Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1975-06-01 / 6. szám
Egészségünk védelméért Képünkön: az I. helyezett — a tmk-mühely cigaretta- csomagolási munkabrigádja. A dolgozók egészségének védelme állandó feladat, de most ezt kiemelte az a jubileum, amelyet az ősszel ünnepel a szakszervezet. 1950 októberében bízta a kormány a legnagyobb értéket az embert, a legjobb kezekbe, azzal, hogy a dolgozók érdekvédelmi szervezetének a szakszervezetnek adta a jogot a munkavédelem irányítására, ellenőrzésére. A 25 év bizonyította a döntés helyességét,^ a munka- védelem ma már nem néhány ember ügye, hanem —emberek tízezrei tesznefk mások és saját érdekükben nap mint nap észrevételeket. A jó munka, az eredményes tevékenység egyik felté- . tele a rendszabályok ismerete. A szakszervezeti könyvkiadás az óvórendszabályok kiadásán túl az ismeretek szerzésének sok-sok módját alkalmazza, számtalan agitá- ciós és propaganda kiadvány jelenik meg és jut el a dolgozóik kezébe. Az írásos propaganda, agitáció mellett, sokrétű a szóbeli tájékoztatás is, ezek körébe tartoznak a munkavédelmi vetélkedők is. Az 1975. év jelentőségét kiemeli az a tény, hogy hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját ünnepeljek, egy olyan társadalmi rendszer kialakulását, ahol alkotmányban van rögzítve az ember egészségének védelme ä dolgozó ember felmérhetetlen értéke. Az MSZMP XI. kongresz- szusa is foglalkozott a dolgozók és kiemelten a munkásosztály egészségének és testi épségének fokozottabb védelmével, mint hazánk ve- ‘ zető osztályának minden szempontból történő lehető legnagyobb színvonalú ellátásával. Ebben az évben zárjuk a IV. ötéves tervet és készülünk a XI. kongresszus határozatának végrehajtását célzó V. ötéves tervre. A gazdasági élet elválaszthatatlan része az emberekkel való törődés. Az ismeretek fokozása, a széles munkás tömegek bevonása a balesetelhárítási tevékenységbe lehetősége^ adhat a munkavédelmi helyzet további javítására. Ezen célok elősegítése érdekében a MÉM ÉDOSZ-szal közösen, majd áprilisban a SZOT szintén munkavédelmi vetélkedők szervezésére kérte fel a vállalatokat. Ennek kapcsán került sor, a kiírás alapján zömmel fizikai dolgozókból álló csapatok megszervezésére. Az érdeklődést bizonyítja, hogy 3 nap alatt 17 csapat, vagyis 68 dolgozó jelentette be részvételi szándékát. Az Irinyi János szoc. brigád vállalta a vetélkedő előkészítését, lebonyolítását. Végre elérkezett a nagy nap. Május 31-én déután sok izguló versenyző és néző várta, hogy a tudás és szerencse kinejc hozza meg a továbbjutást jelentő befejezéseket. 15 csapat ült sorsolás után asztalhoz. A vetélkedőt Huszti Ferenc főmérnök et. a zsűri elnöke nyitotta meg, majd Tarnóczi Tibor játékvezető első villámkérdéseivel kezdődött meg. A 4 órás izgalomban volt célbadobás a kérdésért, szétvágott plakát összerakás, de természetesen igen sok nehéz szakmai kérdés is. A hét kérdéscsoport végén közel az elérhető max. 126 ponthoz, I. helyen végzett a tmk-műhely cigarettacsomagolási munkabrigádja; Petrányi János, Bessenyei Lajos, Bukucs Ferenc, Bálint Péter összetételű csapata. II. helyezést a három brigádot képviselő MEO-csapa- ta; Zobolyák Ivánné, Jenei Antalné, Czeglédi Lászlóné, Kelemen Mihályné érte el. III. helyezést éles holtverseny után az egyik tagját nélkülöző cigarettagyártási csapat; BuStucs Anna, Király Sándor, Bukta József harcolta ki. IV. helyen a tmk-műhely másik csapata; a Dobó István szocialista brigád végzett a holtverseny után. Majd a Karikás brigád és a V. Komarov brigád következett. Az első díj versenyzőként 1200 Ft, a második 800 Ft, a harmadik 500 Ft átadása után Huszti et. átadta a 4., 5., 6. helyezetteknek az értékes könyvjutalmat, majd