Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1975-09-01 / 9. szám
9 partéiét eseményei Szeptember 2-án a pártvezetőség ülést tartott. Az ülés napirendjén a következő témák voltak. 1. A Központi Bizottság 1974. március 19—20-i, — a közművelődés fejlesztésére hozott — határozat végrehajtása és annak tapasztalatai. 2. A IX. sz. alapszervezet beszámolója a területén működő DH-akcióbizottságok tevékenységéről és az ezzel kapcsolatos politikai munkáról. Mindkét napirendi pont anyaga írásban lett előterjesztve. Az első napirend írásos anyaga részletesen foglalkozott a Központi Bizottság március 19—20-i határozata mikénti teljesítésével, illetve a vállalat átal 1974. október 25-én elkészített feladatterv teljesítésének állásával. Az anyag a következő főbb kérdésekkel foglalkozott: 1. Az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályát el nem végzett dolgozóink beiskolázása, az ezzel kapcsolatos eddigi eredmények, és a jövő feladatai. 2. A! dohányfeldolgozó szakmunkásképzés helyzete, az ezzel kapcsolatos további feladatok. 3. A munkások továbbképzésének középtávú terve, ezen belül az 1974—75-ös továbbképzési terv teljesítése. 4. A középfokú végzettséggel rendelkező szakemberek továbbképzésével kapcsolatos terv készítése, illetve a terv- készítés problémái. 5. A szocialista brigádokban folyó kulturális, közművelődési tevékenység szerepe, jelentősége. 6. A szakszervezeti könyvtár látogatottságának kérdései, az eddigi jó eredmények továbbfejlesztése. 7. A KISZ-szervezet szerepe a közművelődés továbbfejlesztésében, öntevékeny kultúrcsoport létrehozása. 8. A megyei közművelődési vetélkedőn elért eredményeink. A pártvezetőség a fentebb felsorolt fő témaköröket teljes részletezéssel megtárgyalta és megállapította, hogy a közművelődés terén elért eredményeink jók, feladatainkat a határozatok szellemében végeztük. Külön foglalkozott a pártvezetőség az általános iskola szervezésének kérdésével és olyan határozatot hozott, hogy pontosan fel kell mérni az általános iskola 7—8. osztályát el nem végzettek létszámát és széles körű agitációt kell végezni annak érdekében, hogy minél többen végezzék el az általános iskola 7., illetve 8. osztályát. A pártvezetőség második napirendként a IT-es alapszervezet területén működő DH-akcióbizottságok munkájával foglalkozott. A II-cs alapszervezethez tartozó területeken a DH- munkarendszer kialakítása, fejlesztése terén komoly eredményeket értek el. A DH-akcióbizottságok éves intézkedési tervet állítottak össze, melyek ellenőrzésére, az intézkedési tervben rögzítettek mikénti állására, üléseken visszatérnek és szükség esetén segítséget kérnek. Minden osztályon DH-tábla van elhelyezve, mely részletes tájékoztatást nyújt minden dolgozónak az akcióbizottságok tevékenységéről, munkájáról. Az akcióbizottságok szoros kapcsolatot tartanak a társosztályokkal, a problémákat fölvetik, megbeszélik. Az alapszervezet behatóan foglalkozik a DH-munka- rendszerrel munka tervükben külön napirendi pontként szerepel. Természetesen a DlI-munkarendszerrel nemcsak vezetőségi ülésen, hanem minden gazdaságpolitikai feladatok tagyalasa kapcsán foglalkoznak. Foglalkoznak szocialista brigádüléseken, pártcsoport-értekezleteken, külön kiemelve, hogy elsősorban a párttagoknak, kommunistáknak kell élenjárni, példát mutatni, érvelni, agitálni a DH- munkarendszer mellett, mely munkarendszer komoly biztosítéka a hatékonyabb, gazdaságosabb termelésnek. A két napirend megtárgyalását követően a pártvezetőség egyéb aktuális kérdéseket tárgyalt. Molnár Jenő Sxaksxerneni a szociológiáról A szociológia