Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1974-11-01 / 11. szám

A pártélet eseményei Két alapszervezetünknél október hó folyamán tag­gyűlésre került sár. A III. sz. alapszervezet a taggyűlést megelőzően vezetőségi ülést tartott. > A vezetőségi ülés vendé­gei voltak: Raknsz Lajos elvtárs, az MSZMP KB munkatársa, Búzás Lajos elvlárs. az MSZMP Heves megyei Bizottságának munkatársa, Kovács János elvtárs. az MSZMP Eger városi Bizottságának titká­ra. A vezetőségi ülés foglal­kozott az MSZMP KB 1^74. március 19—20—i ülésének közművelődési határozata- ból adódó helyi feladatok végrehajtásával. A vezetőségi ülés napiren­di pontjának előadója Kiss Ferenc elvtárs volt. Az előadó foglalkozott a közművelődési feladatok he­lyi problémáival. Elmon­dotta, hogy ezen a területen mintegy 170 fő dolgozik. A 170 ember közül 70 fő szak­munkás, 28 fő dohányipari szakmunkás, akik saját üze­mükben végezték el a do­hányipari szakmunkáskép­zést. A 170 emberből jelenleg is több mint 140 tanul. Mind­össze 30 -főre tehető azoknak a száma, akiket már nagyon nehéz mozgósítani a tanu­lásra. mivel 50 éven felüli nők és többségükben család­anyák. A vezetőségi ülésen felszó­lalt Rakusz Lajos elvtárs, aki kihangsúlyozta a szocia­lista brigádok szerepéi a közművelődési feladatok végrehajtásában. Kihangsú­lyozta, hogy valamennyi tö­megszervezetnek külön-kü­lön is kell foglalkozni a közművelődéssel és a párt­nak irányítania kell ezeket a tömegszervezeteket ezen feladatok végrehajtásában. A párt kísérje figyelemmel a szakszervezet és a KISZ ez irányú munkáját. Búzás Lajos elvtárs hozzá­Heves megyei Bizottsága osztályvezetője. A napirend előadója Do- mán László igazgató elvtárs volt. Az MSZMP Központi Bizottsága 1974. március 19 —20-i ülésén határozatot fo­gadott el a közművelődés fejlesztésének feladatairól. Ezen határozat 20 pontban foglalja össze ezen igen fon­tos feladattal kapcsolatos te­endőket. Népünk művelődési hely­zete az elmúlt másfél évti­zedben — összhangban az ország társadalmi, politikai, gazdasági átalakulásával — gyökeresen megváltozott. Nagymértékben emelke­dett az iskolázottság szintje, az általános iskolát el nem végzettek számára egyre bő­vülő tanulási lehetőségeket teremtettünk és tovább nö­veljük az esti és levelező ok­tatásban részt vevők érde­keltségét, kedvezményeit. A műveltségi színvonal emelkedése, a szervezett is­kolai oktatás alapvető sze­repe mellett jelentős része volt a népművelésnek, a művelődésben dolgozók mun­kájának. Segítette a mű­veltségi .szint emelését a kulturális lehetőségek és az eszközök gyarapodása, terje­dése is. A műveltségi és iskolázott- sági szint a nagymértékű nö­vekedés ellenére elmarad a szocialista építőmunka mai követelményeitől, *a lehető­ségektől. Részben az objek­tív lehetőségek korlátozott­sága, részben közművelődési munkánk fogyatékosságai miatt még sokan kimaradnak a kulturális élet áramából, vagy nem is törekszenek a valódi kulturális értékek el­sajátítására. Ez a határozat széles kör­ben átöleli a közművelődés fejlesztésének minden prob­lémáját és megszabja azokat az elvi és gyakorlati tenni­valókat, amelyeket az élet minden területén meg kell valósítani ahhoz, hogy a be­vezetőben írt célokat elér­hessük. A határozat végrehajtása érdekében a megyei és a városi tennivalókat 1974. június 28-án az MSZMP He­ves megyei Bizottsága, — 1974. október 4-én pedig az MSZMP városi Bizottsága is megtárgyalta. Megállapításaik lényege az, hogy Heves megyében és Eger város területén is je­lentős mértékben növekedett a műveltségi szint, a mű­veltség iránti igény és javul­tak a művelődés feltételei. Legnagyobb mértékben a munkásság műveltsége és szakképzettsége emelkedett. Az is megállapítható volt ugyanakkor, hogy — az or­szágos helyzetnek nagyjából megfelelően —, a hozzánk közelebb álló területeken is elmarad a dolgozók mű­veltségi szintje a követel­ményektől. Vállalatunk dolgozóinak művelődési helyzete — ki­csiben — ugyanazt a képet mutatja, mint Eger város, illetve Heves megye üzemi dolgozóinak közművelődési állapota. Emelkedett az is­kolázottság —, a továbbtanu­lás, a rendszeres művelődés széles körökben az életfor­ma szerves részévé vált. Az eredmények ellenére vállalatunknál is adódnak e téren pótolnivalók. - A szo­cializmus magasabb szinten történő építése megkívánja, hogy egyrészt a gyors mű­velődés alapját képező álta­lános iskolai végzettséget minél többen megszerezzék, másrészt, hogy az iskolán kívül aktív, önkéntes és szervezett művelődés haté­konyabbá, magasabb szintű­vé és szélesebb körűvé vál­jék. a növekvő szabad idő hasznos és tartalmas kitöl­tését szolgálja. Ennek érdekében vállala­tunknál az elkövetkezendő időszakban a következő feladatok nyernek megoldást: 1. A közművelődéssel való foglalkozásnak a pártszervek minden szintjén a pártmun­ka szerves részévé kell vál­nia. 2. A közművelődést az ok­tatási rendszer eredményei­re alapozva kell fejleszteni. Ez széles körű társadalmi összefogással valósítható meg A fejlesztésnek az ismeretek bővítése mellett a szocialista életmód, életforma és ma­gatartás, a szocialista esz­mékkel való értelmi és ér­zelmi azonosulást, a közéleti aktivitás fejlődését is kell eredményeznie. 3. Alapvető fontosságú kérdés a munkás, a széles dolgozó tömegek műveltségi szintjének e területen való következetes fejlesztése, a műveltség tömegméretű té­tele. Ezt megköveteli a szo­cializmus gyorsabb ütemű építése, politikai, ideológiai, technikai érdek egyaránt. 4. A közművelődési hatá­rozat végrehajtásában a ko­rábbi — a tudománypolitikai, az ifjúságpolitikai, a nőpoli­tikái, a közoktatási határoza­tokat is figyelembe kell venni. 5. Ügy kell dolgozni, hogy a társadalom erőfeszítése, a feltételek biztosítása és az orientáló nevelőmunka hatá­sára mind szélesebb töme­gek felismerjék az önműve­lődés fontosságát, hogy ezál­tal is meggyorsuljon az egyéniség kibontakozása ál­talában, de különösen az if­júság körében. 6. Meg kell gyorsítani a tudományok által elért eredmények közkinccsé téte­lét. 7. Gondoskodni kell arról, hogy a közművelődés céljait szolgáló pénzeszközök ren­deltetésüknek megfelelően kerüljenek felhasználásra. Az állami fejlesztési forráso­kat, az üzemi, a lakóhelyi lehetőségeket egyeztetve, ko­ordinálva és koncentrálva használják fel. Javítani kell a lakóhely és a munkahely közművelődési, együttmű­ködési helyzetét. Ezen általános feladatok­ból eredően a csúcsvezetőség kidolgozta a vállalat gazda­sági. társadalmi és tömeg­szervezeti szerveinek a fel­adatait, kijelölve a felada­tok végrehajtásának határ­idejét és a feladatok végre­hajtásáért felelős személye­ket. Molnár Jenő ágit. prop. felelős KISZ­alapszervi taggyűlés KISZ I. Alapszervezetünk 1974. október 17-én taggyű­lést tartott a KISZ-klubban. Vendégeink voltak: Dr. Tóth Pál, a KISZ KB Kulturális osztályának vezetője, Vass József, a városi KlSZ-bizott- ság titkára. KISZ kommunista jellegének erősítése, a belépő tagok po­litikai, mozgalmi ismeretei­nek a biztosítása. Szükség van arra, hogy a tagság egyéni vállalásokat tegyen — ez alapszerveze­tünknél már megtörtént —, Kelemen Mihály titkár kö­szöntötte a megjelenteket. A taggyűlés a javasolt napi­rendi pontokat megtárgyalás­ra elfogadta, az alábbi főcél- kitűzések szerint: A KISZ KB február 27 i levele, melyben telhívta a KISZ-ek figyelmét a VIII. kongresszus határozatának teljesítésére, hazánk felsza­badulásának 30. évfordulójá­nak tiszteletére, a KISZ- munka javítására. Erre vo­natkozóan mái' megkezdtük az előkészületi munkánkat. Ezen belül a KISZ eszmei, politikai, a tagok világnézeti elkötelezettségének, akti vitá - sának, fegyelmének a nőve lését kell szem előtt tarta­nunk. Meg kell tartanunk a magasabb színvonalú vezető- képzést, biztosítani kell a szabad idő még hasznosabb kihasználását, a sport és test­edzés lehetőségeit. A konk­rét követelmények célja: a mely biztosítja az aktív részvételt a közösségi mun­kában. valamint serkenti a KISZ-fiatalokat az önképzés­re­A KB-határozat annak ér­dekében született, hogy az alapszervezetek munkája megerősödjön, (mindenki a tőle elvárható maximumot nyújtsa. Hátralévő feladataink kö­zött szerepel az alapszerveze­ti faliújság elkészítése,' a „Kiváló Oktatási Kör” bein­dítása a cím elnyeréséért. — mely „Szabad hazában” cím­mel, 20 fővel beindult, fel- szabadulási vetélkedő meg­rendezése —, melyre novem­ber 8—10. között kerül sor — az Alkotó Ifjúság pályázatra benevezés —, ez idáig 7 fő nevezett be —, valamint a társadalmi munkavégzés, melyből már tagságunk a szüretelés alkalmából kivette részét. —M— szólásában kihangsúlyozta, hogy a gyár ezen a téren el­ért eredményeit nem sza­bad elhallgatni. Ezeket az eredményeket tudatosítani kell. A vezetőségi ülést kö­vetően taggyűlésen tárgyal­ták meg a KB határozatá­ból eredő helyi feladatokat. A taggyűlésen egyhangúlag helyeselték a vállalat elé tűzött feladatokat, valamint azok végrehajtására tett in­tézkedéseket. Többen kiemelték a szak­munkásképzés jelentőségét és egyértelmű volt a véle­mény, hogy törekedni kell a szakmunkásképzés kiterjesz­tésére, és biztosítani a feltéte­leket ahhoz, hogy minél töb­ben végezhessék el a szak­munkásiskolát. Taggyűlést tartott az I-es pártalapszervezet is. A tag­gyűlésen három napirend volt. A napirendek közül ki kell emelnünk a XI. kong­resszus előkészítésével kap­csolatos feladatokat, mellyel a taggyűlés részletesen fog­lalkozott. Fialkovics István mint a napirend előadója beszámolt a munkálatok eddigi állásá­ról és ismertette a követke­ző taggyűlések napirendi pontjait, azokkal kapcsolatos feladatokat. Ülést tartott a csúcsveze­tőség. A csúcsvezetőségi ülés na­pirendje. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1974. március 19— 20-i közművelődési határo­zatából adódó helyi felada­tok. A csúcsvezetőségi ülésen részt vett Fellegi Tamás elv­társ, az MSZMP KB meg­bízásából, valamint Polgár Miklós elvtárs, az MSZMP Számadás és tisztújítás előtt... Számot adni a végzett munkáról, felkészülni az újabb feladatok végrehajtá­sára mindig jelentős ese­ménynek számított pártalap- szervezeteink életében. Most ezen az őszön a beszámoló taggyűléseknél jóval jelentő­sebb eseményekre készülnek pártalapszervezeteink. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i ülésének ha­tározata alapján a jövő év tavaszára összehívják pár­tunk soronkövetkező, XI. kongresszusát. A párt legfel­sőbb szervének, a kongresz- szusnak előkészítése alapos munkát igényel minden kom­munistától és minden válasz­tott pártszervtől, legyen az alapszervezeti, vagy csúcsve­zetőség, nagy üzemi, avagy városi pártbizottság. Az előkészítő munkának keretet adó központi határo­zat szerint a párt minden -alapszervezete két taggyű­lést tart. Az első, a beszá­moló taggyűlés, amelyeket városunkban is 1974. novem­ber 15. és december 15-e kö­zött kell megtartani, ahol a pártvezetőségeknek számot kell adni a négyéves munká­ról, összegezni kell a gyakor­lat tapasztalatait, megjelölni azokat a tennivalókat, ame­lyek a pártmunka színvona­lának további növelését cé­lozzák, és megválasztani a januári „tisztújító”, -vezető ségválasztó taggyűlések tiszt­ségviselőit. A beszámolók összeállítása már megkezdődött a párt- alapszervezeteinknél, több pártcsoport, pártvezetőség és taggyűlés mondott bírálatot az elmúlt négy év munkája fölött. A beszámolók előké­szítésében azok a pártalap- szervezeti vezetőségek jártak el helyesen, ahol nem adtak helyet olyan szemléletnek, hogy a taggyűlés előtt majd összeül a vezetőség és „egy- ültőhelyben” meg is „alkot­ja” a nagy művet, a beszá­molót. Még veszélyesebb lett vol­na, vagy lenne, ha ugyan ezt a párttitkár egyedül csinál­ja, vagy csinálta volna azzal az indokkal, hogy ő az egy­személyi felelős a pártmun­káért, tőle jobban úgy sem ismerik a helyzetet a párt­vezetőség tagjai, a pártcso­portvezetők. Mindezek előrebocsájtásá- val szerettem volna a figyel­met, ahol még a beszámolók elkészítése előtt vannak, alapszervezeti vezetőségeink — a beszámolók elkészítésé­nek kollektív munkájá­ra irányítani. Városunkban igen sok jó példával találko­zunk a dohánygyárban, üze­mi, szövetkezeti, intézményi alapszervezeteinkben eigy- aránt. A jelentősebb, na­gyobb létszámmal dolgozó alapszervezeti vezetőségek ideiglenes jelleggel munka- csoportokat hoztak létre, amelyek a vezetőség által elkészített, jóváhagyott váz­lat alapján állították össze a beszámolók részanyagait, ala­pul véve a X. pártkongresz- szus, a felsőbb pártszervek és saját határozataik végrehaj­tását, a terület gazdasági, társadalmi és közművelődési kérdéseit. A kisebb alapszer­vezetek vezetőségei, reszor- tosai saját területükről ké­szített részanyagokkal járul­nak hozzá a sikeresebb ösz- szegzéshez. E munkában min­denütt bekapcsolják a párt- csoport-vezetőket is. Az alapszervezeti munka színvonalának növelésére ho­zott 1972. december 20-i köz­ponti határozat végrehajtása során az alapszervezeti párt­munkán belül helyének, sze­repének megfelelően kezel­ték vezetőségeink a pártcso­portokat, és most az előké­szítő munkában is akkor jár­tak el helyesen, ha a beszá­molók elkészítésében, a mód­szereket, eredményeket és gondokat összegző munka során lehetőséget biztosítot­tak a véleményeik elmondá­sára. Az értékelő, kritikus és ön­kritikus beszámolók, amelyek kerülik az öntömjénezést, a „lakkozást”, dicsérik azt a munkát, amelyet az illet és bátran, nyíltan mernek bí­rálni, kritizálni ott, ahol er­re szükség van — jó alapul szolgálnak ,a termékeny vi­tához. Az első taggyűlések ta­pasztalatai is ezt mutatják. Ott, ahol a vezetőség megfe­lelően előkészített beszámolót terjesztett a tagság elé, nem volt szótlan a taggyűlés. Az alapszervezeti beszámo­lók elkészítésével egy időben folyik az irányító pártszer­veknek az alapszervezetek, a párttitkárok munkáját m i- n ősi tő tevékenysége is. A függetlenített pártapparátus mellett e mukában nagy ré­sze van a városi pártbizott­ság mellett működő közel száz