Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1975-10-01 / 10. szám

Eeszámoiú egy brigádgyűlésről fi világgazdaság híreiből Az „Irinyi János” komplex szocialista brigád 1975. évi vállalásának központi témája a DH-munkarendszer vállala­tunknál történő bevezetése közé csoportosuló feladatok megoldására irányul. Vállalt feladataink időarányos részé­nek teljesítését több csator­nán — a gazdasági és tömeg­szervezeti vezetés munkater­vei és szervezett akciói je­gyében — végeztük. Oktató célú, konkrét válla­lati jellegű DH diafilmsoro­zat forgatókönyvének, ill. en­nek alapján készülő diafilm­sorozat tervezését és kivitele­zését vállaltuk. A forgató- könyv elkészítése, továbbá a film kísérőszöveg-felvétele megtörtént, a film elkészítése 1975. szeptember 30-ra várha­tó. Két brigádtagunk a válla­lati DH akcióbizottságnak is tagja, munkájuk során ösz- szegzik a területi DH akció­bizottságok — mint alapsej­tek — munkáját. Az akció­bizottsági munka előzménye­ként a műszaki osztályvezető és tmk-vezető bevezették a dolgozók írásos megkérdezé­sét a területüket érintő leg­fontosabb kérdésekben. Vál- latunknál a DH munkarend- szer bevezetése 1976. január 1-től történik meg. Az átál­lás, a munkarendszer beveze­tése új követelményeket tá­maszt a munkamegosztás minden szintjén. 1975-ben a A megnövekedett szabad idő hasznos eltöltésére, jobb kihasználására törekedik az Egri Dohánygyár Kinizsi Sportkör Természetbarát Szakosztálya, a kellemes hét­végek, a kirándulások és tú­rák szervezésével. A friss le­vegőn, az erdő csendjében nemcsak az aktív természet- járók, hanem családtagjaik és a fiatalok is megtalálják a sport, a természet gyönyö­rűségét. Felüdülést, pihenést jelent egy-egy túra a zajos munkával telt hétvégeken. Nemcsak kikapcsolódás ez a természetjáróknak, hanem sport és verseny a javából. A természetjáró szakosz­tály tájékozódási csapatainak eredményei az őszi versenye­ken: A Somody József emlék- versenyen a Mátra—Sástónál 1 férfi- és 2 női csapat in­dult. Az itt elért eredmények alapján jutott tovább 1 férfi és 1 női csapat 1975. szep­tember 13—14-én Verőcema­roson megrendezett Élelme­zésipari Dolgozók Országos Sporttalálkozójára. A találkozón résztvevő csa­patok az első napi program keretében jól sikerült túrán vettek részt a következő út­vonalon: Királyrét—Spartacusház —Foltánkereszt—Királyrét. A második nap a tájékozó­dási versenyen a férficsapat II. helyezést, a női csapat X. helyezést ért el. Ez a verseny nemcsak arra adott lehetőséget, hogy fel­mérjük tudásunkat illetve az országos találkozón képvisel­jük a kollektívát, hanem barátságok és tervek is szü­letnek egy-egy verseny után. A nemes versengés közben a debreceni Baromfiipari Vállalat Természetbarát Szakosztályával — a két szakosztályvezető — olyan elhatározásra jutott, hogy közös túrát is fogunk szer­vezni. A következő versenyt meg­előzően a Bükkben 1 férfi- és 2 női csapattal indult szakosztályunk a Kolacskov- szky Lajos emlékversenyen. Ezek után a jó formában levő csapatok a Mátrafüre- den megrendezett Szakmakö­zi döntőn vettek részt. A ter­mészetjáró női csapat az I. helyezést hozta el a férfi­csapat pedig a III. helyezést. A felsorolt eredmények ér­tékét növeli az a tény. hogy a most kiállított csapatok tagjai között fiatalok találha­tók. olyanok akik életükben 2. DOHÁNYGYÁR tárgyévet megelőző kísérleti időszak igen fontos feladata tehát a sokoldalú előkészítés, a felkészülés és tudatosítás. Brigádunk vállalta, hogy a szervezési osztály és az infor­mációs csoport útmutatásai alapján a műszaki osztály és a kapcsolódó karbantartó műhelyek területére kidol­gozzuk az információáramlás útvonalainak korszerűsítését, a döntési és ellenőrzési pon­tok optimális felépítését, a párhuzamos adatszolgáltatás­nak megszüntetését. A KISZ — korosztálya — fiatalok számára kiírt „Alko­tó Ifjúság” c. pályázaton két brigádtagunk alkotásai I. és III. helyezést értek el. Szintén III. helyezést ért el, a „Szervezési pályázatra” befutott munkák között az „Egri Dohánygyár technoló­giai területek főbb baleseti veszélyei” című oktató dia­filmsorozat. melynek egyik szerzője brigádtagunk. Több brigádtagunk műkö­dött közre az ismételten vál­lalatunknál megrendezett GTE majális előkészítésében és sikeres lebonyolításában. Ez évi vállalásaink között szerepel vállalatunk gyer­meküdülőjének felső kertjé­ben egy erdei tornapálya ter­veinek elkészítése, ill. a kivi­telezési munkálatokon törté­nő aktív részvétel. Július 13-án az üdülő felső kertjében jól sikerült társa­eíső alkalommal vettek részt tájékozódási versenyeken. A szakosztály további fel­adatául tűzte maga elé a fia­talok nagyobb számú bevo­nását ebbe a ma emberének annyira nélkülözött ember és természet kapcsolatát szo­rosabbra fűző természetjá­rásba. A tömegsport lehetősége vállalatunknál adva van, csak élni káli vele. Fiatalokat, ak­tív dolgozókat, nyugdíjasokat és mindenkit aki szereti a természetet,, kikapcsolódásra vágyik szeretettel várja a Természetbarát Szakosztály. dalmi munkával égybekötött kirándulást szerveztünk. Ez­zel megkezdtük a leendő er­dei tornapálya kialakítását. Felhasználva a terepi adott­ságokat kijelöltük a pálya út­vonalát, ill. az állomások he­lyeit. Ez úton is felhívjuk vállalatunk brigádjait, tegye­nek társadalmi munkafela­jánlásokat az erdei tomapá- lya kialakítására. A brigádmozgalom fejlődé­sével a mennyiségben és mi­nőségben megnövekedett el­várások egyre magasabb mércét állítanak a szocialista brigádok elé. A hatékonyabb brigádmunka kifejtése érde­kében megszavaztuk, hogy minden brigádtagunk legyen reszortfelelőse egy-egy té­mának. Ettől várjuk, hogy a jövő­ben is maradék nélkül tehes­sünk eleget a növekvő fela­datoknak, illetve biztosítsuk brigádon belül az egyenlő le­terheltséget. A 25 éves szakszervezeti munkavédelmi verseny tiszte­letére vállaltuk, hogy vál­lalatunknál munkavédelmi vetélkedőt rendezünk. Az elő­készítési, szervezési munka befejeztével a munkavédel­mi vetélkedő 1975. május 31- én zajlott le. A jól felkészült csapatok vetélkedésén túl brigádtagjaink gondoskodtak a megjelent hallgatóság szó­rakoztatásáról is. Jól végzett munkánk elismeréseként bri­gádtagjaink ez évben a kö­vetkező egyéni kitüntetések­ben részesültek: Kiváló dolgozó: Erős Jánosné, Visnyei Miklós, Kelemen Mihály II. Megyei környezetvédelmi tevékenységéért Sándor And­rás Széchenyi emlékplakettot kapott. Kelemen Mihály ki­váló KISZ-munkáért „Arany koszorús KISZ-jelvényt” ka­pott, Makai Györgyi KISZ- oktatási munkájáért a városi KISZ-bizottságtól emlékpla­kettet kapott. Kelemen Mi­hály az ÉDOSZ megyebizott­sága területén végzett kima­gasló szakszervezeti munkás­ságáért „SZOT oklevelet” AZ IDEI MAGYAR- SZOVJET árucsere-forgalom keretében már több mint 300 millió rubel értékű az a ter­mék, amelyet a két ország kooperációs és szakosítási megállapodásai alapján szál­lít egymásnak. Ebből kitű­nik, hogy a IV. ötéves terv­ben megháromszorozódott a kooperációs és szakosítási megállapodások alapján lebo­nyolított áruforgalom. E gyors fejlődést több mint 30 két­es sokoldalú szerződés ala­pozta meg. Az 1976—1980-ra szóló népgazdasági tervperi­ódus időszakára a két ország mintegy 20 egyezmény meg­kötésével járult hozzá a szo­ros termelési együttműködés fejlesztéséhez, az áruforga­lom bővítéséhez A terve­gyeztetések szerint- a követ­kező tervidőszakban a két ország közötti árucsere-for­galom mintegy 50 százalék­kal emelkedik. A MOSONMAGYARÓVÁ­RI járás 14 határmenti köz­ségének több mint 300 lako­sa dolgozik Pozsonyban egy vegyi, egy gumigyártó és egy építőelem-gyártó üzemben. A négy éve tartó kétoldalú határmenti munkaerő-együtt­működés alapján ugyanakkor Csallóközből csaknem 300 le­ány és asszony jár dolgozni három győri üzembe. Az együttműködés nagy előnye, hogy a határ mindkét olda­lán szabad munkaerőt hasz­nosítanak. A Pozsonyba át­járók olyan vidéken laknak, amely kevésbé iparosított, és a csallóközi határmenti köz­ségek dolgozóihoz pedik Győr esik közelebb. A TATABÁNYAI SZÉN­BÁNYÁK tervei szerint az új üzemet Brzezinka telepü­lésen építik fel. Óránként 240 tonna meddőből választja ki a-z üzem a magas fűtőértékű szenet. A fennmaradó med­dőanyagot a ceihent-, a tég­la- és más iparág hasznosítja alapanyagként. A hatodik üzemet is közös befektetéssel építi fel a magyar és a len­gyel ipar. A 'berendezéseket Magyarország szállítja és ál­lítja fel, az építkezésről, az utakról, a vasútról pedig a lengyel fél gondoskodik. A korábbi öt HALDEX-üzem- ben eddig mintegy 4 mLlió tonna szenet nyertek, és en­nek felét Magyarország kapta. A hatodik üzem 1977 vé­gén kezdi meg a munkát. BÁR A LENGYEL sörfőz­dék tavalyi termelése 12,4 millió hektoliterrel (2,7 szá­zalékkal) a megelőző évi alatt maradt, 1974-ben még­is jelentősen növekedett az export: 1973-hoz képest 49,4 százalékkal. Nagy szállítmányok men­tek a KGST országaiba: el­sősorban Magyarországra, Romániába, az NDK-ba és Bulgáriába, ezenkívül Auszt­riába és az USA-ba is, mely országok Lengyelország ha­gyományos nagy vásárlói. Annak ellenére, hogy a belső piaci kereslet igen je­lentős, az importnövekmény csak 18,9 százalék volt. A vá­sárolt sör legnagyobb része évek óta Csehszlovákiából és az NDK-ból érkezik. A cseh és az NDK-beli sör azonban inkább szállodákban és na­gyobb éttermekben kapha­tók. A PÁRIZSBAN MEG­NYÍLT nemzetközi autóki­állítás nem sokban különbö­zik a frankfurtitól, itt is a derűlátó autógyártók a hang­adók, s mint Frankfurtban, a Szajna partján is a propa­ganda a gazdaságos üzem- bentartásra, s a biztonságra helyezi a fő súlyt. Az autóeladásokról készült^ Reuter-felmérés szerint az' optimizmus bizonyos mérté­kig megalapozott, hiszen az USA-ban apadt az eladatlan kocsik száma. Az NSZK-ban várhatóan 16 százalékkal több új autót adnak el idén, mint tavaly, és Franciaor­szágban idén júliusban és augusztusban 4 százalékkal több új kocsira adtak ki en­gedélyt, mint a múlt év azo­nos hónapjaiban. A Francia- országban készült legújabb közvélemény-kutatások arról győzték meg az autótermelő- ket, hogy tekintet nélkül a benzin árára, vagy a sebes­ségkorlátozásra, a franciák továbbra is autóval akarnak közlekedni. A párizsi kiállítás egét azonban az árak beárnyékol­ják. Első alkalom, hogy még a legszerényebb kiállítású autók ára sem alacsonyabb 2200 dollárnál: a legolcsóbb francia kiskocsi ismét a Cit­roen Deux Cheveaux-ja, ára 11 ezer frank. A csehszlovák Skoda 100-as még ennél is olcsóbb, 10 250 frank (2300 dollár). Mint mindig, a Rolls- Royce standjánál található a kiállítás legdrágább modellje. A Camargue ára megegyezik egy tisztes vidéki nyaraló árával, 100 ezer dollár. Kedvező az idei dohány - termés Heves megyében. A Tárná mentén, ahol nagy múltra tekint vissza e fontos élvezeti növény termelése, most ezekben a hetekben jócskán ad munkát a szövet­kezeti gazdáknak. Négy fajtát: hevesit, kálóit, szabolcsit és burleyt vetettek az idén a gazdaságok. A Mi­nisztertanács által meghirde­tett dohányprogram megva­lósítására a szövetkezetek ebben az évben 710 hektá­ron termelték a cigaretta és a szivargyártáshoz nélkülöz­hetetlen nyersanyagot. A gazdaságok közül első­sorban a Hevesi Rákóczi, az Egyesült Tarnamenti, a ver­peléti és az erdőtelki jár az élen. Az elmúlt két eszten­dőben már négy kanadai do­hányművelő gépsor dolgozott ezekben a szövetkezetekben. Az idén ezeknek a száma kettővel nőtt, mert a tavasz- szal az erdőtelki - tenki Sza­badság és a feldebrői Rákó­Végignézve a kiállított modelleket és áraikat, az át­lag francia kénytelen tudo­másul venni,, hogy 20 ezer frankot kell előteremtenie, ha családját új autóba akarja ültetni. Mindössze 28 olyan típust állítottak ki, amelynek ára 15 ezer frank alatt van, és ezek általában túl kis méretűek az egygyer­mekesnél nagyobb családosok számára. Autószakértők sze­rint a felsorakoztatott 30 új modell között a francia Chrysler Simca 1307-es (1300 köbcentiméter) vagy az 1308- as (1500 köbcentiméter) vi­szi el a pálmát, azaz „az év kocsija” címet. A párizsi kiállítás további atrakciói: a BMW „briliáns­nak” tartott, de rendkívül drága új modelljei, továbbá két francia luxusautó, a V-* Peugeot 604-es és a Citroen CX Prestige, s végül a pári­zsi divatkreátor, Pierre Car­din karosszériatervei alapján készült sportkocsi, amelyet azoknak javasol, akik őszi divatholmijukhoz illő kocsit akarnak bevásárolni. az Átlagosnál jó­val több és főleg jobb mi­nőségű borra számítanak az idén Ausztriában; becslések szerint több mint 2,5 millió hektoliter lesz a termés, míg tavaly csak 1,6 millió hekto­liter került a hordókba. Ausztria egy főre jutó évi borfogyasztása mintegy en­nek kielégítéséhez 2,8 millió hektoliter belföldi termelésre van szükség. A 700 ezer hek­toliter raktárban levő bort is beleszámítva Ausztria lénye­gében nem szorul importra. LARDINOIS, AZ EGK brüsszeli bizottságának me­zőgazdasági ügyekben illeté­kes tagja ígéretet tett, hogy szeptember folyamán a kö­zösség mezőgazdasági mi­niszterei külön ülésszakon ■megvitatják, milyen eszkö­zökkel lehet megszüntetni a tagországok borfeleslegét. A miniszterek már július­ban megegyeztek abban, hogy a túltermelés meggátlására augusztus 1-ig intézkedési tervet dolgoznak ki, de a ha­táridőt nem tartották be, mert Dél-Franciaország ter­melői élénken tiltakoztak a termelés korlátozása ellen. Abban elvben megállapod­tak, hogy a felesleges borból ipari alkoholt párolnak, de az még nem dőlt el, milyen mennyiségeket akar­nak erre a célra felhasználni és a közösség mezőgazdasági alapja ezt milyen mértékben szubvencionálja. Sz. Z cziban üzembe helyezték az új gépeket. Tart a feldolgozási szezon a kápolnai dohánybeváltóban is. Mint Tóth János üzemve­zetőtől megtudtuk, a közös gazdaságokból érkezett sza­bolcsi, kerti és kálói fajták szárítása után, most a tűsor - keretekre fűzött hevesi do­hányt szárítják az idén elő­ször működő füllesztőkairv rákban. A zölddohány feldolgozása előreláthatólag október végé­ig tart. A téli hónapokban pedig a szárított dohányleve­leket készítik elő és raktá­rozzák. A nagy termés miatt rak­tározási gondok vannak. Ez bizonyos fokig elveszi a ter­melők kedvét. Ezért a do­hánybeváltó a tiszanánai, a hevesi, a besenyőtelki és az Egyesült Tarnamenti Terme­lőszövetkezetnek soron kívül húsz vagon dohányt szárított. Ezzel igyekeztek segíteni a tárolási gondokon. (-túsz) nyert el. Újlaki Sándor Munkásarcok: A kézi felvonótól- a csoportvezetésig — Már húsz éve elmúlt, hogy idekerül­tem a dohánygyárba, pontosabban ide, a segédanyagraktárba. Egyetlen kézi felvonó volt akkor itt, az működött, azzal mozgat­tuk nap mint nap az anyagokat. — Nem volt nagy a tároló sem, télen a hidegben, az esőben, hóban, nyáron meg a tűző napon hordtuk a cigaretta csomagolá­sához szükséges kartonokat. Ennyi év után visszaemlékezve csak azt mondhatom, hogy nagyon nehéz volt. De mégis szerettem csi­nálni, ez adott erőt ahhoz, hogy másnap is itt maradjak, és dolgozzak. S maradtam a mai napig is. Semperger Petemé Füzesabonyból került Egerbe. Már két gyermeke volt, amikor 1954-ben munkát vállalt a gyárban. — Nem volt nekem szakmám — folytat­ja gondolatait —, inkább nagyobb volt a lelkesedés bennem, amely átsegített sok ne­hézségen. Összesen hat általános iskolát jártam, bánom is már, hogy nem többet, dehát az élet, a család nem engedte, hogy akkoriban többre törekedjek. 1959-ig anyagmozgatóként dolgozott. Aztán csoportvezetőnek nevezték ki. Féltem is én akkor — emlegeti a múltat —, sokáig töprengtem, hogy elvállaljam-e, aztán mégiscsak e mellett döntöttem. Ugyan féltem, hogy nem felelek meg a növekvő követelményeknek, de a munkatársaim se­gítettek, és így túljutottam az első nehézsé­geken. — Hányán dolgoznak a csoportjában? — Harmincán. Valamennyien munkások, nők és férfiak. Semperger Pétemé amellett, hogy cso­portvezető, a Komarov szocialista brigád vezetője is. 1966-ban alakítottuk, a hősi halált halt szovjet űrrepülő emlékének adózva. Akkor kilencen kezdtük, ma már 19-en vagyunk. Kétszer elnyertük az aranykoszorús címet. — Mi a feladata, mint csoportvezető­nek? — A cigarettaosomagoló anyagok ellen­őrzése, azok rendezése és nem utolsósorban segítség a csoporttársak problémáinak meg­(Fotó: Szigeti Zoltán) oldásában, mert hogy egy vezetőnek ez is feladata. ötvenegy éves, huszonegy éve dolgozik a gyárban. Kiváló dolgozó címmel tüntették ki és többször jutalmazták munkáját el­ismerve. — Mindig magaménak tekintettem a gyárat, most is a második otthonom. A ma­gánéletem is kiegyensúlyozott. Három uno­kám van. A férjem, aki már nyugdíjas, nem szakadt el a munkától, ő is itt dolgozik a do­hánygyári portán. Szabad időmben, a leg­többször olvasok. Főleg Gorkijt, Petőfit és Jókait szeretem. Azért ma is legjobban a munkám érdekel, én már innen a dohány­gyárból szeretnék nyugdíjba menni. (mentusz) Mindenkit vár a Természetbarát Szakosztály Munkában a tííkereies szárítók Négy és félezer mázsával több dohányt

Next

/
Oldalképek
Tartalom