Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1974-02-01 / 2. szám
Felmérés, szervezés, információ, döntés Megkérdeztük a szervezési osztály új vezetőjét, Zagyva Bélát, milyen szervezési feladatokat kell 1974-ben megoldania nemcsak a szervezési osztálynak, hanem a vállalat egész kollektívájának. — Valóban, olyan feladatokról van szó, melynek megoldása valamennyi dolgozó összefogását kívánja — felelte Zagyva Béla. — A szervezésnek a vállalat hatékony, eredményes gazdálkodását kell elősegítenie. Az 1974-es szervezési terv szem előtt tartotta, hogy ez lesz a negyedik ötéves terv utolsó előtti éve, de azt is, hogy a vállalat 1976. január 1-től teljes körűen DH munka- rendszerben kíván dolgozni. Tanultunk 1973 tapasztalataiból: most már úgy határoztuk meg a programpontok. számát, és a végrehajtási határidőket, hogy reálisan teljesíthetők legyenek 1974- ben. A terv legfontosabb feladata a belső irányítási és információs rendszer felülvizsgálata. Ha a szükség úgy kívánja, a jelenlegi rendszert módosítani kell. Azt akarjuk elérni, hogy a döntéseket azok hozzák meg, akik erre legilletékesebbek és akiknek a döntéshez a legmegfelelőbb információ áll rendelkezésükre. Más szavakkal: a döntésre illetékeseknek minden információ rendelkezésükre álljon, amire szükségük van, annál sem kevesebb, sem több. A veszteségforrások feltárására vonatkozó felméréseket ebben az évben már nemcsak a technológiai üzemrészekben, hanem olyan területeken is - végezzük, mint például az anyagellátás, a karbantartás és így tovább. Még a felmérések megkezdése előtt, a súlyponti feladatok helyes meghatározása érdekében vizsgálni fogjuk a költségek alakulását és egyes területeken a kapacitáskihasználást. Akárcsak az előző években, most is komplex „team”-ek fogják végezni a felmérő munkát, de a ténymegállapításon túlmenően megoldási javaslatokat is kell tenniük. A költséggazdálkodás javítása érdekében átfogó ösztönzési rendszer kidolgozását tervezzük, amely a közvetlen költségek csökkentésén túl a közvetett költségek reális csökkentésére is ösztönöz majd. Lényeges feladatunk lesz még 1974-ben, a munkások továbbképzési rendszerének fejlesztése. Erre vonatkozólag jogszabályok jelentek meg és ezek megszabják a tevékenység kereteit. Csak a teljes vállalati kollektíva támogatásával lehet biztosítani ezeknek a feladatoknak pontos, határidőre való teljesítését, azon túl, hogy a szervezési tevékenységet folyótatóknak nagyon lelkiismeretes munkát kell végezniök. A szervezési célok elérése egyelőre a vállalat eredményének növelésével, tehát a dolgozók jövedelmének növelésével. Így hát a szervezési terv magas színvonalú végrehajtása, minden egyébtől eltekintve, mindenkinek személyes anyagi érdeke is. Helytállnak a munkásőrök! „Kevés fontosabb párt- megbízatás van, mint a munkásőrszolgálat ellátása.” Ezt dr. Nagy Sándor, a városi pártbizottság osztály- vezetője mondta a városi törzs- és alegységparancsnokok értekezletén. Nos, a hat dohánygyári munkásőr nagyon is tudatában van ennek. A hat közül öt a városi munkásőr zászlóaljban, egy pedig a megyei törzsnél teljesít szolgálatot. Hárman al- egységparancsnokok. A januárban megtartott ünnepélyes zászlóalj-egységgyűlésen, a Berva kultúrtermében, ahol Pelyhe Szilárd, a városi párt- bizottság első titkára értékelte a zászlóalj munkáját, három dohánygyári munkásőr kapott szolgálati jelvényt: Varga Miklós 10 éves, Köve- osi János és Ruby István pedig 5 éves szolgálatért. Ebben az évben újabb három-négy munkásőrt kell kiválasztani a dohánygyári dolgozók közül, akik 1974-ben megkapják a kiképzést és 1975-ben munkásőr szolgálatba lépnek. Akik jelentkeznek, vállalni fogják azt a Többletet, azt az áldozatot, amelyet munkatársaikért hozniuk kell. Nem akármilyen embernek kell lennie, aki ezt a nagy igénybevételt önként, szíwel-lélekkel vállalja. A dohánygyári munkásőröknél ez az igénybevétel eléri az évi 160 órát is. Hidegben, melegben, hóban, sárban, fagyban évente 6—8 vasárnapot, ugyanannyi szabad szombatot kell feláldozniok. Kora hajnalban kelnek, gyakorlat idején egész nap talpon vannak. Am mindez nem befolyásolhatja vállalati, üzemi munkájukat. Sőt, a munkásőmek példaadó dolgozónak kell lennie. Elég annyit mondani, hogy az ösz- szes dohányipari munkásőr többszörös kiváló dolgozó. A városi pártbizottság a dohánygyári munkásőrök szolgálatát igen pozitívan értékelte. Miért hozzák a munkásőrök ezt az áldozatot, miért vállalják ezt a munka- és fáradságtöbbletet ? Tudják, hogy feladatuk a munkásosztály biztonságának, rendjének biztosítása, a munkáshatalom védelme. Igaz, hogy a nemzetközi helyzet most meglehetősen kedvezően alakul, de a munkásosztály egy pillanatra sem veszítheti el éberségét. Készen kell állnia minden eshetőségre;. ha ellenséges erőknek eszébe jutna diverZios tevékenységet folytatni hazánkban. Készen kell állni az épületek, berendezések védelmére, útvonal biztosítására, terület feletti ellenőrzésre. A fegyveres erőkkel a legszorosabb együttműködésben, ezeket a feladatokat a munkásőröknek mindig kifogástalan ütőerővel el kell tudni látniok. A dohánygyári munkásőrök továbbra is úgy látják el szolgálatukat, hogy dolgozó kollektívánk biztonságban érezze magát és hogy méltók legyenek a kivívott megbecsüléshez. Ruby István Akt busz százaiéból kapod Halk kattogással működnek a filtergyártó gépek. Kék köpenyes asszonyok irányítják az ügyes szerkezeteket. Délután fél négy. Kinn eső esik, itt a nagyteremben viszont kellemes melegben dolgoznak a második műszak részvevői. A gépek között egy magas fiatalasszony jár, Ko- móczy Mihályné, a műszak vezetője. Ellenőrzi a gyártást, tanácsokkal látja el munkatársait. Technikus. Nyolc évvel ezelőtt végzett Debrecenben és az Alföldről Egerbe került. Férje ugyancsak a gyár dolgozója, műszakvezető. Valamikor ő is dohányipari technikumot végzett. Ott az iskolapadban ismerkedtek meg és az ismeretség később házassággal folytatódott. Így együtt jöttek Egerbe, de csak most, közel egy évtizedes munka után „raknak fészket”. Eddig albérletben laktak. Egy szoba, konyha volt az otthonuk, ott kerestek ki- kapcsolódást és ott nevelték hatéves gyermeküket. Tavaly azonban megváltozott az életük. A kormány határozatot hozott a munkáslakás-építé- sek szorgalmazására. Ekkor a Komóczy házaspár kéréssel fordult a gyár vezetőihez. Ezt a fiatalasszony így idézi: — Negyvenezer forint anyagi támogatást kértünk a gyártól, miután szerettünk volna OTP-lakáshoz jutni. Igaz, a városi tanácsnál már öt esztendeje bent volt a lakáskérelmünk, de semmi jóval nem biztattak. A gyár jogi osztályán kértünk felvilágosítást, ott viszont azt mondták, hogy nem nagy remény van arra, hogy megkapjuk a lakásépítéshez szükséges húsz százalékos támogatást. Kérelmünket mindenesetre beadtuk és néhány hét múlva azt az örömteli választ kaptuk a gyár vezetőitől, hogy mégis egyedül mi kaptuk meg a 'maximális anyagi támogatást. Nem véletlenül született ez a döntés, mert aki ismeri a Komóczy házaspárt az Egri Dohánygyárban, mindenki szereti őket. Gondos, lelkiismeretes munkájukért, meg az élenjáró társadalmi munkavállalásaikért. — Amikor megkaptuk a 45 ezer forintot, nagyon örültünk. Az