendes felmondással szüntetheti meg. Dr. Szalóczi György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom