Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
Testsúly - mozgás táplálkozás „Az elhízás is civilizációs ártalom” — halljuk gyakran, ha a testsúly kérdése szóba- jön. Való igaz, hogy táplálkozási szabályaink, valamint az autózás rohamos térhódítása nem kedvez a normális testsúly kialakításának, illetve megtartásának, de azért mi magunk is tehetünk egyet - mást ezen a téren. Nyugaton a biztosítótársaságok igen komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel, tekintve, hogy az elhízás esztétikai szempontokon túl, komoly egészségügyi problémát is jelent, s ezt az élet- biztosításnál figyelembe kel! venni. Ezért a normális testsúly megállapításához biztosító- társaságok és tudományos kutatók adatai alapján sok ezer mérésből összeállították az alábbi súly táblázatot. Magasság (cm) Testsúly kg Nők Férfiak 142 145 147 150 152 155 157 160 162 165 167 170 175 180 185 190 51 52 53 54 55 56 58 60 61 63 65 66 70 73 57 59 60 61 63 65 66 68 71 78 80 86 E táblázat segítségével magunk is megállapíthatjuk, hogy kell-e egy-két kilót leadnunk. MIÉRT BAJ A „PLUSZ” KILÓ'.* Aki el van hízva, az nem lehet igazán egészséges. Vannak ugyanis súlyos betegségek — nem is egy amelyeket sokkal inkább megkaphat, ha elhízott az ember Kétszer akkora a valószínűsége annak, hogy krónikus betegségek megkeresik, hajlamosabb lesz a fáradékonyságra, megfájdulnak az ízületei, gyakrabban kínozza fejfájás stb. Ilyen betegségek — melyek összefüggnek az elhízással — például: az ízületi gyulladás, a cukorbetegség, az epehólyag-gyulladás, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a visszéntágulás és a vesebántalmak. Testünk szervei nagyszerűen bírják mindazt a tevékenységet, ami együtt jár a teljes és hasznos élettel. Szerveink még akkor is igen jól el tudják látni feladatukat, ha állandó többletmunkával terheljük, de természetes, hogy hamarabb elfáradnak, ha a rendes munkájukon kívül még a fölösleges zsírszövetekre is gondot kell viselniük. Végül az a körülmény, hogy az elhízottak hajlamosabbak a betegségekre, növeli közöttük a halandósági arányt. Ha valaki 82 kg, pedig magasságát tekintve csak 64 kiló súlyú lehetne a statisztikai adatok szerint 4 évvel kevesebb ideig fog élni, ennyivel rövidül meg az élete csak annak következtében, hogy szervei hamarább elöregednek a túlzott igény- bevétel miatt. LÁTOGASSA MŰSZAKI KÖNYVTÁRUNKAT O O O 0 NYITVA: DÉLELŐTT 7,30-tól, DÉLUTÁN 15.45-ig. MENTSÉGEK HELYETT! Miután már réges-rég megállapították, hogy az elhízást a túl sok evés és a kevés mozgás okozza, az elhízás okát nem kell kutatni. Mégis az a tapasztalat, hogy sokan — főleg súlyosabb egyéniségek — nem fogadjak el ezt a megállapítást, hanem öröklési és alkati tényezőkben látják az okot. Az igazság az, hogy ahol mindkét szülő elhízott, ott a gyerekek 75 százaléka is el van hízva, ezzel szemben a normális súlyú szülők gyereke csak 8 százalékban. Ez a tény mégsem az öröklés tényezőjét erősíti, hanem a családban kialakult rossz táplálkozási szokást, az elfogyasztott ételek fajtáját és mennyiségét, s ez nem öröklési, hanem környezeti hatás, amelyet nem szükség- szerű követni. MI V MEGOLDÁS? Fölesleges kilóinktól megszabadulhatunk, ha kevesebb