Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1975-07-01 / 7. szám
AZ EGEI DOHÁNYGYÁR LAPJA IV. évfolyam, 7. szám ARA: 1,— FORINT 1975. július hó Vezetőképzés gyárunkban IRTA: DOMÁN LÁSZLÓ igazgató A DH-munkarendszer bevezetése tartalmát tekintve alapvetően azt is jelenti, hogy a vezetés hatékonyságát minden szinten növelnünk kell. A vezetői munka hatékonyságának növelése megköveteli a vezetők folyamatos képzését. E felismerés alapján jutottunk arra az elhatározásra, hogy egyrészt szervezett formában 1975. és 1976. évben a középvezetők, a vezetés utánpótlásaként számba jöhetek részére, valamint az alsó szintű vezetők számára tanfolyamot szervezünk. E tanfolyam túl az említett munkatársainkat arra is inspiráljuk, hogy önképzés formájában foglalkozzanak a vezetés elméleti és gyakorlati kérdéseivel, használják fel vállalatunk műszaki könyvtárában e témákban rendelkezésre álló irodalmi anyagot. Az úgynevezett BELSŐ TARTALÉKOK FELTÁRÁSA jelenti jelen időszakban és az V. ötéves tervben is vállalatunk számára a vállalati eredmény növelésének legfőbb erőfórrását. Ennek folyamatos feltárása, hasznosítása azonban nem képzelhető el csak következetes és tudatos munkával, melynek során jelentős szempont a különböző szintű vezetők fel- készültsége, irányítóképessége, problémaérzékenysége és a munkatársakkal való foglalkozási készsége. Mindezek elsajátításához és fejlesztéséhez rendszeres vezetői ismeretbővítés szükséges. Vezetőink számára tehát a vállalati érdek és a népgazdasági érdek figyelembevételével a vezetőképzés nem egyszerűen lehetőségként jelenik meg, hanem az említett érdekek parancsolóan szükségessé teszik, hogy vezetőink képezzék magukat. Ebben az évben beindítottuk a Vállalati Vezetőképzés Tanfolyamot vállalatunk középvezetői számára, 27 fő részvételével. A tanfolyam február 17-én nyílt meg. A résztvevők osztályvezetők, művezetők, társadalmi szervezetek vezetői és egyes kinevezett osztályvezető-helyettesek. Két nappal később, február 19-én nyílt meg az Utánpótlás Vezetőképző Tanfolyam, a KISZ, illetve az FMKT keretében, azoknak a fiatal szakembereknek a számára, akik a jövőben funkciójuknál, képzettségüknél és vállalati gyakorlatuknál fogva vezetői funkcióba kerülhetnek. Ennek a tanfolyamnak a létszáma 40 fő. A középvezetők részére szervezett tanfolyam irányítása e tanfolyam jelentőségét figyelembe véve a vállalat első számú vezetőjének és helyetteseinek feladata. Az Utánpótlás Vezetőképző Tanfolyamot Czeglédi László a KISZ csúcsvezetőség titkára vezeti. A tanfolyamok tanulmányi- és szervezőbizottságának tagjai: Bó- na Gyula, Sándor András és Zagyva Béla. Az egyes foglalkozásokat a Szervezési Osztály rendezi meg, a tananyagot az Információs Csoport állította ösz- sze. A tanfolyamok formája egyéni tanulás megadott anyag alapján és időszakos (kb; negyedéves) „elvonulá- sos” konzultációk az anyag megbeszélésére és feldolgozására. Az anyag gyakorlati, gyakorló vezetők számára írt és összeválogatott, csupán annyi elméleti alapvetéssel, ameny- nyi a gyakorlati problémák elemzéséhez, valamint kritikai és logikai ellenőrzéséhez szükséges. Folyóiratcikkek és tanulmányok a nemzetközi szervezés- és vezetéstudomá- nyi sajtóból, egységes és a DH-munkarendszer alapelveire orientáló szerkesztésben. A TANFOLYAMOK CÉLJA a korszerű vállalati modell képének kialakítása a gyakorló és potenciális vezetőkben, ezzel a vezetés színvonalának alkalmassá tétele a DH-munkarendszer számára. Célja továbbá a gyakorló és potenciális vezetők alkotó és kritikai gondolkozásra nevelése, elemzőkészségének fejlesztése, innovációs készségének fejlesztése és a DH- munkarendszerre irányuló akaratképzésbe való bevonása. Végül célja olyan egységes szemléletű, a szocializmus lényegét megértő és er: re törekvő, közös célú vezer tői kollektíva kialakítása, amely közös és összehangolt cselekvésre képes, rendelkezik a közösségi önkormányzat elemeivel, egymással szemben segítőkész és amelynek normális gyakorlata a közös cél érdekében való önbírálat és bírálat. Az anyag ,,Nemzetközi Fi- gyelő”-\lt formájában, összesen 7 füzetben kerül az egyes konzultációk előtt a résztvevők kezébe. A füzetek az 1970-es években a nemzetközi szervezés- és vezetés- tudományi szaksajtóban — kapitalistában és szocialistában egyaránt — megjelent anyagokat tartalmazzák. A 4 konzultáció témája a következő: 1. „Vállalatvezetés, mint renszer” — „Rendszerszemlélet” —■ „Stílus, döntés, gyakorlat”. 2. „Motiváció, vezetéspszichológia” — „A vezető és szerepe”. 3. „A vezető mestersége és teljesítmény-értékelése” — „Kommunikáció”. 4. „Üzemi demokrácia” — „A lenini vezetési stílus” A korszerű és helyes vezetői magatartás és gyakorlat megvitatása mind a négy konzultáción végig vonul. Az 1975. évi első „Nemzetközi Figyelő” és a hozzá mellékelt külön anyag a vállalatvezetés alapfogalmait, a rendszerszemléletű megközelítési módot, a vezetéstudomány áttekintését, a különböző iskolák és irányzatok ismertetését tartalmazza, tehát lényegében bevezetést ad a vezetésnek, mint összefüggő problémakörnek az elemzéséhez; a vezetésnek, mini kibernetikai folyamatnak a jellemzőit tárja fel, anélkül hogy az olvasót magának a kibernetikának az elméletével terhelné. A rendszer- szemléletű megközelítésnek is igen gyakorlati sémáját adja, mint ami a mindennapi gyakorlathoz a legszükségesebb. Külön foglalkozik a legújabb irányzattal, a szituáció- (kontingencia-) elmélettel és ezzel összefüggésben foglalkozik az úgynevezett Pareto-elwel, amely nem egyéb rendszerszerpléleti súlypont-képzésnél és fontossági sorrend szerinti szelektálásnál. A 2. füzet közelebbről vizsgálja meg az 1. füzetben elhelyezett „csomag” tartalmát. „Mi a titka a hatékony vezetésnek” — kérdezi az egyik cím. Következtetés: akárhány elmélet, séma, modell és szabály lehet, de a vezetés végül is nem mechanikus, hanem alkotó tevékenység. Ez a füzet foglalkozik az értékkoncepció szerepével a döntésben, a tervezésben és a nyereségben, de a döntéselőkészítés módszereivel is. Érdekes anyagot közöl a Manager Magazin-ból: „A vezetési stílusok kérdőíves vizsgála- tá-”t. Ezt más oldalról egészíti ki a Management International Review tanulmánya, a „Vállalati döntések és a vezetési stílus jellemzői”. A 3. füzet a motiválással, pszichológiával, a munka humanizálásával és annak a lehetőségével foglalkozik, hogy a munka ne elidegenült tevékenységgé, puszta kötelességé, még csak ne is dramatizált áldozatvállalássá, hanem örömmé és személyes élménnyé váljék. Szó van itt a Maslow-guláról, az emberi szükségletek hierarchiájáról, a beosztottak jogáról a vezető megbírálására és arról, hogyan kell bírálnia munkatársait a vezetőnek. Minden vezető számára elsőrendű jelentőségű a felszólítás: LÁSD MAGAD BEOSZTOTTAID SZEMÉVEL! és az Egri Dohánygyár számára, ahol a dolgozók több, mint 60 százaléka nő, különösen érdekes a „Tanácsok női munkaerők vezetésére”. Ezt az anyagot egészíti ki az 1974. évi „Nemzetközi Figye- lő”-ben megjelent „Vezetéspszichológiái kompendium”, amely Haire Mason vezetéspszichológiájának rövid ösz- szefoglalását adja. A 4. és 5. füzet címe: „A vezető és szerepe”, illetve „A vezető mestersége és minősítése”. Ezekben voltaképpen a vezetők egymáshoz való viszonyáról van szó különböző vezetési szinteken, valamint a vezető időgazdálkodásáról és a vezetői teljesítmény mérésének lehetőségeiről. Különösen érdekes a középvezetők helyzetének elemzése és a felső- és középvezetők együttműködésének személyi feltételei. „A szellemi munka irányítása” elsősorban a felső vezetésnek szól. Külön tanulmányok foglalkoznak a közvetlen munkahelyi vezetőkkel: „A művezető helyzetének változása” és „A jó művezető tulajdonságai”. Külön tanulmányok foglalkoznak a team-munkával, a döntéshozatal különböző módszereivel, a munkaszervezés új formáival, „az értekezletek tudományá”-val és a vezető oktatói tevékenységével. A 6. füzet az információ- áramlás és a vállalati kommunikáció terjedelmes kérdéskomplexumával foglalkozik. Nemcsak a különböző információs modellek kapnak itt helyet, hanem az alulról felfelé áramló kommunikáció folyamatossága és a dolgozók tájékoztatása, mely abban az értelemben hatékony, hogy képessé teszi a dolgozókat a vállalatirányításban és a döntéselőkészítésben való részvételre. Ez már átvezet a 7. füzet nagyjelentőségű problémakörébe: az üzemi demokrácia megvalósításába és fejlesztésébe. Az Egri Dohánygyárnak ezen a téren fontos tapasztalatok, jelentős és sikeres saját kísérletek állnak rendelkezésre, az üzemrészi DH-Akcióbizottságok formájában. Ez a füzet megismertet a szovjet vállalatok Állandó Termelési Tanácskozásainak szabályzatával, a lengyelországi „munkásdemokrácia” problémáival, a munkások részvételének helyzetével a vállalatok vezetésében Romániában, a jugoszláv vezetési rendszerrel és a vállalatok „önigazgatásának” jugoszláviai tapasztalataival. Itt szerepel a hagyományos hierarchia és hatáskör-telepítés vagy átruházás problémája, kapcsolódva a célra irányított vezetés modelljéhez és a feladatra orientáltsághoz. Az egyik tanulmány elvileg veti fel a kérdést: „Hogyan értelmezzük a dolgozók részvételét a vezetésben?” Ugyanitt van szó a brigád pszichológiai légköréről és a vállalati dolgozók kellő tájékozottságának követelményeiről az NDK-ban. A tananyagot kiegészíti a „teljes körű minőségszabályozás” komplexuma, amely lényegében a DH-munkarendszer és amelynek anyagát az 1974-es „Nemzetközi Figye- lő”-ben találják meg a tanfolyamok résztvevői. AZ EDDIGI TAPASZTALATOK A vállalati vezetőképző tanfolyamok félidejükhöz érkeztek: a négy konzultációból kettő már lezajlott. (Folytatás a 2. oldalon) Egerben "Ä tanácskoztak j a dohányipar . párttitkárai A Központi Bizottság 1974.' december 5-i ülésén hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatos feladatokról július 8-án, kedden Egerben tanácskoztak a dohányipari vállalatok párttitkárai. A tanácskozás részvevőit, a meghívott vendégeket — közöttük Kovács Jánost, az MSZMP Eger városi Bizottságának titkárát — Domán László, az Egri Dohánygyár igazgatója köszöntötte, majd a párttitkárok adtak számot az eddig végzett munkáról. Az iparág legfontosabb feladatait dr. Móger János, a Magyar Dohányipari Vállalatok Trösztjének vezér- igazgatója elemezte. Színesebbé, tartalmasabbá vált a pártmunka GYÁRUNKBAN ÜLÉSEZETT AZ EGRI VÁROSI PÁRTVÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG Hogyan valósultak meg az alapezervezeti munka fejlesztésére hozott párthatározatok vállalatunknál? A kérdésre a közelmúltban kért és kapott választ az egri városi párt-végrehajtóbizottsága. A Vb Kovács Jánosnak, az MSZMP Eger városi Bizottsága titkárának vezetésével gyárunkban tartotta ülését, amelyen Kocsis József, a gyár pártvezetőségének titkára adott számot a vezetőség nevében a végrehajtó bizottságnak az említett párthatározatok megvalósításáról. A végrehajtó bizottság ülésén részt vették a gyár pártalapszervezeteinek titkárai is. A végrehajtó bizottság által megtárgyalt jelentés elsőként a pártvezetőség munkastílusát, munkamódszerét elemezte. Hangsúlyozta többek között, hogy az újjáválasztott vezetőség arra törekszik, hogy valamennyi tagja egyformán vegye ki részét a munkából. Módszereik közé tartozik, hogy a titkár és a reszortfelelősök is rendszeresen számot adnak a két vezetőségi ülés között végzett munkáról, a pártvezetőségi ülésekre meghívják a szakszervezeti bizottság és a KISZ-csúcsvezetőség titkárát is. Döntéseikről, javaslataikról minden esetben informálják a gazdasági vezetést is. Ezután a jelentés az alapszervezetek munkáját értékelte. Az alapszervezetek négy-, hathetente tartanak taggyűléseket, és két-három hetente vezetőségi üléseket. A jó alapszervezeti munka eredménye — hangsúlyozza továbbá a jelentés —, a pártosoportok egyre színesebbé, tartalmasabbá váló munkája is. Az alapszerpezeti vezetőségeken belül is megtörtént az ésszerű munkamegosztás, a titkár egyre inkább az irányító és a koordináló szerepet tölti be. Gyakran előfordul, hogy a taggyűlések napirendjének előadója nem a titkár, hanem a témának megfelelő reszortfelelős. Javult az alapszervezetek gazdaságszervező és ellenőrző munkája is. Rendszeresen értékelik a gazdasági munka eredményeit, a gazdálkodás feltételeit, a szervezettséget Munkájuk fontos területének tekintik továbbá az üzemi demokrácia fejlesztését is. Ha a szükség úgy kívánja, napirenden kívül is tartanak vezetőségi üléseket, eredményes módszernek bizonyult továbbá az is, hogy a taggyűléseken rendszeresen visszatérnek a korábban felvetett, illetve tárgyalt kérdésekre. A pártmegbízatás teljesítését külön-külön is számon kérik, a feladatokat írásban adják a párttagok részére. Végezetül megállapítja a jelentés —. s ezt megerősítette a végrehajtó bizottság is —, hogy a pártcsoportok is egyre eredményesebben tesznek eleget felelősségteljes megbízatásainak. A jelentést a végrehajtó bizottság jónak minősítette és elfogadta.