fős aktívagárdának! A helyzet reális ismerete szük­ségeltetik ebben a munká­ban is, mert csak az tudja a valóságnak megfelelően értékelni a végzett munkát, aki az évek során a gyakor­latban is rendszeres kapcso­latot tartott az alapszerveze­tével. A januári, vezetőségválasz­tó taggyűléseken funkcionáló bizottságok közül a jelölő bizottságokról is szeretnék röviden szólni. Az első tag­gyűléseken választják meg őket, és megválasztásuk után azonnal munkába kezdenek. E munka a jelölő bizottság elnökétől és tagjaitól nagy felelősséget, kommunista ob- jektivitást követel. Az új vezetőségekbe olyan elvtár­sakat kell javasolniuk, — széles körű információ alap­ján —, akik felkészültek a feladatok elvégzésére, bírják a kommunista kollektívák tiszteletét, megbecsülését, példamutató életükkel, mun­kájukkal -a pártonkívüliek előtt is tekintéllyel rendel­keznek. Növelni kell váro­sunkban is a kétkezi fizikai munkások, a nők és az ifjú­ság képviselőinek számát a pártalapszervezetek vezető­ségeibe, figyelembe véve a terület sajátosságait, a párt­tagság összetételét. A személyi javaslatok ösz- szeállítása csak akkor tör­ténhet meg, ha a pártalap- szervezethez tartozó vala­mennyi párttaggal beszéltek a jelölő bizottság tagjai. A párttagsággal folytatott be­szélgetés alapján több sze­mélyt is javaslatba lehet hozni, mint amennyi tagja a megválasztandó vezetőség­nek lehet. Ezzel is növelve a tagság szerepét abban, hogy az arra alkalmas személyek közül kik legyenek a vezető­ség tagjai. A munka nagysá­gának bemutatására említem, hogy a januári alapszerveze­ti vezetőség választó taggyű­léseken a városban meg kell választani több mint 150 alapszervezeti titkárt, hét­százon felüli Vezetőségi ta­got, február 10-ig 12 csúcs­vezetőségi titkárt, 102 csúcs­vezetőségi tagot, 39 tagú nagyüzemi pártbizottságot, ennek 9 tagú végrehajtó bi­zottságát és a pártbizottság titkárát. A városi pártérte­kezlet küldötteit is ezeken a pártrendezvényeken kell megválasztani. Az alapos előkészítő mun­kával el kell érni, hogy olyan elvtársak kerüljenek a veze­tésbe, akik meggyőződéssel szolgálják a munkásosztályt, képviselik a nép érdekeit, a párt politikáját, akik képe­sek lesznek a XI. pártkong­resszus határozatainak he­lyes értelmezésére, a határo­zatokból adódó feladatok megvalósítására és erre má­sokat — párttagokat és pár- tonkívülieket is — képesek lesznek mozgósítani. Ügyelni kell arra is, hogy azok az elvtársak, akik hosz- szú éveken keresztül lelkiis­meretesen, becsülettel dol­goztak a vezetőségekbe, vagy a vezetőségek élén, elfárad­tak, a sok gazdasági, társa­dalmi megbízatások miatt, vagy képességeiket már meg­haladja a nagyobb feladatok színvonalasabb elvégzése — a kommunisták kollektívája előtt megköszönve eddigi munkájukat, friss erők be­kapcsolásával cserét kell al­kalmazni. A cserék alkalmá­val nyílt, őszinte, elvtársias ügyintézést tegyék gyakorlat­tá pártszervezeteink, mert az álhumánum, a félmegoldás, a belemagyarázás csak bo­nyolítja a személyi ügyeket, tápot ad a sértődésnek, meg- bántódnak. A beszámoló és a vezető­ség választó taggyűlések gondos, előkészítése legyen alap a további munkához, a párt XI. kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtásához, a városi és a helyi feladatok megvalósításához, lamelyék szervesen kapcsolódnak a megye, az ország politikai és gazdasági célkitűzéseihez. Kovács János, az MSZMP Eger Városi Bizottságának titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom