Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1975-03-01 / 3. szám

Dohánygyári tanácskozás A közelmúltban a felsőtárkányi üdülőben, a Dohányipar igazgatói és főmérnökei tanácskoztak az V. ötéves terv során végrehajtandó műszaki fejlesztéssel, beruházással kapcsolatos kérdésekről. Képünk a tanácskozás alatt készült. (Balról Domán László igazgató, Dr. Móger János vezérigazgató és Vidéki Imre vezérigazgató-helyettes látható.) Foto: Szigeti Újítsunk! Vállalatunk hosszú évek óta minden segítséget megad és megtesz az újítómozgalom kiter­jesztésére és az újítók anyagi, erkölcsi elismerésére. Ezen vál­lalati törekvés eredménye, hogy mindaddig, amíg országos szin­ten az újítások terén nagyará­nyú visszaesés volt, vállalatunk­nál az újítómozgalom fejlődése töretlen maradt és fokozatosan növekvő tendenciát mutat. Bíz­va reménykedhetünk abban, hogy az új újítási rendelet — melynek végrehajtására március végéig vállalati újítási szabály­zat jelenik meg — tovább növe­li dolgozóink alkotó kedvét az új műszaki megoldások alkal­mazására. Az elmúlt években vállalatunk­nál az újítási tevékenység ala­kulását a következő ábrák szem­léltetik. Az újítások bevezetésével el­érhető megtakarítások a válla­latunk gazdasági eredményét növeli, melyből nyereség formá­jában mindannyian részesülünk, ezért közös érdekünk a minél nagyobb számú hasznos gondo­latok megvalósítása. Vannak az újításoknak közvetlen nem mér­hető, forintban nem kifejezhető értéke is, mint például a mun­kakörülmények javítása, nehéz fizikai munka csökkentése stb., melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, sőt, legalább olyan értékűnek kell tekinteni, mint a kalkulálható gazdasági ered­ményt. Előfordul, hogy néha egy-két újítás megvalósításának átfutási ideje hosszabb a jogo­san elvárható megvalósítási idő­től. Ez azonban nem kedvetle­f~"l Benvuitott újít ások száma Elfogadott uiifások száma nítheti el az újítót, hiszen az értéket, hasznos gondolatok üze­mi szintű realizálása előbb vagy utóbb, de biztos megtörténik. Az 1974-ben megvalósított újí­tások közül röviden ismertetem egynek az eredményeit, amely a fokozottabb minőségi követelmé­nyek kielégítésére, és a gazda­ságosabb gyártási eljárás meg­oldására vonatkozik. Az újítók a preparált viszkózkábel gőzölé­si műveletének elhagyását ol­dották meg, új gyártási eljárás kidolgozásával. Ezen megoldás eredményei: — a kábel nedvességtartalma állandó, — a kábel töltőképessége ja­vult, — csökkent a deformálódott, □ Gazdasági eredmény E3 Kifizetett újítási díj selejtes filterrudak mennyisé­ge, — a felhasznált technológiai gőz elmarad, ezzel megszűnt a gőz paramétereinek változásá­ból adódó összes hátrány, — a gőzölést megvalósító be­rendezések karbantartási költsé­ge elmaradt. Mindezen hasznos tulajdonság­gal rendelkezik az új eljárás, amely esztétikusán is illeszthető a meglevő gépekhez. Számos körülmény indokolja, de ezek közül is kiemelem a vállalati takarékosságot, amely fokozottabban megköveteli, hogy minden dolgozónk kapcsolódjon be az újítómozgalom eredmé­nyes munkájába. Sóki Mihály Szómitóaéa a keztittfa* ••• NAPJAINKBAN, ha bené­zünk egy KERAVILL, vagy elektromos szaküzlet kiraka­tán egyre többször találko­zunk a digitális elnevezésű óraszerkezetekkel. A digital szóval kapcsolat­ban jutott eszembe, hogy a számítástechnika terén is sokszor találkozhat az olva­só a digitális számítógép lé­nyegével. Azokat az elektronikus szá­mítógépeket, amelyekben az adatok bevitele, feldolgozása és kihozatala digitális for­mában történik, digitális be­rendezésnek nevezzük. Ezek ellentéte az analóg számító­gép. Minden adminisztratív feladatot végző adatfeldolgo­zó berendezés digitálisan dol­gozik, itt ugyanis a numeri­kus adatok mellett rendszere­sen alfanumerikus adatokat is feldolgoznak, amelyeket csak digitálisan lehet ábrá­zolni. Ezenkívül a progra­mokban előírt sorrendi fel­dolgozás esetében a számítá­si pontosság tetszés szerint növelhető, míg analóg szá­mítógépeknél ez adott. A digitális és analóg egy­ségekből összeállított számi' tógép a hibrid számítógép. Fentebb leírt magyarázat­ban ismét feltűnt azt hiszem sokak számára ismeretlen szó az úgynevezett ANALÓG szó. Ennek a szónak a je­lentése a következő. Az adat­feldolgozásban a digitális áb­rázolással ellentétben az analóg ábrázolás az ábrázó landó mennyiségeket a mennyiséggel arányos foly­tonos fizikai mennyiséggel reprezentálja: pl. egy válla­lat forgalmának alakulását a forgalom változását szemlél­tető görbével, egy város lako­sai számának növekedését a számmal arányos oszloppal ábrázoljuk. Ide soroljuk pl. a jármű sebességét mérő mu­tatós műszert, vagy a han­gok rögzítését mágnesszala­gon (digitális ábrázolást vé­gez viszont pl. a jármű kilo­méterszámlál ój a.) AZ ADATFELDOLGOZÁS­BAN különbséget teszünk az analóg és digitális számítógé­pek között. Az előzőek az analóg formájában beérkező adatokat közvetlenül fel tud­ják dolgozni és pl.: folyamat- irányításra használhatók. A kereskedelmi adatfeldol­gozásban az analóg ábrázolás kényelmetlen, pontossága korlátozott, ezért a digitális ábrázolás előnyösebb. A számítógéphez analóg formában érkező adatok (mé­résadatgyűjtés) feldolgozása­kor analóg-digitális átalakí­tókat használunk. A digi­tálisan kódolt adatok analóg jellé (pl. feszültséggé) való átalakítását viszont digitális­analóg átalakítók végzik. Ezt alkalmazzák pl. fizikai fo­lyamatok számítógépes vezér­lésekor (folyamatirányítás). A számítógépeknek van még két fajtája, melyekkel a gyakorlatban is szoktunk találkozni. Ezek közül az első az elektronikus számítógép. A mechanikusan működő számolókészüléktől (melyet gyakran számológépnek, asz­tali, vagy pultgépnek, szá­molóautomatának, vagy asz­tali számolóautomatának is neveznek), való megkülönböz­tetés céljából, az elektroni­kusan működő számítóberen­dezéseket elektronikus számí­tógépeknek nevezik. Néha különbséget tesznek a többnyire számolásra (tudo­mányos, vagy technikai fel­adatoknál) alkalmazott elekt­ronikus számítógépek és az elsősorban kereskedelmi te­rületen alkalmazott adatfel­dolgozó berendezések között. A computer szót mindkét ér­telemben alkalmazzák (a ma­gyar szakirodalomban az ere­deti angol kifejezést lehető­leg kerüljük.) A második a folyamatirá­nyító számítógép. Azokat a számítógépeket, amelyeket folyamatok irányí­tására használnak, szabályo­zó számítógépeknek nevez­zük. A számítógép, valamint a kihozó művek