Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1975-08-01 / 8. szám
Bemutatjuk A Hámán Kató szocialista brigádot Lesz-e ilyen? Lesz bizony. A közgazdasági szabályozóélő és rugalmasan a realitásnak, valamint a gazdaság- politikai koncepcióknak megfelelően. folyton változik. Így, mint erről a kongresz- szus dokumentációiból, újságokból, szakmai forrásokból értesülhettünk, a következő ötéves tervidőszakban is várhatók változások. Az erre vonatkozó tervezési munkálatok, előkészítési jelleggel, mintegy a többlépcsős tevékenység részeként, máris folynak a felső szinten és beindultak iparágunknál, sőt, részletekben vállalatunknál is. Helyesnek látszik dolgozóink előzetes tájékoztatása, hiszen másként hogyan is tudnának részt venni e munkában, hogyan érvényesülhetne az üzemi demokrácia. Mit ír erről a kongresszus határozata? „Gazdaságirányításunknak változatlan feladata, hogy tovább erősítse szocialista rendszerünket, fejlessze a szocialista tulajdonviszonyokat és a termelőerőket, fokozza gazdálkodásún«; tervszerűségét. Építsen a vállalati önállóságra, a közérdekű kezdeményezésekre, növelje a munka hatékonyságát. A bevált alapelveket érvényesítve, gazdaságirányításunkat, mint a szocialista tervgazdálkodás eszközét, jobban a mai és holnapi céljaink, feladataink szolgálatába kell állítani”. A VÁLTOZÁS ALAPÉL VEIRŐL » — Mindenekelőtt várhatóan erősödni fog a tervezés és a szabályozás összhangja. — A szabályozás jobban alkalmazkodik az ágazatok gazdaságpolitikai céljaihoz. — A termelés tényezőinek — mint a munkaerő, állóeszközök — értékelése jobban megfelel majd a gazdaság feltételeinek, a fogyasztás céljainak. — Erőteljesebb lesz az ösztönző hatás a munkaerőgazdálkodás, a szervezési tevékenység javítására. — Az ágazatok között kedvezőbb nyereségarányok alakulnak majd ki. A szabályozó rendszer erre mindenesetre törekszik. — Az árrendezések hatására is, az árak jobban tükrözik majd a társadalmi ráfordítás, de a nemzetközi arányokat is. (ösztönzést ad a struktúraváltozás irányára). — Erősödik várhatóan a gazdasági előrelátás igénye és érvényesülése is. Ugyanígy növekszik a kockázatvállalás lehetősége, de a vállala- lati vezetés felelőssége is. A TERMELŐI ÁRAKRÓL Szakaszosan végrehajtásra kerülő további termelői árváltozások várhatók. Ezek célja, hogy javítsák a külkereskedelmi árak és termelői árak arányát. Várhatóan csökkennek az importdotáci- ók (termelési céllal) és erősödik a nyereséghatékonyságot érzékeltető és létrehozó szerepe. A dohányiparon belül növekednek a felvásárlási árak. új belső termelői árrendszer kialakítása van folyamatban. Ez is többlépcsős folyamat. Emellett iparágunk egész ár- és adórendszerkritikánk tü- zében áll, mert nem biztosítja — véleményem szerint — az önfinanszírozást. így hát a jelenlegi — munka alatt levő — belső átdolgozásokat és átalakításokat, még követi vagy követheti egy további lépcsőben, az akkorra már ismert országos termelői árrendszer történő illeszkedés. Mindezekhez járul még az eredményátcsoportosítás iparágon belül, a dohánygyárak és dohánybeváltók között. Ez régi, több éves probléma. Számolnunk kell azzal, hogy a következő ötéves tervezési munka során ez is megoldódik, valamilyen formában. A PÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁS 1971-ben a társadalmi tiszta jövedelmek mintegy 75 százaléka került az állami költségvetésen keresztül újraelosztásra, míg 1975-ben ez már 66 százalékra becsülhető csupán. A következő ötéves tervezési időszakban ez mintegy 70 százalékra emelkedik. Növekszik az SZTK-járulék 17 százalékról 22 százalékra, az illetményadó 8-ról 13 százalékra, együtt tehát 25-ről 35 százalékra. Megszűnik a nyereség központi előírású kettéosztása, az adórendszer-módosítások által behatárolían vállalati hatáskörbe kerülnek. Tehát ezen határok között a vállalat dönthet arról, hogy a