az embereknek, mint különböző társadalmi rétegek és csoportok tagjainak magatartását és cselekvését vizsgálja abból a szempontból, hogy mennyiben határozza meg azt éppen a szóban forgó csoporthoz tartozásuk, illetve társadalomban elfoglalt helyük és annak hatására kialakult gondolkodásuk. A modern szociológiai módszerek a történelmi materializmus alapján, a társadalmi élet konkrét jelenségeinek, részösszefüggéseinek egy-egy rövidebb fejlődési szakasz sajátosságainak kutatásaiban hatékonyan alkalmazhatók, s így a szociológia a szocialista viszonyok között a társadalmi élet tudatos irányításának egyik támasza lehet. Ezen túlmenően a szociológia vizsgálatainak tárgykörébe tartoznak olyan — a munkahelyi vezetéssel összefüggő — jelenségek is, mint pl.: a munkához való viszony, a munkával összefüggő elégedetlenség, a bérformák megválasztása stb. A szociológia alapvető vizsgálati szempontjának megfelelően az egyén cselekvéseiben. döntéseiben azokat az okokat keresi, amelyek különböző társadalmi rétegekhez, illetve csoportokhoz való tartozására vezethetők vissza. Az egyének társadalmi struktúrában elfoglalt helyét részben olyan ismérvek határozzák meg, amelyekkel ők maguk rendelkeznek, részben pedig olyanok, amelyek családjuk sajátjai. (A régi osztályok ugyan letűntek már. de élnek még — kisebb-nagvobb mértékben —■. ha a felfogásmódot. a társadalmi szemlélet különbözőségét tekintjük.) A vállalati kollektívában legfontosabb rétegkénző jegy — szociológiai szempontból — a munkamegosztásban elfoglalt hely. A konkrét munkában meglevő különbség sajátos társadalmi réteseket hoz létre. amelyen belül bizonyos m£->-tékű egyöntetűséget teremt meg. A dolgozóknak munkájuk jellege szerint két nagy csoportját szokás megkülönböztetni: a fizikai és szellemi dolgozókat. A megkülönböztetés kritériuma az. hogy a különböző konkrét munkában milyen a fizikai és szellemi erőkifejtés aránya. A szellemi és fizikai dolgozók fő csoportja között rendszerint kialakul saját helyzetük felismerése, s ezzel együtt a sajátos érték- rendszer is. A szellemi és fizikai dolgozók elkülönülésében a tradicionális szemlélet mellett egy sor a mai valóságban rejlő tényező is szerepet játszik, s .ezek nem ritkán különböző előítéletek kialakításához is vezetnek. Valójában egy-egy konkrét munka értékét nem a „szellemisége” vagy „fizi- kaisága”, hanem társadalmi hasznossága adja meg. A viszonylag homogénnak tekinthető két főbb csoport azonban nagyon is összetett elemekből áll. A szellemi dolgozók csoportosítására is igen sok alternatíva használatos pl.: a műszaki, adminisztratív, vagy az alkalmazás minősége szerinti csoportosítás — vezetők, ügyintéző, ügyviteli dolgozó. A szellemi dolgozók csoportjában kiemelkedő szerepet játszik az iskolai végzettség szerinti különbség. Ma ugyanis az a helyzet, hogy ez még azonos beosztásokban is nagyon eltérő. Ez a kritérium ma azért lép fel még fontos társadalmi rétegképző jegyként, mert az e tekintetben fennálló küSzeptember 20-án ez évben ismét megrendezésre került az egri téglagyár által meghirdetett és alapított „Ság- vári” kupa lövészverseny. A versenyben az egri lövészklubok csapatai vettek részt, közel 100 fővel. Csapatunk is indult a versenyen, melyen sikeresen szerepeltünk. A verseny solönbségek nemcsak a munkatevékenység eredményességét, hanem az életmódot, az értékrendszert, az etikai normákat, az ízlést is nagymértékben befolyásolják. A fizikai dolgozók: csoportja szintén különböző csoportokat integrál. Ha alkalmazási minőség szerint nézzük, akkor á szakmunkásokat, a betanított munkásokat és a segédmunkások csoportját kell meg-i különböztetnünk. A szakmunkások csoportját további alcsoportokra bontják az egyes konkrét szakmák, amelyek nemcsak különböző kereseti lehetőségeket jelentenek, hanem társadalmilag és történetileg kialakult presztízs hordozói is. Persze, ez az elhatárolás — szellemi, fizikai — nem tudja követni a valóságot, hiszen jól tudjuk, hogy sok olyan szellemi foglalkozáshoz számított munkakör van, ahol a munka jellege szerint nem önállóbb, mint a szalagon dolgozó betanított munkásé, s nem ad több lehetőséget az egyéni készségek és képességek kifejlesztésére sem. Ugyanakkor pl. egy esztergályos nem ritkán nagyon is komoly szellemi tevékenységet fejt ki egy-egy munkadarab elkészítésekor. Ennek ellenére egy bizonyos csoporthoz, réteghez tartozás —• vagy ennek illúziója — nagyon is befolyásolja az emberek cselekvését, életmódját és gondolkodását, azért végzi vizsgálatát a szociológus ilyen ismérvek alapján. rán az alábbi eredmények születtek: Férfi és női kispuska lövészet csapatversenyében: 1. Téglagyár, 2. Dohánygyár. A csapatok versenyzőit egyénileg is értékelte a versenybíróság. Klubunk egyik aktív versenyzője Bóta József érte el a férfi egyéni 1. (helyezést. Bné „Sásvári Endre” kupa lövészverseny Munkajogi ismeretek A kollektív szerződés A jövő év első hónapjaiban — a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése óta — negyedszer kerül sor széles körű vita arról, hogy az elkövetkező években hogyan alakuljon a vállalat és a dolgozók kapcsolata, hogyan használjuk ki a vállalat és a dolgozók kölcsönös előnyére azokat a lehetőségeket, melyeket egy jól előkészített, a dolgozók és a vállalat egymással szemben támasztott igényei alapos ismeretében, de lehetőségek reális felmérése alapján kidolgozott kollektív szerződés biztosít. Ebből az alkalomból a mai számmal kezdve — néhány hónapon keresztül tájékoztatást szeretnénk adni olvasóinknak a legfontosabb munkajogi rendelkezésekről. Életünk nagy részét a munkahelyen töltjük el, s itt egész ténykedésünket, minden magatartásunkat pontosan körülírt munkajogi szabályozások határozzák meg. Ezek nem egy esetben magánéletünkre, a gyár kapuján történt kilépés után is hatnak, mégis, talán senki sem mondhatja el tnagáról nyugodt lélekkel, hogy maradéktalanul tisztában van velük. Ezért nem árt kissé felújítani ezek ismeretét már csak azért is, hogy az új, öt évre szóló kollektív szerződés megtárgyalása során jogaink és kötelességeink tudatában ülhessünk le a tárgyaló asztalhoz. Kezdjük talán magával a kollektív szerződéssel, mely a Munka Törvénykönyve és Végrehajtási Rendeletéi mellett a legfontosabb és legalapvetőbb munkajogi szabályozás. A munkajognak szabályoznia kell a munkaviszony minden fontos oldalát. Ezen belül számos kérdés alkalmas arra, hogy szabályozásuk országosan egységes legyen (pl.: a munkaviszony létrejötte, megszűnése, fegyelmi felelősség, stb.), ezekről tehát jogszabály rendelkezik. Más kérdésekben ugyanakkor célszerűbb a vállalati szinten történő szabályozás, (pl.: az éjszakai pótlék mértéke, a részesedési alap felosztása seb.), s ezeket szabályozza a kollektív szerződés. Különösen nagy 'a jelentősége a kollektív szerződésnek 1988-tól, a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetésétől. A vállalatok széles körű önállóságot kaptak ekkor a saját eszközeikkel, többek között a munkaerővel való gazdálkodásra és ez megkövetelte, hogy a munkajogi szabályok rugalmasak legyenek, adjanak lehetőséget a vállalat számára a munkajogi kérdésekben is a vállalat adottságaihoz igazodó intézkedések, döntések meghozatalára. A munkajogi szabályoknak ez a rugalmassága ugyanakkor azt a veszélyt rejtette magában, hogy a gazdasági intézkedések — a szabadabb keretek között — sérthetik a dolgozók, jogait, érdekeit, csorbíthatják az üzemi demokráciát- A munkaerő felhasználása, a munkaerővel való rendelkezés ugyanis nem szakítható el a munkát végző ember személyes biztonságától, képességei szabad kifejtéséhez, munkaereje újratermeléséhez, valamint a családi és társadalmi életben való részvételére megfelelő lehetőség biztosításától. Ez viszont éppen a jogi eszközök, biztosítékok széles körű alkalmazását, a munkaviszonyt érintő kérdések részletes jogi szabályozását kívánta meg. A két törekvés ellentmondásait — egyik oldalról az eredményességre törő vállalati gazdálkodás érdekében rugalmas munkajogi szabályok igénye, másik oldalról a dolgozók jogainak biztosítása érdekében részletes munkajogi szabályok követelménye — egy olyan rendszer oldotta fel, melyben a központi szabályozás elsősorban elvi általános jellegűvé vált, ugyanakkor előírta a részletkérdésekre vonatkozóan a vállalati szabályok meghatározását. Ebben a rendszerben — és ez a kollektív szerződések rendszerének egyik legnagyobb jelentősége — az egyes szabályokat ott határozzák meg, ahol az alapul szolgáló körülményeket és a rendezés hatását legjkobban át tudják tekinteni. A kollektív szerződéseket általában öt évi időtartamra kell megkötni, január 1. és április 30-a közötti időszakban. A kollektív szerződést a vállalat és a szakszervezet vállalati szerve köti meg, s azt a vállalat részéről az igazgató, a szakszervezet vállalati szerve részéről az szb-titkár írják alá. A kollektív szerződés tervezetét — annak aláírása előtt — a dolgozókkal meg kell tárgyalni. Jogszabály rendelkezik arról is, hogy a kollektív szerződés végrehajtásáról a vállalatnak be kell számolni, a beszámolót a szakszervezet vállalati szervének meg kell küldeni, s azt legkésőbb az év március 31. napjáig a dolgozók elé kell terjeszteni. Az öt évi időtartamra megkötött kollektív szerződésen belül egyes rendelkezések hatályát egy naptári évre is meg lehet állapítani. A kollektív szerződést természetesen módosítani is lehet, a módosításokat általában minden év április 30-ig kell elkészíteni. A most következő időszakban — tekintve, hogy öt évre szóló kollektív szerződés elkészítéséről és megkötéséről van szó — ezek a határidők részben módosultak. A kollektív szerződés előkészítése két részre bontható. Az első rész időben 1976. január 31-ig tart, és ezen belül — 1975. október 31-ig el kell készíteni az 1971—75. évi kollektív szerződés végrehajtásáról szóló beszámolót, — 1975. november 30-ig meg kell határozni az 1976— 80- évekre szóló kollektív szerződésben érvényesítendő célkitűzéseket, — legkésőbb 1976. január 31-ig le kell folytatni a beszámoló és az új kollektív szerződés célkitűzéseinek a dolgozókkal történő megtárgyalását. Az előkészítés második része 1976. június 30-ával zárul le és ezen belül — 1976. március 31-ig ki kell dolgozni az új kollektív szerződés tervezetének szövegét, — 1976. május 31-ig meg kell tárgyalni a tervezetet a dolgozókkal, — 1976. június 30-ig meg kell kötni és ki kell hirdetni a kollektív szerződést. Mindnyájunk érdeke, hogy a következő öt évre szóló kollektív szerződés körültekintő és megnyugtató módon szabályozza a vállalat és a dolgozók egymással szembeni jogait és kötelességeit, ezért nagyon fontos, az előkészítés és kidolgozás egész időszakán keresztül, hogy vállalatunk dolgozói észrevételeiket, javaslataikat juttassák kifejezésre, javaslataikat mondják el és juttassák el munkahelyi vezetőiken, műhelybizottságokon keresztül — de akár közvetlenül is — a kollektív szerződés előkészítését végző munkaügyi osztályhoz és szakszervezeti bizottsághoz. (Dr. Szalóczi György) Polpi védelem 1975 a polgári védelem jubileumi éve. 25 éves a magyar polgári védelem. Sokat lehetne beszélni e negyedszázad nehézségeiről, az eredményekről, a fejlődésről, amíg a légoltalomból kifejlődött a mai polgári védelem. A múlt méltatása helyett mégis inkább beszéljünk a jelenről, a mindennapi munkáról, hogy mit teszünk mi most a polgári védelemért és talán munkánkkal. eredményeinkkel méltóbban ünnepeljük a 25 éves évfordulót. 1975 az 1970—75. évi kiképzési ciklus befejező időszaka. amikor a parancsnokoknak és alegységeknek gyakorlati vizsgákon kell számot adni felkészültségükről, bizonyítani, hogy képesek szakfeladataik ellátására rendkívüli körülmények között is. Üzemünkben a kiképzési terveknek megfelelően folytak az elméleti és gyakorlati foglalkozások, majd május— júniusban sor került a vizsgákra. A vizsgagyakorlatok célja volt elsősorban az alkalmazási készenlét gyors elérése, majd ezután alegységenként a szakfeladatok megoldása — szennyezett területet feltételezve — védőeszközökben. A rendfenntartó és óvóhely alegység az óvóhelvek készenlétbe helyezését, szolgálatának megszervezését. az üzpmi rend- fenntartás ellátását, a forgalom irán vitását hal tóttá végre, biztosította a tűzvédelmi alegvség mozgását, akik feltételezett tüzek oltására normaidő alatt szereltek föld alatti tűzcsapról, valamint telepítették és szerelték a kismotorfecskendőt. A műszakiaknál a feltételezés romosodott óvóhelvről történő mentés és közműhálózatban keletkezett hibák felderítése és elhárítása volt. A gyakorlat során aztán nemcsak feltételesen, de valóságos faláttörést, aládúco- lást és hibaelhárítást végeztek. A vegvvédelmi alegvség a sugárfelderítés, a te- renmentesítés és a gépiár- művek mentesítését hajtották végre. Nem volt könv- nvű az egészségügyiek feladata sem. hisz szennyezett területen, védőeszközben kellett a sérülteket felkutatni. 10 különböző sérülést szakszerűen ellátni, és a sérülteket kiszállítani a szennve- zett területről a set>esült- gvűitő helvre. Mindezt normaidő alatt. Valamennyi alegység jól hajtotta végre a feladatot és eredményesen vizsgáztak, megállapítható, hogy képesek feladataik ellátására rendkívüli körülmények között is. Nemcsak az alegységek, hanem az irányító parancsnoki törzs is vizsgázott. Kora hajnalban zörgettek a kiértesítők s a riadó után _ a parancsnokok törzsvezetési gyakorlaton vizsgáztak az irányítás, a mentő-mentesítö munka szervezésének feladataiból. Eredményesen. Végül, de nem utolsósorban szólnunk kell a jubileumi versenyről is. A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága és a Magyar Szocialista Munkáspárt Polgári Védelmi Bizottsága a magyar polgári védelem megalakulásának 25. évfordulójára polgári védelmi jubileumi versenyt hirdetett a szakszolgálatok és szakszolgálati alakulatok részére. Az üzemi polgári védelmi szervezetben is működik egy szakszolgálati alakulat, az egészségügyi század. A század három szakasza benevezett és részt vett a versenyben. ahol a gyakorlati feladatokon kívül elméleti kérdésekkel is próbára tették felkészültségüket. A versenyek még nem fejeződtek be. így szakaszaink helyezése nem ismeretes. Egy azonban biztos, a követelményeknek megfelelnek, képesek feladataik ellátására, méltóan képviselték az Egri Dohánygyárat, a gyár polgári védelmi szervezetét. Novák József pv. törzsparancsnok DOHÁNYGYÁR 5.
