Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

Gondolatok az értékelemzésről Napjainkban mindinkább előtérbe kerül az intenzív gazdálkodás, a hatékonyság növelése, az önköltség csők- N kentése, a termékek rentabi­litásának biztosítása. A gazdásági vezetés keresi azokat a modern módszere­ket, amelyek e célok elérését elősegítik. Vállalatunknál az egyik ilyen, világszerte elterjedt módszer a DH-münkarend- szer kísérleti és bevezetési munkálatai már folyamatban vannak, mint dolgozóink is tapasztalják, előrehaladott stádiumban. Olyannyira előre tartunk ezen a téren,. hogy 1976. január 1-ével teljes vállalati keresztmetszetben már e munkarendszerben dolgozunk. A másik ilyen modem módszer a „Value Analysis”, mely elnevezés hazánkban „Értelmezés” néven vált is­mertté. Alkalmazása lehetséges a DH-munkarendszer kerete­in belül,- de önállóan is. Vállalatunk minden újra fogékony vezetése, biztosítani kívánja, hogy e módszert a szakemberek szélesebb köre is megismerje. Ezért szep­tember hónapban tanfolya­mot szervez Feteőtárkány- ban. Ügy vélem, hogy nem ha­szontalan, ha lapunk hasáb­jain, csupán vázlatosan és általánosságban a szélesebb kollektíva is előzetes tájé­koztatást kap. E célt szolgál­ja ez a kis gondolatébresztő ismertetés. I. rést' Van-e jövője? A múltja a H. világhábo­rú idejére nyúlik vissza. Ak­koriban szükség volt a gyárt­mányok és anyagok: helyet­tesítésére is. Sok esetben a helyettesítő gyártmány vagy anyag nemcsak megfelelt, ha­nem még kevesebbe is ke­rült. Ezek a tapasztalatok arra a felismerésre vezetitek, hogy a békés fejlődés körül­ményei között is hasznos le­het a funkciók és költségek egyidejű elemzése. így azután L. D. Miles és H. L. Erlicher alakították ki a módszert, amely a Gene­ral Electric Co.-nál igen nagy arányú költségcsökke­néshez vézetett. Az elmúlt negyedszázad alatt az Egyesült Államok­ban és Európa minden jelen­tősebb tőkés országában, és ezekben nagyon sok iparvál­lalatnál került alkalmazás­ra ez a módszer. A nemzet­közi szakirodalom általában „Értékelemzés”-nek neve­zi. J A szocialista államokban, a szocialista vállalatok kö­zött úgy a 60-as évek köze­pétől bizonyos érdeklődés kezdett mutatkozni alkalma­zása iránt. Mind a gyakor­lati alkalmazás területén, mind pedig az elvi fejlesz­tésben, a Német Demokrati­kus Köztársaság jár az élen a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság vállalataival együtt. Az NDK-ban, mint „GKA”, azaz „Használati értékkölt­ségelemzés” módszere jelent meg. Az irodalmi tájékozó­dás szerint a klasszikus kiin­duló helyzethez képest a be­vezetés tartalmi minőségvál­tozást is jelent. Hazánkban az értékelem­zés gyakorlata még nem ál­talános. Elterjedőben van. Elsősorban a gépiparban, a hajógyártásban, a könnyű­iparban és a közlekedés terü­letén kerül alkalmazásra, vagy éppen napjainkban bon­takozik ki bevezetésének fo­lyamata. A Budapesti Mű­szaki Egyetem, és a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem Továbbképző Intézeteinek tanfolyamain oktatják e módszert, és meg­jelent hazánkban elméleti és gyakorlati — útmutató jelle­gű — tananyag is. Ami a jövőjét illeti, szám- bavéve az intenzív gazdál­kodásra irányuló törekvést, biztosítottnak tekinthető. Természetesen, mint minden új, e módszer is várhatóan átmegy a szokásos fokozato­kon: Először vonakodással fo­gadják, aztán elismerik, al­kalmazzák, hasznát látva meggyőződéses hívei lesznek, végül sok helyütt és sctean gyakorlatban alkotóan to­vábbfejlesztik. Ide kívánkozik az a tény, hogy újabban a sajtó is fog­lalkozik a módszerrel. E szempontból érdekesnek tart­ható, hogy a Győri MEZŐ- . GÉP Vállalatnál egy egészen fiatal szakembergárda, mintegy tízmillió forintos megtakarítást ért el e mód­szer alkalmazásával. Válla­latunknál van-e jövője? Er­re nekünk kell majd választ adnunk. Meghatározások. Melyik a találó? A szakirodalmat tanulmá­nyozva azt is