Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1975-06-01 / 6. szám
Szakszerűen Motiváció és ösztönzés Gyakran halljuk manapság ezeket a szavaikat, de lássuk csak mit is jelentenek. A motiváció cselekvésre késztető belső indíték az emberi tevékenységben. Forrásai a motívumok; a szükségérzetek, hiányérzetek és a belső igénydk, melyek részben a külvilágból, részben az emberi szervezetből származnak. A motívumok belső hajtóerőt keltenek bennünk, s ezáltal ösztönzést érzünk egy bizonyos cselekvésre. Ha pl.: éhesek vagyunk étkezni kívánunk, ha szomjasak, akkor pedig inni kívánunk. De ugyanígy társadalmi hatásokon kialakított sok más motívummal is rendelkezünk. Az emberi cselekvésnek annyi motívuma, ösztönző állapota van, ahányféle szükségérzete, szinte számtalan. Ezeket a motívumokat csoportosítják és rangsorolják aszerint, hogy milyen szükségérzet kielégítésére ösztönöznek. Alacsonyabb rendűek azok, melyek a test szükség- állapotainak (éhség, szomjúság, fájdalom stb.) az életfenntartás biztosítására késztetnek, míg a magasabb rendű motívumok a társadalmi fejlődés termékei és kulturális, etikai és esztétikai szükségletkielégítésre ösztönöznek. Az alapvető szükségletek szorosan egymásra épülnek és minél inkább kielégítjük az elsőket, annál inkább növekszik a következők szerepe. A fiziológiai szükségletek, a biztonsági igények a szere- tet-igény, a tisztelet iránti igény, éppúgy jelentkezik, mint az önmegvalósítás iránti igény, vagy a tudás, a megértés iránti vágy és esztétikai igények. Csak a különbség az, hogy amíg a fiziológiai, biztonsági és szeretetigényünket kielégítettük, ha ezeket biztosnak érezzük, akkor már nem motiválnak tovább. Ellenben a tisztelet, a megbecsülés és az önmegvalósítás iránti vágy állandóan jelentkezik bennünk. A pénz külön nem szerepel a motivációk- sorában, az egészséges embert önmagában nem is motiválja, csak azon keresztül fejt ki hatását ránk, amit érte kapunk, amit kifejez számunkra. Azonban N a gykar fenntartási terv Közeledve az első félévhez ismét egyre többen és többen foglalkoznak a nagykarbantartás előkészítésével. Az eddig megtartott nagykarbantartásokból levont általános következtetések megfelelő alapot nyújtanak, ahhoz, hogy a korábban elkövetett hibákat a jelen nagykarbantartásnál kiszűrjük. Ennek elsődleges feltétele a gondos előkészítés, amely magában foglalja az elvégzendő munkákat, azok anyag- éts munkaerő-szükségletét, valamint a karbantartás költségét. Ennek birtokában lehet megtenni az intézkedéseket az esedékes javítások elvégzésére a termelő üzem vezetőjével való megbeszélés alapján. Ezen együttműködés alapelve, hogy mindkét fél — termelő üzem vezetője és a karban- ' tartási üzemvezető — legyen meggyőződve arról, hogy munkája a vállalati érdekeket szolgálja. Ahhoz, hogy a karbantartás áttekinthető legyen, el kell készíteni a karbantartás írásbeli utasítását és itt kell rögzíteni az elvégzendő tevékenységeket és tartalmazni kell valamennyi ide vonatkozó részfeladatot. A szóbeli, vagy a rossz, írásos munkautasítások káros hatása az elpazarolt karbantartói munkaórákban és a nem teljes mértékben elvégzett munkákban jelentkezik. Mielőtt az elkészülne szükséges a célkitűzést pontosan meghatározni, ez pedig nem más mint állagmegóvási tevékenység, amely meghosszabbítja a berendezések élettartamát, vagy megelőzi a váratlan meghibásodást, tehát az állóeszközök optimális állapotának biztosítása minél kisebb ráfordítással. Az ezévi megelőző karbantartás elvégzésére kevesebb idő áll rendelkezésre, mint a múlt évben, ezért a kitűzött cél megvalósítása fokozottabb előkészítési, hatékonyabb végrehajtási intézkedéseket követel. A karbantartás június 21-én kezdődik és június 30-án már próbaüzem lesz. Ezen idő alatt közel 100 gépen, berendezésen, felszerelési tárgyon, épületen, építményen kell elvégezni az előzetes vizsgálat alapján a javításokat, beállításokat, beszabályozásokat, kenéseket, olajozásokat, stb. A nagykarbantartás alatt kimondottan javítással, felújítással és áz ehhez szükséges kisegítő, vagy kiszolgáló személyzettel együtt közel 300 fő foglalkozik. Jelentősebb erőket kell koncentrálni azon feladatok elvégzéséhez, amelyekre évközben egyáltalán nincs, vagy csak részben van lehetőség. Törekedni kell az ún. vezérgépek, vagy szüle keresztmetszetet jelentő gépek megfelelő mennyiségű és minőségű javítása megtörténjen, hiszen ezen gépekkel szemben elvárás a termelő időalap növelése és a váratlan meghibásodásból adódó kieső idők csökkentése. A vezetés által kitűzött cél teljesítésénél ismételten számítunk a gépeket jól ismerő szakmunkások áldozatkész munkájára, a karbantartási szocialista brigádok együttműködő, önzetlen tevékenységre, a fiatal szakmunkások lelkes, bizonyítani akaró munkavégzésére. Sóki Mihály Mire ezek a sorok dolgozótársaim kezébe kerülnek 34 nődolgozónk boldogan mondhatja: szakmunkás lettem. Második alkalommal tesznek szakmunkásvizsgát gyárunkban, eddig csak nődolgozók. Első alkalommal 1973-ban 47 nő végzett, most 34. Ezek a nők éltek a munkához való jogaikkal és a munkakörük betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésével. Végzett szakmunkásainkat minden elismerés megilleti, nagyon sok energia befektetés, akarat, kitartás kellett ahhoz, hogy eljussanak a szakmunkásvizsgáig. Voltak akik, meghátráltak, megijedtek az újtól a kezdetben egy kicsit talán nehéznek tűnő ismeretekből. Sajnáljuk őket, és biztosan saját maguk is most elgondolkoznak, mikor társaik megkapják tanulásuk eredményeként a bizonyítványt, kár volt meghátrálni. Ezeknek csak azt tudjuk mondani, nincs veszve semmi, megvan a lehetőség új’Jól megpróbálni egy kicsit több bátorsággal és mindenekelőtt akarattal, legyőzni a kishitűséget. A vállalat igénye, hogy legalább 300 nődolgozó szerezze meg a dohányfeldolgozó szakmunkás-bizonyítványt. A kezdeti sikereket, hogy sokan jelentkeztek, any- nyian, hogy két osztályt is kellett indítani, megtorpanás követte. Az elmúlt évben, noha már nemcsak nők jelentkeztek, hanem férfiak is, a jelentkezők száma lecsökkent. Keressük at okovalamennyi szükséglet kisebb nagyobb mértékben összefügg a pénzzel. A fiziológiai szükségletek jórészt teljes egészükben pénzzel elégíthetők ki. A biztonsági igény ugyancsak szoros kapcsolatban áll a pénzzel, hiszen a munkahely változtatás oka nem ritkán az. hogy az új munkahelyen többet fizetnek, s ez a biztonságigény kielégítésére is motivál. A szeretet-igény független a pénztől, de szeretteinkről anyagilag is gondoskodni kell. A tisztelet, a megbecsülés és az értékelés semmi esetre sem anyagi kategória, de mégis elvárjuk, ha munkánkat megbecsülik és elismerik, akkor ezt fejezzék ki anyagilag, a jövedelmi arányokban is. Tulajdonképp ez a rövid magyarázata annak, hogy miért is szeretjük a pénzt. * Az alapvető és a nem alapvető szükségletek általában elválaszthatatlanok a munkától. A szükségletek az ember személyiségében gyökereznek, de kielégítésük jelentős részben mégis a munka és a munkahelyi szervezet függvénye. A szükségletek összekötik az embert a külvilággal, ösztönzések, késztetések keletkeznek benne, és ezáltal lesz aktív, hogy a külső körülmények késztetik és ösztönzik. Erre épül alapjában a vállalat ösztönzési rendszere is. Az ösztönzés ugyanis hatásgyakorlás a vállalatnál dolgozókra, helyzetük bizonyos elemeinek ösztönzőkké alakítása, a vezetés célkitűzéseinek megfelelő tevékenység minél hatékonyabb elvégzése érdekében. S mivel az ösztönzők nem választhatók el az ember szükségleteitől, az eredményes ösztönzési rendszer kialakításánál a vállalati dolgozók sokirányú szükségletét kell figyelembe venni és ezek alapján kialakítani az anyagi és erkölcsi ösztönzés harmonikus rendszerét. — BM — Nyereségtervezés és elemzés módszerei A vállalati tevékenység legfontosabb, de a legbonyolultabb mutatója a nyereség. Amikor a nyereséget tervezzük, akkor igen sok tényezőt kell figyelembevenni. A tervezésnél két alapvető tényezőre — az árra és a költségekre — kell nagy figyelemmel lenni. Az olyan nyereségszámítási inódszer, amely az állandó és változó költségeket egymástól nem különíti el, nem képes a volumen és az összetételváltozásnak a nyereségre gyakorolt hatását kimutatni. Feltétlen szükséges a nyereségre gyakorolt különböző hatások meghatározásához a helyes alapok megteremtése. A fedezeti költség- és eredményszámítás a határköltség néven ismert eljárások továbbfejlesztett formája. Ennek lényege az, hogy egy úgynevezett fedezeti pontig az eladott termékek fedezeti összege csak a fix (állandó) költségek fedezetére szolgál, vagyis a fedezeti pontnál az eredmény nulla. Ez a fedezeti költségszámítás a vállalatoktól azt igényli, hogy a tervezés és az elemzés során a költségek nyereségösszefüggéseit alaposabban vizsgálják. A lényegesebb elvi és szemléletbeni kérdésekre az alábbiakban világítok rá: — Nyereség csak az időszaki fix költségek teljes fedezete után érhető el — tehát a fedezeti pontot feltétlen ismerni kell. — A változó (proporcionális) költségeknek azokat a költségeket kell tekinteni, amelyek a termék előállítása során merülnek fel, de megszűnnek a gyártás vagy szolgáltatás leállításával. — A fix költségeket mindig időszakra, a változó költségeket pedig mennyiségre vonatkoztatva kell tervezni, majd az összefüggéseket elemezni, vizsgálni. A fix költségek nem kerülnek hagyományos módon időszakonként felosztásra. Itt nincsen pótlékolás. A gyártmányon- kénti fedezeti összegek az ismert árak és a változó költségek különbözeiéként kivonás útján jönnek létre. — A fix költségek fedezetét és a nyereséget az egyes gyártmányok fedezeti összegei adják. Ebből következik, hogy a nyereségmaximum akkor érhető el, ha a fedezeti összegek az árbevétel minél magasabb hányadát teszik ki, s bennük a fix költség az adott idő és vo- lumen-intervallomon belül valóban állandó. Ebből kifolyólag a nyereségmaximum az elérhető maximális fedezet esetén akkor keletkezik, ha a termelésben azok a gyártmányok vannak ’ túlsúlyban, amelyekre a> viszonylag legnagyobb fedezeti összeg a jellemző. — A fix költségek és a nyereség fedezetére szolgáló összeget az egyes gyártmányok fedezeti összegének és mennyiségének szorzata adja. — Az előbb vázolt eljárás egyik legnagyobb előnye, hogy ha