nyereség milyen hányadát fordítja fejlesztésre és milyen hányadát személyi jövedelmek növelésére. Természetesen iparágunknál ezen a téren is érvényesül trösztünk koordináló szerepe. Meg kell mondanunk, hogy a pénzügyi módosítások kedveznek az eszközigényes területeknek, s általában a nagyvállalatoknak. Az adók és így az általános nyereségadók százalékos alakulásáról ebben az írásban még előzetesen nem adhattunk tájékoztatást, mert a fontos nagyságrendek, a későbbiekben kerülnek majd megállapításra és rendeleti úton közlésre. Az eddig elmondottak alapján azt az irány jelzést megkockáztathatjuk, hogy az átrendezések után a vállalatok nyereséghányada, országos átlagban csökken. A VÁLLALLATI ALAPOKRÓL a) A fejlesztési alap A beruházási feszültség enyhítésére, a fejlesztési alap felhasználásának befolyásolására, a 10 százalékos építési adót kell fizetni, a vállalati döntési körben megvalósított fejlesztések, építési és szerelési költségei után. Viszont a fejlesztési alapot külön adó nem terheli. b) Részesedési alap A részesedési alapképzést bérarányos progresszív adó terheli majd. A bérek 14 százalékát meghaladó részesedés felhasználása esetén, az említett 14 százalékot meghaladó arány után, a felhasználás nyolcszoros összegét kell adóként befizetni. c) Tartalékalap A vállalatok az általános nyereségadó befizetése után maradó nyereségüknek, évente 15 százalékát kötelesek a tartalékalapjukba helyezni. A tartalékalap növelése addig tart, amíg el nem éri a mindenkori bérköltség nyolc százalékának, a bruttó állóeszközérték, két százalékának együttes összegét. A tartalékalap visszapótlása az általános nyereségadó befizetése utáni nyereségből történik éspedig minden más kötelezettség között az első helyen. d) Jóléti és kulturális alap- Eddigiekben a vállalatok ilyen célzatú fejlesztéseit részben az 1968-ban megállapított, költségként számolható, úgynevezett „R-fix” rész, továbbá ennek a részesedési alapból történő — vállalati elhatározású kiegészítése fedezte. 1976. január 1-től külön jóléti és kulturális alapot kell létrehozni erre a célra. Ennek fő forrása lesz a vállalati eredmény terhére „különféle ráfordításként” számítható 750 Ft- os fejkvóta. (Ezer fő után tehát 75 ezer forint). A belső kvóta központilag meghatározott mértékben évente növekszik. További forrásokat rendelet szabályozza. Kiindulási helyzetben több helyütt óhatatlanul jelentkező eltérést, átmenetileg a fentiektől eltérő alapképzés előírásával szabályozzák majd. A BÉRSZABÁLYOZÁSRÓL Nyilvánvaló, hogy a bér- szabályozás is változik. Ennek rendszerét is tovább kell fejleszteni éspedig a gazdálkodás sajátosságainak szem előtt tartásával. Négy fő alapvető bérszabályozó forma kerül majd alkalmazásra, éspedig: — a vállalati teljesítményhez kötött vállalati bérszínvonal-szabályozás, — a vállalati teljesítményhez kötött bértömegszabályozás, — a központi bérszínvonal-szabályozás, — a központi bértömegszabályozás. Nyilvánvaló, hogy a termelő jellegű vállalatok zömét a vállalati teljesítményekhez kötött bérszabályozó formában sorolják majd be, a rendelet szerint erre jogosult felsőbb szervek. (Állami szervek és SZOT). Melyik bérformában dolgozik majd vállalatunk? Még nem eldöntött. Számítanunk lehet rá, hogy a teljesítményhez (a termelés felfutásához) kötött bértömeg-szabályozó forma kerül nálunk bevezetésre. A nyereség- és béralakulás túlzottnak bizonyult kapcsolatának enyhítésére van egy általános és lényeges változás a szabályozási rendszerben. Az ugyanis, hogy mindegyik bérformánál egyaránt másfél, két százalékos növekedés a teljesítmények alakulásától függetlenül évente biztosított. (Pontos mértéke e részeknek évente kerül majd megállapításra. A tervezési munkálatok során.) Továbbra is fennáll az a kötöttség, hogy kedvezményezett részen felüli bérnövekedés után, progresszív bérfejlesztést kell teljesíteni és pedig a részesedési alapból. Igaz, hogy a fel nem használt rész viszont, a következő évre tartalékolható. CÉL ÉS VARHATÓ KÖVETKEZMÉNY A fentiekben csupán néhány problémakört érintettem, azzal a kockázattal, és reménnyel, hogy a központi rendeletek végrehajtási utasítások, határozatok nagyban pontosítják azokat. A tervmunkálatok beindulnak, az idő beérett és ez a tájékoztatás mind az egyetlen, mely ilyen terjedelemben minden dolgozóhoz eljuthat. Talán és szándékaink szerint nem is haszontalan. Végül néhány összefoglaló gondolat kínálkozik. Az ismétlések — megerősítése céljából — egyáltalán nem véletlenül kerültek közéjük! — Természetes a szabályozás továbbfejlesztése, hiszen előre jelzett volt, hogy ötévenként sor kerül reá. — Időszerű, hiszen egy nagyobb időszak tapasztalatai követelik már szervezett, összehangolt érvényesítésüket. — Szükségszerű a tőkés piaci és energiaválság, a terv és szabályozás jobb összhangja, a népgazdasági érdek iránti felelősség erőteljesebb realizálása miatt is. — Ésszerű, hogy változó, fejlődő gazdasági helyzetet, rugalmasan követnie kell a szabályozási rendszernek. Mindenesetre egy bizonyos, hogy még sok a bizonytalansági tényező, ezért is nemcsak a rendelet adta tevékenység időhatárok miatt, több lépcsős, több variációs tervezési munka vár reánk. A sok változás közepette azonban egy dolog változatlan. Az ugyanis, hogy a továbbfejlődés csupán a vezetési végrehajtási munka hatékonyságának minden szinten történő növekedése útján lehetséges. Kollektívánk már évekkel ezelőtt elindult ezen az úton, most is azt járja és jövőben sem tér le róla. Meggyőződésem, hogy mint eddig, a jövőben is, ez az út igen jó eredményekhez vezet. Iványi Illés A brigád 1972-ben a konyha személyzetéből alakult, vezetőjük Bárdos Lászlóné. A kilencfős szocialista brigád az eddigi munkája után a bronz brigádérem kitüntetés tulajdonosa. Munkájuk nem könnyű, hisz biztosítani kell a gyár 400 dolgozója részére az ebéd-, valamint a vacsoraigényt. Különböző ízléseket nehéz ennyi embernek teljesíteni. Gyárunk bemutatóüzem, jellegénél fogva sok vendég megfordul gyárunkban. Több csoport igényli az ebédet és néha a vacsorát is. Ezek elkészítése és felszolgálása is a brigád tagjaira hárul. Ezt a többletmunka^ a brigád a vendégek nagy- nagy megelégedésére kifogástalanul elvégzi. Erről tanúskodnak a naplójukban, a vendégek beírt dicsérő sorai is. A külföldi vendégek a brigád ízletes, magyaros ételeiből ismerkedhettek meg a magyaros konyhával. Ilyen vendégeink voltak az angolok, lengyelek, a talliniak, a finnek, a szovjetek, a csehek, a csuvas sportolók, hogy csak néhányat megemlítsünk. Természetesen ezen felül a különböző rendezvényekre és ünnepekre is a brigád segítségét kérik az ízletes pogácsa, a rétes készítésére, a disznótoros vacsora, vagy épp a virslik elkészítésére is. E munkák nagyon sok időt, nagy figyelmet igényelnek a brigád tagjaitól, bizony ritkán fordul elő, hogy a napi nyolc órai munka után haza tudjanak menni. Nem csoda, hogy már közel tartanak a 250 óra társadalmi munkához. Minden év nyarán a brigádból 1 fő hat hetet tölt a Felsőtárkányi üdülőben, a gyerekek üdültetésénél. Jó munkájuknak mi sem jobb bizonyítéka, hogy kevés gyermek tér vissza 1—2 kiló gyarapodás nélkül. A brigádból többen vettek részt a termelő munkában is. E munkák mellett a brigád tagjai szakítanak időt a saját művelődésükre is. Bozsik Sándomé és Nagy Tiborné ez év júniusában sikeres vizsgát tett a szakácstanfolyamon. A párt- és szakszervezeti oktatáson rendszeresen részt vesznek. Nem hiányoznak a különböző rendezvényekről, koszorúzásról sem. Az ismeretük bővítése céljából könyveket és újságokat vásárolnak. Az elolva- sottakat közösen megbeszélik. A rádió, tv politikai, gazdasági előadásait figyelemmel kísérik és közösen megvitatják azt. Segítik egymást a munkában és a magánéletben is. 2 db színház- bérletet vásároltak. Kirándulást szerveznek a családtagok részvételével. Nagy Tiborné jó munkáját dicséri az a bizalom is, amiért beválasztották az Sz. T. tagjának. Egyéni kitüntetések: Bárdos Lászlóné kétszer, Nagy Tiborné és Szántosi Jánosné pedig egyszer-egyszer nyerte el a Kiváló dolgozó kitüntetést. További munkájukhoz sok sikert kívánunk. (Jakubné) Szakmunkásképzési tájékoztató Júniusi újságunkban részletesen ismertettem a szakmunkásképzésben való részvétel feltételeit, célját és tájékoztatást adtam a kétéves képzés tantárgyainak elosztásáról. Az első harmadban az alapozó tárgyakat sajátítják el a hallgatók. A cikkben kiemeltem, hogy ezek a tárgyak: matematika, fizika, kémia, biológia ok nélkül félelemmel töltik el a résztvevőket és sajnos többen az eddigi tapasztalatok alapján egy hónap után kimaradtak. Azért írom, hogy ok nélkül, mert ennyi idő alatt senki sem döntheti el, hogy ezeket a tárgyakat nem érti, nem tudja megtanulni. A tanulásba bele kell jönni, rendszerességet kell alkalmazni és mindenekelőtt az órákon ott kell lenni, mert enélkül valóban nem lesz meg az alap, amire a további ismereteket fel lehet építeni. Meggondolatlanság tehát és komolytalan elhatározás .októberben kimaradni, sőt, merem azt is mondani, ezeknek komolytalan a tanulás iránti vágya, jobb, ha be sem iratkoznak. Az alapozó tárgyak vizsgái a következő év tavaszán vannak, a vizsga előtt senki nem állíthatja, hogy nem érti, nem tudja az anyagot. Minden tanárnak az a célja, hogy a leadandó anyagot a hallgatókkal elsajátítassa, megértesse. Mindannyian, akik tanítunk, tudjuk, mely részek a nehezebben érthetők és ezeket úgy közelítjük meg, úgy magyarázzuk, hogy érthetőkké váljanak. Mindennapi életünkből vett példákkal, amit mindenki ismer, amivel lépten-nyomon találkozunk — magyarázunk —, csak éppen nem tudja azt, hogy ezeknek a jelenségeknek megvannak a kémiai, fizikai, matematikai, biológiai alapjai, szabályai, értelmezései. A szabályok megismerése és azoknak a mindennapi élet jelenségeire való alkalmazása a célja mindenféle tanulásnak. Az iskola célja az ismeretnyújtás, de úgy, hogy tartalmazza a gyakorlati tevékenységhez szükséges elemeket, a feladatok végrehajtásának tapasztalatait és módszereit. Ennek megfelelően kell helyesen irányítani a hallgatókat a feladataik ellátásában a vállalati belső tartalékok mozgósításában és jobb felhasználásában. Meg kell ismerni és érteni munkavégzéseiket, azoknak folyamatait, összefüggéseit. Mindenki tudja munkájával mit állít elő, milyen műveleteket kell végeznie a termék előállításához. Ezeket a technológiai utasítások előírják. Tanulmányaik után érteni is fogják, miért szükségesek az előírt műveleti utasítások, miért nem lehet a sorrendet felcserélni, mi, mit, miért és milyen hibát eredményez és mi lesz a hiba következménye. Ösztönös tevékenységet váltsa fel a tudatos tevékenység. Az eddigi jelentkezők száma a szeptemberben beinduló oktatási évre kedvező. Főleg örvendetes, hogy a gyermekgondozási segély miatt fizetés nélküli szabadságon levő nődolgozóink közül is sokan élnek azzal a lehetőséggel, hogy a gyermekgondozási segély tartama alatt beiratkoznak a szakmunkásképző tanfolyamra és így mire visszatérnek dolgozni, mint szakmunkások dolgozhatnak. Az elmúlt évben is és ebben az évben is várjuk férfidolgozóink jelentkezését is. A mostani második évben három férfitanulónk van, akik eddig kiválóan helytálltak szorgalmukkal és tanulásukkal. A jelentkezési határidő még tart, reméljük még többen kedvet kapnak a tanuláshoz, a több tudás megszerzéséhez. Gondoljanak arra, hogy az új, állandóan fejlődő technikai eszközök alkalmazása következtében a termelési rendszerekben, a termelési feladatok ellátásában a technikát jól ismerő és alkalmazni tudó dolgozókra van szükség. Török Lajosné
