Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1975-05-01 / 5. szám

Vállalati „Minőségi kör” alakult... A DH-munkarendszer teljes körű beveze­tésének közelgő időpontja egyre több fel­adatot állít az előkészítésben részt vevő, az­az gyakorlatilag a vállalat egész kollektívá­ja elé. Ezeket a feladatokat csak úgy tud­juk időben és megfelelő alapossággal meg­oldani, ha egyre Inkább szélesítjük a közvet­len tevékenységben részt vevők körét. Ezen a területen elsősorban vállalatunk szocialis­ta brigádjaira kívánunk támaszkodni és ilyen meggondolásból jött létre és tartotta meg április 28-án alakuló ülését a Vállalati Minőségi Kör, melynek tagjai a szoc. brigá­dok képviselői. Minden brigád egy-egy főt delegált a Körbe, melynek vezetője Huszti Ferenc főmérnök. Az alakuló ülésen Domán László, a vál­lalat igazgatója ismertette azokat a fő célki­tűzéseket és irányelveket, melyek szellemé­ben a Kör tagjainak munkájukat végezniük kell ahhoz, hogy a vállalat munkájának és termékeinek minőségi színvonala egyre in­kább emelkedjen. Kiemelte, hogy minden egyes területen találhatók olyan hiányossá­gok, melyek feltárása és kiküszöbölése az előbb említett cél elérését szolgálja, s azt is, hogy ez a feladat elsősorban önálló alkotó és kezdeményező tevékenység legyen. Huszti Ferenc főmérnök, a Kör vezető­je, ezek után néhány gyakorlati problémára és hiányosságra hívta fel a figyelmet, majd a Kör titkára Bóna Gyula ismertette az egyes technikai kérdéseket és azokat a szem­pontokat, melyeket a munka során elsődle­gesen kell figyelembe venni. A Kör műkö­désének alapelveit mindenképpen meg kell hagy határozzák azok a korábbi célkitűzé­sek, amelyek a DH-munkarendszer megfe­lelő előkészítését hivatottak szolgálni, a már említett egyéni kezdeményezés mellett. Rendkívül fontos, hogy a Kör tagjai való­ban az egész brigádot képviseljék, rendsze­resen gyűjtsék valamennyi brigádtagtól a minőség javítását célzó információkat és ugyanakkor minden brigádtagot tájékoztas­sanak arról, hogy milyen határozatok és ja­vaslatok születtek a Kör összejövetelein és mik azok a lényeges feladatok, amelyek megoldásához a Kör közvetítésével a válla­lat vezetősége kér segítséget. Az egyéni kezdeményezőkészségen ala­puló munka meghatározza a Kör működésé­nek mikéntjét is. Nem formális összejövete­leket kell hogy tartsunk, s a tagoknak sem kell egy-egy kitűzött időpontra várniuk ja­vaslataik benyújtásával, elmondásával, ha­nem lehetőségük van bármilyen időpontban ezeket a minőségellenőrző osztályra eljuttat­ni, ahonnan haladéktalanul továbbítják a Kör, illetve a, vállalat vezetőihez. A vállalat vezetése is érzi a Kör megalakításával reá háruló fokozott felelősséget és minden egyes tag biztos lehet abban, hogy benyújtott ész­revételeire rövid határidőn belül választ kap, legyen az pozitív vagy esetenként akár negatív válasz. A Kör létrehozása szervesen illeszkedik a jelenlegi politikai és gazdasági célkitűzé­sekhez egyaránt. A XI. kongresszus állásfog­lalása értelmében a szoc. demokrácia fej­lesztése alapvetően megköveteli az üzemi demokrácia egyre nagyobb mértékű széle­sítését. Szocialista brigádjaink ilyen formá­ban történő résztvétele a vállalat munkájá­nak javításában e feladat megoldásának konkrét lehetősége. Az is biztos, s ez is el­hangzott a kongresszuson, hogy a kezdemé­nyezés nem minden esetben népszerű tett, sőt, sok esetben talán kockázatos is lehet, további haladásunk azonban min­denképpen azon múlik, hogy egyre inkább valamennyi dolgozónk közvetlenül és alko­tó gondolkodásának felhasználásával is be­kapcsolódjon a vállalat előtt álló újabb fel­adatok sikeres megvalósításának munkájá­ba. Bóna Gyula Gondolatok az értékelemzésről Hétköznapok dicsérete A következedben megkí­sérlem összefoglalni a defi­níciót, meghatározását: Az értékelemzés a gyárt­mányok. folyamatok, rend­szerek és szolgáltatások funkcióin:*: és az ezekhez tartozó ráfordításoknak (költségeknek) elemzése. Az­zal a céllal történő elemzése, hogy azonos kívánalmaknak kisebb ráfordítással (költ­séggel), ill. magasabb kívá­nalmaknak változatlan rá­fordítással ^költséggel) felel­jenek meg. Mégpedig hozzá­teszem, hogy a fogyasztók (felhasználók) igényeinek a legmegfelelőbb kielégítésé­vel. KORSZERŰSÍTÉS? KÖLTSÉG­CSÖKKENTÉS? VAGY EGYÜTT...? Igent Feltétlenül. Ez a meghatározás logikai elem­zésből azonnal kitűnik. Mire irányul ugyanis; a) a költségek minimalizá­lására, b) a korszerűsítésre, c) felhasználói igény ki­elégítésére. Nyilvánvaló, hogy azonos maximális eredmény, mind­három irányban ad abszur­dum, ritka esetben lehetsé­ges. A hármas irányzat éssze­rű kompromisszuma lehet csupán az optimum, amelyet viszont csak e hármas tarta­lommal lehet elérni. Az értékelemzés tehát, a a fentiekből adódóan, nem azt a megoldást tekinti leg­jobbnak, amely például a legolcsóbb, esetleg éppen a minőség rovására; nem is azt, amelyik egyoldalúan csak a műszaki tökéletesség­re törekszik, hanem azt a megoldást, amely a fogyasz­tói igényt, a piaci szükségle­tet a legkisebb költséggel ugyan, mégis a megkívánt színvonalon képes teljesíteni. LÉNYEGES VONÁSOK ÉS SZEMLÉLET Lényeges vonása az érték- elemzés módszerének, hogy csoportban, teamben folyik a munka és így az emberi al­kotó gondolkodásban rejlő lehetőségek integráltan és fokozottan érvényesülnek. Másrészt szemléletmódja komplex. Szakítanunk kell azzal a sokáig széleskörben érvényesülő felfogással, hogy a vállalati költség és ráfor­dítás problémáinak elemzé­se és megoldása kizárólag a számviteli, üzemgazdasági szervek feladata; a műsza­ki-technológiai problémák pedig csupán a mérnökök és technológusok feladatkörébe tartoznak; az értékesítés, be­szerzés pedig az anyag-áru­forgalmi szervek munkája stb. úgy, hogy egymás mun­kájáról és még ennél is fon­tosabb, hogy ráfordítások, költségek alakulásáról tájé­koztassák egymást, és e tá­jékoztatásokat a hatéko­nyabb munka érdekében fel­használnák. Az értékelemzés alapvető szemlélete a műszaki-közgaz­dasági komplex szemlélet, így azt mondhatjuk, hogy e módszer gyakorlata segít e komplex szemlélet kialakítá­sában és stabilizálásában, másrészt hogy ahol az ilyen szemlélet kialakult, szinte szükségszerűen jelentkezik az igény e módszer elemei- ncL, vagy egészének alkal­mazására. PROBLÉMÁK, MELYRE FELELNI KELL! Az értékelemzés alapvető problémái a következők; a) a gyártmány, folyamat­rendszer megnevezése, leírá­sa, b) ugyanezek rendelteté­se, feladata, tehát funkciója, c) az eredeti költség, rá­fordítás, ár, d) milyen más megoldások vannrí (pl. belföldi, v. kül­földi irodalomból, tapaszta­latból), amelyek képesek azonos rendeltetés, feladat ellátására. e) e megoldások ráfordítá­sa (költsége, ára), f) melyik az optimális eredményt, teljesítményt nyújtó megoldás. Egy gyártmányt alapul vé­ve. például az értékelemzés során —■ meg kell határoznunk a támasztott követel­mények ,v. igények tel­jesítéséhez szükséges funkciókat. (funkcióelemzés) — meg kell állapítanunk, hogy az egyes ráfordí­tási (költség-elemek), hogyan tartoznak e funkciók teljesítéséhez, (funkció és költség-vi­szony elemzése) — többféle megoldást kell keresnünk, hogy ezek eleget tegyenek a meg­kívánt teljesítménynek, funkciónak, azonban ki­sebb ráfordítással, és ami nagyon lényeges, felesleges költségek nél­kül. 1. I. KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS A kollektív szerződés tel­jesítését és az 1975. éves módosításokat tárgyalta a vállalat szakszervezeti taná­csa. Jóváhagyta az igazgató beszámolóját az 1974. évi teljesítésről. Nagyon élénk vita — számos hozzászólás­sal — alakult ki a módosí­tások kérdésében. A tanács jóváhagyta a széles demok­ratikus alapon kidolgozott módosításokat. Három témát az 1976—1980-as időszakra vonatkozó — következő — ötéves kollektív szerződés tárgyalási körébe utalt. Ezek: — Az éjszakai pótlék eme­lése. — A törzsgárda pótlék emelése. — A próbaszívók fizetése, pótszabadsága. TAKARÉKOSSÁGI TANÁCSKOZÁS A Dohányipar takarékos- sági bizottsága Egerben tar­totta első tanácskozását. A megjelenteket Vidéki Imre a vezérigazgató első he’yet- tese üdvözölte, megnyitván a tanácskozást. A bizottság vezetője — az Egri Dohány­Az Állami-díjas Kossuth Zsuzsa szocialista bri­gáddal arról' beszélgettünk, hogy mit jelent egy ilyen ki­tüntetés birtokosának lenni. Milyen érzelmeket, gondola­tokat váltott ki a meghívó a parlamentbe, a hír, hogy Ál­lami-díjat kapnak. Ismerjük őket, hallottunk már róluk sokat és most, amióta Állami-díjasok szinte egymást váltják náluk a kü­lönböző újságok, folyóiratok munkatársai, hogy megismer­tessék őket az egész ország­gal. Ez természetes is, hiszen igen magas az a kitüntetés, amelynek 1975. április 2-án birtokosai lettók. így vallanak erről: Fehér Gyuláné: amikor megtudtuk, hogy ALlami-dí- jat kapunk, nem is akartuk elhinni, akkor szinte fel sem tudtuk fogni a jelentőségét, öröm, szorongás, feszültség volt az, amit akkor éreztünk. Mindig úgy gondoltuk, hogy egy Ilyen kitüntetésért olyan nagy dolgot kell alkot­ni, valami kézzel foghatót produkálni, mi meg nem csi­náltunk mást, mint igyekez­tünk becsülettel elvégezni, amit ránk bíztak és hogy a munka jobban menjen, 13 év­vel ezelőtt brigádot alakítot­tunk. Király Józsefbe: hasonló­képpen voltam én is, mint Pannika. Döbbenten ültem az asztalnál, amikor bejelentet­ték, hogy brigádunk az Álla­mi-díj II. fokozata kitüntetést kapta Hogy mit éreztem. .. azt még most sem tudom pontosan megfogalmazni. Régóta tevékenykedünk eb­ben a brigádban, dolgozunk rendesen becsülettel, de nem azért, mert ennek fejében, V£üarrú különös, vagy rend­kívüli elismerést várnánk. Ezt így tartjuk természetesnek, helyénvalónak. Amikor olvastam a meghí­vót — mely az Állami. és Kossuth-Díj Bizottságtól ér­kezett — nem js tudtam el­képzelni, hogy egyrangba sorolnak azokkal a nagy alkotókkal, művészekkel tu- dósokkal, akiket tevékenysé­gükért ilyen magas kitünte­tésben szokta részesíteni. És a munkatársak.., ök hogy fogadták a hírt.. ? Gratuláltak! Ügy éreztük ők is őszintén örülnek velünk. Nagy Sándorné: nekem tel­jesen hihetetlennek tűnt az egész, csak akkor éreztem, hogy ez tényleg valóság, amikor a Parlamentben át­vettük a kitüntetést. Én ed­gyár igazgatója — ismertet­te a bizottság koncepcióit, módszereit. Ezekután a bi­zottság három albizottsága szekcióülésen beszélte meg a helyszíni elemzések prog­ramját. A munkálatok első része június 10-ig tart. Ek­kor nyújtják be az albizott­ságok jelentésüket és az aján­lásokat. Eredményes munka esetén mintegy 8—10 millió Ft-os tartalék feltárása reá­lis iparági szintű elvárásnak tartható. EREDMÉNYEINK Április hóig bezárólag áll­nak rendelkezésre elemző adatok a cikk írásának idő­pontjában. Ezekből egyértel­műen megállapítható, hogy a II. n. éves tervfeladatok teljesítéséhez az anyagi-, műszaki-, személyi- feltéte­tek biztosítása lényegében szükséges volt. Ha akadnak is problémák — és bizony bőségesen vannak — a terv­teljesítést nem akadályoz­ták. Lényegében minden fon­tosabb gazdasági mutatót a tervezett felett téliesítettünk és e teljesítés az előző évnél is kedvezőbb. A filteres ciga­retta termelés a bázishoz 110,4 százalék, a tervhez dig ilyesmit csak a tévében láttam, most meg velem tör­tént mindez. Sütő Rafaelné: én is így voltam vele, jó ideig olyan kábulatban voltam. Szinte hi­hetetlen, de a nagy öröm is nyomaszt. Annyira boldogok vagyunk, hogy el sem tudom mondani. Szentgyörgyi Istvánná: ugyan azt mondhatom, mint a többiek, nagyon-nagyon örülök! És a férjem... ? Ha lehet, ő még boldogabb, mint én! Varga Miklósné: Mit mond­hatok még? Tizenhárom év munkájának eredménye ez a kitüntetés. 13 éve dolgozunk, mint brigád, jól csináltuk, rosszul csináltuk, könnyebb volt, nehéz volt, de csináltuk szívből. Elmondani azt, hogy meny­nyire örülünk, azt nem lehet. És nemcsak mi közvetlenül, akik a kitüntetést kaptuk, de látni kellene, hogy milyen a hangulat otthon a családban. A gyerekek kimondhatatlanul büszkék, szinte rájuk van ír­va „no, látjátok, anyukám dolgozik és mennyire meg­becsülik a munkáját”. Vég­eredményben a család is ré­szese ennek, mert ahhoz, hogy az ember jól elvégezhes­se munkáját, teljes összhangra van szüksége a családban, a munkahelyen, a brigádban. E nélkül nem megy. Várhegyi Lászlóné: most már azt hiszem, bevallhatom, eddig a brigád sem tudott róla, nekem ugyanis volt egy titkos vágyam. Titokban arra gondoltam, milyen csodálatos lenne, ha egyszer a „Szakma kiváló brigádja” címünk mellé megszerezhetnénk mondjuk a „Népköztársaság kiváló brigádja” címet. És most, hogy Állami-díjat kap­tunk. úgy érzem, mintha ál­A nap minden egyes percé­ben az év minden egyes nap­ján kétezer oldalnyi műszaki­tudományos szöveg jelenik meg a világon. Az informá­cióknak ez a hömpölygő fo­lyamata egyre nagyobb gon­dot okoz a könyvtárosoknak, ezért világszerte kísérleteznek a könyvtári munka számító- gépesítésével. Minél szegé­nyebb valamely ország, annál fontosabb, hogy hozzájusson a műszaki-tudományos ismere­tekhez — állapítja meg egy UNESCO-tanulmány. Ennek a gondolatnak a jegyében ren­dezett a könyvtárak számító­103,6 százalék. A készáru termelési érték a bázishoz 113,8 százalék, a tervezett­hez 104,0 százalék. Az egy főre jutó termelési érték is igen kedvező a bázishoz + 5,3 százalék, a tervezetthez 5,2 százalék. Minden rend­ben van tehát? Nem! Továbbra is fennálló, igen számottevő probléma az anyagárak emelkedése, to­vábbá a dohányok receptúra árnövekedése. Elemzéseink alapján bizonyosra vehető, hogy ezek miatt a mérleg- szerinti vállalati eredmé­nyünk féléves viszonylatban is az első évi alatt lesz. A MUNKAVERSENY HÍREI — A kongresszusi és a fel- szabadulási munkaverseny- vállalásokban éppen a fen­tiek miatt nagy jelentőséget kaptak a takarékossági vál­lalások. Ezek teljesítése nagyban ellensúlyozta az ár­emelkedések hatását, de ki­egyenlíteni nem tudta. Fajlagos alapanyag megta­karítás a bázishoz vállalás 0,3 % teljesítés 0 9 O'o kedvező eltérés 0,6 o/o modnék, ahol a vágyak és a valóság között nincs leküzd­hetetlen akadály. És az egész­ben az a legcsodálatosabb, hogy mindez nem álomban, hanem a valóságban történt. * Tervek, elképzelések! Ho­gyan tovább? Fehérné: a kitüntetés nagy kötelezettséggel is jár. Tud­juk, ezután még jobban fi­gyelnek ránk, és a többiek talán még követnek is min­ket. És ez felelősséget is je­lent, nemcsak örömet. Igyekszünk majd jobban dolgozni, mert többet nem mindig lehet, de jobban min­dig, és mi is ezt akarjuk, még jobban dolgozni, mint ed­dig! Királyné: már arra is gon­doltunk, hogy a jövőben in­tenzívebb tapasztalatátadást kellene folytatnunk a vállalat többi brigádjával. Segíteni nekik, átadni a sokéves bri­gád-tapasztalatunkat, főleg a „fiatalabb” brigádoknak, hogy minél előbb és minél több jó brigád legyen gyá­runkban. Azt hiszem talán ezen a vonalon tudjuk majd újítani eddigi tevékenysé­günket. * Vannak emberek, akiknek egy találmánya, egyetlen nagy alkotás, vagy egy várat- lat pillanat alkalmat ad arra, hogy ismertté, híressé válja­nak. A Kossuth Zsuzsa szocia­lista brigád nem így vált is­mertté és híressé, őket a hét- köznapok sokasága emelte magasra. A kitüntetés, me­lyet 1975. április 2-án a Parlamentben átvettek a szorgos, munkás hétközna­pokat dicséri. gépesítésének kérdéséről a Svéd Tudományos Akadémia nemrégiben nemzetközi ta­nácskozást, amelyen Brazília, Nigéria, Mexikó, Irán és In­dia külöttei is részt vettek. A szakértőknek bemutatták a stockholmi Karolinska Inté­zet, továbbá a Technológiai Intézet számítógépesített könyvtárát. Beszámoltak to­vábbá arról a rendkívül ér­dekes tervről, amely számító- gépes könyvtári hálózat ki­építését irányozza elő Dánia, Finnország, Svédország és Norvégia részvételével. Fajlagos alapanyagmegta­karítás a normához vállalás 755 mFt teljesítés 1697 raFt kedvező eltérés 942 mFt Gyártási selejtcsökkentés bázishoz vállalás 0,3 % teljesítés 1,53 % kedvező eltérés 1,23 % Készáru termelési érték növelése bázishoz vállalás 21,5 MFt teljesítés 31,5 MFt kedvező eltérés 10,0 MFt A folyamatban levő bri­gádértekezletek azt mutat­ják, hogy szocialista brigád­jaink teljesítették időarányo­san vállalásaikat. STTáZAKI KONFERENCIA Május elején tartottuk az 1975. II. n. éves műszaki konferenciánkat. Ennek és az ezt követő termelési tanács­kozásoknak az eredmények elemzésén kívül fő témája a takarékos gazdálkodás volt. Vállalatunk kollektívá­ja elnyerte a „Kiváló Vál­lalat” kitüntetést, az 1974. éves munkája után. Most íő probléma, hogy az 1975. év­ben ne essenek vissza ered­ményeink. Ezért törekvé­seink középpontjába került, hogy a naturális megtakarí­tásokkal főként — speciális dohányipari jelleg diktálja ezt — minél nagyobb mér­tékben ellensúlyozzuk az anyagáremelkedéseket. ff.—L—) (Folytatjuk.) — BM — Számítógépesített könyvtár

Next

/
Oldalképek
Tartalom