Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1974-12-01 / 12. szám
DOHMIVIPIIRI BRIGHDUEZETOK «III. ORSZÁGOS THIMCSXOZÄSII Ki tud többet az elmúlt 30 évről? Gyárunk KISZ-szervezete városunk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére vetélkedőt rendezett a gyár kultúrtermében november 16-án délután 3 órai kezdettel. Nyolc csapat három fős részvétellel vetélkedett. Két csapat a honvédség KISZ-sz er vezetőből jött. Gyárunk mind három KISZ-alapszervezete két-két csapattal indult. A zsűri elnöke Huszti Ferenc, tagjai Czeglédi László, Kaszás Imre, Szarvas. Aladár, játékvezető Tóth Miklósné volt. A csapat tagjai nagy izgalommal ültek le a kiválasztott asztalokhoz. A vetélkedő négy téma köré csoportosult. Eger város helytörténete, az Egri Dohánygyár fejlődése 1896-tól napjainkig, Heves megye gazdasági és politikai élete. A villámkérdések pedig felölelték mind a négy témakört. A csapatoknak minden témakörből egy két- és egy négypontos kérdést tartalmazó borítékot kellett kiválasztani. Nagy kíváncsisággal húzták ki az első kérdéseket, ugyan sikerül-e a helyes válaszadás? Az I. és II. forduló után még nagyon szoros volt a küzdelem. Ezután a villámkérdések következtek. A helyes válaszokat a csapatok az asztalra előkészített lapokra írták fel, amit felmutattak a zsűrinek. Itt már széthúzódott a mezőny. A 3. és 4. forduló valamint az újabb villárokérdések végleg eldöntötték a helyes sorrendet. A vetélkedő szervezése, lebonyolítása, színvonalas, kimagasló volt. A játékosok felkészülését elősegítette a vetélkedő előtt kiadott tematika. A győzelmet az 1. és 2. KISZ-alapszervezet csapatai harcolták ki maguknak holtverseny alapján. Az 1-es KISZ-alapszervezet csapatának tagjai Kelemen Mihály, Kiss Albertné, Hajdú András. A 2-es alapszervezet csapatának Mérai István, Bukta József, Pogonyi István. A második helyet a lakatos műhely csapata szerezte meg. Az első helyezettek fejenként 200 Ft-os, a második helyezettek 150 Ft-os, és a harmadik helyezettek 100 Ft- os könyvvásárlási utalványt nyertek. Ezzel a versenyzés még nem fejeződött be, mivel februárban lesz a városi vetélkedő, ahol a két első és két második helyezettekből álló két csapat képviseli gyárunkat. Kné Kezdő kazánfűtők üzemünk kazánházában Műszeripari és Szakközép- iskola rendezésében városunkban kazánfűtői tanfolyam indult. E tanfolyam hallgatói az első gyakorlati foglalkozást üzemünk kazánházában tartották meg okt. 19-én Nagy Kálmán tanfolyamvezető jelenlétében. Légrády László művezetővel igyekeztünk olyan feltételeket megteremteni és biztosítani, városunk jövendőbeli fűtőinek, hogy mindenre kiterjedő szakmai és gyakorlati ismereteket átadjunk a kb. 30 fő jelenlévő hallgatóknak. Kazánházunk munkafolyamatát, kazánszerelvényeit, vízlágyitást, valamint a hőközpont feladatainak megismertetését, valamint bemutatását gyakorlatban mutattuk be a hallgatóknak. Gyakorlati foglalkozás befejezése után a hallgatók megtekintették egész üzemünk munkafolyamatát. A gyárból a legnagyobb elismeréssel és ■köszönettel távoztak, hogy vezetőink lehetővé tették számukra a nagyon hasznos gyakorlati foglalkozást. A tanfolyam hallgatói közül két fő üzemünk dolgozója volt. Zalai K. MINDEN ÉVBEN más városban, ezúttal Debrecenben tartották a dohányipari szocialista brigádvezetőinek országos kongresszusát, szám- szerint a VII-et. Márkus László, a Debreceni Dohánygyár igazgatója üdvözölte a művelődési ház tanácskozó termét megtöltő vendégeket, akik között ott láttuk dr. Kunzl Ernőt, a miniszter képviseletében és Kulcsár Mátyást, az ÉDOSZ titkárát is. A tanácskozást Varga József, az ISZT titkára nyitotta meg. A vitaindító beszámolót dr. Móger János, a DVT vezérigazgatója tartotta. Bevezetőben a pécsi tanácskozás célkitűzéseit értékelte. Megállapította, hogy az 1973. évi károsan ható néhány gazdasági tényező — mint a dohánygyártmányok árrendezése utáni átmeneti fogyasztáscsökkenés, az anyagárak növekedése, az időjárási stb. — a célkitűzéseket sikerült teljesíteni. Biztosítottuk a fogyasztók igényét, javult a költségvetési kapcsolat, 10 százalékkal nőtt az eredmény és lényegében az előirányzat szerint alakult a beültetés. A beszámolóban vezérigazgatónk részletesen elemezte a munkaverseny és szocialista brigádmozgalom helyzetét, eredményeit. 1967-ben 105 szocialista brigád működött, 1300 taggal. 1974-ben 245 brigád 3000 taggal. Fontosabb ennél a tartalmi erősödés, amit az is igazol, hogy az élelmiszer- ipar 16 szakma kiváló brigádjából négy a dohányiparban működik, továbbá, hogy öt kiváló, 32 arany, 23 ezüst, 22 bronz kitüntetés és 144 szocialista címet elnyert brigádunk van. Az ipar kollektívái lényegében teljesítik kongresszusi munkaversenyben tett vállalásaikat. Növekedett a komplex brigádok száma, a minőségi változások jelentősek, igen szépen és eredményesen alakult a vállalatok közötti kooperáció, konkrétabbak a vállalások, javult az anyagi ösztönzés. A gondok, hiányosságok közül is foglalkozott néhány- nyal a beszámoló: hiányos a versenyvállalások karbantartása, a versenyfeltételek javítása, az anyagi elismerés néha későn követi a teljesítményt. A verseny nyilvánossága, a mozgalom szocialista jellegének erősítése terén is van még kívánnivaló. Megjelölte a vezérigazgató a legfontosabb feladatokat is: A vezetők kötelessége a célok megjelölése, ,a személyi, szervezési, műszaki, anyagi feltételek biztosítása. Gondoskodni kell az időbeni és megfelelő anyagi ösztönzésről. Tovább kell haladni a DH munkarendszer bevezetése, a hatékonyság növelése, az üzemi-munkahelyi légkör javítása, az üzemi demokrácia erősítése útján. Javítani kell az újítómozgalom helyzetén, széles körű versenynyilvánosságot kell biztosítani és nagy gondot kell fordítani a továbbképzésre, köz- művelődésre, a munka mellett az életmód tartalmassá tételére. Tovább kell fejesz- teni az egészséges munkamorált. A beszámoló befejező része az 1975. éves feladatokkal foglalkozott. A filteres cigaretta termelést 2,3 milliárd darabbal növeljük és így 60 százalékra javítjuk a filteres cigaretta arányát. Növeljük a termésátlagokat. Az eredményt az 1974. éves 220 milliárdról + 10 millió Ft-tal irányozzuk elő. A NAGY TETSZÉSSEL fogadott beszámoló után megindult a vita, melyben több mint 20 hozzászóló nyilvánította véleményét. Felszólalt dr. Kunzl Ernő, aki dr. Dimény Imre miniszter és a minisztírium dolgozóinak üdvözletét tolmácsolta a tanácskozásnak, valamint a dohányipar dolgozóinak. Kulcsár Mátvás. az ÉDOSZ titkára, az ÉDOSZ elnöksége és személy szerint dr. Tamás László főtitkár üdvözletét tolmácsolta a tanácskozás részvevőinek. Hazánk a párt XI. kongresszusára és a felszabadulás 30. évfordulójának megünneplésére készül. Ez alkalommal minden szinten megvonják a X. kongresszustól eltelt időszakban bekövetkezett fejlődés mérlegét. így az üzemi demokrácia, a dolgozók életszínvonalának fejlődési mérlegét is. A dohányiparban igen jól szervezett munkaverseny folyik. Ezt igazolják a magas kitüntetések, a szakma kiváló és kiváló brigádok száma is. A munkaverseny formális jellege megszűnt. Részben elkülönült a gazdasági vezetés' és a munkaverseny- szervezós. A munkaverseny gazdagabb, színesebb lett. Az élelmiszeripar területén és ez vonatkozik a dohányiparra is, igen nagy súlyt fektetnek a dolgozók továbbtanulására, szakmai továbbképzésére, művelődésére. Különösen megerősödött éz az irányzat a párt közművelődési határozata folyamán. Kiemeli, hogy a műveltség, a szakmai képzettség az üzemi demokrácia fejlesztésének, fejlődésének eszköze is. A művelt, tanult dolgozó aktívabb is lesz. A DH munkarendszer bevezetésében is úttörő munkát végeznek a dohánygyárak áz élelmiszeripar területén. Fejlődött a munkaversenyben elért eredmények anyagi ösztönzése is! Elhangzott a beszámolóban, hogy még nagy az az időtartam, ami a tevékenység és az azt követő anyagi ösztönzés között felmerül. Erre az iparágra, a dohányiparra nem ez a jellemző. Itt a gazdasági és mozgalmi vezetés figyel arra, bogy a kiemelkedő tevékenységet megfelelő anyagi és erkölcsi ösztönzés kövesse. AZ EGRI DOHÁNYGYÁR részéről ketten is felszólaltak. Huszty Ferenc főmérnök, az igazgató helyettese felszólalásában többek között különösen kiemelte a továbbtanulás, szakmai képzés fontosságát, ismertetve a vállalatunknál e téren folyó kiemelkedően eredményes tevékenységet. (Hiszen az 1080 főből 712-en tanulnak valamilyen szervezett formában). Fehér Gyuláné, a Kossuth Zsuzsa brigád vezetője felszólalása első részében a szocialista brigádok DH munkarendszerben betöltött alapvető szerepével, az üzemrészi akcióbizottságokban végzett hasznos és aktív tevékenységével foglalkozott. Ismertette az Egri Dohánygyár brigádjainak rendkívül színes és sokoldalú társadalma munkáját, majd a követke zőket mondotta: Brigádom, a Kossuth Zsuzsa szocialista brigád a felsoroltakhoz hasonlóan igyekszik az előző évhez képest jobb eredményeket elérni. Éves vállalásaink mellett a pártunk XI. kongresszusára tett felajánlásunkat üzemrészünk problémái megoldásának figyelembevételével tettük meg. A szivargyártás régi technológiája, az elavult gépek és a szivaranyag ellátásában adódó hiányosságok nehéz feladat elé állítják üzemrészünket. Főleg a minőségi követelményeket nehéz teljesíteni, ezért vállalásunk a Csongor szivar hibapont csökkentésére és az égési idő javítására irányul Másik komoly feladatunk a Hevesi dohány válogatása volt. melyre szintén vállalást tettünk a tavaly nyári tapasztalatokat figyelembe véve. Vállalásunk, amelyet a megfelelő választékok kihozatalára tettünk, sikeresen teljesítettük, meri; a Szolnoki Gépifermentáló Üzemtől reklamációt nem kaptunk. NAGYON ÉRDEKES VOLT Kovács János elvtársnak, a DOVAT személyzeti vezetőjének felvetése, aki felszólalásában javasolta, hogy minden szocialista brigád patronáljon egy-egy dolgozók általános iskoláját végzőt. E patronálás a beiskolázási agi- tációtól az iskola elvégzéséig tartana. (Alkalmazásra érdemes javaslat, élni kellene vele!) A vitában adott összefoglaló válasz és zárszó után a tanácskozók még egy kellemes baráti közös ebéden is részt vettek. Azután indultak haza brigádvezetőink a vállalati buszon, igen jó hangulatban. Poroszlón egy rövid szünetben még az is kiderült, hogy alkalmi magyar nóta kórusnak sem utolsó a küldöttségünk. Záradékul felsoroljuk az ezúttal jutalmat kapott szocialista brigádjainkat: Gárdonyi Géza szocialista brigád 4500 Ft Braun Éva szocialista brigád 3000 Ft Czeczei Éva szocialista brigád 3000 Ft Iványi Illés Pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodás FORGÓESZKÖZHITELEK Először is a hitelezés alapját a hitelképesség fogalmát kell megismernünk. Hitelképes vállalatnak azt a vállalatot tekintik, amely: — mindenkor a piac igényeinek megfelelően irányítja termelését, — jövedelmezően működik, — fizetési kötelezettségeinek mindenkor eleget tesz és — hiteleit a lejáratkor