állami támogatással és a szociálpolitikai kedvezménnyel együtt 23 ezer forintot kellett befizetnünk saját erőnkből a takarékpénztárnak. így a Csebokszári lakótelepen, a Vallon utcában, az egyik ki- lencemeletes épület második emeletén kaptunk lakást. Az összkomfortos lakásban van egy nagy szoba és két kis- szoba. Eredetileg úgy volt, hogy tavaly novemberben átadják, de aztán mégsem így történt. A hőközpont ugyanis még nem készültei, ezért csak most márciusban lehet majd költözni. Komóczyék már tervezik, hogyan rendezik be az új lakást. — Egy komplett garnitúránk már van. Ez kerül a nagy szobába. Az egyik kisebb szoba a gyerekeké lesz, a másodikat pedig nappalinak rendezzük be. Végre olyan otthonunk lesz, amelyre régóta vágyunk. Hálásak vagyunk a gyárnak, hogy negyvenötezer forinttal támogatott bennünket, amelyet húsz év alatt kell visz- szafizetnünk kamatmentesen. Igaz, majd havonta nyolcszáz forintot kell postára tennünk, de ez mégsem sok, mert a lakás, amelybe beköltözünk, a miénk lesz... (m. k.) Tűzrendészet Az 1973-as év egészét nézve elmondhatjuk: vállalatunk tűzrendészeti hálózata megfelelően dolgozott, a tűzrendészeti bizottság elvi és gyakorlati irányítása alatt. Megerősítettük az üzemrészek tűzrendészeti felelőseinek sorait, munkájuk elvégzéséhez elméleti és gyakorlati oktatásban részesültek, s a tanultakról beszámolók során adtak számot. Szorgalmasan gyakoroltak társadalmi tűzoltóink is, és ha az év első felében megrendezett járási versenyen még nem is értek el helyezést, az október 18-án, Egerben lebonyolított ipari szintű — tűzoltóversenyen a képzeletbeli dobogó II. fokára állhatták. ELKÉSZÜLT A TŰZRENDÉSZETI MAKETT Jelentős erőfeszítéseket tett a vállalat gazdasági vezetése is azért, hogy a mindig fenyegető tűzveszélyt minél nagyobb biztonsággal tudjuk elhárítani. Sok lenne itt felsorolni minden ilyesféle intézkedést, ezért csak a legjelentősebbeket emelem ki: — 1973. év során 1030 régi és mintegy 30 új dolgozó részesült tűzrendészeti oktatásban, amihez már. felhasználtuk az év közben beszerzett különféle szemléltető eszközöket is. Hatásos segítséget fog jelenteni mind az új, mind a régi dolgozók oktatásában az a makett, amit brigádvállalásként az Egri Dohánygyárról készített el az Irinyi János szocialista brigád. Az 1500x2500 cm méretű terepasztal l:50-es méretű kicsinyítésben ábrázolja a vállalat egész területét a rajta levő épületekkel, terepalakulatokkal stb. — A készáruraktár helyiségeit elválasztó ajtókat olajfékes záróberendezéssel láttuk el, hogy az esetleges tüzet elszigetelhessük. Az igen tűzveszélye« göngyszerraktárat a tűzrendészeti követelményeknek megfelelően átépítettük, a szeszraktárat a faszerkezetű raktárépületből az új raktárépületbe telepítettük át és új nyílttéri üzemanyag-tárolót építünk. Üj, nagy teljesítményű poroltó készüléket szereztünk be. A tűzrendészeti propaganda céljára korszerű oktatótáblákat vásároltunk. Minderre — és az itt fel nem soroltakra — összességében mintegy 45 000 forintot fordítottunk. TERVEINK Bármennyit valósítottunk is meg terveinkből 1973. évben, bőven maradt tennivaló 1974. évre és az ezt követő évekre is. Az 1974-es feladatok közül, mint legjelentősebbet és egyik legsürgetőbbet emelem ki a nyersanyagraktár két — faszerkezetű — lépcsőházának vasbeton szerkezetűvé történő átépítését. Bár a nyersanyagraktár fa födém- szerkezete még mindig jelentős elővigyázatosságot és éberséget követel meg, a lépcsők átépítése is már jelentős előrelépés lesz. Tervezzük az 52 mm-es átmérőjű tűzcsapoknak 75 mm- esre történő átszerelését azért, hogy szükség esetén azokra az állami tűzoltóság is rá tudjon csatlakozni. A dohányiparon belül egyre több vállalatnál alakult már női tűzoltóraj, s ezek szép eredményeket érnek el a helyi és iparági országos versenyeken egyaránt. Ügy gondoljuk, hogy itt az ideje annak, hogy az Egri Dohánygyárban is meginduljon egy ilyen női önkéntes tűzoltó - raj szervezése. Ebben a munkában nagymértékben számítunk a KlSZ-szervezetek- re és a szocialista brigádjainkra. Dr. Szalóczi György Szocialista Síri«ádértckezlciek tanulsága Az elmúlt héten véget értek az Egri Dohánygyárban a szocialista brigádok éves kiértékelő gyűlései. Anélkül, hogy hosszadalmasak akarnánk lenni, bizonyos mérleg máris megvonható. a) Szocialista brigádjaink nagyot léptek előre a terme„A minőség forradalma” a filtergyártáson A BESZÉLGETÉS az osztályirodán kezdődött. — Mik a DH-doboz tapasztalatai ? Kocsis József művezető az asztal túlsó oldalán. r— Érdekesek — mondja, majd hozzáteszi: — Semmi kétség, bevált. Sajátos lépés az önellenőrzés felé. Mert a DH-dobozt a cigaretta- gyártás tölti meg a mi hibás filtereinkkel és küldi vissza hozzánk hetenként. 5—600 filter minden héten. Mondhatnám, egyelőre ellenőriztetjük magunkat. Azért ez sem utolsó: az ember eljut odáig, hogy azt mondja a szomszéd műhelynek: „tessék bennünket megkritizálni”. — Az önellenőrzéssel még nem mertek kísérletezni? — Egyelőre gátjai vannak. Gyerünk ki a műhelybe. . A gyártógépnél lapos papírdoboz, tele frissen gyártott filterrúddal. — Árvái Sándomé vagyok — mutatkozik be a gépkezelőnő. — Látja ezt a dobozt? Most figyelmesen megnézem a filtereket, ellenőrzőm. A rosszat kidobom. De csak ezen a végén látom a hibát! A másik vége a doboz feneke felé esik. Meddig tartana, ha mindet kihuzigálnám! A FILTEREK másik végének hibáját már csak a cigarettagyártás látja — veszi át újra a szót Kocsis művezető. — A hibák nagy része „csipeszelési” hiba. S persze a műszerezettség hiánya ... 1973-iban még nem sikerült beszerezni a folyamatos átmérőellenőrző, meg a tekercs-minőségellenőrző berendezést. — A cigarettagyártás helyettesíti a műszert... — Nem helyettesíti, csak segít. Mi még 1972-ben létrehoztuk a DH-akcicbizott- ságot 14 taggal: műszakvezetők, főműszerészek, szocialista brigádvezetők, mozgalmi bizalmiak, néhány kiemelt szakmunkás. Ügy válogattuk össze, hogy képviselje a teljes keresztmetszetet, biztosítsa a lehető legjobb információáramlást, osztályon belül és a kapcsolódó területekről. A DH-ak- cióbizottságnak állandó információval kell rendelkeznie a folyamatok minőségéről, az alap- és segédanyagok szerepéről, végül a gazdaságos munkával összefüggő mutatókról. De értesülve kell lennie a felhasznál- ló, vagyis a cigarettagyártás jelzéseiről, az egységre eső költségek alakulásáról és az úgynevezett „termelékenységi mutatóról”, a létszámgazdálkodás alakulása szempontjából. Nos, 1973- ban az információk alapján levontuk a következtetéseket: rendkívül sok a garathiba, ezeknek oka a szabálytalan keresztmetszet, a durva, érdes burkolópapír, a durva szövésű, vastag szegélyezőszalag. Az egyenletes külkeresztmetszet biztosítása érdekében sikerült tenni valamit. A viszkózműszál viselkedése, rugalmassága lényegesen eltér a dohánytörzsétől. A forma- kamra-felújítás, az úgynevezett ragasztóéi kiképzése valamit segített. A garathibák mégsem csökkentek. — A burkolópapír ... — Változatlanul hintőpo- rozni kellett a garatot. Nem volt más hátra: ki kellett cserélni a burkolópapírt, a 40 gramos flórpostát. A 29 grammos cseh papír jobbnak bizonyult, 100 milliós tétel igazolta: hintőpor nélkül jóval kevesebb garathiba, biztonságos filterfelrakás. Végül sikerült beszerezni a TA—44 import lenszalagot is. — CSUPA IMPORT.., Nem lesz ez drága mulatság? — Kétségtelen: a költség- elemzés kimutatta, hogy a 72 mm-es viszkózfilter egy- mülióra eső költségei 1973 III. negyedévében 670 forinttal emelkedtek. Nos, elég baj, hogy nincs számszerű értékelés az új intézkedések nyomán keletkezett megtakarításokról! Igen, megtakarításokról a selejt csökkentésében, a cigaretták minőségének javulásában és az alkatrészek kopásának csökkentésében, hiszen elhagytuk a hintőport. De ha csak annyit veszünk tekintetbe, hogy a cigaretta- gyártás 1 százalékos selejt- csökkentéséhez (ami reális) nem többel, mint 0,1 százalékkal járultunk hozzá, máris sokszorosan megtérült a ráfordított költség és a kollektíva energiája. — Mennél hamarabb számszerűen ki kell mutatni! — Addig sem pihenhettünk a babérainkon. Biztosítani kellett az információ- áramlást a cigarettagyártásról, mert az ő véleményük nagyon érdekel. Először kísérőjegyre gondoltunk dobozonként, melyen valamelyik cigarettagyártógép-ke- zelő értékeli a filtereket. Ellenőrző kérdések: átmérőméret alatt vagy méret fölött, hosszúsági eltérés, ragasztási hiba, nem nyílott-e, magas papír, behúzódott, csi- peszeletlen, deformálódott, és így tovább. Igen ám, de napi 700 doboz viszkóz- és 300 doboz papírfilter mellett ez 1000 kísérőjegyet jelentene. Nem érnének rá cigarettát gyártani, csak írnának. Így jutottunk el a DH-doboz ötletéhez. A DH-dobozba bedobált selejtet mi értékeljük, mihelyt visszakaptuk. Így jöttünk rá arra, hogy jelenleg 50—60 százalék a csipeszelési hiba. — NEM VAGYOK megelégedve magammal — mondja Árvainé. — Még ez a hiba is túlságosan sok. •Majd ha meglesznek a műszerek ... Meglesznek. Hanem a lényeg már megvan: aki nincs megelégedve önmagával, annak jövője van. Csak annak van jövője. 8. A. léssel való szorosabb kapcsolat terén. b) A DH lépcsőzetes bevezetésével, konkrét vállalásokat tettek és az új minőségi tudat, a hatékonyabb minőségi munka mindinkább a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom tartalmává válik. c) A brigádélet még tartalmasabb volt, mint előző évben. d) Brigádjaink teljesítették vállalásaikat, sőt sok brigád olyant is teljesített, ami vállalásában még nem szerepelt. e) Nagyon jól bevált és sok problémát tisztázott, hogy a gyár gazdasági és mozgalmi vezetői a zárógyűléseken nemcsak részt vettek, hanem fehér asztal mellet közvetlenül szót értettek a brigádok tagjaival. f) Van még probléma a brigádmozgalom területén is. Ennek megoldása a következő év feladata. (Pl.: többlet- vállalások TMK-nál, DH-jel- leg kialakítása stb.) összefoglalva azt mondhatjuk a gyár 34 szocialista brigádja, 5 szocialista üzemrésze ismét egy kissé előbbre lépett és e mozgalomban résztvevő 587 fő elégedetten nézhet vissza az 1973. évben végzett munkára. Most az a fontos, hogy a fejlődés ne álljon meg. 1974- ben, az új minőségi tudat kialakítása, elterjedése, élet- téválása, a DH lépcsőzetes bevezetése feladatainak teljesítése középpontjában szocialista brigádjaink, üzemrészeink álljanak. A filterrúdgyártási üzemrész, az akcióbizottság működése, az ottani brigádok bekapcsolódása jó példa. Csak követni kell. Azt hiszem akaratban, igyekezetben nem lesz hiány. 1974. év végén ismét előre haladásról számolhatunk be. Az 1973. év után pedig már az anyagi- erkölcsi ösztönzés pontosítása folyik. Brigádjaink letették az asztalra eredményeiket, reméljük ezek honorálása, elismerése sem marad el. Iványl IÜés SzB kg. biz. vez.