a verseny minden résztvevője emléklapot kapott. A vetélkedőt értékelve, a zsűri elnöke kiemelte, hogy mindenki tanult ezen a versenyen, a nézők is, hiszen ők is versenyeztek, sőt még nyertek is apróbb ajándékokat jó válaszaikért. A hivatalos rész végén az Irinyi brigád meghívta a jelenlevőket egy kis baráti beszélgetésre. Ezen a vetélkedő részletesebb kiértékelése is megtörtént. Egyöntetű véleménye volt mindenkinek: jó és hasmos volt azok számára is, akik „csak” tudásukat gyarapították. Mindenki megnyugodva es jobb kedvvel távozott el, mint ahogy délután érkezett. A továbbjutó két csapatnak sok sikert kívánunk a versengéshez, hogy ezzel is öregbítsék vállaltunk hírnevét. Minden versenyzőnek, zsűritagnak, nézőnek köszönjük, a részvételt és kívánjuk, hogy munkájuk során a tanultakat továbbra is kibővítve, tegyenek meg mindent az egészség és testi épség védelme érdekében, a balesetek megA következőkben az állóeszköz átadási bizonylat és az állóeszköz egyedi nyilvántartó lap leírásával folytatom a bizonylati szabályzatban foglalt bizonylatok ismertetését. Az állóeszköz belső átadási bizonylatot akkor kell kiállítani, ha egyik költséghelyről (pl.: TMK-ból) valamilyen óiknál fogva átkerül az állóeszköz egy másik költséghelyre (pl.: cigaretta gyártási osztályra). A bizonylat feladata értesítést adni az analitikus nyilvántartónak (számviteli osztály) a költ- séghelyváltozásokról, az értékcsökkenés helyes elszámolásához. — Igazolásként szolgál az átadó üzemrésznek arról, hogy készletéből mikor és hová került az állóeszköz. — Az átvevő üzemrésznek pedig készletnövekedését alátámasztó okmány lesz. Az átadó üzemrész állítja ki az állóeszköz átadással egyidejűleg. Minden példányát megküldi az átvevő üzemrésznek, amely az átvételt igazoló aláírás után a harmadik példányt magánál tartja, a többit visszaküldi a kiállítónak. Innen az eredeti példányt az átadást követő munkanapon továbbítani kell a számviteli osztályra. Egy példány a tömbben marad, egy pedig a készletcsöjk- kenési bizonylatokhoz kerül lerakásra. A kiállításért az átadó üzemrész vezetője a felelős, ellenőrzéséért az analitikus nyilvántartó és számviteli osztály vezetője. Az ellenőrzés megállapítja, hogy a bizonylat az előírásnak megfelelően lett-e kiállítva, tartalmazza-e mindazokat az adatokat, amelyeket előírás szerint annak tartalmaznia kell: az átadó és átvevő üzemrész megnevezését, az állóeszköz analitikus nyilvántartás szerinti elnevezését, leltári számát, átadásra került tartozékok felsorolását, A DH-munkarendszer bevezetésének elősegítésére, valamint az üzem- ég munka- szervezésre vonatkozó pártós kormányhatározatok jobb végrehajtása, a vállalati gazdálkodás hatékonyságának növelése, a szervezettségi színvonal emelése céljából pályázatot hirdettek ki az elmúlt évben vállalatunknál. A meghirdetett pályázatra sok értékes tanulmányt nyújtottak be vállalatunk dolgozói, fiataljai. Az elmúlt havi számunkban nagyon röviden ugyan, de hírt adtunk az egyes pályamunkák elért helyezéséről, ezért most egy kicsit bővebben ismertetjük meg olvasóinkat az egyes pályamunkák témájával és hasznosságával. A „Bérszínvonal-tervezés az Egri Dohánygyárban” című pályamunka II. helyezést ért el, melynek készítője Zagyva Béla volt. A pályamunka foglalkozik a bérszínvonal és átlagbér tervezésénél figyelembe vehető tényezőkkel, két csoportosításban. Az egyik a külső tényezők: közgazdasági szabályzók; termékpiac; munkaerőpiac; tröszti hatás; A másik tényező: a belső, az üzemek közötti átlagbérszabályzó. Foglalkozik a tanulmány a nyereség és a bérszínvonal alakulással vállalatunknál a IV. ötéves tervben, ebből elemzést, következtetést és javaslatot készített. Bevezetésével nagyobb