Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1975-05-01 / 5. szám
Vállalati „Minőségi kör” alakult... A DH-munkarendszer teljes körű bevezetésének közelgő időpontja egyre több feladatot állít az előkészítésben részt vevő, azaz gyakorlatilag a vállalat egész kollektívája elé. Ezeket a feladatokat csak úgy tudjuk időben és megfelelő alapossággal megoldani, ha egyre Inkább szélesítjük a közvetlen tevékenységben részt vevők körét. Ezen a területen elsősorban vállalatunk szocialista brigádjaira kívánunk támaszkodni és ilyen meggondolásból jött létre és tartotta meg április 28-án alakuló ülését a Vállalati Minőségi Kör, melynek tagjai a szoc. brigádok képviselői. Minden brigád egy-egy főt delegált a Körbe, melynek vezetője Huszti Ferenc főmérnök. Az alakuló ülésen Domán László, a vállalat igazgatója ismertette azokat a fő célkitűzéseket és irányelveket, melyek szellemében a Kör tagjainak munkájukat végezniük kell ahhoz, hogy a vállalat munkájának és termékeinek minőségi színvonala egyre inkább emelkedjen. Kiemelte, hogy minden egyes területen találhatók olyan hiányosságok, melyek feltárása és kiküszöbölése az előbb említett cél elérését szolgálja, s azt is, hogy ez a feladat elsősorban önálló alkotó és kezdeményező tevékenység legyen. Huszti Ferenc főmérnök, a Kör vezetője, ezek után néhány gyakorlati problémára és hiányosságra hívta fel a figyelmet, majd a Kör titkára Bóna Gyula ismertette az egyes technikai kérdéseket és azokat a szempontokat, melyeket a munka során elsődlegesen kell figyelembe venni. A Kör működésének alapelveit mindenképpen meg kell hagy határozzák azok a korábbi célkitűzések, amelyek a DH-munkarendszer megfelelő előkészítését hivatottak szolgálni, a már említett egyéni kezdeményezés mellett. Rendkívül fontos, hogy a Kör tagjai valóban az egész brigádot képviseljék, rendszeresen gyűjtsék valamennyi brigádtagtól a minőség javítását célzó információkat és ugyanakkor minden brigádtagot tájékoztassanak arról, hogy milyen határozatok és javaslatok születtek a Kör összejövetelein és mik azok a lényeges feladatok, amelyek megoldásához a Kör közvetítésével a vállalat vezetősége kér segítséget. Az egyéni kezdeményezőkészségen alapuló munka meghatározza a Kör működésének mikéntjét is. Nem formális összejöveteleket kell hogy tartsunk, s a tagoknak sem kell egy-egy kitűzött időpontra várniuk javaslataik benyújtásával, elmondásával, hanem lehetőségük van bármilyen időpontban ezeket a minőségellenőrző osztályra eljuttatni, ahonnan haladéktalanul továbbítják a Kör, illetve a, vállalat vezetőihez. A vállalat vezetése is érzi a Kör megalakításával reá háruló fokozott felelősséget és minden egyes tag biztos lehet abban, hogy benyújtott észrevételeire rövid határidőn belül választ kap, legyen az pozitív vagy esetenként akár negatív válasz. A Kör létrehozása szervesen illeszkedik a jelenlegi politikai és gazdasági célkitűzésekhez egyaránt. A XI. kongresszus állásfoglalása értelmében a szoc. demokrácia fejlesztése alapvetően megköveteli az üzemi demokrácia egyre nagyobb mértékű szélesítését. Szocialista brigádjaink ilyen formában történő résztvétele a vállalat munkájának javításában e feladat megoldásának konkrét lehetősége. Az is biztos, s ez is elhangzott a kongresszuson, hogy a kezdeményezés nem minden esetben népszerű tett, sőt, sok esetben talán kockázatos is lehet, további haladásunk azonban mindenképpen azon múlik, hogy egyre inkább valamennyi dolgozónk közvetlenül és alkotó gondolkodásának felhasználásával is bekapcsolódjon a vállalat előtt álló újabb feladatok sikeres megvalósításának munkájába. Bóna Gyula Gondolatok az értékelemzésről Hétköznapok dicsérete A következedben megkísérlem összefoglalni a definíciót, meghatározását: Az értékelemzés a gyártmányok. folyamatok, rendszerek és szolgáltatások funkcióin:*: és az ezekhez tartozó ráfordításoknak (költségeknek) elemzése. Azzal a céllal történő elemzése, hogy azonos kívánalmaknak kisebb ráfordítással (költséggel), ill. magasabb kívánalmaknak változatlan ráfordítással ^költséggel) feleljenek meg. Mégpedig hozzáteszem, hogy a fogyasztók (felhasználók) igényeinek a legmegfelelőbb kielégítésével. KORSZERŰSÍTÉS? KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS? VAGY EGYÜTT...? Igent Feltétlenül. Ez a meghatározás logikai elemzésből azonnal kitűnik. Mire irányul ugyanis; a) a költségek minimalizálására, b) a korszerűsítésre, c) felhasználói igény kielégítésére. Nyilvánvaló, hogy azonos maximális eredmény, mindhárom irányban ad abszurdum, ritka esetben lehetséges. A hármas irányzat ésszerű kompromisszuma lehet csupán az optimum, amelyet viszont csak e hármas tartalommal lehet elérni. Az értékelemzés tehát, a a fentiekből adódóan, nem azt a megoldást tekinti legjobbnak, amely például a legolcsóbb, esetleg éppen a minőség rovására; nem is azt, amelyik egyoldalúan csak a műszaki tökéletességre törekszik, hanem azt a megoldást, amely a fogyasztói igényt, a piaci szükségletet a legkisebb költséggel ugyan, mégis a megkívánt színvonalon képes teljesíteni. LÉNYEGES VONÁSOK ÉS SZEMLÉLET Lényeges vonása az érték- elemzés módszerének, hogy csoportban, teamben folyik a munka és így az emberi alkotó gondolkodásban rejlő lehetőségek integráltan és fokozottan érvényesülnek. Másrészt szemléletmódja komplex. Szakítanunk kell azzal a sokáig széleskörben érvényesülő felfogással, hogy a vállalati költség és ráfordítás problémáinak elemzése és megoldása kizárólag a számviteli, üzemgazdasági szervek feladata; a műszaki-technológiai problémák pedig csupán a mérnökök és technológusok feladatkörébe tartoznak; az értékesítés, beszerzés pedig az anyag-áruforgalmi szervek munkája stb. úgy, hogy egymás munkájáról és még ennél is fontosabb, hogy ráfordítások, költségek alakulásáról tájékoztassák egymást, és e tájékoztatásokat a hatékonyabb munka érdekében felhasználnák. Az értékelemzés alapvető szemlélete a műszaki-közgazdasági komplex szemlélet, így azt mondhatjuk, hogy e módszer gyakorlata segít e komplex szemlélet kialakításában és stabilizálásában, másrészt hogy ahol az ilyen szemlélet kialakult, szinte szükségszerűen jelentkezik az igény e módszer elemei- ncL, vagy egészének alkalmazására. PROBLÉMÁK, MELYRE FELELNI KELL! Az értékelemzés alapvető problémái a következők; a) a gyártmány, folyamatrendszer megnevezése, leírása, b) ugyanezek rendeltetése, feladata, tehát funkciója, c) az eredeti költség, ráfordítás, ár, d) milyen más megoldások vannrí (pl. belföldi, v. külföldi irodalomból, tapasztalatból), amelyek képesek azonos rendeltetés, feladat ellátására. e) e megoldások ráfordítása (költsége, ára), f) melyik az optimális eredményt, teljesítményt nyújtó megoldás. Egy gyártmányt alapul véve. például az értékelemzés során —■ meg kell határoznunk a támasztott követelmények ,v. igények teljesítéséhez szükséges funkciókat. (funkcióelemzés) — meg kell állapítanunk, hogy az egyes ráfordítási (költség-elemek), hogyan tartoznak e funkciók teljesítéséhez, (funkció és költség-viszony elemzése) — többféle megoldást kell keresnünk, hogy ezek eleget tegyenek a megkívánt teljesítménynek, funkciónak, azonban kisebb ráfordítással, és ami nagyon lényeges, felesleges költségek nélkül. 1. I. KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS A kollektív szerződés teljesítését és az 1975. éves módosításokat tárgyalta a vállalat szakszervezeti tanácsa. Jóváhagyta az igazgató beszámolóját az 1974. évi teljesítésről. Nagyon élénk vita — számos hozzászólással — alakult ki a módosítások kérdésében. A tanács jóváhagyta a széles demokratikus alapon kidolgozott módosításokat. Három témát az 1976—1980-as időszakra vonatkozó — következő — ötéves kollektív szerződés tárgyalási körébe utalt. Ezek: — Az éjszakai pótlék emelése. — A törzsgárda pótlék emelése. — A próbaszívók fizetése, pótszabadsága. TAKARÉKOSSÁGI TANÁCSKOZÁS A Dohányipar takarékos- sági bizottsága Egerben tartotta első tanácskozását. A megjelenteket Vidéki Imre a vezérigazgató első he’yet- tese üdvözölte, megnyitván a tanácskozást. A bizottság vezetője — az Egri DohányAz Állami-díjas Kossuth Zsuzsa szocialista brigáddal arról' beszélgettünk, hogy mit jelent egy ilyen kitüntetés birtokosának lenni. Milyen érzelmeket, gondolatokat váltott ki a meghívó a parlamentbe, a hír, hogy Állami-díjat kapnak. Ismerjük őket, hallottunk már róluk sokat és most, amióta Állami-díjasok szinte egymást váltják náluk a különböző újságok, folyóiratok munkatársai, hogy megismertessék őket az egész országgal. Ez természetes is, hiszen igen magas az a kitüntetés, amelynek 1975. április 2-án birtokosai lettók. így vallanak erről: Fehér Gyuláné: amikor megtudtuk, hogy ALlami-dí- jat kapunk, nem is akartuk elhinni, akkor szinte fel sem tudtuk fogni a jelentőségét, öröm, szorongás, feszültség volt az, amit akkor éreztünk. Mindig úgy gondoltuk, hogy egy Ilyen kitüntetésért olyan nagy dolgot kell alkotni, valami kézzel foghatót produkálni, mi meg nem csináltunk mást, mint igyekeztünk becsülettel elvégezni, amit ránk bíztak és hogy a munka jobban menjen, 13 évvel ezelőtt brigádot alakítottunk. Király Józsefbe: hasonlóképpen voltam én is, mint Pannika. Döbbenten ültem az asztalnál, amikor bejelentették, hogy brigádunk az Állami-díj II. fokozata kitüntetést kapta Hogy mit éreztem. .. azt még most sem tudom pontosan megfogalmazni. Régóta tevékenykedünk ebben a brigádban, dolgozunk rendesen becsülettel, de nem azért, mert ennek fejében, V£üarrú különös, vagy rendkívüli elismerést várnánk. Ezt így tartjuk természetesnek, helyénvalónak. Amikor olvastam a meghívót — mely az Állami. és Kossuth-Díj Bizottságtól érkezett — nem js tudtam elképzelni, hogy egyrangba sorolnak azokkal a nagy alkotókkal, művészekkel tu- dósokkal, akiket tevékenységükért ilyen magas kitüntetésben szokta részesíteni. És a munkatársak.., ök hogy fogadták a hírt.. ? Gratuláltak! Ügy éreztük ők is őszintén örülnek velünk. Nagy Sándorné: nekem teljesen hihetetlennek tűnt az egész, csak akkor éreztem, hogy ez tényleg valóság, amikor a Parlamentben átvettük a kitüntetést. Én edgyár igazgatója — ismertette a bizottság koncepcióit, módszereit. Ezekután a bizottság három albizottsága szekcióülésen beszélte meg a helyszíni elemzések programját. A munkálatok első része június 10-ig tart. Ekkor nyújtják be az albizottságok jelentésüket és az ajánlásokat. Eredményes munka esetén mintegy 8—10 millió Ft-os tartalék feltárása reális iparági szintű elvárásnak tartható. EREDMÉNYEINK Április hóig bezárólag állnak rendelkezésre elemző adatok a cikk írásának időpontjában. Ezekből egyértelműen megállapítható, hogy a II. n. éves tervfeladatok teljesítéséhez az anyagi-, műszaki-, személyi- feltétetek biztosítása lényegében szükséges volt. Ha akadnak is problémák — és bizony bőségesen vannak — a tervteljesítést nem akadályozták. Lényegében minden fontosabb gazdasági mutatót a tervezett felett téliesítettünk és e teljesítés az előző évnél is kedvezőbb. A filteres cigaretta termelés a bázishoz 110,4 százalék, a tervhez dig ilyesmit csak a tévében láttam, most meg velem történt mindez. Sütő Rafaelné: én is így voltam vele, jó ideig olyan kábulatban voltam. Szinte hihetetlen, de a nagy öröm is nyomaszt. Annyira boldogok vagyunk, hogy el sem tudom mondani. Szentgyörgyi Istvánná: ugyan azt mondhatom, mint a többiek, nagyon-nagyon örülök! És a férjem... ? Ha lehet, ő még boldogabb, mint én! Varga Miklósné: Mit mondhatok még? Tizenhárom év munkájának eredménye ez a kitüntetés. 13 éve dolgozunk, mint brigád, jól csináltuk, rosszul csináltuk, könnyebb volt, nehéz volt, de csináltuk szívből. Elmondani azt, hogy menynyire örülünk, azt nem lehet. És nemcsak mi közvetlenül, akik a kitüntetést kaptuk, de látni kellene, hogy milyen a hangulat otthon a családban. A gyerekek kimondhatatlanul büszkék, szinte rájuk van írva „no, látjátok, anyukám dolgozik és mennyire megbecsülik a munkáját”. Végeredményben a család is részese ennek, mert ahhoz, hogy az ember jól elvégezhesse munkáját, teljes összhangra van szüksége a családban, a munkahelyen, a brigádban. E nélkül nem megy. Várhegyi Lászlóné: most már azt hiszem, bevallhatom, eddig a brigád sem tudott róla, nekem ugyanis volt egy titkos vágyam. Titokban arra gondoltam, milyen csodálatos lenne, ha egyszer a „Szakma kiváló brigádja” címünk mellé megszerezhetnénk mondjuk a „Népköztársaság kiváló brigádja” címet. És most, hogy Állami-díjat kaptunk. úgy érzem, mintha álA nap minden egyes percében az év minden egyes napján kétezer oldalnyi műszakitudományos szöveg jelenik meg a világon. Az információknak ez a hömpölygő folyamata egyre nagyobb gondot okoz a könyvtárosoknak, ezért világszerte kísérleteznek a könyvtári munka számító- gépesítésével. Minél szegényebb valamely ország, annál fontosabb, hogy hozzájusson a műszaki-tudományos ismeretekhez — állapítja meg egy UNESCO-tanulmány. Ennek a gondolatnak a jegyében rendezett a könyvtárak számító103,6 százalék. A készáru termelési érték a bázishoz 113,8 százalék, a tervezetthez 104,0 százalék. Az egy főre jutó termelési érték is igen kedvező a bázishoz + 5,3 százalék, a tervezetthez 5,2 százalék. Minden rendben van tehát? Nem! Továbbra is fennálló, igen számottevő probléma az anyagárak emelkedése, továbbá a dohányok receptúra árnövekedése. Elemzéseink alapján bizonyosra vehető, hogy ezek miatt a mérleg- szerinti vállalati eredményünk féléves viszonylatban is az első évi alatt lesz. A MUNKAVERSENY HÍREI — A kongresszusi és a fel- szabadulási munkaverseny- vállalásokban éppen a fentiek miatt nagy jelentőséget kaptak a takarékossági vállalások. Ezek teljesítése nagyban ellensúlyozta az áremelkedések hatását, de kiegyenlíteni nem tudta. Fajlagos alapanyag megtakarítás a bázishoz vállalás 0,3 % teljesítés 0 9 O'o kedvező eltérés 0,6 o/o modnék, ahol a vágyak és a valóság között nincs leküzdhetetlen akadály. És az egészben az a legcsodálatosabb, hogy mindez nem álomban, hanem a valóságban történt. * Tervek, elképzelések! Hogyan tovább? Fehérné: a kitüntetés nagy kötelezettséggel is jár. Tudjuk, ezután még jobban figyelnek ránk, és a többiek talán még követnek is minket. És ez felelősséget is jelent, nemcsak örömet. Igyekszünk majd jobban dolgozni, mert többet nem mindig lehet, de jobban mindig, és mi is ezt akarjuk, még jobban dolgozni, mint eddig! Királyné: már arra is gondoltunk, hogy a jövőben intenzívebb tapasztalatátadást kellene folytatnunk a vállalat többi brigádjával. Segíteni nekik, átadni a sokéves brigád-tapasztalatunkat, főleg a „fiatalabb” brigádoknak, hogy minél előbb és minél több jó brigád legyen gyárunkban. Azt hiszem talán ezen a vonalon tudjuk majd újítani eddigi tevékenységünket. * Vannak emberek, akiknek egy találmánya, egyetlen nagy alkotás, vagy egy várat- lat pillanat alkalmat ad arra, hogy ismertté, híressé váljanak. A Kossuth Zsuzsa szocialista brigád nem így vált ismertté és híressé, őket a hét- köznapok sokasága emelte magasra. A kitüntetés, melyet 1975. április 2-án a Parlamentben átvettek a szorgos, munkás hétköznapokat dicséri. gépesítésének kérdéséről a Svéd Tudományos Akadémia nemrégiben nemzetközi tanácskozást, amelyen Brazília, Nigéria, Mexikó, Irán és India külöttei is részt vettek. A szakértőknek bemutatták a stockholmi Karolinska Intézet, továbbá a Technológiai Intézet számítógépesített könyvtárát. Beszámoltak továbbá arról a rendkívül érdekes tervről, amely számító- gépes könyvtári hálózat kiépítését irányozza elő Dánia, Finnország, Svédország és Norvégia részvételével. Fajlagos alapanyagmegtakarítás a normához vállalás 755 mFt teljesítés 1697 raFt kedvező eltérés 942 mFt Gyártási selejtcsökkentés bázishoz vállalás 0,3 % teljesítés 1,53 % kedvező eltérés 1,23 % Készáru termelési érték növelése bázishoz vállalás 21,5 MFt teljesítés 31,5 MFt kedvező eltérés 10,0 MFt A folyamatban levő brigádértekezletek azt mutatják, hogy szocialista brigádjaink teljesítették időarányosan vállalásaikat. STTáZAKI KONFERENCIA Május elején tartottuk az 1975. II. n. éves műszaki konferenciánkat. Ennek és az ezt követő termelési tanácskozásoknak az eredmények elemzésén kívül fő témája a takarékos gazdálkodás volt. Vállalatunk kollektívája elnyerte a „Kiváló Vállalat” kitüntetést, az 1974. éves munkája után. Most íő probléma, hogy az 1975. évben ne essenek vissza eredményeink. Ezért törekvéseink középpontjába került, hogy a naturális megtakarításokkal főként — speciális dohányipari jelleg diktálja ezt — minél nagyobb mértékben ellensúlyozzuk az anyagáremelkedéseket. ff.—L—) (Folytatjuk.) — BM — Számítógépesített könyvtár
