Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1975-08-01 / 8. szám

Bemutatjuk A Hámán Kató szocialista brigádot Lesz-e ilyen? Lesz bizony. A közgazdasági szabályozó­élő és rugalmasan a reali­tásnak, valamint a gazdaság- politikai koncepcióknak meg­felelően. folyton változik. Így, mint erről a kongresz- szus dokumentációiból, új­ságokból, szakmai források­ból értesülhettünk, a követ­kező ötéves tervidőszakban is várhatók változások. Az erre vonatkozó terve­zési munkálatok, előkészíté­si jelleggel, mintegy a több­lépcsős tevékenység része­ként, máris folynak a felső szinten és beindultak ipar­águnknál, sőt, részletekben vállalatunknál is. Helyesnek látszik dolgozóink előzetes tájékoztatása, hiszen más­ként hogyan is tudnának részt venni e munkában, ho­gyan érvényesülhetne az üzemi demokrácia. Mit ír erről a kongresszus határo­zata? „Gazdaságirányításunknak változatlan feladata, hogy tovább erősítse szocialista rendszerünket, fejlessze a szocialista tulajdonviszo­nyokat és a termelőerőket, fokozza gazdálkodásún«; tervszerűségét. Építsen a vállalati önállóságra, a köz­érdekű kezdeményezésekre, növelje a munka hatékony­ságát. A bevált alapelveket ér­vényesítve, gazdaságirányítá­sunkat, mint a szocialista tervgazdálkodás eszközét, jobban a mai és holnapi cél­jaink, feladataink szolgála­tába kell állítani”. A VÁLTOZÁS ALAPÉL VEIRŐL » — Mindenekelőtt várható­an erősödni fog a tervezés és a szabályozás összhang­ja. — A szabályozás jobban alkalmazkodik az ágazatok gazdaságpolitikai céljai­hoz. — A termelés tényezőinek — mint a munkaerő, álló­eszközök — értékelése job­ban megfelel majd a gazda­ság feltételeinek, a fogyasz­tás céljainak. — Erőteljesebb lesz az ösztönző hatás a munkaerő­gazdálkodás, a szervezési te­vékenység javítására. — Az ágazatok között ked­vezőbb nyereségarányok ala­kulnak majd ki. A szabá­lyozó rendszer erre minden­esetre törekszik. — Az árrendezések hatá­sára is, az árak jobban tük­rözik majd a társadalmi rá­fordítás, de a nemzetközi arányokat is. (ösztönzést ad a struktúraváltozás irányá­ra). — Erősödik várhatóan a gazdasági előrelátás igénye és érvényesülése is. Ugyanígy növekszik a kockázatválla­lás lehetősége, de a vállala- lati vezetés felelőssége is. A TERMELŐI ÁRAKRÓL Szakaszosan végrehajtásra kerülő további termelői ár­változások várhatók. Ezek célja, hogy javítsák a kül­kereskedelmi árak és terme­lői árak arányát. Várhatóan csökkennek az importdotáci- ók (termelési céllal) és erő­södik a nyereséghatékonysá­got érzékeltető és létrehozó szerepe. A dohányiparon belül nö­vekednek a felvásárlási árak. új belső termelői árrendszer kialakítása van folyamatban. Ez is többlépcsős folyamat. Emellett iparágunk egész ár- és adórendszerkritikánk tü- zében áll, mert nem biztosít­ja — véleményem szerint — az önfinanszírozást. így hát a jelenlegi — munka alatt levő — belső átdolgozásokat és átalakítá­sokat, még követi vagy kö­vetheti egy további lépcső­ben, az akkorra már ismert országos termelői árrendszer történő illeszkedés. Mindezekhez járul még az eredményátcsoportosítás iparágon belül, a dohánygyá­rak és dohánybeváltók kö­zött. Ez régi, több éves prob­léma. Számolnunk kell az­zal, hogy a következő ötéves tervezési munka során ez is megoldódik, valamilyen for­mában. A PÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁS 1971-ben a társadalmi tiszta jövedelmek mintegy 75 százaléka került az állami költségvetésen keresztül új­raelosztásra, míg 1975-ben ez már 66 százalékra becsül­hető csupán. A következő ötéves tervezési időszakban ez mintegy 70 százalékra emelkedik. Növekszik az SZTK-járulék 17 százalékról 22 százalékra, az illetmény­adó 8-ról 13 százalékra, együtt tehát 25-ről 35 szá­zalékra. Megszűnik a nyereség köz­ponti előírású kettéosztása, az adórendszer-módosítások által behatárolían vállalati hatáskörbe kerülnek. Tehát ezen határok között a válla­lat dönthet arról, hogy a nyereség