Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1975-07-01 / 7. szám
Szocialista szerződés Felhívás Nincs évforduló, nincs különleges ünneplési alkalom. Harmadik éve telnek az együttműködés napjai közöttünk, az Egri Dohánygyár és az egri Vármúzeum között. 1972. októberében írta alá a két intézmény igazgatója azt a szocialista szerződést, amelyet ma második ízben erősítettünk és hosszabbítottunk meg, további 1 esztendőre. Külső szemlélő azt mondhatná, hogy fölösleges bonyolítása a dolgoknak ez az évenkénti szerződés-megújítás. Egyszer megállapodtunk abban, hogy mivel segítünk egymásnak, minek erre évenként újra és újra visszatérni? Nos, az élet mindig fejlődik, a kapcsolatok is fejlődnek, gazdagodnak és az évenkénti újra értékelés, újra fogalmazás éppen a gazdagabb tartalmat biztosítja. Az első évben ez a szerződéses kapcsolat biztosította a Vármúzeum részére a legszükségesebb szakipari karbantartási munkák elvégzését, a vállalat dolgozói részére pedig a díjtalan vár és az ott levő kiállítási termek — szakszerű vezető kíséretében történő — látogatását és megismertetését. A következő évben eggyel előbbre léptünk. Megszületett az elhatározás az Egri Dohánygyár történetét bemutató kiállítás megrendezésére. Ea. a döntés jóval túlment az egymás egyszerű anyagi jellegű megsegítésén, hiszen ez a kiállítás a Vármúzeum tudományos munkáját, az Egri Dohánygyár történetének dokumentálását és a kiállítás látogatóinak általános művelődését egyaránt szolgálta és elősegítette. A hazai ipar fejlődésének bemutatására alkalmas emlékanyag gyűjtése a mi megyénkben is fontos múzeumi feladat. Ez az anyag elválaszthatatlan tartozéka a helytörténeti gyűjtemény anyagának, és különösen kívánatos a fellelhető emlékek begyűjtése olyan üzem esetében, amelynek meghatározó és befolyásoló szerepe volt a város gazdasági és társadalmi életének alakulásában. Ilyen üzem a mienk, az Egri Dohánygyár, amely Heves megye egyik legrégibb és legnagyobb hagyományú létesítménye. Ma már elfogadott tény és valóságos gyakorlat, hogy a múzeumok feladatai között a művelődési feladat a többivel egyenértékű szerepet tölt be. A múzeum is csak akkor érezheti teljes értékűnek a tevékenységét, ha a tudományos munka eredményeinek a megfelelő közzétételére, az ismeretközlés újabb alkalmainak és formáinak a felkutatására is törekszik. Ezek a gondolatok is hozzájárultak annak a közös elhatározásunknak a valóra- váltásához, hogy egy kiállítás keretében bemutatjuk az Egri Dohánygyár történetének, fejlődésének a keresztmetszetét. A múzeum részéről azért döntöttek a dohánygyár mellett, mert vállalatunk egyike Eger legrégibb és legnagyobb iparvállalatainak, amely jelentős hatással volt a viszonylag későn iparosodott, döntően mezőgazdasági jellegű Heves megyére, de erősen hatott a sajátos társadalmi szerkezetű Egerre is. A Vármúzeum szempontjából az Egri Dohánygyár érdekességét növelte az a körülmény is, hogy az üzem alapításánál elsősorban a szabad női munkaerőre számított és hogy a dohánygyárban még ma is számottevő a nődolgozók aránya. Az 1974. évi Múzeumi Hónap során, október 19-én nyitottuk meg a Vármúzeum Kamaratermében az „Egri Dohánygyár története” című kiállításunkat, amelynek megrendezésével a már említett észszerű kezdeményezés valósult meg. A kiállítás a jó együttműködés eredménye volt. A dohánygyár irattári anyagából rendelkezésre állt a gyár 75 éves jubileumi évfordulójára gyűjtött teljes anyag és rendelkezésre bocsátottuk a dohánygyár legújabbkori történetét reprezentáló színes fényképfelvételeket is. A szivarágazat is átadta a kiállítás céljára az ott őrzött régi eszközöket, ami azért is jelentős, mivel a kézi szivargyártás bemutatása a kiállítás központi témája volt. Amint bevezetőben mondottuk a mai napon erősítettük meg a szocialista kapcsolatainkat további 1 esztendőre. A kapcsolataink természetesen nem egy esztendőre szólnak, az egy év mindössze azt jelenti, hogy akkor újból értékelnünk kell az elmúlt idő eredményeit és meg kell határozni a jövendő feladatait. A mai napon is ez történt. Megőrzésre és a további gyártörténeti gyűjtés alapjául átadtuk a Vármúzeumnak a kiállításon bemutatott dokumentumokat, eszközöket. Megegyeztünk abban, hogy a gyűjtést tovább folytatjuk, a Vármúzeum is a maga eszközeivel és mi is a vállalat dolgozóinak bevonásával. Az elkövetkező egyéves együttműködés egyik fő főfeladataként határoztuk meg, hogy a Vármúzeum szakemberei brigádjaink és általában az érdeklődő dolgozóink részére helytörténeti előadásokat tartanak és a Vármúzeum valamelyik — majd később meghatározandó — anyagából vállalatunk dolgozói részére a kiskultúrteremben kiállítást rendeznek. Meggyőződésünk, hogy az együttműködésünk ilyen tartalommal való megtöltése a maga területén elősegíti a Vármúzeum sajátos feladatainak a teljesítését, de elősegíti az Egri Dohánygyár dolgozói látókörének, műveltségének szélesítését is és végeredményében hasznosan szolgálja a közművelődés országos ügyét “III Csifári Gergely történész Dr. Szalóczi György ig. és jogi ov. Ifjúkommunisták, fiatalok! Olvashattátok, rádióban hallhattátok a KISZ KB felhívását. Felszólít, cselekvésre ösztönöz a felhívás a nagy közösség — egész társadalmunk — érdekében. „Komoly munka vár ránk. A következő hónapokba minden magyar fiatalnak fontos feladata lesz, hogy megmentse a rozsdáscdástól és az enyészettől a termelésben már nem használható — de beolvasztással újra értékes nyersanyaggá tehető — gépeket, alkatrészeket. .. Július elsejétől a szokottnál is figyelmesebben nézzetek körül munkahelyeteken. Járjatok mindenütt nyitott szemmeL Ne kerülgessétek tovább az értékes vashulladékot: valamennyiünk számára feleslegesen költséges séta ez. Ne sajnáljatok lehajolni a legapróbb vas és fémdarabokért sem, hiszen ez a kis fáradtság a társadalomért végzett hasznos munka! Szorgalmazzátok a már nem használható, súlyos fémtárgyak mielőbbi elszállítását... A vas- és fémhulladék hasznosítására nagy szüksége van a kohászatnak, egész népgazdaságunknak. Segítőtársaknak hívnak minket a kemencék forró torkánál dolgozó kohászok, akik azt vállalták, hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny során ötvenezer tonnával több alapanyagot adnak az országnak. Tőlünk, fiataloktól várják, hogy hatalmas hangyaként halomba hord junk legalább 40 000 tonna vas- és fémhulladékot. Most ezt kívánja valamennyiünk közös érdeke!” Csatlakozzatok a felhíváshoz dohánygyári fiatalok! Az akció 1975. július 1-től szeptember 15-ig tart. Javaslataitokkal járuljatok hozzá az akció sikeréhez. Taggyűléseken, csoportmegbeszéléseken döntsétek el mit tudtok összegyűjteni. Javaslataitokat juttassátok el a gyári KISZ csv-hez. A legjobb alapszervezetek és egyéni gyűjtők gyári, városi szinten jutalmazásban részesülnek. Szorosan kapcsolódik ez az akció a fokozottabb gazdaságos és hatékony munkavégzéshez. Fiataljaink aktívan részt vesznek ennek a törekvésnek a megvalósításában. Taggyűléseken, a napi munkában javaslatokat adtak és adnak a legjobb munkamódszerek kialakításához. Különösen aktív volt a II. alapszervezet tagsága. Az év elején tartott taggyűlésen az alapszervezet fiataljai sok hasznos javaslatot, ötletet adtak a vállalat gazdasági vezetése számára. Járuljunk hozzá a továbbiakban is a hatékonyság javításához. Minden fiatal erkölcsi, politikai kötelességének érezze ezt. KISZ Csúcsvezetőség Az 1971. év tavaszán megjelent 101411971. (IV. 28.) 6zámú minisztertanácsi határozat állami elhatározási szinten határozta meg a munkások továbbképzési rendszerének általános fejlesztési elveit. Erre a minisztertanácsi határozatra az eltelt 4 év alatt egy sok ágú, egymással szükségszerűen összefonódó rendszer épült, amin belül 3 főirányt különböztethetünk jól meg: — a munkások továbbképzése, — a középfokú végzettségű szakemberek továbbképzése, — a vezetők képzése, továbbképzése. Munkások továbbképzése A szakmai továbbképzés rendszerébe tartozik a) A munkások szaktudásának munkakörük hatékonyabb ellátása érdekében szükséges ismeretek felújítása, korszerűsítése, továbbfejlesztése, ami felöleli a szakmai, az általános és a politikai ismereteket egyaránt. b) A rokonszakma, a rokontevékenységi kör ellátására való felkészítés, második vagy további szakképesítés megszerzése. c) Az újonnan keletkező szakmákra képzés. d) A különleges munkakörök betöltéséhez szükséges képzés. e) A munkáscsoportok irányítására felkészítő képzés. Ebben a körben képesítést adó képzés: — a rokonszakma, rokontevékenységi kör ellátására való felkészítés, második vagy további szakképesítés megszerzésére, — az újonnan keletkező szakmákra képzés, — a specializáló képzés. A vállalat igazgatója — a személyzeti előadó bevonáséTovábbképzés — közművelődés val —, az üzemi pártszervezettel, szakszervezeti bizottsággal és a KlSZ-szervezet- tel egyetértésben határozza meg a képzés ütemét, szakirányát, a szakmai továbbképzésben való eredményes részvételhez kötött munkaköröket és a továbbképzés elősegítését célzó ösztönzési rendszert. A betanító képzés célja: a) Betanított munkás képesítés nyújtása azokra a munkakörökre, amelyek ellátásához országosan egységes munkakövetelményrendszer fűződik (képesítést adó betanító képzés); b) szakmai ismeretek nyújtása az egyéb betanítást igénylő munkakörökre (képesítést nem adó betanító képzés). Vállalatunknál egyelőre csak a képesítést nem adó betanító képzés megszervezésére van lehetőség. Mind a szakmunkások szakmai továbbképzése, mind a betanító képzés szervezésekor nagy figyelmet kell fordítani a nődolgozók képzésére, továbbképzésére. Különös gondot kell fordítani azoknak a tárgyi és ösztönzési feltételeknek a biztosítására, amelyek lehetővé teszik, hogy a nők foglalkoztatottsági számarányuknak megfelelően vegyenek részt a képzésben. Ebből a szempontból külön kell foglalkozni a gyermekük gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon levő és gyermek- gondozási segélyben részesülő nők képzésével és továbbképzésével. A munkásoknak a továbbképzésben való részvételére ösztönző intézkedéseket a kollektív szerződésbe fel kell venni. Az ösztözés történhet erkölcsi elismerés és anyagi honorálás formájában, egyéb ösztönzéssel, az előbbiek együttes vagy kombinált alkalmazásával. Az erkölcsi elismerés körébe sorolható az írásbeli dicséret, az emelkedő szakmai tudást elismerő címek alkalmazása, jutalomszabadság vagy jutalomüdülés adása, valamilyen tárgyjutalom adása stb. Az anyagi elismerésnél alapelvnek kell tekinteni, hogy a továbbképzés önmagában ne adjon magasabb bérre, nagyobb jövedelemre biztosítékot, hanem csak a lehetőségeket teremtse meg. A dolgozó keresete akkor növekedjen, ha munkáját a továbbképzésben megszerzett újabb ismeretek alapján, a korábbinál jobb minőségben, vagy változatlan minőségben ugyan, de termelékenyebben végzi. Az egyéb ösztönzés körébe tartozik többek között a továbbképzésben vagy vizsgán való részvételre munkaidőkedvezmény adása és a kieső munkaidőre átlagkereset biztosítása, a dolgozóra háruló továbbképzési költségek, vagy azok egy részének a vállalat által történő átvállalása. A magasabb képzettséget nyújtó továbbképzésben részt vett munkások vállalatnál maradását szerződésileg is biztosítani lehet. Vállalatunknál a kollektív szerződés a következő ösztönzési formákat szabályozza: 1. Három nap jutalomszabadság jár a vállalatnál szervezett dohányfeldolgozó szakmunkásképző tanfolyamon eredményes vizsgát tett dolgozóknak, a vizsga letételének évében. 2. A szakvizsga letételét követő hónap első napjától kezdődően 200 Ft pótlék jár az eredményes szakmunkás- vizsgát tett dolgozóknak. 