visszafizetni képes. A fentiek alapján működő vállalatnak a bank — a hitelképesség határain belül — a szükséges hiteleket folyósítja. A forgóeszköz hiteleket rövid lejáratú hiteleknek is nevezzük. A bank és a vállalat között közös tárgyalások eredményeként megkötésre kerül és létrejön a hitel- és kölcsönszerződés. Ez szabályozza a két fél közötti banki kapcsolatokat. A hitelképes vállalat részére 30 napon belül lejáró „likviditási” (állandó és akadálytalan fizetőképesség) hitelt bocsáthat rendelkezésére az átmeneti fizetési prob- 1 lépiák áthidalására. Minden más — gazdaságilag indokolt — hitelt a bank eseti kölcsönszerződés keretében elégíti ki figyelembe véve az általános .hitelpolitikai irányelveket és az igénylő vállalat hitelképességét. A bank kamatpolitikája a vállalat gazdasági tevékenységének javítására iránvul. A rövid lejáratú hitelek kamatlába 7—9 százalék között van. Ha a bank indokolatlan eszközlekötést (magas készleteket) tapasztal, vagy az eszközök körforgásában zavarokat ész'el, kedvezőtlen a jövedelmezőség, vagy a lejárt hitelt nem tudja a vállalat visszafizetni magasabb kamatozású hitelt (9—18 százalék) engedélyez és folyósít. VEVŐ ÉS SZÁLLÍTÓ ÁLLOMÁNY VIZSGÁLATA A vállalatok vevőivel szemben áruszállításból, szorgáltatásból vagy anyag- elaoásból származó követeléseit vevőállománynak nevezzük. A számviteli nyilván- tariásban a vevőket csoportosítani kell: — állami vállalatok — szövetkezetek, — készpénzforgalmi vevők Vállalatunknál, az állami vállalatok csoportosításán belül: — dohányipari vevők — egyéb vevők megbontást, nyilvántartást is alkalmaz.’ Az év végi zárómérleg elkészítését megelőzően egyeztetni kell a fennálló követeléseket, melyről áz úgynevezett „egyenlegközlő” leveleket kell kiküldeni a vevő részére. Ha a vevő a követelést részben vagy egészben nem ismeri el, akkor az értékesítés beérkezésétől számított 3 napon belül válaszolni köteles. A vállalatiknak törekedni kell a vevőállomány ésszerű csökkentésére, vagyis az elszámolási futamidő (számlakiegyenlítés) rövidítésére. A futamidő indokolt csökkentése révén az elszámolási eszközök korábban szabadulnak fel, hamarabb vehetnek részt ismét a „körforgásban”. (befejező rész) Vigyázni kell azonban, hogy az ne menjen a gazdálkodás érdekeinek rovására. Szükséges, hogy a vevő alaposan meggyőződjön a vele szemben támasztott követelés jogosságáról, indokoltságáról. Az önálló elszámolásnak fontos feltétele, hogy a vállalatok egymás közötti fizetéseiket pontosan teljesítsék. Lehetőség van arra ugyanis, hogy a pontatlanul fizető vevőtől a fizetés előzetes biztosítását követeljék meg. Nagyon komoly zavarokat idézhet elő a szállító vállalatnál, ha a vevő az adott időpontban nem fizet. Arra lehet ebből következtetni, hogy az adósnak ennyivel több, a szállítónak ennyivel kevesebb forgóeszköz áll rendelkezésére. Nyilvánvaló, hogy ez problémákat okozhat, nemcsak a pénzforgalomban, hanem a termelés folyamatában is. A késedelmes fizetés következményei láncreakciósze- rűen és hatványozottan jelentkeznek. Ugyanis minden vállalat egyidejűleg szállító és vevő, tehát bármely vevő néhány napos fizetési késedelme végigvonúl az áru- és pénz- kapcsolatok láncolatán. ' Mégjobbán sújtja, a szállítót, ha a vevő átmenetileg fizetőképtelenné válik — különösen — a kisebb vállalatoknál jelentős ez, mert előfordul, hogy a késedelmes fizetés egész havi árbevételük kiesését is okozhatja. A vállalatok gazdasági érdeke nyilvánvalóan az, hogy a kinnlevőségek idejét minél inkább leszorítsák, vagyis a hosszabb ideje fennálló vevőállományt — az elszámolások gyorsabb lebonyolításával — megszüntesse. FIZETÉSI FEGYELEM A pénzügyi kötelezettségek három csoportba oszthatók: 1. Az első csoportba tartoznak a költségvetéssel szemben fennálló kötelezettségek és elszámolások. — nyereségadó — eszközlekötési járulék — illetményadó — központosított amortizáció — SZTK-járulék — forgalmi adó stb. A fentiekkel kapcsolatosan fizetési határidőket és elszámolási módokat a jogszabályok kötelezően előírják. 2. A második csoportba a bankkal szembeni tartozások, hitelek törlesztése és kamata tartozik. Amennyiben a hiteltörlesztést vagy visszafizetést valami akadályozza, mód van arra, hogy újabb kölcsönszerződés megkötését kérjük a banktól, de ezt a körülményt igazolni' kell, hogy a probléma nem a szállítási szerződésekből adódó fizetési kötelezettségek elmaradásából adódik. 3. A harmadik csoportba soroljuk a vevő-szállító kapcsolatokból származó fizetési kötelezettségeket. Ezek teljesítését a pénzforgalom szabályai határozzák meg. Ilyen szabályok a következők: — a bankszámla felett a vállalatok rendelkeznek, azt a bank a vállalatok hozzájárulása nélkül — csak bírósági, döntőbizottsági vagy államigazgatási határozatok alapján,— terhelheti meg, — a fizetés módjában a vállalatok egymás között állapodtak meg, — a fizetési határidő nem haladhatja meg a 30 napot. A vállalatok közötti pénz- forgalomban döntő szerepe van a beszedési megbízásnak és az átutalásoknak. Ezek jellemzője, hogy a pénzt a vevő vállalat bo- csájtja rendelkezésre. Nem szűnt meg a legbiztonságosabb fizetési módozat az azonnali beszedési megbízás, amellyel a vevő azonnal megkaphatta követelését. A vállalatok azonban sokszor nem szívesen járulnak hozzá e fizetési mód alkalmazásához. Végeredményben a vállalatok a fentiekkel összhangban rangsorolják fizetési kötelezettségeiket, és első helyre kerülnok a költség- vetéssel szembeni tartozások, második helyen a lejárt hitelek szerepelnek, a harmadik helyre rangsorolják a szállítókkal szembeni kötelezettségeiket. Szállítóállomány alatt a szállítókkal szemben áru- szállításból, szolgáltatásból származó és fennálló kötelezettséget értjük. Az év végi zárómérleg elkészítési munkálatai során egyeztetni kell a szállítókkal szembeni kötelezettségeket. Az egyenlegközlő leveleket, a vállalat részére a szállító köteles megküldeni. A szállító állományt értékeljük a szerint is, hogy azok állami vállalattal, szövetkezettel szembeni kötelezettségekből tevődnek-e ki, és mennyi a nem számlázott szállítások értéke. A szállítói állományba csak abban az esetben kerülhet valamely szállítmány értéke, ha a szállító számláját a vállalat számlaellenőrzése ellenőrizte és a számlához csatolták a raktár beérkezési bizonylatát, mélyen a minőségi és mennyiségi átvétel igazolva van. A nem számlázott szállítások* esetében a számviteli rendezés alapjául csak a raktári bevételezéssel alátámasztott bizonylatok szolgálhatnak. A szállítói, állomány számítók szerinti felbontása tájékoztatást nyújt arról, hogy a beszerzési forgalom hogyan oszlik meg a különböző beszerzési források (relációk) szerint. A magán- és kisiparos szállítók rendszerint akkor jelentkeznek, ha az egyes megrendelések kiadásánál, állami vállalat, illetve szövetkezet (szocialista szektor) a kérdéses megrendelések teljesítését nem vállalják. Sorozatommal tájékoztatót kívántam adni a 'TalTáíat azon dolgozói részére, akik kifejezetten nem foglalkoznak a pénzeszközökkel való gazdálkodással, de úgy érzem hasznos számukra is e munkafolyamat megismerése. Azon dolgozók részére pedig, akik e munkakörben dolgoznak ismereteik felfrissítésére szántam. Jászi Gusztáv főkönyvelő T II I" 1 I TTTTTPTTTT F T