milyen hányadát fordítja fejlesztésre és mi­lyen hányadát személyi jö­vedelmek növelésére. Termé­szetesen iparágunknál ezen a téren is érvényesül trösz­tünk koordináló szerepe. Meg kell mondanunk, hogy a pénzügyi módosítá­sok kedveznek az eszközigé­nyes területeknek, s általá­ban a nagyvállalatoknak. Az adók és így az általá­nos nyereségadók százalékos alakulásáról ebben az írás­ban még előzetesen nem ad­hattunk tájékoztatást, mert a fontos nagyságrendek, a későbbiekben kerülnek majd megállapításra és rendeleti úton közlésre. Az eddig elmondottak alapján azt az irány jelzést megkockáztathatjuk, hogy az átrendezések után a válla­latok nyereséghányada, or­szágos átlagban csökken. A VÁLLALLATI ALAPOKRÓL a) A fejlesztési alap A beruházási feszültség enyhítésére, a fejlesztési alap felhasználásának befolyáso­lására, a 10 százalékos épí­tési adót kell fizetni, a vál­lalati döntési körben meg­valósított fejlesztések, építé­si és szerelési költségei után. Viszont a fejlesztési alapot külön adó nem terheli. b) Részesedési alap A részesedési alapképzést bérarányos progresszív adó terheli majd. A bérek 14 százalékát meghaladó része­sedés felhasználása esetén, az említett 14 százalékot meghaladó arány után, a felhasználás nyolcszoros összegét kell adóként befi­zetni. c) Tartalékalap A vállalatok az általános nyereségadó befizetése után maradó nyereségüknek, évente 15 százalékát kötele­sek a tartalékalapjukba he­lyezni. A tartalékalap növe­lése addig tart, amíg el nem éri a mindenkori bérköltség nyolc százalékának, a bruttó állóeszközérték, két száza­lékának együttes összegét. A tartalékalap visszapót­lása az általános nyereség­adó befizetése utáni nyere­ségből történik éspedig min­den más kötelezettség kö­zött az első helyen. d) Jóléti és kulturális alap- Eddigiekben a vállalatok ilyen célzatú fejlesztéseit részben az 1968-ban megál­lapított, költségként számol­ható, úgynevezett „R-fix” rész, továbbá ennek a része­sedési alapból történő — vállalati elhatározású kiegé­szítése fedezte. 1976. január 1-től külön jóléti és kulturá­lis alapot kell létrehozni er­re a célra. Ennek fő forrása lesz a vállalati eredmény terhére „különféle ráfordí­tásként” számítható 750 Ft- os fejkvóta. (Ezer fő után tehát 75 ezer forint). A belső kvóta központilag meghatározott mértékben évente növekszik. További forrásokat rendelet szabá­lyozza. Kiindulási helyzetben több helyütt óhatatlanul jelent­kező eltérést, átmenetileg a fentiektől eltérő alapképzés előírásával szabályozzák majd. A BÉR­SZABÁLYOZÁSRÓL Nyilvánvaló, hogy a bér- szabályozás is változik. En­nek rendszerét is tovább kell fejleszteni éspedig a gazdálkodás sajátosságainak szem előtt tartásával. Négy fő alapvető bérsza­bályozó forma kerül majd alkalmazásra, éspedig: — a vállalati teljesít­ményhez kötött vállalati bér­színvonal-szabályozás, — a vállalati teljesít­ményhez kötött bértömeg­szabályozás, — a központi bérszínvo­nal-szabályozás, — a központi bértömeg­szabályozás. Nyilvánvaló, hogy a terme­lő jellegű vállalatok zömét a vállalati teljesítményekhez kötött bérszabályozó formá­ban sorolják majd be, a ren­delet szerint erre jogosult felsőbb szervek. (Állami szervek és SZOT). Melyik bérformában dol­gozik majd vállalatunk? Még nem eldöntött. Számítanunk lehet rá, hogy a teljesít­ményhez (a termelés felfutá­sához) kötött bértömeg-sza­bályozó forma kerül nálunk bevezetésre. A nyereség- és béralaku­lás túlzottnak bizonyult kap­csolatának enyhítésére van egy általános és lényeges változás a szabályozási rend­szerben. Az ugyanis, hogy mindegyik bérformánál egy­aránt másfél, két százalékos növekedés a teljesítmények alakulásától függetlenül évente biztosított. (Pontos mértéke e részeknek évente kerül majd megállapításra. A tervezési munkálatok so­rán.) Továbbra is fennáll az a kötöttség, hogy kedvezmé­nyezett részen felüli bérnö­vekedés után, progresszív bérfejlesztést kell teljesíte­ni és pedig a részesedési alapból. Igaz, hogy a fel nem használt rész viszont, a következő évre tartalékolha­tó. CÉL ÉS VARHATÓ KÖVETKEZMÉNY A fentiekben csupán né­hány problémakört érintet­tem, azzal a kockázattal, és reménnyel, hogy a köz­ponti rendeletek végrehaj­tási utasítások, határozatok nagyban pontosítják azokat. A tervmunkálatok bein­dulnak, az idő beérett és ez a tájékoztatás mind az egyetlen, mely ilyen terjede­lemben minden dolgozóhoz eljuthat. Talán és szándéka­ink szerint nem is haszonta­lan. Végül néhány összefoglaló gondolat kínálkozik. Az is­métlések — megerősítése céljából — egyáltalán nem véletlenül kerültek közéjük! — Természetes a szabá­lyozás továbbfejlesztése, hi­szen előre jelzett volt, hogy ötévenként sor kerül reá. — Időszerű, hiszen egy na­gyobb időszak tapasztalatai követelik már szervezett, összehangolt érvényesítésü­ket. — Szükségszerű a tőkés piaci és energiaválság, a terv és szabályozás jobb összhangja, a népgazdasági érdek iránti felelősség erő­teljesebb realizálása miatt is. — Ésszerű, hogy változó, fejlődő gazdasági helyzetet, rugalmasan követnie kell a szabályozási rendszernek. Mindenesetre egy bizo­nyos, hogy még sok a bi­zonytalansági tényező, ezért is nemcsak a rendelet adta tevékenység időhatárok mi­att, több lépcsős, több vari­ációs tervezési munka vár reánk. A sok változás köze­pette azonban egy dolog változatlan. Az ugyanis, hogy a továbbfejlődés csupán a vezetési végrehajtási munka hatékonyságának minden szinten történő növekedése útján lehetséges. Kollektí­vánk már évekkel ezelőtt el­indult ezen az úton, most is azt járja és jövőben sem tér le róla. Meggyőződésem, hogy mint eddig, a jövőben is, ez az út igen jó eredmé­nyekhez vezet. Iványi Illés A brigád 1972-ben a kony­ha személyzetéből alakult, vezetőjük Bárdos Lászlóné. A kilencfős szocialista bri­gád az eddigi munkája után a bronz brigádérem kitün­tetés tulajdonosa. Munkájuk nem könnyű, hisz biztosítani kell a gyár 400 dolgozója részére az ebéd-, valamint a vacsora­igényt. Különböző ízléseket nehéz ennyi embernek tel­jesíteni. Gyárunk bemutató­üzem, jellegénél fogva sok vendég megfordul gyárunk­ban. Több csoport igényli az ebédet és néha a vacsorát is. Ezek elkészítése és felszol­gálása is a brigád tagjaira hárul. Ezt a többletmunka^ a brigád a vendégek nagy- nagy megelégedésére kifo­gástalanul elvégzi. Erről ta­núskodnak a naplójukban, a vendégek beírt dicsérő sorai is. A külföldi vendégek a brigád ízletes, magyaros éte­leiből ismerkedhettek meg a magyaros konyhával. Ilyen vendégeink voltak az ango­lok, lengyelek, a talliniak, a finnek, a szovjetek, a cse­hek, a csuvas sportolók, hogy csak néhányat megemlít­sünk. Természetesen ezen fe­lül a különböző rendezvé­nyekre és ünnepekre is a brigád segítségét kérik az ízletes pogácsa, a rétes ké­szítésére, a disznótoros va­csora, vagy épp a virslik el­készítésére is. E munkák nagyon sok időt, nagy figyelmet igényel­nek a brigád tagjaitól, bi­zony ritkán fordul elő, hogy a napi nyolc órai munka után haza tudjanak menni. Nem csoda, hogy már közel tartanak a 250 óra társadal­mi munkához. Minden év nyarán a brigádból 1 fő hat hetet tölt a Felsőtárkányi üdülőben, a gyerekek üdül­tetésénél. Jó munkájuknak mi sem jobb bizonyítéka, hogy kevés gyermek tér vissza 1—2 kiló gyarapodás nélkül. A brigádból többen vet­tek részt a termelő munká­ban is. E munkák mellett a brigád tagjai szakítanak időt a saját művelődésükre is. Bozsik Sándomé és Nagy Tiborné ez év júniusában si­keres vizsgát tett a szakács­tanfolyamon. A párt- és szakszervezeti oktatáson rendszeresen részt vesznek. Nem hiányoznak a különbö­ző rendezvényekről, koszo­rúzásról sem. Az ismeretük bővítése cél­jából könyveket és újságo­kat vásárolnak. Az elolva- sottakat közösen megbeszé­lik. A rádió, tv politikai, gazdasági előadásait figye­lemmel kísérik és közösen megvitatják azt. Segítik egy­mást a munkában és a ma­gánéletben is. 2 db színház- bérletet vásároltak. Kirán­dulást szerveznek a család­tagok részvételével. Nagy Tiborné jó munkáját dicséri az a bizalom is, ami­ért beválasztották az Sz. T. tagjának. Egyéni kitüntetések: Bár­dos Lászlóné kétszer, Nagy Tiborné és Szántosi Jánosné pedig egyszer-egyszer nyerte el a Kiváló dolgozó kitün­tetést. További munkájukhoz sok sikert kívánunk. (Jakubné) Szakmunkásképzési tájékoztató Júniusi újságunkban rész­letesen ismertettem a szak­munkásképzésben való rész­vétel feltételeit, célját és tá­jékoztatást adtam a kétéves képzés tantárgyainak elosz­tásáról. Az első harmadban az alapozó tárgyakat sajátít­ják el a hallgatók. A cikk­ben kiemeltem, hogy ezek a tárgyak: matematika, fizika, kémia, biológia ok nélkül félelemmel töltik el a részt­vevőket és sajnos többen az eddigi tapasztalatok alapján egy hónap után kimaradtak. Azért írom, hogy ok nélkül, mert ennyi idő alatt senki sem döntheti el, hogy ezeket a tárgyakat nem érti, nem tudja megtanulni. A tanu­lásba bele kell jönni, rend­szerességet kell alkalmazni és mindenekelőtt az órákon ott kell lenni, mert enélkül valóban nem lesz meg az alap, amire a további isme­reteket fel lehet építeni. Meggondolatlanság tehát és komolytalan elhatározás .októberben kimaradni, sőt, merem azt is mondani, ezek­nek komolytalan a tanulás iránti vágya, jobb, ha be sem iratkoznak. Az alapozó tárgyak vizsgái a következő év tavaszán vannak, a vizs­ga előtt senki nem állíthat­ja, hogy nem érti, nem tud­ja az anyagot. Minden ta­nárnak az a célja, hogy a leadandó anyagot a hallga­tókkal elsajátítassa, meg­értesse. Mindannyian, akik tanítunk, tudjuk, mely ré­szek a nehezebben érthetők és ezeket úgy közelítjük meg, úgy magyarázzuk, hogy érthetőkké váljanak. Min­dennapi életünkből vett pél­dákkal, amit mindenki is­mer, amivel lépten-nyomon találkozunk — magyarázunk —, csak éppen nem tudja azt, hogy ezeknek a jelen­ségeknek megvannak a kémiai, fizikai, mate­matikai, biológiai alap­jai, szabályai, értelme­zései. A szabályok meg­ismerése és azoknak a min­dennapi élet jelenségeire való alkalmazása a célja mindenféle tanulásnak. Az iskola célja az isme­retnyújtás, de úgy, hogy tar­talmazza a gyakorlati tevé­kenységhez szükséges eleme­ket, a feladatok végrehajtá­sának tapasztalatait és mód­szereit. Ennek megfelelően kell helyesen irányítani a hallgatókat a feladataik ellá­tásában a vállalati belső tar­talékok mozgósításában és jobb felhasználásában. Meg kell ismerni és érteni mun­kavégzéseiket, azoknak fo­lyamatait, összefüggéseit. Mindenki tudja munkájával mit állít elő, milyen műve­leteket kell végeznie a ter­mék előállításához. Ezeket a technológiai uta­sítások előírják. Tanulmányaik után érteni is fogják, miért szükségesek az előírt műveleti utasítá­sok, miért nem lehet a sor­rendet felcserélni, mi, mit, miért és milyen hibát ered­ményez és mi lesz a hiba következménye. Ösztönös tevékenységet váltsa fel a tu­datos tevékenység. Az eddigi jelentkezők szá­ma a szeptemberben bein­duló oktatási évre kedvező. Főleg örvendetes, hogy a gyermekgondozási segély miatt fizetés nélküli szabad­ságon levő nődolgozóink kö­zül is sokan élnek azzal a lehetőséggel, hogy a gyer­mekgondozási segély tarta­ma alatt beiratkoznak a szakmunkásképző tanfo­lyamra és így mire vissza­térnek dolgozni, mint szak­munkások dolgozhatnak. Az elmúlt évben is és ebben az évben is várjuk férfidolgo­zóink jelentkezését is. A mostani második évben há­rom férfitanulónk van, akik eddig kiválóan helytálltak szorgalmukkal és tanulásuk­kal. A jelentkezési határidő még tart, reméljük még többen kedvet kapnak a ta­nuláshoz, a több tudás meg­szerzéséhez. Gondoljanak ar­ra, hogy az új, állandóan fejlődő technikai eszközök alkalmazása következtében a termelési rendszerekben, a termelési feladatok ellátásá­ban a technikát jól ismerő és alkalmazni tudó dolgo­zókra van szükség. Török Lajosné

Next

/
Oldalképek
Tartalom