3. A munkakörre előírt képesítés megszerzését követő hónap első napjától kezdődően végzettségének megfelelően kell besorolni és megfelelő bérfejlesztésben kell részesíteni azokat, akik ilyen feltételek mellett tanulmányaikat befejezték. 4. A dohányfeldolgozó technikus minősítő vizsga letételét követő hónap első napjától kezdődően 200 Ft/hó összegű pótlék jár annak a dolgozónak, aki eredményes vizsgát tett. Nem írja elő ugyan a kollektív szerződés, de a fentieken túlmenően a képzésben, illetve továbbképzésben részt vevőknek a tanfolyamok elvégzéséhez munkaidőkedvezményt biztosítunk, biztosítjuk a tanuláshoz szükséges eszközöket és tankönyveket, biztosítjuk a felkészüléshez szükséges időt és vizsga esetén ugyancsak munka alóli mentesítést adunk. 1975. év őszétől a gyermekgondozási segély miatt fizetés nélküli szabadságon levő nődolgozóinknak, akik a gyermekgondozási segély tartama alatt beiratkoznak a dohányfeldolgozó szakmunkásképző tanfolyamunkra, az előadások hallgatása alatti benttartózkodásuk idejére a vállalat bölcsődéjében kisgyermekeik részére elhelyezést és felügyeletet biztosítunk. A szakmunkások továbbképzésének fejlesztésére és ösztönzésére a Minisztertanács múlt év decemberében újabb határozatot hozott, amely a fontosabb szakmákban a mester-szakmunkásképzés, valamint a művezetőképzés bevezetéséről rendelkezik. A mester-szakmunkás továbbképzésben elsősorban a vállalatok által kijelölt legtehetségesebb, mintegy 5 éves szakmai gyakorlattal és legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező, a IV. szakképzettségi fokozat felett besorolt, összetett szakmunkát, különlegesen bonyolult szakmunkát végző és a kiemelt szakmunkások vehetnek részt. A művezetőképzés célja, hogy a munkakör betöltésénél számításba vett többnyire szakmai középiskolai végzettségű vagy technikusi képesítésű (esetleg felsőfokú képesítésű) szakemberekből, továbbá a tervszerűen kiválasztott legrátermettebb mester-szakmunkásokból bizonyos műszaki, gazdasági ismeretekkel, megfelelő általános műveltséggel és ideológiai, politikai felkészültséggel, valamint vezetési ismeretekkel, készséggel rendelkező szakembereket, vezetőket neveljen, akik munkahelyi vezetői, esetleg más vezetői munkakörök ellátására alkalmasak. Fokozatosan törekedni kell arra, hogy a magasabb kategóriába sorolt, valamint a csoportvezetői, művezetői stb. munkakörök kádertartalékként számításba vett munkások a mester-szakmunkás minősítést megszerezzék. A mester-szakmunkás továbbképzés és a művezetőképzés előreláthatólag 1976. évben kezdődik meg. Ugyancsak a szakmunkások továbbtanulását teszi lehetővé a művelődésügyi miniszter múlt évben megjelent utasítása, amely a szakmunkások szakközépiskolai továbbtanulását rendezi. A képzésben azok a dolgozók vehetnek részt, akik: a) az általános iskola 8. osztályát sikeresen elvégezték, vagy azzal egyenértékű iskolai végzettségük van, b) szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkeznek és c) munkaviszonyban állnak, vagy szövetkezeti tagok. Annak a szakmunkásnak, aki méltánylást érdemlő személyi körülményei miatt (gyermekgondozás, betegség) folytán a c) pontban előírt feltételeknek nem tud megfelelni, a művelődésügyi osztály vezetője engedheti a továbbtanulást. A továbbtanulás — esti tagozaton, — levelező tagozatán, — egyéni felkészülés alapján folyhat. A teljesség kedvéért említem meg, hogy lehetőség van érettségivel nem rendelkező, szakmunkás képesítésű fizikai dolgozók részére is felsőfokú tanulmányok elvégzésére. A Szakszervezetek Országos Tanácsa — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel együttműködve — jelöli ki évenként azokat az üzemeket, amelyek a feltételeknek megfelelő fizikai dolgozókat a felsőfokú iskolára előkészítő tanfolyamra küldhetik. Ugyancsak a SZOT állapítja meg az egy-egy üzemből az ilyen előkészítő tanfolyamra küldhető szakmunkások számát is. A következő számunkban a középfokú végzettségű szakemberek továbbképzési lehetőségeiről adunk számot. ( Dr. Szalóczi György)
