Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1975-06-01 / 6. szám

Szakszerűen Motiváció és ösztönzés Gyakran halljuk manapság ezeket a szavaikat, de lássuk csak mit is jelentenek. A motiváció cselekvésre késztető belső indíték az em­beri tevékenységben. Forrásai a motívumok; a szükségérzetek, hiányérzetek és a belső igénydk, melyek részben a külvilágból, rész­ben az emberi szervezetből származnak. A motívumok belső hajtó­erőt keltenek bennünk, s ez­által ösztönzést érzünk egy bizonyos cselekvésre. Ha pl.: éhesek vagyunk ét­kezni kívánunk, ha szomja­sak, akkor pedig inni kívá­nunk. De ugyanígy társadal­mi hatásokon kialakított sok más motívummal is rendel­kezünk. Az emberi cselekvésnek annyi motívuma, ösztönző állapota van, ahányféle szükségérzete, szinte számta­lan. Ezeket a motívumokat cso­portosítják és rangsorol­ják aszerint, hogy milyen szükségérzet kielégítésére ösztönöznek. Alacsonyabb rendűek azok, melyek a test szükség- állapotainak (éhség, szomjú­ság, fájdalom stb.) az élet­fenntartás biztosítására kész­tetnek, míg a magasabb ren­dű motívumok a társadalmi fejlődés termékei és kultu­rális, etikai és esztétikai szükségletkielégítésre ösztö­nöznek. Az alapvető szükségletek szorosan egymásra épülnek és minél inkább kielégítjük az elsőket, annál inkább nö­vekszik a következők szerepe. A fiziológiai szükségletek, a biztonsági igények a szere- tet-igény, a tisztelet iránti igény, éppúgy jelentkezik, mint az önmegvalósítás irán­ti igény, vagy a tudás, a megértés iránti vágy és esz­tétikai igények. Csak a különbség az, hogy amíg a fiziológiai, biztonsági és szeretetigényünket kielé­gítettük, ha ezeket biztos­nak érezzük, akkor már nem motiválnak tovább. Ellenben a tisztelet, a megbecsülés és az önmegva­lósítás iránti vágy állandóan jelentkezik bennünk. A pénz külön nem szere­pel a motivációk- sorában, az egészséges embert önmagá­ban nem is motiválja, csak azon keresztül fejt ki hatását ránk, amit érte kapunk, amit kifejez számunkra. Azonban N a gykar fenntartási terv Közeledve az első félévhez ismét egyre többen és töb­ben foglalkoznak a nagykar­bantartás előkészítésével. Az eddig megtartott nagykar­bantartásokból levont álta­lános következtetések meg­felelő alapot nyújtanak, ah­hoz, hogy a korábban elkö­vetett hibákat a jelen nagy­karbantartásnál kiszűrjük. Ennek elsődleges feltétele a gondos előkészítés, amely magában foglalja az elvég­zendő munkákat, azok anyag- éts munkaerő-szükség­letét, valamint a karbantar­tás költségét. Ennek birto­kában lehet megtenni az in­tézkedéseket az esedékes ja­vítások elvégzésére a termelő üzem vezetőjével való meg­beszélés alapján. Ezen együttműködés alapelve, hogy mindkét fél — termelő üzem vezetője és a karban- ' tartási üzemvezető — le­gyen meggyőződve arról, hogy munkája a vállalati ér­dekeket szolgálja. Ahhoz, hogy a karbantar­tás áttekinthető legyen, el kell készíteni a karbantartás írásbeli utasítását és itt kell rögzíteni az elvégzendő te­vékenységeket és tartalmaz­ni kell valamennyi ide vo­natkozó részfeladatot. A szó­beli, vagy a rossz, írásos munkautasítások káros hatá­sa az elpazarolt karbantar­tói munkaórákban és a nem teljes mértékben elvégzett munkákban jelentkezik. Mi­előtt az elkészülne szükséges a célkitűzést pontosan meg­határozni, ez pedig nem más mint állagmegóvási tevé­kenység, amely meghosszab­bítja a berendezések élettar­tamát, vagy megelőzi a vá­ratlan meghibásodást, tehát az állóeszközök optimális állapotának biztosítása minél kisebb ráfordítással. Az ezévi megelőző karban­tartás elvégzésére kevesebb idő áll rendelkezésre, mint a múlt évben, ezért a kitűzött cél megvalósítása fokozot­tabb előkészítési, hatéko­nyabb végrehajtási intézkedé­seket követel. A karbantartás június 21-én kezdődik és június 30-án már próbaüzem lesz. Ezen idő alatt közel 100 gé­pen, berendezésen, felszere­lési tárgyon, épületen, épít­ményen kell elvégezni az előzetes vizsgálat alapján a javításokat, beállításokat, beszabályozásokat, kenése­ket, olajozásokat, stb. A nagykarbantartás alatt ki­mondottan javítással, felújí­tással és áz ehhez szükséges kisegítő, vagy kiszolgáló személyzettel együtt közel 300 fő foglalkozik. Jelentő­sebb erőket kell koncentrálni azon feladatok elvégzéséhez, amelyekre évközben egyál­talán nincs, vagy csak rész­ben van lehetőség. Töreked­ni kell az ún. vezérgépek, vagy szüle keresztmetszetet jelentő gépek megfelelő mennyiségű és minőségű ja­vítása megtörténjen, hiszen ezen gépekkel szemben el­várás a termelő időalap nö­velése és a váratlan meghi­básodásból adódó kieső idők csökkentése. A vezetés által kitűzött cél teljesítésénél is­mételten számítunk a gépe­ket jól ismerő szakmunká­sok áldozatkész munkájára, a karbantartási szocialista brigádok együttműködő, ön­zetlen tevékenységre, a fia­tal szakmunkások lelkes, bi­zonyítani akaró munkavég­zésére. Sóki Mihály Mire ezek a sorok dolgo­zótársaim kezébe kerülnek 34 nődolgozónk boldogan mondhatja: szakmunkás let­tem. Második alkalommal tesznek szakmunkásvizsgát gyárunkban, eddig csak nő­dolgozók. Első alkalommal 1973-ban 47 nő végzett, most 34. Ezek a nők éltek a mun­kához való jogaikkal és a munkakörük betöltéséhez szükséges képesítés megszer­zésével. Végzett szakmunkásainkat minden elismerés megilleti, nagyon sok energia befekte­tés, akarat, kitartás kellett ahhoz, hogy eljussanak a szakmunkásvizsgáig. Voltak akik, meghátráltak, meg­ijedtek az újtól a kezdetben egy kicsit talán nehéznek tű­nő ismeretekből. Sajnáljuk őket, és biztosan saját ma­guk is most elgondolkoznak, mikor társaik megkapják ta­nulásuk eredményeként a bizonyítványt, kár volt meg­hátrálni. Ezeknek csak azt tudjuk mondani, nincs vesz­ve semmi, megvan a lehető­ség új’Jól megpróbálni egy kicsit több bátorsággal és mindenekelőtt akarattal, le­győzni a kishitűséget. A vállalat igénye, hogy legalább 300 nődolgozó sze­rezze meg a dohányfeldolgo­zó szakmunkás-bizonyít­ványt. A kezdeti sikereket, hogy sokan jelentkeztek, any- nyian, hogy két osztályt is kellett indítani, megtorpanás követte. Az elmúlt év­ben, noha már nemcsak nők jelentkeztek, hanem fér­fiak is, a jelentkezők száma lecsökkent. Keressük at oko­valamennyi szükséglet ki­sebb nagyobb mértékben összefügg a pénzzel. A fiziológiai szükségletek jórészt teljes egészükben pénzzel elégíthetők ki. A biztonsági igény ugyancsak szoros kapcsolatban áll a pénzzel, hiszen a munkahely változtatás oka nem ritkán az. hogy az új munkahelyen többet fizetnek, s ez a biz­tonságigény kielégítésére is motivál. A szeretet-igény független a pénztől, de szeretteinkről anyagilag is gondoskodni kell. A tisztelet, a megbecsülés és az értékelés semmi esetre sem anyagi kategória, de mégis elvárjuk, ha mun­kánkat megbecsülik és elis­merik, akkor ezt fejezzék ki anyagilag, a jövedelmi ará­nyokban is. Tulajdonképp ez a rövid magyarázata annak, hogy miért is szeretjük a pénzt. * Az alapvető és a nem alapvető szükségletek általá­ban elválaszthatatlanok a munkától. A szükségletek az ember személyiségében gyö­kereznek, de kielégítésük je­lentős részben mégis a mun­ka és a munkahelyi szerve­zet függvénye. A szükségletek összekötik az embert a külvilággal, ösztönzések, késztetések ke­letkeznek benne, és ezáltal lesz aktív, hogy a külső kö­rülmények késztetik és ösz­tönzik. Erre épül alapjában a vál­lalat ösztönzési rendszere is. Az ösztönzés ugyanis hatás­gyakorlás a vállalatnál dol­gozókra, helyzetük bizonyos elemeinek ösztönzőkké ala­kítása, a vezetés célkitűzé­seinek megfelelő tevékeny­ség minél hatékonyabb el­végzése érdekében. S mivel az ösztönzők nem választhatók el az ember szükségleteitől, az eredmé­nyes ösztönzési rendszer ki­alakításánál a vállalati dol­gozók sokirányú szükségletét kell figyelembe venni és ezek alapján kialakítani az anya­gi és erkölcsi ösztönzés har­monikus rendszerét. — BM — Nyereségtervezés és elemzés módszerei A vállalati tevékenység legfontosabb, de a legbonyo­lultabb mutatója a nyereség. Amikor a nyereséget ter­vezzük, akkor igen sok té­nyezőt kell figyelembevenni. A tervezésnél két alapvető tényezőre — az árra és a költségekre — kell nagy fi­gyelemmel lenni. Az olyan nyereségszámítá­si inódszer, amely az állan­dó és változó költségeket egymástól nem különíti el, nem képes a volumen és az összetételváltozásnak a nye­reségre gyakorolt hatását ki­mutatni. Feltétlen szükséges a nyereségre gyakorolt kü­lönböző hatások meghatáro­zásához a helyes alapok meg­teremtése. A fedezeti költség- és ered­ményszámítás a határköltség néven ismert eljárások to­vábbfejlesztett formája. Ennek lényege az, hogy egy úgynevezett fedezeti pontig az eladott termékek fedezeti összege csak a fix (állandó) költségek fedezeté­re szolgál, vagyis a fedezeti pontnál az eredmény nulla. Ez a fedezeti költségszá­mítás a vállalatoktól azt igényli, hogy a tervezés és az elemzés során a költsé­gek nyereségösszefüggéseit alaposabban vizsgálják. A lényegesebb elvi és szemléletbeni kérdésekre az alábbiakban világítok rá: — Nyereség csak az idő­szaki fix költségek teljes fe­dezete után érhető el — te­hát a fedezeti pontot feltét­len ismerni kell. — A változó (proporcioná­lis) költségeknek azokat a költségeket kell tekinteni, amelyek a termék előállítá­sa során merülnek fel, de megszűnnek a gyártás vagy szolgáltatás leállításával. — A fix költségeket min­dig időszakra, a változó költ­ségeket pedig mennyiségre vonatkoztatva kell tervezni, majd az összefüggéseket ele­mezni, vizsgálni. A fix költ­ségek nem kerülnek hagyo­mányos módon időszakon­ként felosztásra. Itt nincsen pótlékolás. A gyártmányon- kénti fedezeti összegek az ismert árak és a változó költségek különbözeiéként kivonás útján jönnek létre. — A fix költségek fedeze­tét és a nyereséget az egyes gyártmányok fedezeti össze­gei adják. Ebből következik, hogy a nyereségmaximum akkor érhető el, ha a fede­zeti összegek az árbevétel minél magasabb hányadát teszik ki, s bennük a fix költség az adott idő és vo- lumen-intervallomon belül valóban állandó. Ebből kifolyólag a nyere­ségmaximum az elérhető maximális fedezet esetén akkor keletkezik, ha a ter­melésben azok a gyártmá­nyok vannak ’ túlsúlyban, amelyekre a> viszonylag leg­nagyobb fedezeti összeg a jellemző. — A fix költségek és a nyereség fedezetére szolgáló összeget az egyes gyártmá­nyok fedezeti összegének és mennyiségének szorzata adja. — Az előbb vázolt eljárás egyik legnagyobb előnye, hogy ha a nyereség tömegé­hez és a rendszeresen befi­zetendő, hosszabb időn át állandó nyereséghez fűződ­nek érdekek, a .nyereség tö­mege könnyen kiszámítható. A gazdaságirányítás új reformja csak akkor érheti el a kívánt eredményeket, ha a vezető a modem veze­tési eszközöket is felhasznál­ja az irányítása alá tartozó vállalat, egység rentabilitá­sának (eredményesség) növe­lésére. Amint tudjuk, a fejlet­tebb költségszámítás csak eszköz és nem csodaszer, amely segítséget ad a veze­tőnek döntése meghozatalá­nál; nem pótol anyaghiányt, vagy egyéb hiányosságokat és nem helyettesíti a mo­dem termelési eljárásokat. Az olyan vállalatnál, ahol nincsen rend, ahol a műsza­ki színvonal alacsony, ahol a szervezettségben még hiá­nyosságok vannak, ott első­sorban ezeket a problémákat kell megoldani. A határköltség-számítás a költségfedezeti pontot keresi és a fix költségek magasabb volumenre történő elosztá­sában látja a nyereség növe­lésének lehetőségét. A fix költség nagysága azonban egy bizonyos kapacitáshatár­hoz van kötve, és ha ezt túllépik, ugrásszerű fix költ­ségnövekedés következett be. Ezeknek fix költségeknek a csökkentése már nem költ­ségszámítási, hanem szerve­zési és technikai kérdés. A fix költségek növekedé­se kisebb ugrásokkal kö­vetkezhet be. Ugyanis a vállalat nem egyetlen üzem­ből áll és az üzemek kapa­citáskihasználása sem azo­nos. Egyeseknél nagyobb tartalékok vannak, máshol pedig már nagyon közel áll­nak a maximális kapacitás kihasználásához és így a kri­tikus pontot hamarabb érik el. Minél több egy vállalaton belül az üzemek száma, a fix költségek annál kisebb ugrásokkal követik a terme­lésnövekedést, vagy annál kevesebb lehetőség van a „határköltség” realizálására. A műszaki fejlődés, az auto­matizálás — amely nagytő­kebefektetéseket jelent, s ezáltal nagy fixköltséget is eredményez — mindig ad lehetőséget a „határköltség” nyereséggé változtatására. A határköltség számításnál te­hát mindig a fedezeti pon­tot kell keresni. Amikor a költségfedezeti pontnál magasabb a bevétel, érdemes bővíteni a terme­lést, ha a változó költségek­nél nagyobb árbevétel vár­ható. Az előbb leírtak megvilá­gításához az alábbi oéldát és magyarázatot fűzöm. Fecske cig. árbevételé (értékesítése) termelői áron 89 m Ft Fecske cig. önköltsége 74 m Ft Fedezeti összeg: 15 m Ft Határköltség példa alapján: magyarázata Termelés 1 millió db költs. 20 ezer Ft Termelés 1 millió db költs. 21 ezer Ft Különbözet 0,1 mill, db költsége 1 ezer Ft Határköltség (1000 Ft: 0,1 millió db) — 10 Ft Irodalom: Költség- és számítás. Dr. Ladó László: nyereségfedezeti Jász! Gusztáv főkönyvelő 9 szakmunkásképzésről kát, hogy azokat megoldva újból ne egy, de két osztályt tudjunk beindítani. Nem té­rek ki arra, hogy miért van szüksége a vállalatnak szak­munkásra, és miért van szüksége több tudásra a dol­gozónak, csak azt említem meg a sok közül, hogy 1976. január 1-én a DH munka­rendszer teljes körű bevezeté­sére kerül sor, ami jobb mi­nőségű munkát, új munka- végzési módot is jelent, en­nek pedig egyik feltétele, hogy szemléletünk, tudatunk átalakuljon. Egy jól képzett szakmun­kástól több, jobb minőségű munkát lehet elvárni és kap­ni is. A következőkben tájé­koztatást szeretnénk adni milyen feltételei vannak an­nak, hogy ki jelentkezhet szakmunkás-képesítést nyúj­tó oktatásra, milyen tantár­gyakat kell elsajátítani, ho­gyan folyik a képzés módja. A minisztérium 1968-ban szakmunkának minősítette a dohányos munkát. Ennek alapján indítottuk be 1971- ben az emeltszintű szakmun­kásképző tanfolyamot. Ez a képzés kötelezően előírt óra- és tanterv alapján folyó rendszerezett oktató-nevelő tevékenység, amelytől eltér­ni nem lehet. A képzésben való részvé­tel feltételei: 1. Szakmunkásképzésben az a dolgozó vehet részt, aki elvégezte az általános iskola nyolc osztályát. 2. Meghatározott szakmai gyakorlattal rendelkezik. 3. 21. életévét a tanfolya­mot követő szakmunkás- vizsga időpontjáig betölti. A képzésben való részvé­telhez a vállalat biztosít: — munkaidő kedvezményt, ingyenes oktatást, ingyenes tankönyv és írószer ellátást, 6 nap tanulmányi szabadsá­got, a szakmunkásvizsgát te­vő évben. Igazolt távollétet minden vizsgára, szakmun­kásvizsga után szakmunkás bérpótlékot. Vállalatunknál kihelyezett dohányfeldolgozó szakmun­kás tanfolyam a debreceni „Irinyi János” Élelmiszer­ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet felügyelete alatt működik. A tanfolyam időtartama: 2 év, amely 3 harmadra van fel­osztva. Elméleti órák száma összesen 554. Ebből közis­mereti tantárgy: politikai ismeretek 34 óra, matematika 68 óra, fizika 34 óra. Szakmai tantárgyak: kémia 68 óra, biológia 34 óra, táplálkozásélettan, mikrobiológia 34 óra, munkavédelem és higiénia 34 óra, szakrajz 17 óra, elektrotechnika 34 óra, gép- és műszer­ismeret 68 óra, szakágazati technológia és géptan 119 óra, üzemgazdaságtan 17 óra. 554 óra. Ezen kívül van gyakorlati oktatás. Az első harmadban kerülnek oktatásra az ún. alapozó tantárgyak, vagyis azok a tárgyak, amely elsa­játítása szükséges ahhoz, hogy a többi tantárgyakat mind a házat az alapra fel tudjuk építeni. Az első har­madban vannak a hallgatók által nehezen megérthető tárgyak. Ezek: matematika, kémia, fizika, biológia. Va­lóban nem tartoznak a könnyen megtanulható tár­gyakhoz, de ezeket nem is szabad úgy megtanulni, ahogy megtanulunk más tárgyakat. Ezeket meg kell érteni és akkor már köny- nyen boldogulunk velük. Ehhez pedig az kell, aki nem hiányzik, figyel az si­keresen leteszi a harmad végén a tantárgyi vizsgát. Nem kívánunk mi senkitől annyit és olyat, ami lehetet­len. Számolni tudni kell egy kicsit jobban és többet mint ahogy eddig tudtunk, ne ijedjünk meg, ha 10 fillért másképpen látjuk leírva pl.: így 0,10 Forint. Nem lesz-e öröm az, ha szobánkat tapétázni akarjuk és pontosan ki tudjuk szá­molni mennyi tapétára van szükségünk, hogy sé többet, se kevesebbet ne vegyünk mint amennyire szükségünk van. összeadunk, kivonunk, szorzunk és osztunk most is, az oktatás folyamán megta­nuljuk ezeknek a műveletek­nek tudatos végzését. Nehéz tárgy a kémia, ta­lán azért mert ahogy monda­ni szokás, olyan sok képlet van benne, azt nem lehet megjegyezni. Megjegyezni nem is kell és nem is lehet. Amikor első elemibe mentünk és mennek gyerekeink 6 éves korban meg tudják tanulni az ÄBC-t és azokat összerakva szava­kat, mondatokat alkotnak, íriák és olvassák. A kémiai képleteket is ugvanígy be­tűkből alkotjuk és a szabá­lyok szerint rakiuk össze. A másik két alapozó tan- tárgvról szeretnék majd a következő újságban írni. Most csak arra szeretném felhívni figyelműket, éljenek a lehetőséggel, jelentkezze­nek szakmunkás tanulóknak. Vállalatunk lehetőséget biz­tosít arra. hogy az iskola megkezdése szeptember hó­nap előtt, amennyiben igény­lik a jelentkezni szándéko­zók az alapozó tantárgyak­ból. pár óra előkészítőt tar­tanánk. Merjenek, akarjanak ta­nulni, többet tudni.! T'árök Lajosné

Next

/
Oldalképek
Tartalom