a nyereség tömegéhez és a rendszeresen befizetendő, hosszabb időn át állandó nyereséghez fűződnek érdekek, a .nyereség tömege könnyen kiszámítható. A gazdaságirányítás új reformja csak akkor érheti el a kívánt eredményeket, ha a vezető a modem vezetési eszközöket is felhasználja az irányítása alá tartozó vállalat, egység rentabilitásának (eredményesség) növelésére. Amint tudjuk, a fejlettebb költségszámítás csak eszköz és nem csodaszer, amely segítséget ad a vezetőnek döntése meghozatalánál; nem pótol anyaghiányt, vagy egyéb hiányosságokat és nem helyettesíti a modem termelési eljárásokat. Az olyan vállalatnál, ahol nincsen rend, ahol a műszaki színvonal alacsony, ahol a szervezettségben még hiányosságok vannak, ott elsősorban ezeket a problémákat kell megoldani. A határköltség-számítás a költségfedezeti pontot keresi és a fix költségek magasabb volumenre történő elosztásában látja a nyereség növelésének lehetőségét. A fix költség nagysága azonban egy bizonyos kapacitáshatárhoz van kötve, és ha ezt túllépik, ugrásszerű fix költségnövekedés következett be. Ezeknek fix költségeknek a csökkentése már nem költségszámítási, hanem szervezési és technikai kérdés. A fix költségek növekedése kisebb ugrásokkal következhet be. Ugyanis a vállalat nem egyetlen üzemből áll és az üzemek kapacitáskihasználása sem azonos. Egyeseknél nagyobb tartalékok vannak, máshol pedig már nagyon közel állnak a maximális kapacitás kihasználásához és így a kritikus pontot hamarabb érik el. Minél több egy vállalaton belül az üzemek száma, a fix költségek annál kisebb ugrásokkal követik a termelésnövekedést, vagy annál kevesebb lehetőség van a „határköltség” realizálására. A műszaki fejlődés, az automatizálás — amely nagytőkebefektetéseket jelent, s ezáltal nagy fixköltséget is eredményez — mindig ad lehetőséget a „határköltség” nyereséggé változtatására. A határköltség számításnál tehát mindig a fedezeti pontot kell keresni. Amikor a költségfedezeti pontnál magasabb a bevétel, érdemes bővíteni a termelést, ha a változó költségeknél nagyobb árbevétel várható. Az előbb leírtak megvilágításához az alábbi oéldát és magyarázatot fűzöm. Fecske cig. árbevételé (értékesítése) termelői áron 89 m Ft Fecske cig. önköltsége 74 m Ft Fedezeti összeg: 15 m Ft Határköltség példa alapján: magyarázata Termelés 1 millió db költs. 20 ezer Ft Termelés 1 millió db költs. 21 ezer Ft Különbözet 0,1 mill, db költsége 1 ezer Ft Határköltség (1000 Ft: 0,1 millió db) — 10 Ft Irodalom: Költség- és számítás. Dr. Ladó László: nyereségfedezeti Jász! Gusztáv főkönyvelő 9 szakmunkásképzésről kát, hogy azokat megoldva újból ne egy, de két osztályt tudjunk beindítani. Nem térek ki arra, hogy miért van szüksége a vállalatnak szakmunkásra, és miért van szüksége több tudásra a dolgozónak, csak azt említem meg a sok közül, hogy 1976. január 1-én a DH munkarendszer teljes körű bevezetésére kerül sor, ami jobb minőségű munkát, új munka- végzési módot is jelent, ennek pedig egyik feltétele, hogy szemléletünk, tudatunk átalakuljon. Egy jól képzett szakmunkástól több, jobb minőségű munkát lehet elvárni és kapni is. A következőkben tájékoztatást szeretnénk adni milyen feltételei vannak annak, hogy ki jelentkezhet szakmunkás-képesítést nyújtó oktatásra, milyen tantárgyakat kell elsajátítani, hogyan folyik a képzés módja. A minisztérium 1968-ban szakmunkának minősítette a dohányos munkát. Ennek alapján indítottuk be 1971- ben az emeltszintű szakmunkásképző tanfolyamot. Ez a képzés kötelezően előírt óra- és tanterv alapján folyó rendszerezett oktató-nevelő tevékenység, amelytől eltérni nem lehet. A képzésben való részvétel feltételei: 1. Szakmunkásképzésben az a dolgozó vehet részt, aki elvégezte az általános iskola nyolc osztályát. 2. Meghatározott szakmai gyakorlattal rendelkezik. 3. 21. életévét a tanfolyamot követő szakmunkás- vizsga időpontjáig betölti. A képzésben való részvételhez a vállalat biztosít: — munkaidő kedvezményt, ingyenes oktatást, ingyenes tankönyv és írószer ellátást, 6 nap tanulmányi szabadságot, a szakmunkásvizsgát tevő évben. Igazolt távollétet minden vizsgára, szakmunkásvizsga után szakmunkás bérpótlékot. Vállalatunknál kihelyezett dohányfeldolgozó szakmunkás tanfolyam a debreceni „Irinyi János” Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet felügyelete alatt működik. A tanfolyam időtartama: 2 év, amely 3 harmadra van felosztva. Elméleti órák száma összesen 554. Ebből közismereti tantárgy: politikai ismeretek 34 óra, matematika 68 óra, fizika 34 óra. Szakmai tantárgyak: kémia 68 óra, biológia 34 óra, táplálkozásélettan, mikrobiológia 34 óra, munkavédelem és higiénia 34 óra, szakrajz 17 óra, elektrotechnika 34 óra, gép- és műszerismeret 68 óra, szakágazati technológia és géptan 119 óra, üzemgazdaságtan 17 óra. 554 óra. Ezen kívül van gyakorlati oktatás. Az első harmadban kerülnek oktatásra az ún. alapozó tantárgyak, vagyis azok a tárgyak, amely elsajátítása szükséges ahhoz, hogy a többi tantárgyakat mind a házat az alapra fel tudjuk építeni. Az első harmadban vannak a hallgatók által nehezen megérthető tárgyak. Ezek: matematika, kémia, fizika, biológia. Valóban nem tartoznak a könnyen megtanulható tárgyakhoz, de ezeket nem is szabad úgy megtanulni, ahogy megtanulunk más tárgyakat. Ezeket meg kell érteni és akkor már köny- nyen boldogulunk velük. Ehhez pedig az kell, aki nem hiányzik, figyel az sikeresen leteszi a harmad végén a tantárgyi vizsgát. Nem kívánunk mi senkitől annyit és olyat, ami lehetetlen. Számolni tudni kell egy kicsit jobban és többet mint ahogy eddig tudtunk, ne ijedjünk meg, ha 10 fillért másképpen látjuk leírva pl.: így 0,10 Forint. Nem lesz-e öröm az, ha szobánkat tapétázni akarjuk és pontosan ki tudjuk számolni mennyi tapétára van szükségünk, hogy sé többet, se kevesebbet ne vegyünk mint amennyire szükségünk van. összeadunk, kivonunk, szorzunk és osztunk most is, az oktatás folyamán megtanuljuk ezeknek a műveleteknek tudatos végzését. Nehéz tárgy a kémia, talán azért mert ahogy mondani szokás, olyan sok képlet van benne, azt nem lehet megjegyezni. Megjegyezni nem is kell és nem is lehet. Amikor első elemibe mentünk és mennek gyerekeink 6 éves korban meg tudják tanulni az ÄBC-t és azokat összerakva szavakat, mondatokat alkotnak, íriák és olvassák. A kémiai képleteket is ugvanígy betűkből alkotjuk és a szabályok szerint rakiuk össze. A másik két alapozó tan- tárgvról szeretnék majd a következő újságban írni. Most csak arra szeretném felhívni figyelműket, éljenek a lehetőséggel, jelentkezzenek szakmunkás tanulóknak. Vállalatunk lehetőséget biztosít arra. hogy az iskola megkezdése szeptember hónap előtt, amennyiben igénylik a jelentkezni szándékozók az alapozó tantárgyakból. pár óra előkészítőt tartanánk. Merjenek, akarjanak tanulni, többet tudni.! T'árök Lajosné