tészta- és kenyérfélét fogyasztunk és — főleg az ülő- fogialkozásúak —, egy kis tornát iktatnak napi, illetve heti programjukba. Tavaly májustól gyárunkban is rendszeres sportlehetőség nyílt a nődolgozók számára, hogy egészséges életmódot kialakítva, megőrizzék testsúlyukat, illetve megszabaduljanak a felesleges kilóktól. Minden héten kedd és csütörtök délután a kultúrterem volt találkozóhelye annak a kevés számú, s egy ideig igen lelkes kis csapatnak, melynek tagjai hamar felismerték, hogy: SPORT = EGÉSZSÉG. Sajnos érdeklődés hiányában jelenleg szünetel a torna, pedig valljuk be. sokunknak szüksége lenne erre az egészséget javító és karcsúsító kis mozgásra melyet Kiss Éva laboráns a jövőben is igen lelkesen és szakszerűen vezetne. — Bné — Az üzemorvosnál Az orvosi rendelő előtt, a kis várófolyosón többen üldögélnek, beszélgetnek. Egyesek letörtebb, mások optimistább hangulatban várják, hogy rájuk kerüljön a sor. Az ajtó másik oldalán már megkezdődött a rendelés. A rendelést dr. Németh Gábor üzemorvos tartja, akinek nagy segítője Csorba Rudolfra: asszisztens, aki már N : i§£ : ■ >:■• ...*■ ■' ?■ '■> . s - * <Jt, s , . -> í / • * • l’oBÉIikná Iköiitvliól December hónapban gyárunk ebédlőjében politikai könyvhetet rendeztek. A megnyitó beszédet Kaszás Imre elvtáirs, a párt-csúcsve- zetőség titkára tartotta meg. Beszédében méltatta a politikai könyvek jelentőségét és hasznosságát a dolgozók számára. Elmondotta, hogy ezek a könyvek a dolgozók politikai, világgazdasági tájékozottságai, látókörük növekedését elősegítik, mely közvetve hatással van a dolgozók öntudatára és munkakedvükre. A gyár dolgozói egy hétig válogathattak és vásárolhattak a kiállított könyvekből. A politikai könyvhét felelőse, Majoros Andrásné elmondotta, hogy több mint ötezer forint értékű könyvet adott el a kiállítás ideje alatt. Munkásarcok A dohányválogató Amikor hozzálátott a délutáni műszakhoz, albán, török és bolgár dohánybálákat bontott ki. Aztán lesimította a leveleket és egymás után sorban a gépre helyezte. A ko- csányozó levágta a csutkákat a levelekről, amelyek kéz érintése nélkül kerültek a silóba pácolásra, majd később pedig a cigarettagyártásra. Egyikből Filtolt, Fecskét, a másikból Symphoniát és Százévest készítenek. Az asszony megszokott mozdulatokkal végezte ezt a munkát, hiszen már két évtizede reggel és délután, olykor késő este csinálja. Kameniczki Sándorné segédmunkás, szívesen jön nap mint nap az Egri Dohánygyárba. Második otthonának tekinti az előkészítő üzemet. Pedig sok nehéz órát élt már át, sokszor rosszul lett és sírt is. Aztán másnap mégiscsak újrakezdte, mert kellett a pénz, a kereset. Amikor a gép mellett, a munka közepette néhány percig beszélgetünk, a családdal kezdi: — Két nagy lányom van. Az egyik kereskedő, a másik cipőfelsőrész-készítő. Mind a ketten hozzámnőttek, hiszen korán elváltam. Én neveltem őket, igaz nagyon nehéz körülmények között, de ha a gyár nem segített volna, azt hiszem még nehezebb lett volna az életünk. Nagyon jó az itteni kollektíva. Munkatársaim gyakran segítettek az Attila utcái családi házunk építésénél. Aztán befogadtak a Béke szocialista brigádba is, amely közben elnyerte az aranykoszorús jelvényt. — Húsz évvel ezelőtt hogyan kezdte? — Az sem volt könnyű, mert két esztendőn át olyan mindenes voltam. Több kilós, cigarettákkal töltött csomagokat cipeltem, emeltem naphosszat, mert ezt kellett csinálni. Mondák is akkor, hogy nem női kéznek való ez, de mégis helytálltam. Szeretem , én a fizikai munkát, soha nem rettentem meg tőle. Persze, évek teltek el és sok minden meg is változott. — Milyen újdonságok vannak a régiekkel szemben? — Elsősorban a gépek, az automaták, amelyek teljesen átformálták a munkát. Így már sokkal egyszerűbb, mint korábban volt. Nem kell úgy cipekedni, mert nagy segítőnk a gép. (Foto: Szigeti Zoltán.) — Egy műszakban mennyi dohánylevelet készít elő a gyártáshoz? — Általában 11,4 mázsát bontok fel nyolc óra alatt, de azért nem érzek fáradtságot műszak végén. Lelkesít, hogy mehetek haza, láthatom a gyerekeimet. Meg aztán ott van a ház, a kert, akad bőven tennivaló. A legjobban kertészkedni szeretek. A ház körül meg is terem minden, ami a háztartáshoz kell. Amit magáról mesél, azt sietve mondja, mégis elégedetten. — Nem nagyok az én igényeim — említi búcsúzáskor. — Amit elértem, az fokról fokra ment. Ezt legjobban az eredmények bizonyítják, hiszen már ötször volt kiváló dolgozó.. . (me ntusz) hosszú Idő óta dolgozója gyárunknak. A doktor úr, miután megvizsgálja betegét, tanácsokkal látja el, s ha szükség van rá, felírja a megfelelő gyógyszert. Az orvosi rendelő belülről egy fehér, világos szoba, mely a gyógyításhoz minden szükséges műszerrel el van látva. Miután az utolsó beteg is elment, feltettünk néhány kérdési Megkérdeztük dr. Németh Gábor üzemorvost, hogy hol folytatta prakszisát Ettre doktor nyugdíjba vonulása előtt? — 1952-ben végeztem, 15 évig dolgoztam Mátészalkán, a szülészeti osztályon, 6 évig Hajdúnánáson voltam, a szülőotthon vezetője. 1973. április elején kerültem Egerbe, mint iskolaorvos, és másodállásban látom el a dohánygyárat üzemorvosi rendeléssel. Mindennap van rendelés? — Igen. Napi két órát rendelek, s átlagosan naponta 20—25 beteg van. Milyen megbetegedések fordulnak leggyakrabban elő? — Most, téli időszakban inkább a hurutos megbetegedések kerültek előtérbe. Itt szeretnék néhány tanácsot adni dolgozóinknak az influenza megelőzésével kapcsolatban. Először is, alkalmazkodni kell az időjáráshoz, az átázott, nedves cipőket azonnal le kell cserélni. Minél többet kell szellőztetni, a szabad levegőn tartózkodni. Ha valaki lázas, odahaza kell maradni, s minél több vitamint kell fogyasztani. A gyümölcsökben sok a vitamin, különösen a citromban, csipkében, azonkívül a savanyúkáposztában, s javaslom ezek minél bővebb fogyasztását. Magunktól ne kezdjük el a különböző antibiotikumok (Maripen, Vegacilin) szedését, mert nem sok értelme van. Ha érezzük a betegség tüneteit — magas láz, gyengeség, fejfájás — azonnal orvoshoz kell fordulni. Milyen gyógyászati eszközt kapott a rendelő az utóbbi időben? — Pár hónapja kaptuk meg az AUDIMETRIÁS — hallásvizsgáló készüléket, amely nagy könyebbséget nyújt a dolgozóknak, mert ilyen fajtájú megbetegedés esetén itt is meg tuljuk vizsgálni, orvosolni tudjuk, s nem kell az SZTK-ba menni. A rendelésen túl milyen plusz szolgáltatást fog nyújtani a dolgozók részére az üzemorvosi rendelő? — Kilátásban van a nővédelmi tanácsadás heti egy órában, amit a városi főorvos, mint üzemorvosi ellátottság fejlesztése keretében akar megoldani. További sikeres gyógyítást és kevesebb beteget kívánunk. — T. — A műszaki könyvtár új könyvei 1. Artlngar: Üj fémes szerkezetű anyagok és technológiák. 2. Bakács—Berencsi: Az ember egészsége a tud. techn. forradalomban. 3. Bakos: Idegen szavak és kifejezések szótára. 4. Balázs és Gál: Fényreklámok. 5. Bálint: Automatikus olaj- és gázégők. 6. Bárczi B.: Geometria II. 7. Bárczi B.: Integrálszámítás. 8. Barta—Bozó: Agroklima- tológia és növénytermesztés. 9. Bartus Gáspár: Gazdasági vezetők jogi kézikönyve. 10. Birkboff: A modern algebra a számítógép-tudományban. 11. Pogyay G.: Vállalati munkajogi kézikönyv. 12. Bofka—Ernyey: Fogaskerékpárok méretezése (ferde fogazat). 13. Ciepilowski—Katowicka: A világ gazd. története a XIX. és XX. században. 14. Csáki F.: Fejezetek a szabályozástechnikából — állapotegyenletek. 15. Edőcs: Ábrázoló geometria I. 16. Endre: A lánghegesztés technikája. 17. Épületgépészeti munkák minőségi vizsgálata. 18. Fáik: Műszaki mechanika II—III. 19. Fleszar: A világgazdaság földrajza. 20. Farkas M.: Matematikai kislexikon. 21. Folgens—Győri: Műszeripari technológia. 22. Filozófiai kislexikon. 23. Gárdonyi J.: Szabadvezetékek és kábelek. 24. Gáspár Gy.: Műszaki matematika. 25. Gazdasági fogalmak magyarázata munkahelyi vezetők részére. 26. Gépjármű-fuvarozási szabályzat. 27. Géprajz- és munkadarab- rajz-szabványok. 28. Gruber: Ventillátorok. 29. Hadrovics—Héldi: Magyar —orosz szótár I. Magyar—orosz szótár II. 30. Hámory A.: Villanyszerelés. 31. Hatályos jogszabályok gyűjteménye, 1945—1972. (3) 32. Herden: Hegesztési kézikönyv. 33. Imre L.: Szárítási kézikönyv. 34. Jakovlev—Zdor: Műanyag bevonatok készítése. Műanyag porok. 35. Janik: Menet és csavar- táblázaitok. 36. Karsai—Kerényi: Nagy- transzformátorok. 37. Keszthelyi: Csővezetékek. 38. Kirijev: Félvezetők fizikája. 39. Kiss E.: Értelmező szótár. 40. Kovács: Az üzemi műszerezés tervezése. Bemutatjuk si V auyimii* Komarov szocialista brigádot (Folytatás az 1. oldalról) vezeti szeminárium hallgatói, de van. aki a marxista egyetem szakosítóját végzi. Szocialista szerződésünk van az üzemi könyvtárral. Sokat vitatkozunk egy-egy könyv elolvasása után. hiszen nem lehet egyforma a véleményünk. Figyelemmel kísérjük a politikai eseményeket is. Előfizettük a „Népújság”-ot és a „Brigádélet” című lapot. Nemcsak a munkában, hanem szabad időnk eltöltésében is sokat együtt vagyunk. Járunk színházba. moziba, kirándulni Számunkra emlékezetes élmény marad a Romániába tett autóbusz-kirándulás, amely nagyon jól sikerült. Voltunk a Szépasszony-völgy- ben, ahol szalonnacsurdítást rendeztünk, na és megkóstolgattuk a híres egri borokat. Augusztus 31-én pedig Felsötárkányban voltunk a brigád hozzátartozóival együtt. Közösen főztünk, tv-t néztünk és énekelgettünk. Mindenki nagyon jól érezte magát. A továbbiakban is szeretnénk úgy dolgozni, hogy az eddigi eredményeinket túl is szárnyaljuk. Eddig a brigádvezető szavai. Mi pedig a magunk részéről kívánjuk, hogy szándékaik, terveik teljesüljenek. Bódi lAszlóné