pontossággal és megbízhatósággal lehet kiszámítani az év közben kifizethető fizetések és prémiumok nagyságát, és így csökken az év végére maradó biztonsági tartalék. Az egyik, harmadik helyezést „Az Egri Dohánygyár Vállalati bizonylati szabályzat átadó és átvevő üzemrész vezetőjének az aláírását, az átadást elrendelő, a bizonylatot kiállító aláírását és az átadás keltét. Amennyiben valamelyik adat hiányzik annak pótoltatásáról az ellenőrzést végzőnek gondoskodnia kell. Az analitikus állóeszköz nyilvántartónak kell a bizonylatra feljegyezni a főkönyvi számla számát, a leírási kulcsot és a bruttó értéket. Az állóeszköz egyedi nyilvántartólap. Ezt a bizonylatot a számviteli osztály állítja (ki és nem is kerül onnan más szervhez, mégis szükségesnek tartom ismertetni. Ugyanis azokat az adatokat, amelyeket ennek a bizonylatnak tartalmaznia kell, csak síkkor lehetséges rávezetni, ha a kiállításához, folyamatos, naprakész vezetéséhez szükséges egyéb bizonylatok — (állóeszközállományba vételi bizonylat) műszaki osztály, — a jegyzőkönyv az állóeszköz selejtezéséről — műszaki osztály, — állóeszköz (leltárfelvételi egység) selejtezés-hiány- értékesítés-elszámolási bizonylat (beruházási előadó) — műszaki osztály, — állóeszköz átadási-átvételi bizonylat (bármelyik üzemrész), — előírásnak megfelelően vannak kiállítva. Minden egyes állóeszközről (leltári felvételi egységről) külön bizonylat készül. Ezek alapján mutatja ki a számviteli osztály a vállalat állóeszköz készleteit főkönytechnológiai területeinek főbb baleseti veszélyforrásai” című diafilm pályázat nyerte, melyet Kelemen Mihály és Szigeti Zoltán készített. A diafilm elsősorban az újfelvételes dolgozók számára szükséges ismeretek, munkavédelmi előírások, szabályok megértése érdekében készült, hogy minél pontosabban és. előre ismerjék a dolgozók a lehetséges baleseti forrásokat. A diaképeket nézve, a dolgozók a gyakorlati oktatást végző személytől tanácsokat tudnak azonnal részletkérdésekben is kérni. Az oktatandó személy érdeklődésének felkeltésével, a veszélyes helyek felvillantásával javítani lehet a baleset- elhárítási. munkában való részvételük és egyéb ismereteik színvonalát; aminek következményeként elméletileg a balesetek csökkenését kell előidézni. Ez egyéni érdeken túl vállalati érdek is. A diafilm kockák elkészítése és használata az audiovizuális oktatás bevezetését teszi lehetővé, ami a munkavédelmi munka hatékonyságának növekedését segíti elő. A másik harmadik helyezett pályamunkát Szigeti Zoltán—Miczki János—Kiss Pál készítették. A tanulmány a SZIMIKI ellenőrző, tesztelő és veszteségfeltáró műszer részvételének lehetőségével foglalkozik a műszeres munkamérés területén. Ez az elektronikus műszer alapvetően új oldalról igyekszik megközelíteni a műszeres munkamérés problémáinak megoldását. A vezérlőműszer bárhol, bármelyik, automata gépsorokkal felszerelt vállalatnál használható. A műszer alkalmazásának módozatait tanulmányban foglalták ösz- sze a szerzők. A tanulmányvi számla szerinti megbontásban, azsokban bekövetkezett változásokat. Ugyancsak ez az alapbizonylata a negyedévenként elszámolásra kerülő értékcsökkenésnek is. Tartalmaznia kell: — az állóeszköz (leltárfelvételi egység) megnevezését leltári számát, jellemző adatokat (gyártási szám, motor- szám, teljesítmény), — a gyártó és szállító vállalatot, — a gyártás és üzembehelyezés idejét, — költséghelyet, amelyen az állóeszköz üzemel, — amortizációs kulcsot, — kihasználási együtthatót, — értékcsökkenési változás adatait, — állománybavétel keltét, állományba vevő aláírását, — főkönyvi számlaszámot, amelyen az állóeszközt készletre kell venni, — a várható 0-ra írás idejét, — az állományba vételi bizonylat számát, — a tartozékok felsorolását és azok műszaki jellemzőit, — költséghely változásokat, azok idejét és bizonylat számát, leltározás idejét, leltározó aláírását, — bruttóérték-változást annak idejét és Ft-összegét. Az állóeszköz gazdálkodási bizonylatok ismertetését ezzel be is fejeztem. A legközelebbi számban a forgóeszköz készletek bizonylataival folytatom a cikksorozatot. Először a vásárolt fogyóeszközök, anyagok, göngyölegek, munkaruhák, majd a saját termelésű készáru, félkész- és befejezetlen termelés, készletnyilvántartás, növekedés és csökkenés bizonylatainak leírására térek ki. Ezek a bizonylatot szinte valamennyi üzemrészt érintenek, ezért ezek ismertetése széles körben szükséges. Kovács Gyitláné pü. osztályvezető ban leírtak teljes egészében a cigarettagyártó gépek esetére hozott példákra épültek, mert a gyakorlati kipróbálásra is ott kerül majd először sor. A vezérlőműszerhez a későbbiek során a tervek szei'int elkészülő, speciális szalaglyukasztó berendezéssel összekapcsolva lehetővé teszi majd, hogy a számítógépek — ha közvetve is — de fokozatosan bekapcsolódhassanak a termelésirányításba. A bíráló bizottság két kü- löndíjat is kiadott. Az egyiket a „Peremlyukkártya alkalmazása az Egri Dohánygyárban” című tanulmány kapta, melyet Barta István készített. A tanulmány az első részben a peremlyukkártyát és alkalmazhatóságát ismerteti. A második részben a munkaügyi nyilvántartás perem- lyukkártyás adatfeldolgozás konkrét megoldását dolgozta ki teljes részletességben. Előnye, hogy bevezetése esetén az egyes kigyűjtések, valamint a jelentések elkészítésének időtartama 30—50 százalékkal csökkent. A másik különdíjat „A rakodólapos elevátor alkalmazása az Egri Dohánygyárban” című tanulmány kapta, melyet szintén Barta István készített. A tanulmány az első részben a rakodólapos elevátor működését, szerkezetét ismerteti. A második részben javaslatot dolgozott ki a berendezés alkalmazására nyersanyag- vagy dohányanyagmozgatás területén. Ezzel el lehet érni, hogy csökkenjen az anyagmozgatás útja és a törmelékflcépződés, valamint az anyagmozgatáshoz szükséges létszám. előzésében. Kelemen Mihály Munkásarcok: Két évtized a gép mellett Június 8-án múlt húsz esztendeje, hogy átlépte a gyár kapuját. Hirdetés alapján jelentkezett munkafelvételre. Az egri Rákóczi Termelőszövetkezetet váltotta fel a dohánygyárral, ahol naponta szőlőt kapált és kötött. Tályai Lajosné először a szivargyártásra került. Bábforgató munkás lett. Naponta kézzel sodorta a szivarokat, amelyek gyártását csak később gépesítették. — Közben a csomagolásnál is segédkeztem — mondja a bamahajú asszony. — Időnként ott is szükség volt rám. Főleg exportra került cigarettacsomagokat ragasztottunk. 1969-ben ment át a filtergyártó üzembe, a rúdgyártásra, ahol ma is gépkezelőként dolgozik. — Két műszakba járok — folytatja. — Nem olyan nehéz amit csinálok, hamar megtanultam és szeretem is. Kétségtelen, ma könnyebb, mint húsz évvel ezelőtt, amikor a gyárba kerültem. Sok új, modem gép van itt, melyekkel jobb és gazdaságosabb a termelés. — Mennyit keres? — Átlagosan 2100 forintot. Teljesítményben dolgozunk. Egy műszakban 110—120 doboz filterrudat készítünk. Tályai Lajosné 1970-től tagja a Lenin szocialista brigádnak. Háromszor lett kiváló dolgozó. — 1968-ban kaptam először ezt a megtiszteltető címet, aztán 1972-ben másodszor. Most legutóbb pedig május 1-én lettem az „Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója”. Megbecsülik a munkámat, elégedett vagyok. A gyári tevékenységem mellett mindig vár az otthonom, a család, férjem és a nagyfiam. Szabad időnket általában mindig együtt töltjük. ( mentusz) (Fotó: Szigeti Zoltán) Eredményes szervezési pályamunkák Sz. Z.
