Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1975-12-01 / 12. szám
kocsis József: Teljesítjük az MSZMP KB •ki*—:v - * —... [1971 december 1-i határozatát A szocialista brigádok tagjai tanulmányozzák a DH-füzetet. (Fotó: Szigeti Zoltán) HUSZTI FERENC: fi minőség önkéntesei „A gazdasági fejlesztés korábban alkalmazott extenzív módszerei ma már alkalmatlanok a feladatok megoldására, ezért elkerülhetetlen, hogy valamennyi vállalat a fejlesztés intenzív útiára lépjen. Ez szükségszerűen megköveteli a vezetés korszerű szintre emelését, a munka- és üzemszervezés gyorsabb ütemű fejlesztését, a szervezett ségi színvonal emelését, ezen keresztül a kiaknázatlan belső tartalékok feltárását és hasznosítását”. A Központi Bizottság határozata végrehajtásának érdekében széles körű tevékenység bontakozott ki vállalatunknál. A DH bevezetése a gazdasági és társadalmi vezetés együttes, összehangolt munkáját igényli. Jelentős szerep jut ebben a munkában a fiataloknak, a KISZ-szervezetnek, különösen vállalatunknál, ahol a dolgozók létszámának 50 százaléka fiatal. Feladatunkat alapvetően meghatározta a „DH”-mun- karendszer bevezetése. A kezdeti időszakban munkánk gerince az agitációs tevékenység volt. Részt vettünk a „Mi a DH” ismertetőfüzetek szétosztásában és szóban is tájékoztat tűk — nemcsak a fiatalokat — a dolgozókat a , DH”-mun- karendszer lényegéről. Az ifjúsági törvényből következik, hogy az üzemi demokrácia fontos tényezőjévé vált az ifjúság. Az üzemrészi DH-akcióbizottságök megalakulása, eleven tevékenysége az üzemi demokrácia kulcsa lett. Ezekben az akcióbizott- ságokban sok fia*al tevékenykedik és gyakorolja a részvételi jogát a döntéselőkészítésben és, irányításban. A fiatalok nagy szerepét a DH-munkarendszer bevezetésében és megvalósításában mutatia az is, hogy a vállalati DH-akcióbizottság egyik A munka- és üzemszervezési tevékenység ezen belül is a DH-munkarendszer fokozatos megvalósulása, nagy lépést jelentett, a belső tartalékok feltárásában, a munka termelékenységének növelésében, a munkahelyi demokrácia szélesítésében. A határozat végrehajtása során egy percig sem feledkeztünk meg a munkahelyi demokrácia érvényesüléséről, hisz a DH-munkarendszer mozgalmi oldalát is megtaláltuk és érvényre juttatjuk az üzemrészi DH-akcióbizottság működése révén. A pártvezetőség a KB határozatát megtárgyalta, intéztagja a KISZ-szervezet csúcsvezetőségének titkára is. így a fiatalok közvetlenül értesülnek a feladatokról és vesznek részt a döntések előkészítésében. Akcióprogramukban kiemelten foglalkoztunk termelésbe vállalt szerepükkel, ezen belül is a FMKT tevékenységgel. Az FMKT sokat tehet a DH bevezetése érdekében. Össze kell fognia a fiatalokat, aktivizálni őket a vállalati célok elérésére, felkelteni érdeklődésüket. fokozni alkotó kedvüket, lehetőséget adni, hogy közösségben bontakoztassák ki tudásukat. A szellemi kapacitás mind jobb kihasználása érdekében a tröszti és.vállalati vezetés pályázatokat írt ki. Ezeken fiataljaink nemcsak hogy részt vettek, hanem helyezéseket is érték el. Olyan pályamunkák készültek el, melyeket a vállalatok feltétlenül hasznosítani tudnak. Igen sikeres volt az „Alkotó ifjúság” pályázat melyre jelentős számban érkeztek szakdolgozatok. Fontos feladat volt. hogy az FMKT szervezze meg a fiatalok továbbképzését, a Szakma ifjú mestere, Kiváló ifjúkedési tervet dolgozott ki, melyben meghatározta a pártalapszervezetek. a tömegszervezetek feladatait. Ennek alapján széles körű agitációs munkára hívtuk fel a párttagok, a tömegszervezetek aktivistáit, hogy a határozatból adódóan a vállalati célok megvalósítására mozgósítsanak. Alapvető feladatunk volt a határozat végrehajtása érdekében megnyerni a dolgozókat, elmélyíteni a tulajdonosi szemléletet. A párt és a kormány üzem- és munkaszervezésre vonatkozó határozatának végrehajtása továbbra is alapvető és kiemelkedő feladat. A kezdeti eredményekre támaszkodva fokoznunk kell a végrehajtás ütemét, ki kell küszöbölnünk a meglevő hibákat és a hatékonyság fokozása szempontjából további tartalékok feltárására van szükség A munkának ebben a szakaszában most különösen fontos a munkaidőalap és az állóeszköz hatékonyabb kihasználása, az anyag- és energiatakarékosság, a vállalati belső mechanizmus fejlesztése. E munkábn nagy szükség van a párt- és a tömegszervezetek folyamatos és tartós politikai támogatására, a tudatformáló munkára. munkás, KIM, KIT mozgalmakat. El kell mondanom, hogy ezt a tevékenységet csak fele részben sikerült megoldani. További feladatunk, hogy ezek a mozgalmak terjedjenek és még tartalmasabbak legyenek. A szocialista brigádokkal közösen igyekeztünk előmozdítani a pályakezdő fiatalok beilleszkedését. Ezen a téren azonban az elkövetkezendő időben még sok tennivalónk akad. Az FMKT sokat segített és még további feladatok hárulnak rá a hibafeltárásban. elemzésben, értékelésben. A szellemi kapacitás mind hatékonyabb kihasználása még nagyobb jelentőségű lesz az V. ötéves terv megvalósítása során. KlSZ-szerveze- tünk további feladata, hogy fejlessze az FMKT tevékenységét. mozgósítsa a fiatalokat a vállalati célok elérésére, a „DH”-munkarendszer teljes körű bevezetésére. Néhány év fáradozása, előkészítő munkája után ma már talán elérkeztünk oda, hogy nem választjuk szét a munka mennyiségi és minőségi oldalát, azaz egyre inkább meghonosodik az a törekvés, hogy minőségileg megfelelő színvonalon teljesítsük termelési terveinket. Ez a „minőség” természetesen most sem kizárólag a végtermék, hanem a munka minőségét is jelenti. A bevezetett és a dolgozók által egyértelműen elfogadott minőségbérezési módszerek fontos lépésnek tekinthetők azon az úton, melynek végén az önkéntes és felhívás nélküli minőségellenőrzés — az önellenőrzés — található, de ezeken kívül új mozgalom is kibontakozófélben van, melynek célia egybeesik az elmondottakkal. A vállalatnál megalakult Minőségi Kör valamennyi tagja, beleértve a kör vezetőjét és az adminisztratív feladatot ellátó dolgozókat is, önkéntesen vállalta ezt a tevékenységet és az eddigi megbeszélések eredményei azt bizonyítják, hogy ezek az önkéntesek figyelik a késztermékek minőségét, de emellett azt is. hogy az egyes munkafázisokban hol vannak és mik a hibák okozói. A tagság eddigi akivitása arra enged következtetni, hogy egyrészt valóban nyitott szemmel járnak a munkaterületen, másrészt viszont érdeklődnek dolgozó- és brigádtársaiktól, figyelik az ő munkájukat is. Egyes rész- eredményekről a közelmúltban az újság hasábjain már beszámoltunk, ide kívánkozik azonban még néhány adat, amely azt bizonyítja, hogy az önkéntességen túlmenően lelkiismeretesen is történik a minőségellenőrzés és sem a hivatásos, sem az önkéntes ellenőrök nem igyekeznek szebbre festeni a valóságot. SZIGORÚSÁG ÖNMAGUNKHOZ A debreceni Központi Minőségellenőrző Laboratórium például 1975. I—III. negyedben 3,55 minőségmutatóval értékelte az Egerben gyártott Fecskét, míg az általunk számított ' mutató csak 3,52. Ugyanakkor — csak példaként említve — a Debreceni Dohánygyár esetében 3,48 a KML által megadott mutató, a gyár számításai szerint pedig 3,72. Ugyancsak a KML által hibásnak minősített tételeket tekintve: míg az I-—III. negyedévben az egri cigaretták közül csak 1 tételt minősíteW tek hibásnak, addig Sátoral- jaúihely esetében ez a szám 5 Pécs vonatkozásában pedig 9. A FEJLŐDÉS TÖRVÉNYE Ha saját házunk táját, saját eredményeinket tekintjük, ugyancsak kedvező képet kapunk. 1975. I—III, negyedévében kiemelt gyártmányaink esetében a mutató 3,52 míg az 1974. év hasonló időszakában csak 3,46 volt. (Kiemelt termékeken ebben a megfogalmazásban a Fecskét és a Románcot értjük). Többi gyártmányunk minőségi mutatója az 1975. év említett időszakában 92,50 1974-ben pedig 90,13 volt. A különbség nem tűnik talán túl nagynak az egyes értékek között, azonban egy meghatározott szintről való továbblépés mindig összehasonlíthatatlanul több energiát igényel, mint egy viszonylag alacsony minőségi szint ugrásszerű javítása. Ezekben az eredményekben benne van mindenki munkája, azonban a számokat hallva gondoljunk mindig arra is, hogy a minőségi kör tagjai, a nekik segítséget adók, a „minőség önkéntesei” ehhez számottevően hozzájárultak. Csak azt kérhetjük Nyári Józseftől. Sári Józseftől, Kovács Lászlótól, Her- czeg Magdolnától és a hely hiányában fel nem sorolható további negyven lelkes tagtól, hogy a megkezdett úton igyekezzenek tovább haladni, ezzel is segítve közös ügyünket, nagy feladataink megoldását. Irányi tliés: A „DH” munkarendszer Czeglédi László: A fiatalok ügye es a szocialista iirigadmozgalom Pezsgő brigádélet Nyugodtan mondhatjuk, hogy a mozgalmas, lüktető brigádélet már hagyományos az Egri Dohánygyárban. Alig van nap brigádesemény nélkül. Csak a legutóbbi időben is sorozatos rendezvények gazdagították az év végi heteket. Nyíregyházán a dohányipar szocialista brigád vezetői tanácskoztak, majd Egerben tartották meg az 1976. éves előkészítő brigádvezetői tanácskozást. Ezt követte a szellemi veté'kedő gyári döntője a — vállalat kultúrtermében — melyet nagy érdeklődés és figyelem kísért. Majd a szivarágazat szocialista brigádjai rendeztek nyugdíjas találkozót. Az Ifjúsági Komplex Brigád pe- d'g Molnár László vezetésével KISZ-politikai vitakört rendezett, melyen a XI. kongresszus ideológ'áia volt a vitatéma. Az előadó Vasas Joachin, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa. Minden brigádvezető részt vett az 1976. éves feladatokat, a DH-munkarendszert tárgyaló műszaki konferencián. Az Egri Dohánygyár szocialista brigádjai aktívak a munka, az oktatás, továbbképzés és a tartalmas brigádélet, a társadalmi tevékenység területén egyaránt. A munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom tengelyébe is a minőséget állítjuk. Ez nemcsak a termék minőségét jelenti, hanem a munka minőségét (hatékonyság, gazdaságosság), és az emberi kapcsolatok minőségét is, (Üzemi demokrácia, önellenőrzés stb.). A szocialista brigádok feladatai a DH-munkarendszer vállalati keresztmetsze'ű működtetése során érintőleg és a terjedelem adta lehetőségek miatt csak kiemelten a következőkben jelölhetők meg. — Élenjáró tevékenységet vár tőlük a kollektíva a minőségi munkában. El kell érnünk. hogy a szabvány szerinti hibaérték 50 százaléknál ne legyen magasabb. Az eddigi tapasztalatok alapján is remélhető, hogy ak'ívan kapcsolódnak be brigádjaink a minőségi kör munkájába. Azokon a területeken, ahol brigádjaink bekapcsolódhatnak a minőségi DH-bérezés- be jó minőségi munkával várhatóan közelítenek a „Kiváló” átlaghoz. Jelentősen járulhatnak hozzá brigádjaink az üzemrészi akcióprogram kialakításához és végrehajtásához. — Hibák és hibaforrások, veszteségek és veszteségforrások feltárásában és realizálásában, a folyamatos hibafeltárásban is felelősségteljes feladatok várnak brigádjainkra. — A hatékonyság, a gazdaságos munka, a takarékos gazdálkodás területén is sok a tennivaló. Úgy vélem, hogy 0 3 százalék fajlagos alapanyag-megtakarítás, 0,2 százalék gyártási selejtcsökken- tés, 0,1 százalék gyártási. 0,1 százalék csomagolási és 0 2 százalék műszál fajlagos felhasználáscsökkenés 0.5 százalékos fajlagos energiamegtakarítás olyan kiinduló feladat lehet, amely köré csoportosíthat! ák konkrét, részletes és üzemrészek szerint specializált vállalásaikat. Egyelőre gépberuházással nem számolhatunk. Ezért különös igény jelentkezik a kapacitások jobb kihasználását elősegítő vállalásokra. A relatív bértömeg-gazdálkodás január 1-től megköveteli az eddiginél is hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást, a fajlagos munkaóra-felhasználás csökkentését. Ebben is támaszkodtunk szocialista üzemrészeinkre, brigádjainkra. — További feladatként irányozható elő az önellenőrzésbe történő bekapcsolódás, azokon a területeken, ahol ez lehetséges és oly formában és mértékben ahogyan lehetséges a kidolgozott feltételek alapján. — A képzésben való részvétel mellett arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a lemorzsolódás elleni küzdelemben is számítunk brigádjainkra, de a felvett dolgozók beilleszkedése, betanítása és megtartása területén is. — Tapasztalatcsere-kirándulásaikat célszerűen úgy is szervezhetik, hogy DH-ta- pasztalatokat szerezzenek, vagy az iparági testvér vállalatok brigádjainak éppenséggel átadják saját — a négy gazdasági éves bevezetési munka során felgyülemlett — tapasztalataikat. Erkölcsi és anyagi érdekeltségi rendszerünket úgy alakítottuk át, hogy a DH-munkarendszer folyamatos funkcionálását is segítse. A kodifikálás a munkaverseny-szabály- zatban és az új kollektív szerződésben történik. Ez a munka széles demokratikus alapon folyamatban van. Szocialista brigádjaink már a bevezetés során bizonyítottak. A DH-munkarendszer folyamatos működtetése jés továbbfejlesztése során is számítunk ráiuk.