és bevivő művek összessége folyamat- szabályzó rendszert alkot. A folyamatirányító számítógé­pek többnyire azonos idejű feldolgozási módszerrel dol­goznak, rendszerint nincs olyan nagy társzükségletük, mint az adatfeldolgozó szá­mítógépelmek. A folyamatirAnyítö számítógépeknek alkalmas­nak kell lenniük analóg je­lek érzékelésére ás kibocsá­tására. Ezt különböző átala­kítók (analóg-digitális átala­kító) teszik lehetővé. Folyamatszabályzó számí­tógépet használ pl. a SEITA, a Francia Dohányjövedék, dohányelőkészítési, .gyártási fázisában, Lille-i gyárában. Szigeti Zoltán Technikai érdekességek ÓRIÁS PILLANGÓ- ERŐMŰ AZ ŰRBEN A napenergia felhasználá­sa volt a tárgya annak a konferenciának, amelyet az UNESCO Párizsban tartott a világ minden tájáról ér­kezett 600 kutató részvételé­vel. A beszámolók közül nagy érdeklődést keltett Pe­ter Claser űrerőmű-terve. Claser elgondolása szerint egy mesterséges hold két óriási, egyenként 25 négy­zetkilométeres napcella- szárnnyal a Föld körül ke­ringve követné a napot. Ke­ringés közben a napcelláik 5000—15 000 megawatt ener­giát állítanak elő, annyit mint 5—15 mai atomerőmű. Ez az energia rövidhullámú sugárzás formájában majd­nem veszteség nélkül kerül­hetne a földi vevőállomá­sokhoz, amelyek elektromos­sággá alakítanák át. HŐENERGIA A FÖLD MÉLYÉBŐL A Szovjetunióban módsze­reket dolgoznak ki a hő­energiának a Föld mélyéből való nyerésére. Egyelőre 3— 5 km mélységet akarnak el­érni, ahol a kőzet hőmérsék­lete mintegy 100 C-fok. A tervek szerint két pár­huzamos lyukat fúrnának. Köztük a mélyben több rob­bantással szétroncsolnák a kőzetet, és az így keletke­zett föld alatti üregbe az egyik fúrólyukon át nyomás­sal hideg vizet vezetnének be. A víz behatolna a forró kőzet számos repedésébe, ott 50—70 C-fokra melegednék, és a szomszéd fúraton át ismét a Föld felszínére ke­rülne. Onnan csövek vezet­nék a forró vizet az üzemek­be, a lakótömbökhöz és a növényházakba. Intézkedések a karbantartók javaslatai nyomán A hibajegyzék elkészítése előtt a Műszaki Osztály kér­dőívet osztott ki a karbantartó részlegek dolgozói között, hogy azon közöljék kifogásaikat és javaslataikat saját prob­lémáik megoldása és a munka ésszerűsítése érdekében. A lakatosok szinte egységesen jelentették ki, hogy a műhely kicsiny, zsúfolt, zajos és egészségtelen. A Műszaki Osztály vezetője teljes mértékben igazat adott nekik. Intéz­kedés történt, hogy a műhelyben levő, nagy helyet foglaló két zajos forgácsológépet a modul-raktárba telepítsék. Az asztalosműhely szükségesnek ítélte a szerszámgépek teljes felújítását. Ez megtörtént, sőt, azóta a Műszaki Osz­tály megszervezte a rendszeres tmk-t, tehát a szerszámgé­peknek adott üzemóraszám után rendszeres javítását. A műhelyek részéről kifogásolt anyagihány megoldásá­ra a Műszaki Osztály dolgozói ezentúl munkaköri köteles­ségeik közé vették fel olyan anyagok saját hatáskörben tör­ténő beszerzését, mint elektródák, csavarok, lemezek, idom­vasak, elektromos cikkek, faanyag, építőanyagok stb. A karbantartók kifogásolták, hogy nem kapnak tájé­koztatást a javaslatok munkamenetéről. A Műszaki Osztály bevezette a javítások írásos megrendelését. Jelenleg annyi a megrendelés, hogy hónapokra előre van mimika és gondosan meg lehet állapítani a fontossági sorrendet. A megrendelések már a csoportvezetőknél vannak; a dolgozók beoszthatják munkájukat. Továbbá ezentúl csak azokat a munkákat le­het megkezdeni, amelyekhez az összes feltétel — anyag, szerszám — biztosítva van. A Műszaki Osztály vezetője a Műszinttervet ismertette a DH-akcióbizottsággal. A dolgozók kifogásolták a munkaruha-kivételezés bo­nyolultságát. Az új intézkedés szerint ezentúl nem kell a munkaruhát kiíratni, utalványoztatni, ellenőriztetni — mindezt az adminisztráció elvégzi. A dolgozó csak a ruha méretét közli és 5 perc alatt megkapja a munkaruhát. A bejáró dolgozók kifogásolták az autóbusz-bérletváltás bonyolultságát. Lapzártakor a Munkaügyi Osztály mérlegeli a lehetőségét és módozatait annak, hogyan tudná a dolgozó­kat mentesíteni a fölösleges utánjárásoktól. Minden egyes határidő - törvény 1974-ben jelentős lépést tettünk előre a DH-munka- rendszer eredményes beveze­tése érdekében. Év elején megalakítottuk az akcióbi­zottságokat a cigaretta-előké­szítési, cigarettagyártási és cigarettacsomagolási üzemré­szekben. E bizottságok — felhasználva a filtergyártási üzemrész tapasztalatait — elkészítették éves munkater­vüket, melynek végrehajtá­sát a rendszeresen megtar­tott üléseken ellenőrizték, il­letve értékelték. A DH-akcióbizottságok ma már az egyes üzemrészek parlamentjeivé váltak. Je­lentős segítséget nyújtanak az üzemrész vezetőjének fel­adata ellátásához, gyártmá­nyaink minőségi színvonalá­nak és a hatékonyságnak a ■növeléséhez. HÁROM DH-FILM Év közben megalakult a tmk-műhely, az anyag- és áruforgalmi osztály, valamint a műszaki osztály (javító műhelyek) akcióbizottsága is. E bizottságok alapvető célja az, hogy saját munká­juk javításával, a technoló­giai üzemrészek jobb kiszol­gálásával elősegítsék ezen üzemrészek célkitűzéseinek megvalósítását. A munkarendszer beveze­tése érdekében végrehajtan­dó feladatokat intézkedési tervben, rögzítették, a határ­idők és felelősök megjelölé­sével. Az ákcióbizottságok létre­hozásával a vállalat dolgo­zóinak döntő többségét már bevontuk az előkészületi munkákba. E bizottságok egyik lényeges feladata a DH-munkarendszer lényegé­nek és céljának az ismerteté­se munkatársaikkal. Az agitációs és propagan­damunka fokozása érdekében valamennyi üzemrészben új plakátokat, táblákat helyez­tünk el. Megvásároltuk és minden dolgozónak levetítet­tük a DH I—II—III. filme­ket. E filmek nemcsak a munkarendszer lényegét, cél­ját ismertették, hanem mód­szertani útmutatást is nyúj­tottak feladataink végrehaj­tásához. A HIBAJEGYZÉKEK Különösen a hibajegyzékek összeállításában nyújtott nagy segítséget a módszertani útmutatás. E jegyzékek tar­talmazzák a hiba előfordulá­si helyét, okát, következmé­nyeit, valamint a megelőzés, kiküszöbölés módját és az ezért felelős személy megne­vezését. Év végéig elkészült a cigaretta-előkészítés, a fil­tergyártás, az anyag- és áru­forgalmi osztály un. minta­hibajegyzéke. Ezeket vala­mennyi üzemrész, osztály rendelkezésére bocsátjuk sok­szorosított formában, s e minták alapján készítik el az év elején saját hibajegyzékü­ket. AZ EREDMÉNY­ÉRTÉKELÉS ALAPJA E jegyzékek összeállítása nemcsak a hibamegelőzés, il­letve az elhárítás szempont­jából lényeges, hanem azért is, mert ez az egyik alapja a munkarendszer által elért eredmények értékelésének. Égy későbbi időszakban az ilyen módon végzett értéke­lés lehet az alapja az ászt ön­zésnek is. Az ösztönzés javí­tása, s a DH-munkarendszer- nek megfelelő kialakítása ér­dekében a cigarettagyártási üzemrészben minőségi bére­zést vezettünk be. Ezzel el­értük, hogy a dolgozók nem­csak a mennyiségi termelés növelésében, hanem a mi­nőség javításában, jó minő­ségű termékek előállításában is érdekeltek. Az itt szerzett tapasztalatok alapján kerül sor 1975-ben a minőségi bé­rezés bevezetésére a többi te­rületen i®. A NÉGY FÖFELADAT Ezen túlmenően 1975-ben számos feladatot kell végre­hajtanunk annak érdekében, hogy a munkarendszert 1976. január 1-én teljes körűen, a vállalat egészére vonatkozóan be tudjuk vezetni. E feladatokat négy nagy csoportba lehet sorolni, ezek az alábbiak: Sikeres kiállítás A szovjet—magyar tudo- mányos-műdzaki együttmű­ködésről kötött egyzmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából megrendezték a szovjet tudomány és techni­ka, valamint a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kö­zötti tudományos-műszaki együttműködés eredményei­nek kiállítását. A kiállítás az illetékes magyar és szovjet kormányszervek megállapo­dása alapján jött ltére, és a munkamegosztást, az együtt­működést példázza. Szovjet barátaink szolgáltatták a ki­állítás mintegy ezer darab­jának túlnyomó részét, ma­gyar szakemberek pedig a kiállítás szervezését, a techni­kai megoldások elkészítését végezték. R Szovjetunió és Magyarország között megkö­tött egyezmény igen nagy je­lentőségű, mert szovjet és magyar szakemberek közös tevékenységet fejtenek ki a tudomány és a technika kü­lönböző területein. Az együt­tes erőfeszítések nagy hasz­nára voltak mindkét résznek, elősegítették a gazdaság gyors növekedését, valamint az életszínvonal emelkedését mindkét országban. 1. Minőségbiztosítás. Ide tartoznak a termék és a munka minőségének bizto­sítása, javítása érdekében megteendő intézkedések, az önellenőrzés gyakorlati meg­valósítása, a hibajegyzékek elkészítése. 2. Ösztönzés. Ezen belül ki kell alakíta­ná a végleges DH-értékelési rendszert (DH-mutatók), és a már említett minőségi bé­rezést. 3. Információs, kommuniká­ciós és irányítási rendszer korszerűsítése. Ide tartozik az üzemi de­mokrácia további bővítése, az információáramlás útvonalai­nak rövidítése, a felesleges adminisztráció megszünteté­se, a döntési és ellenőrzési pontok optimális telepítése. 4. Hatékonyságnövelés. Ezen belül a takarékosabb gazdálkodás megvalósítása, az anyagfelhasználás és a se­lejt csökkentése. A vesztesé­gek, tartalékok feltárása és megszüntetése, illetve hasz­nosítása. A részletes feladatok 1975- bem DH Igazgatói Utasítások formájában kerülnek kiadás­ra. Erre azért is szükség van, mert nagyon lényeges, hogy a feladatok végrehajtása ha­táridőre történjen. 1975 a DH előkészítési munkálatainak utolsó éve. A feladatok határidőjének meg­tartása elengedhetetlen, mert az 1976 január 1-i dátum kötelez. Minden egyes határidő mindannyiunk számára tör­vény. Zagyva Béla T

Next

/
Oldalképek
Tartalom