Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1975-04-01 / 4. szám
A pártélet eseményei: Pártszervezetünk vezetősége március 11-én vezetőségi ülést tartott. A vezetőségi ülés vendége volt Kovács János elvtárs, a városi pártbizottság titkára. A vezetőségi ülés az alábbi napirendeket tárgyalta: 1. Intézkedési terv a vállalat 1975. évi gazdaságpolitikai feladatára, az MSZMP KB 1974. december 5-i ülésének határozata alapján. Intézkedési tervjavaslat elkészítése, előterjesztése. i 2. Javaslat a középvezetők és a káderfejlesztési tervben szereplők gazdasági képzésére, továbbképzésére. 3. Jelentés a középvezetők és a káderképzési tervben szereplők politikai képzettségéről és a további feladatokról. Mit tettünk a lakást vásárló dolgozóink vállalati támogatásáért? Az első napirend előadója Jászi Gusztáv főkönyvelő elvtárs volt. Az írásban előterjesztett anyag a gazdaságpolitikai feladatokat az alábbiakban határozza meg. Az MSZMP dohánygyári pártszervezete az 1975. évi gazdaságpolitikai feladatainak megjelölésénél a Központi Bizottág 1974. december 5-i határozatát tartja alapvetőnek. A pártszervezet vezetősége szükségesnek tartja, hogy a pártszervezetek gazdaságszervező, irányító és ellenőrző tevékenységeik során hatékonyan segítsék elő a takarékos gazdálkodás lehetőségeinek feltárását és hasznosítását, ha szükséges, az exportképes termékek előállítását és a tőkés importot helyettesítő anyagok arányának növelését, a termelő berendezések és a munkaidő jobb kihasználását. A IV. ötéves terv célkitűzéseinek eredményes teljesítése érdekében a vállalat minden egységénél hatékonyabb gazdasági és politikai munkára van szükség. A gazdasági termelésfejlesztés legfőbb feladatai: A vállalat gazdasági mutatói 1974. évben fejlődést, kedvezőbb képet mutatnak az előző évvel szemben. Az 1974. évi munka teljesítése és eredmények jó alapot, kiinduló helyzetet jelentenek az 1975. évi feladatok teljesítéséhez. A pártszervezet vezetősége 1975. évre az alábbi fő gazdaságpolitikai koncepciók betartását és teljesítését tartja fontosnak a gazdasági vezetés részére, melynek sikeres viteléhez minden politikai segítséget megad. — A termelés növelése az előző évhez képest, mintegy 43 millió forinttal — a gyártógéppark növelése nélkül. — A mezőgazdaság megsegítése terén a hevesi dohányválogatás az előző évi 1100 q-val szemben 3000 q-ra való teljesítése. — A gyártmányok minőségének további javítása. — A vállalati munka gazdaságosságának és hatékonyságának javítása, ezen belül az ésszerű takarékosság fokozása. — A nők és az ifjúság helyzetének további javítása. — Az üzemi és munkaszervezési tevékenység fokozása. — A DH-munkarendszer 1976. január 1. napjával történő teljes körű bevezetése és értelemszerűen a vállalások beépítése a szocialista üzemrész és a szocialista brigádvállalásokba. — A vezetés színvonalának további emelése. — A dolgozók szociális és kulturális helyzetének további javítása. — A bérszínvonal 4 százalékkal történő emelése. A vállalat gazdasági vezetése a rendelkezésre álló anyagi ösztönzőket (bérfejlesztés, prémium, jutalom stb.) a gazdaságosabb termelés, a dolgozók életkörülményeinek javítása, életszínvonalának rendszeres emelése érdekében használja fel. Az 1975. évi célkitűzéseknek megfelelően, a szocialista brigádmozgalmat a kongresz szusi és felszabadulási mun- kaverseny-vállalások teljesítésére, illetve túlteljesítésére kell irányítani. Az 1975. évi összes feladatokat feltétlenül komplex feladatként kell kezelni, hogy az évek óta tartó fejlődés töretlen maradjon. Ez az egész kollektíva érdeke és álláspontja, hogy az eddig elért eredményeket tartani és túlteljesíteni "szükséges. GAZDASÁG SZERVEZŐ MUNKA l A pártszervezet vezetősége szükségesnek tartja, hogy a párt gazdaságszervező, irányító és ellenőrző munkája minden szinten és területen hatékonyan segítse elő az 1975. évi vállalati terv teljesítését. Néhány alapvető gazdaság- politikai célkitűzés leginkább igényli a pártalapszervezetek politikai támogatását. 1. A váillalaü gazdálkodásnak minden területére kiterjedő ésszerű takarékosságnak igen nagy jelentősége van. Rendszeres politikai munkával és következetes pártellenőrzéssel el kell érnünk, hogy a takarékos szemlélet gazdasági gyakorlat magatartási normává váljon. A villamosenergiával, fűtő- és üzemanyaggal való hatékonyabb gazdálkodás és takarékosság elengedhetetlen feltétele céljaink elérésének. Meg kell értetni, hogy az anyag- és energiatakarékosság nem mindig pénz, hanem gyakran figyelem és gondosság kérdése. Ez nagyon sokszor azon múlik, hogy munkahelyeinken, környezetünkben természetes politikai követelménye a rend és fegyelem, a normák alkalmazása, ellenőrzése, a selejt csökkentése. A munkaerő-gazdálkodás, a munkaidő teljesebb kihasználása az üzem- és munkaszervezés állandó korszerűsítése, a normák folyamatos karbantartása területén még tartalékokkal rendelkezünk. Hatékonyabb gazdasági és politikai munkára van szükség ahhoz, hogy jelentősen mérsékeljük a munkanapon belüli veszteségeket, hiányosságokat. A pártalapszer- vezeteink igényeljék a gazdasági vezetéstől a konkrét intézkedések megtételét, s a politikai munka eszközeivel segítsék és ellenőrizzék a végrehajtást. Értessük meg a dolgozóinkkal, hogy a hatékonyság ily módon való növelése is munkásérdek, valamint általános közérdek. A felszabadulási és kongresszusi munkaverseny 1975. év végéig terjedő második szakasza — úgy mint az első szakasza —, a párt és a kormány fő gazdaságpolitikai céljaihoz az éves vállalati tervben meghatározott termelési, gazdálkodási feladatokhoz kapcsolódjon. Nagy politikai jelentőséget tulajdonítunk, hogy a XI. kongresszus és hazánk felszabadúlásának 30. évfordulójára kezdeményezett munkaverseny-moz- galmat lendületesen folytassuk tovább. A vállalat KISZ-szervezete kezdeményezzen mozgalmat, indítsanak akciókat annak érdekében, hogy a takarékosság társadalmi üggyé, tömegmozgalommá váljon. Olyan közhangulatot kell teremtenünk, amely elítéli, megakadályozza a pazarlást, ahol megbecsülés. tisztelet veszi körül azokat, akik kezdeményezéseikkel, javaslataikkal példamutató tettekkel a társadalmi tulajdont gyarapítják. A szakszervezeti bizottság érdekvédelmi munkájában vegye figyelembe a népgazdaság, a vállalat egyensúlyi helyzetében bekövetkezett változást és segítse elő a vállalati célok és érdekek érvényesülését. A propaganda- és agitációs munka területén üzemi lapunk segítse elő, hogy dolgozóink szélesebb körben megismerjék a tőkés világgazdaság népgazdaságunkra, vállalatunkra gyakorolt hatását. A pártszervezet vezetősége kéri a vállalat társadalmi szervezeteit, hogy segítsék elő 1975. évi gazdasági céljaink sikeres teljesítését. SZERVEZÉS, ELLENŐRZÉS Az 1975. évi gazdaságpolitikai feladatok eredményes megvalósítása a vállalati pártalapszervezetektől folyamatosabb és következetesebb pártellenőrzést igényel. 1. A pártszervezetek tűzzék napirendre: — a takarékos gazdálkodás kérdése, — az importanyag-gazdálkodás alakulása, — a munkaerő-gazdálkodás és munkaidő-kihasználás javításának kérdését. 2. A pártalapszervezetek számoltassák be a területek illetékes gazdaságvezetőit a gazdaságpolitikai intézkedések teljesítéséről. Határidő: 1975. június 30. Felelős: pártszervezet titkára. 3. A vállalati újság rendszeresen foglalkozzon az észszerű takarékosság helyzetével, népszerűsítse az eredményesen dolgozó kollektívákat, dolgozókat. Határidő: folyamatos. Felelős: Molnár Jenő agát. prop. vez., Iványi Illés közg. oszt.-vez. Az előterjesztést a párt- szervezet vezetősége jóváhagyólag tudomásul vette. A második napirendi pont előadója Zagyva Béla, a DH- akcióbizottság titkára volt. Előterjesztésében foglalkozott a vezetőképzés feladataival. Vezetőképzésben a vállalaton belül három kategóriának kell részesülnie. a) Középvezetők. b) vezetőutánpótlás (fiatal műszakiak és közgazdászok, illetve szervezők), c) alsó szintű vezetők (műszaki és csoportvezetőd). A képzés két lépcsőben történik. Az első lépcsőben a középvezetők és az utánpótlás képzése folyik, a második lépcsőben az alsó szintű vezetőké. Az anyag részletesen foglalja a továbbképzés módosítását, technikáját és az ezzel kapcsolatos egyéb feladatokat. Ezzel az évvel a lakásépítések és -vásárlások újszerű vállalati támogatásának 4. évébe léptünk. Mielőtt az 1975. évben felhasználható anyagi eszközeink elosztását ismertetném, úgy vélem, hogy hasznos lesz az elmúlt 3 évről egy rövid, összefoglaló számadást adni. Amint azt egy korábbi tájékoztatásban már ismertettem, vállalatunk kétféle alapból nyújt dolgozóinak lakásépítésükhöz, ill. -vásárlásukhoz anyagi támogatást. Az egyik a vállalati fejlesztési alapból létrehozott és az OTP- nél külön számlán kezelt „lakásépítési alap”, a másik a részesedési alapból képzett, összességében 200 000 Ft-ot kitevő támogatási alap. A „lakásépítési alap”-ból elsősorban hosszú lejáratú, jelentősebb összegű kölcsönt nyújtunk, aminek a felső határa a munkásállományhoz tartozó dolgozóinknál a megvásárlandó lakás 20 százaléka. az alkalmazotti és egyéb állományba tartozó dolgozóinknál 40 000 Ft. Ezen az alapon évenként most már 200 000 Ft körüli összeg áll rendelkezésre (azért körüli, mert a már befolyó törlesztési részletek is újból ezen az alapon kerülnek felhasználásra). Ez az összeg kevés akkor, ha a vállalat összes dolgozói létszámához és az igénylők számához viszonyítjuk, mégis jelentős akkor, ha meggondoljuk, hogy ez a vállalat rendelkezésére álló éves fejlesztési alapnak mintegy 10 százalékát jelenti. Kétségtelen, hogy még így is — a jelenlegi lakásárak mellett — évente csupán 4—5 dolgozónknak tudunk belőle olyan összegű kölcsönt nyújtani, hogy a lakás vételárának 20 százalékát kitegye, s így a támogatott dolgozóinkat — a munkáslakás-akció keretében — a vissza nem térítendő 50—70 000 Ft összegű állami támogatáshoz is hozzájuttassuk. Könnyebben felhasználható és több dolgozónk tudja igénybe venni az ,,Kalapból létrehozott támogatási alapot, amiből 3—15 000 Ft- ig terjedő összegű, kétéves lejáratú. kamatmentes kölcsönt tudunk adni. A nehézségeinket — de eredményeinket és törekvéseinket is — jól megvilágítják az alábbi számok Az elmúlt 3 évben a lakás- építési alapból 410 840.— Ft Összegű hosszúlejáratú, kamatmentes kölcsönt nyújtottunk, összesen 13 dolgozónknak. A 13 dolgozó közül hatan a megvásárlandó lakásuk vételárának 20 százalékát kapták meg tőlünk, vagyis ők az ún. munkásla-' kás-akció keretében vásárolhattak lakást, és így a szociálpolitikai kedvezményen túl, 50—70 000,— Ft összegű, visz- sza nem térítendő állami támogatásban is részesültek. Az erre fordított összeg a lakás- építési alapról kiadott kölcsönök összegének az 56 százalékát adja. A lakásépítési alapból kölcsönnel támogatott dolgozóink 92 százaléka munkás. 69 százaléka 30 év alatti fiatal és ugyancsak 92 százalékának van 1 vagy több, eltartásra szoruló gyermeke is. Az összes kiadott kölcsön 90 százalékát kapták a munkás dolgozóink, 26 százalékát kapták a 30 év alatti fiatalok és az 1 vagy több eltartott gyermekkel rendelkező családok a kölcsönök összegének a 44 százalékában részesültek. A részesedési alapból képezett támogatási alap terhére az elmúlt 3 évben összesen 539 000,— Ft-ot adtunk kölcsön, és a kölcsönnel táfno- gatott dolgozóink száma 55. A kölcsönben részesített dolgozók 82 százaléka munkás, 45 százaléka 30 év alatti fiatal és 71 százalékának van 1 vagy több, eltartásra szoruló gyermeke. Az ezen alapból nyújtott kölcsönök összegének a 81 százalékát kapták a munkás dolgozóink, 53 százalékát 30 év alatti fiatalok kapták, és az 1 vagy ennél több gyermek eltartásáról gondoskodók részére a kölcsönök ösz- szegének 67 százaléka jutott. Az 1975. évi lakásépítési alap és részesedési alapból képzett támogatási alap igénybe vétele iránt 40 kérelmet nyújtottak be, s ebből 29 volt teljesíthető. A lakásépítési alapból — a lakás vételárának 20 százalékát kitevő kölcsönnel az alábbi dolgozóinkat támogatjuk ebben az évben: 1. Bérezi Pálné, cigaretta-előkészítés; 2. Nyári József, szivargyártás; 3. Rabóczki Sándorné, cigarettagyártás ; 4. Mérai József, tmk; 5. Kiss László, kőműves. A részesedési alapból képzett támogatási alap terhére az alábbi dolgozóink vehetnek ebben az évben kölcsönt igénybe: 1. Gyimesi János, készáruraktár-vez. ; 2. Búzás Lászlóné, cig.-cso- maigolás; 3. Szabó Sándorné, szertár; 4. Deák Sándorné, szivargyártás; 5. Hajdú András villanyszerelő ; 6. Alexa Béla, kompresszor- kezelő; 7. Zagyva Béla, szervezési ov. 8. Fónad Gyuláné, cigaretta- gyártás; 9. Szécsi Istvánná, cigaretta- gyártás ; 10. Győri Kálmán, filtergyártás; 11. Makovics Vincéné, cigarettagyártás; 12. Veres Lajosné, szivargyártás; 13. Krajnikovics Etelka. MEO; 14. Gajdácsik Lászlóné, szivargyártás; 15. Vargóczki Péterné, filtergyártás ; 16. Bodnár Ferencné, cigarettacsomagolás ; 17. Jászberényi Miklós, cigarettagyártás ; 18. Román Gáborné, cigaretta- gyártás ; 19. Hajdú József, cigaretta- gyártás ; 20. Mészáros Andrásné, szíva rgyártás; 21. Bakos Józsefné, filtergyártás; 22. Simon Bernát, nyersanyagraktár; 23. Tarbera Gáborné, cigarettagyártás; „ 24. Dongó Istvánná, cigarettaelőkészítés. Néhány dologra újból szeretném felhívni dolgozóink figyelmét. A jelenleg fennálló rendelkezések nem teszik lehetővé azt, hogy lakásátalakításra, -bővítésre, -tatarozásra a vállalat kölcsönt nyújtson. Ilyen irányú kölcsön — megfelelő. feltételek megléte esetén — csak az OTP-nél igényelhető. Meg kell érteniük tehát dolgozóinknak azt, hogy az ilyen jellegű kérelmeket a jövőben sem tudjuk teljesíteni. A most elutasított kérelmek egy része ilyen jellegű volt. A tanácsi értékesítésű (ún. szövetkezeti) lakások megvásárlásához a lakásépítési alap terhére, hosszúlejáratú kölcsönt ugyancsak nem tudunk nyújtani. Ezeknél a lakásoknál ugyanis már az állam olyan jelentős vételártörlesztési kedvezményeket nyújt a vásárlóknak, hogy így további vállalati kedvezmény csak a részesedési alap terhére, a lakásvételár befizetendő, ún. önrészesedés befizetésének a megkönnyítésére nyújtható csak. A jövőben célszerű, ha dolgozóink a lakásvásárlással kapcsolatos kölcsönigényük benyújtásakor erre is figyelemmel vannak. •Az 1975. évtől a kollektív szerződés a részesedési alap terhére nyújtható lakásépítési köcsönökkel kapcsolatban új rendelkezést vezet be. Ez azt írja elő, hogy a kölcsönre a kölcsönben részesítendő dolgozók csak az érré irányuló értesítés átvételétől számított 4 hónapon keresztül formálhatnak jogot, ha a 4 hónapon belül a kölcsönt nem veszik igénybe, akkor azzal a vállalat újból szabadon rendelkezik és az időközben beérkezett igények kielégítésére használhatja fel. Ezt a rendelkezést az tette szükségessé, hogy az elmúlt években többször kellett föltartanunk egy-egy, már megállapított és odaígért kölcsönt úgy, hogy az igénylő ebben az évben nem is használta föl. Ez a kölcsönök hasznosításra történő kiadását akadályozza, s a 4 hónapos határidőt a kollektív szerződés most ezért vezette be. Természetesen lehetőség van arra, hogy újabb kérelemmel ismét igényeljék a 4 hónap elteltével hatálytalanná vált kölcsön nyújtását, de akkor már az újbóli kérelem benyújtásakor fennálló, többi igénnyel kerül ez a kérelem is elbírálásra. Dr. Szalóczi György, ig. és jogi ov. LÁTOGASSA MŰSZAKI KÖNYVTARUNKAT Nyitva: Délelőtt 10 órától, délután 15 óráig. Molnár Jenő Szakszervezeti választások Még fülünkbe csendülnek a kongresszuson elhangzottak, s máris új élmények, új feladatok előtt állunk. Közelednek a szak- szervezeti választások. Az előkészületek már meg is indultak. Bukolyi elvtárs, azÉDOSZ megyebizottság titkára a megyebizottság ülésén ismertette a politikai, szakszervezeti és tartalmi előkészítés feladatait. A vállalati szb pedig a vállalati tervezetet tárgyalta és hagyta jóvá. A választások előkészítése és megszervezése során a hármas követelmény — a káderpolitikai elvek következetes megvalósításával politikailag szilárd, vezetésre és a feladatok ellátására alkalmas, a tagság bizalmát élvező, a párt politikáját, a felsőbb szervek határozatait következetesen megvalósító vezetők megválasztása a célunk. Megválasztásra kerül a vállalati szak- szervezeti tanács 35 tagja, a 13 fős szakszervezeti bizottság 13 tagja, a műhelybizottságok 17 tagja. (I. mb 5 fő, II. mb 7 fő, III. mb 5 fő) és öt szakszervezeti bizalmi. A bizalmiak választásának időrendje: I. mb 1975. IV. 22. II. mb 1975. IV. 23. III. mb 1975. .IV. 24. A műhelybizottságok választásának időrendje: I. mb 1975. V. 20. II. mb 1975. V. 21. III. mb 1975. V. 22. A vállalati szakszervezeti tanács, valamint a szakszervezeti bizottság választása értekezlet formájában 1975. VI. 10-én lesz. A küldötteket a műhelybizottsági választásokon decentralizáltan választják meg a dolgozóink. Nagy munka előtt állunk. A szervező, előkészítő munkának méltónak kell lenni a fontos eseményhez. A választási munkánk politikai tartalmát az MSZMP XI. kongresz- szusának irányelvei, határozatai, valamint a SZOT XXII. és az ÉDOSZ XLIII. kongresz- szusának határozatában foglalt feladatok következetes és maradéktalan végrehajtása határozza meg. A választások közölt időrendje tervezet, kisebb változások még lehetségesek. Kollektívánk a terv- és munkaversenyfeladatok, illetve -vállalások teljesítésével és túlteljesítésével is alátámasztja majd a választások sikerét. De előmozdítjuk a jó előkészítő, szervező és gondos — demokratikus — lebonyolító munkával is. Iványi Illés ezb. t. fel.