mondhatnánk, hogy a költségcsökkentés egyik lehetséges módsze­re. Azt hiszem azonban, és a későbbiekben módom lesz ezt még kifejteni, a mód­szernél több, mégpedig a korszerűségnek, a minőség javításának és a rentabili­tásnak együttes módszere. Lássunk mégis néhány meghatározást az irodalom­ból: — Perkins R.: „Az ér­tékelemzés — röviden meg­fogalmazva — nem egyéb, mint szervezett megközelíté­se annak, hogy ugyanolyan teljesítményt érjünk el ala­csonyabb költséggel, de a minőség befolyásolása nél­kül”. — Margót A. B. és Schmitt H. J. „Az értékelem­zés: A telj esi tmény és a rá­fordítás közötti összefüggé­sek vizsgálata azzal a céllal, hogy a kettő viszonya a vál­lalati eredmény megjavítását szolgálja”. — Dr. Garba E.: „Az ér­tékelemzés a vállalat terüle­tén megnyilvánuló rendsze­res törekvés a gyártmány­költségek csökkentésére, a minőség és a használhatóság csökkentése nélkül”. (L '■) Kismama-találkozó Az elmúlt évek gyakor­latának megfelelően, a kap­csolattartás érdekében is­mételten megrendeztük a vállalat nőbizottsága, KISZ- szervezete közreműködésé­vel 1974. decemberben a kismama-találkozót, amin 33 kismama vett részt. A vállalat gazdasági ve­zetése nevében Huszti Fe­renc főmérnök üdvözölte az elsőrendű hazafias köte­lességüket teljesítő nőket, majd a tömegszervezetek nevében Bárdos Józsefné szb-titkár. Ezt követően amig a kis­mamák az uzsonnát fo­gyasztották, Bucholcz Fe- rsncné társadalmi biztosítá­si előadó gyakorlati példák­kal bemutatva ismertette az időközben megjelent rende­leteket, amik a gyermekek zavartalan családi nevelését biztosítják. A kismamák részéről Szántó Györgyné, aki két kislány édesanyja, üdvözöl­te a találkozót, a vállalat gazdasági és tömegszerveze­ti vezetését. Köszönetét mondott a vállalat gondoskodásáért, hogy meghatározott időkö­zönként meghívják kis­mamákat távollétükben is aktív dolgozóknak tekintik, amit az is bizonyított, hogy az 1974. évi nőnapon min­den kismamát felkerestek a vállalat által megbízott fér- fidolgozók, jókívánságukkal együtt személyesen adták át a vállalat ajándékát azonosat, amit a többi nő kapott ebből az alkalom­ból. A kismama-találkozó részvevői megtekintették a vállalatnál megrendezett „Dohányzó világ” kiállítást és az üzemet is. A kismama-találkozó ké­ső délutáni órákba nyúló baráti beszélgetéssel ért véget. Csizik Istvánná a nőbizottság vezetője Számítógép a köziudatöan... A múlt évi számokban megjelent cikkekben főleg csak elméletben foglalkoz­tam a számítógépeknek a be­mutatásával. Hogy ezt a ha­gyományt egy kicsit most megbontsam, ellátoxnattam a Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola számítóközpontjába, hogy ott az újságolvasók szá­mára újabb érdekes infor­mációkkal szolgálhassak. — Érzékeltetésül Perge elvtárs mondjon egy pár ada­tot az „úgynevezett” kis tel- ‘ jesítményre. Pl.: egy perc alatt mennyi matematikai műveleteit tud elvégezni a gép? Az ODRA 1204-es típusú számítógép percenként 3,5 millió műveletet tud elvé­gezni. számítóközpont szolgáltatá­sait? A számítóközpont az okta­tási feladatokon túl bérmun­kában már több nagyválla- . latnak nyújtott szolgáltatá­sokat. Pl.: Mátrai Szénbá- . nyák Vállalat, Mátravidéki Fémművek, Dohánygyár, Ál­lami Biztosító. — Az Állami Biztosítónak ez évtől kezdve igen nagy A tanárképző főiskola szá­mítóközpontja az egri vár fö­lött, a Leányka utcában, a főiskola új oktatási épületé­ben van elhelyezve. A számítóközpont vezetője di\ Perge Imre elismert szakembere a számítógépek­nek. — Perge elvtárs, mikor he­lyezték üzembe a főiskola számítóközpontját ? A számítóközpontot 1971. decemberében helyezték üzembe a lengyel mérnö­kök. Miért a lengyelek: Azért, mert a főiskola ál­tal vásárolt számítógép len­gyel gyártmányú ODRA 1204- es típusú, kis teljesítményű számítógép. Hogyan lehetett volna... elkerülni azt a súlyos kime­netelű balesetet, amely a múlt év áprilisában V. köz­ség belterületén történt? A személygépkocsi vezető­je — súlyos fokú alkoholos befolyásolt állapotban közle­kedett és — az éles jobbra Ívelésű kanyarban áttért a menetirány szerinti bal ol­dalra, ahol nekiütközött a vele szemben szabályszerű­en közlekedő motorkerékpá­rosnak. A baleset következ­tében a motorkerékpár ve­zetője súlyos, csonttöréses sérülést szenvedett. A sérü- rülés gyógytartama több hó­napra tehető, sőt, az orvos­szakértői vélemény szerint maradandó testi fogyatékos­sággal is kell számolni. Elsősorban be kellett vol­na tartani a KRESZ 48. pa­ragrafusa (3) bekezdés ren­delkezéseit, nem lett volna szabad a személygépkocsi ve­zetőjének szeszes italt, fo­gyasztani. A KRESZ 46. pa­ragrafusa (3) bekezdése ugyanis előírja, hogy „A járművezetőnek közvet­lenül vezetés előtt, valamint vezetés közben szeszes italt, vagy más, hasonlóan ható szert fogyasztani, vagy azok valamelyikének hatása alatt levő állapotban járművet ve­zetni tilos”. Másodsorban nem lett vol­na szabad figyelmen kívül hagyni a 47. paragrafus (3) bekezdés rendelkezéseit, mely szerint: „Be nem látható útszaka­szon az úttest menetirány szerinti bal oldalát még át­menetileg sem szabad igény­be venni”. Ez utóbbi KRESZ-sza- bályszegés volt tulajdonkép­pen a baleset előidézője. A személygépkocsi vezetője hi­ába hivatkozott arra, hogy — a motorkerékpáros sértett is felelős a bekövetkezett balesetért, mert semmit sem tett a baleset elhárítása ér­dekében. A járásbíróság az ítélet indoklásában rámuta­tott arra, hogy sértett mire észlelhette és cselekedhetett volna az elhárítás érdeké­ben, meg is történt az össze­ütközés. Ugyanis a baleset — a motorkerékpár haladási irányát tekintve — a kanyar íve előtt, a kanyar közepé­től kb. 12 méterre követke­zett be. 45—50 km/óra sebes­séggel, az észlelési idő alatt megtett út 12—13 méter. Te­hát mielőtt cselekedni tudott volna a sértett, már megtör­tént az összeütközés. A Büntető Törvénykönyv (BTK) az ilyen bűncselek­ményt 3 évig terjedő szabad­ságvesztéssel rendeli bün­tetni. A járásbíróság — fi­gyelemmel vádlott eddigi magatartására, igen kedvező munkaadói véleményére, nős, két kiskorú gyermekes voltá­ra 6 hónapi, fogházban le­töltendő szabadságvesztésre, mint főbüntetésre, 1 évi idő­tartamra mindennemű jár­művezetéstől eltiltásra és 2500 Ft pénz mellékbüntetés­re ítélte. Kötelezte a nyomo­zás során felmerült 1429 Ft bűnügyi költség megfizetésé­re. A járművezetéstől való el­tiltás azt jelenti, hogy vád­lott a fő- és mellékbünteté­sek letöltése után csak ak­kor kaphatja vissza vezetői engedélyét, ha a szigorított KRESZ-vizsgán megfelel. A járművezetéstől való el­tiltás mellékbüntetés kisza­bását az alkoholos befolyá­solt állapotban való baleset­okozás tette indokolttá. A bí­rói gyakorlat e vonatkozás­ban töretlen mindazokkal szemben, akik súlyos fokú alkoholos befolyásolt álla­potban sérüléssel járó bal­esetet okoznak, a járásbíró­ság a járművezetéstől való eltiltást mellékbüntetésként alkalmazza. Sőt, az esetek túlnyomó többségében súlyos fokú alkoholos befolyásolt állapotban való járművezetés — baleset előidézése nélkül is — maga után vonja a mellékbüntetés kiszabását. A Büntető Törvénykönyv — méltánylást érdemlő ese­tekben — lehetővé teszi a kategóriavezetéstől való el­tiltást is. Ez azt jelenti, hogy a bíróság meghatározott ka­tegóriájú — pl. „B” kategóri­ájú — (személygépkocsi) ve­zetésétől tiltja el meghatáro­zott időre a járművezetőt. Ha az eltiltás időtartama 1 évet nem éri el, úgy az el­tiltási idő lejárta után — je­len esetben a „B” (személy­gépkocsi) — vezetésére szóló engedélyt visszakapja, vizs­gakén yszer nélkül. Ha viszont a kategóriaeltil­tás az 1 évet eléri, vagy meghaladja a „B” kategóriá­ra vonatkozó engedélyét csak akkor kaphatja vissza, ha KRESZ-ből sikeres vizsgát tesz. Ha a KRESZ-vizsga nem sikerül, a rendőrhatóság bevonja — minden kategó­riára szóló — vezetői engedé­lyét, mert nem tudja a j KRESZ-t, tehát nem vehet í részt a közúti forgalomban. Vezetői engedélyét ilyen eset­ben csak sikeres vizsga ese­tén kaphatja vissza. Az alkoholos befolyásolt állapotban való járműveze­tés, vagy ilyen állapotban való balesetokozás az esetek legnagyobb részében a fő­büntetés mellett a vezetői en­gedély visszavonásával is jár. Dr. Sápi János közlekedési ügyész — Az előző cikksorozatok­ban ismertettem már az ol­vasókkal, hogy vannak mág­neslemez, mágnesszalag, fer- ritgyűrűs, dobtávolós stb. memóriával rendelkező szá­mítógépek, éppen ezért megkérdezem, hogy ez a számítógép milyen memória- tárolókkal rendelkezik? A számítógép központi gyors hozzáférésű memóriája 16 000 információs adat táro­lására aikalmas, amely ferrit- gyűrűs tároló, a háttér me­móriája pedig 256 000 adat vagy információ tárolására alkalmas, ez pedig dobtá­roló. — Mire használják a tá­rolókat? A tárolók kapacitását a standard feladatok program­jainak tárolására és nagy­méretű feladatok adatainak ideiglenes tárolására hasz­náljuk. — Milyen vállalatok és in­tézmények veszik igénybe a volumenű munkát végzünk. Egy 30 000 nagyságú adat­kartont létesítettünk. A me- memóriába betáplálták Heves megye összes gépjárművének legfontosabb adatát. Naponként jönnek a vál­tozások, ezeket a gép szortí­rozza a helyükre. A gépjármű-tulajdonosok 1974. év végén a biatosító- cítökket a számítógép által ki­állított címzésekkel ellátott borítékokban kapták meg. A befizetéseket is a számí­tógép tartja nyilván. _— A számítóközpont hány fő szakemberrel rendelke­zik? 5 fő programozó matematikus. 1 fő elekt­ronikus szakmérnök és egy technikus, 3 fő adatrögzítő illetve operátorral. Ez a szakembergárda biz­tosítja a számítóközpont jó munkáját és működését. Ezt már mi is tapasztal­tuk es munkájukhoz továb­bi sikereket kívánunk! Szigeti Zoltán METE jubileumi pályázatról A MÉTE jubileumi pályá­zatának értékelése megtör­tént. Vállalatunktól két pálya­munkában voltak érdekeltek dolgozóink. MÉ’TE-díjat kapott az „AL­GOL” jeligéjű pályamű. Cí­me: „Az iparágak jövedel­mezőségének növelése, a gaz­daságosabb termékszerkezet kialakításán keresztül”. Szer­zői: Iványi Illés és Szigeti Zoltán. A MÉTE-díjat a bíráló bi­zottság megbízásából január 13-án Vidéki Imre, a DO- VÁT vezérigazgató-helyettese adta át. A pályamű a számítógépes adatfeldolgozás és a vezetés néhány összefüggésével fog­lalkozott. Emellett és ezzel együtt gyakorlati példán mu­tatta be a létszám- és bér- gazdálkodást elősegítő szá­mítógépes technológiai óra- és bértervezés lehetőségét. Ezenkívül példában kidolgo­zott megoldást tartalmazott az értékelemzési optimum megállapításának egy lehet­séges megközelítési módjá­ra. A Konzervipar III. díját nyerte el a „Konzervipari gé­pek optimális kapacitáski­használása” című pályázat. Jelige: „Az előrelátás ha­talma”. Szerzői: Szigeti Zoltán, Bánlaki Aranka, Iványi Il­lés. A pályamunka a számító- gépes adatfeldolgozás segítsé­gével alternatív megoldáso­kat tartalmaz, a konzervipari gépsorok kapacitásának opti­mális termékstruktúrával tör­ténő leterhelésére. A kidolgozott megoldások, melyek nagyban növelnék a konzervgyári jövedelmező­séget nemcsak a Nagykőrösi Konzervgyárra, hanem más konzervipari üzemre is al­kalmazhatók. A szakszervezeti életből... Az elmúlt időszak munká­ját értékelte az I. sz. mű­helybizottság aktívaértekez­lete. Az aktívaértekezleten a műhelybizottság 15 tagja vett részt, 4 fő műhely bi­zottsági tag, 11 fő bizalmi. A műhelybizottság titkára be­számolt a végzett munkáról, különösen kiemelve a tag- könyvcsere jelentőségét. Az aktívák jó munkát vé­geztek, a szervezettség meg­felelő, mint azt a műhelybi­zottság területén kiadásra került 346 tagkönyv is iga­zol. Ezenkívül ismertetésre ke­rült az 1975. I. félévre ren­delkezésre álló üdülési lehe­tőség is. Ürge L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom