Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1974-09-01 / 9. szám

Hol volt, hol nem volt Hol volt, hol nem, volt a gyárunkban ifjúsági klub. 1971. óta próbálkoznak ve­le, hátha sikerül. Most talán. Egy klubnak nem az a cél­ja, hogy látványos műsorok­kal tömegeket vonzzon. Az Ifjúsági klub célja, hogy programjai segítségével bará­ti közösséget hozzon létre, melynek tagjai öntevékeny, aktív magatartásukkal segí­tik a közösség szórakozását, tanulását. Fél éve rendszeres programmal működik a klub. Ez a program előadásokból, filmvetítésekből állt. Pszi­chológiai előadások voltak a modern civilizáció ártalmai­ról; az élet értelméről. •Is­mertették velünk a mai ma­gyar művészeket, költőket. Volt előadás a tudományos fantasztikus irodalomról, a Föld kialakulásáról, a kön­nyűzenéről. Az előadókat a TIT (Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat) biztosítot­ta. Az előadásokat diavetítés­sel tették színesebbé. Film­vetítések voltak, magyar népszokásokról, a magyar né­pi halászatról, a munkáról és a „lógásról”. Színes filme­két láthattunk különböző tá­jakról. A klub megpróbált irodalmi színpadot létrehoz­ni, de sajnos a részvevők nem vették elég komolyan a próbák jelentőségét, és a há­rom műszak miatt nehéz volt az időpontokat betartani. Természetesen minden re­mény megvan rá, hogy a jö­vőben mégis megalakul ez az irodalmi színpad. Lehet, hogy a sok előadás, vetítés komoly volt egy ki­csit, ezért szeretnénk szep­tembertől beindítani egy al­kalommal a lemezismertetést, népszerűbb nevén disc joc- key-t. Sajnos a táncos, vi­dám programok eddig nem voltak megvalósíthatók, mert sokkal több fiú jár a klub­ba, mint lány. Ez egy kicsit bizony savanyítja a hangula­tot. A következő félévi prog­ram elkészült. Szintén lesz­nek előadások. Néhányat fel­sorolok ezek közül. Filmesz­tétikai alapismeretek; Mai irodalom; Népdal, ballada, népmese; Magyar grafikusok; Ember és társadalmi környe­zete; Utazás szép tájakon; Bertold Brecht; az Egyesült Államok; Eger iparosítása, fejlesztése; Eger történelme; Kémek, diverzánsok. Minden hónapban egy alkalommal az aktuális politikai helyzetet lehet megbeszélni egy tájé­kozott előadóval. * Havonta egy alkalommal kedvenc köl­tőjét, íróját ismerteti egy- egy irodalomszerető ember. Szerelnénk meghívni a ta­nárképző főiskola pol-beat zenekarát, a Harlekin báb­együttes néhány tagját, egri előadóművészeket. Ez már kicsit drágább mulatság. Re­méljük, hogy az eddigi szem­lélődő művelődés helyett, vidámabb, szórakoztatóbb és népesebb lesz a klub. Persze minden attól függ, akarják-e azok, akik a klubba lejárnak. A szemlélődő kritizálás he­lyett sokkal eredményesebb az aktív, nyílt magatartás. Ez a nyílt magatartás a gyár fiatal dolgozóinál különösen észrevehető. Véleményt nyil­vánítani és cserélni a leg­megfelelőbb fórum az ifjú­sági klub, amely szeretettel várja a gyár valamennyi fiatal dolgozóját. Gecsei Mária Számítógép a köztudatban III. AZ ELŐZŐ részben, ha va­laki még emlékszik rá leír­tam, hogy a számítógépek számításaikat a program alapján végzik, melyeket a tárból kapja a vezérlő al­rendszer. Ebben a részben viszont először a gépi nyelvekről kell beszélnünk és ezért egy kitérőt kell tennünk, hogy a programokat is megismer­hessük. A programokról már eddig is tettem említést, egy keveset, de ha megfigyeljük nem csak a számítógépek követnek programokat, ha­nem mi magunk is. Gondoljunk csak arra, hogy reggelenként pontosan megszabott időpontban me­gyünk el munkahelyünkre. Az is pontosan meg van szabva, hogy mit teszünk at­tól kezdve, hogy felkeltünk az ágyból egészen addig, amíg meg nem jelenünk munkahelyünkön, ezek a tennivalók egyébként min­dig ugyanazok. Már észre sem vesszük, legfeljebb olyankor mikor kissé elalud­tunk. Tehát reggeli felkészü­léseinknek megvan a prog­ramja. Majdnem mindnyá­junknak olyan részletezetten pontos ez a programja mint a vasúti menetrend (maga a menetrend is tulajdonképpen egy program). Az emberek ezt a progra­mot hosszú évek alatt szer­zik és a gyakorlat során be­léjük idegződik. Tehát ön­magukat programozzák. A számítógéppel már nem ilyen egyszerű a helyzet, a gép nem képes saját magát programozni. Ezt az ember­Sport Az elmúlt héten a Diófa­kúti Lőtéren a téglagyár lö­vészversenyt rendezett az MHSZ keretén belül. Részt vettek a versenyen Eger vá­ros gyárai, köztük az Egri Dohánygyár, VILATI, HAFE, MEZŐGÉP,. Lemezgyár és a Ságvári Éndre lövészklub tagjai. A verseny du. 2 órakor kezdődött, az eredményhir­detés 5 órakor volt. Csapatversenyben I. he­lyezett lett a Ságvári Endre lövészklub. Férfi egyéniben I. Bóta Jó­zsef, Egri Dohánygyár 176 körrel, megelőzve a lövész- klub vesrenyzőit­nek kell megtennie. Részlete­sen és pontosan elő kell írni részére, hogy végezze el pél­dául az a + b x = ■ " i -j számítást, c -+- d ________ A matematikában nem jára­tosak azonban ne dobják fél­re, ha már eddig elolvasták ezt az írást. Két csoport két különbö­ző újítással foglalkozik. Egymás munkájában a cso­portok tagjai közösen vesz­nek részt. Az értékeléskor mindkét újítást jutalmazzák egy bizonyos összeggel. Az egyik csoport „a” Ft- ot, a másik „b” Ft-ot kapott az újításáért, de mivel mind­egyikük érdekelt volt, mint- két munkában, ezért azt egyenlően elosztották a cso­port tagjai között. Az elosztást a következő­képpen végzik: Az „a” és „b” Ft-okat ösz- szeadj'ák és elosztják az újí­tásban részt vett dolgozók számával. Tehát, amint leírtam a fentiekben azt a gépbe táp­lálás után az aritmetikai egység maga a számolómű elvégzi a szükséges program szerinti műveletet és kiírja részünkre az eredményt. Eh­hez a műveletek elvézéséhez és a betápláláshoz van szük­ség a gépi nyelvre. A gépi nyelv olyan utasításokat tar­talmaz, amelyet a berendezés vezérlő egysége közvetlenül megért. Az ilyen utasítás első része az úgynevezett műveleti rész, amely meg­mondja, mit kell tennie a számítógépnek. A második része, amennyiben a tároló­ban levő adatokra vonatko­zik a „cím", vagyis annak tárolópozíciónak a sorszáma, amelyben a felhasználandó adatot elraktároztuk. A prog­ram egyes lépéseit utasítá­soknak nevezzük. Az elek­tronikus számítógép is nagy­jából ugyanúgy követi a mű­veletek végrehajtását mintha a mechanikusan mi végez­nénk el. A programozás megkönnyítésére alakultak ki a képletfordító progra­mok, melyek a következő neveket kapták: FORTRAN (Formula Translator), ALGOL (Algorithmic Ori­ented Languaga), COBOL (Comman Busi- ners Oriented Language). EZ MÁR NEM a „gép orien­tált”, hanem „feladat orien­tált” nyelvek; nem a gép tí­pusa, hanem a feladat szab­ja meg kifejezéseit. Prakti­kusak ugyan, de magukon viselik a nyelvek minden hátrányát. Meg kell tanulni őket. ezenkívül pedig könnyen fel­osztódnak nyelvjárásokra­Ezek a programozási nyel­vek egyébként sokkal' érté­kesebbek, mint ahogyan az első tekintetre gondolni le­hetne. Segítségükkel a prog­ramozáshoz nem túlságosan járatos szakember is a gép által érthető nyelven fogal­mazhatja meg problémáját, tehát nem kell minden háj­jal megkent programozónak lennie annak, aki számítógé­pet akar igénybe venni mun­kájához. A pillanatnyilag a legfia­talabb nyelv a „PL .” (Prog­ramming Language.) REMÉLHETŐ, hogy a jövő­ben ez lesz az elektronikus számításnak egyetlen közös szimbolikus nyelve. Azt mondják róla, hogy egyesíti magában minden eddig is­mert (kereken egy tucat) gépi nyelv minden előnyét, igazi számítógép-eszperantó­nak tekinthető. Szigeti Zoltán Szeptemberi rejtvényünk VÍZSZINTES: 1. A meg­fejtés első sora (zárt betűk: J, N, Á, É, K, K,). 12. Ter­mészetben talált kő, égetés, majd oltás után használható. 13. Folyadék. 14. Igekötő. 15. Csapadék jelzője. 16. Vissza harcol. 17. Utca rövidítése oroszul. 19. Ha a végén kez­dem és a közepén befejezem, egy nemrég alakult beat-ze- nekarunk nevét olvashatom! 21. AH. 22. Mozi egynemű betűi. 23. Szájunk széle. 25. Lefolyástalan tó a SZU-ban. 27. Az erő mértékegysége. 29. Kis Anna beceneve. 32. Egy része sületlen! '34. B. A. Z. megyei község. 36. Gyako­ri kérdése a gyerekszájnak. 37. Takaró közepe! 38. NI. 39. A 38. fordítva. 41. Buda­pesti Nemzetközi Vásár be­tűi. 42. Személyes névmás. 43. Azonos mássalhangzók. 44. Idős Andrást így is mond­j a nagyvilágból FÖLDRAJZ ÉS KIBERNETIKA Még a XIX. század végén, il­letve a XX. század elején hatá­rozták meg bolygónk két legfon­tosabb földrajzi pontját: Európa középpontját és Ázsia középpont­ját. Mindkét földrajzi pont a Szovjetunió területén található. Európa középpontja Kárpat-uk- rajnában, Rahow város környé- kán, — Ázsiáé pedig a Tuvai Au­tonom Szocialista Szovjet Köz­társaság fővárosában, ^ Kizilben. Nemrégiben egy újabb totd- rajzi pontot is meghatároztak: a Szovjetunió területének közép­pontját. Hogyan történt ez? Egy tudományos szakértőkből allo kollektíva olyan matematikai módszert dolgozott ki, amellyel kiszámítható, hol van a Szovjet­unió földrajzi modeUjének „súly­pontja”. A szovjet földrajzi tár­saság szerint a javasolt mód­szer lehetővé teszi, hogy elég nagy pontossággal meghatároz­zák a Szovjetunió középpontjá­nak területi koordinátáit. Hol van ez a pont? A választ egy elektronikus számítógép ad­ta meg. A szovjetország föld­rajzi központja a lyumenyi terü­leten, az Ob és a Jenyiszej fo­lyók között, a Taz folyó felső folyásának körzetében található. Ez a hely távol esik a lakott te­lepülésektől és aránylag nehezen megközelíthető. Az idén nyáron komplex ex­pedíciót indítanak erre a hely­re. Ez viszi magával'az emlék­művet, egy eredeti formájú obe- liszket, amely 5,5 méter magas és titánból készül. A felirata: „A Szovjetunió területének központ­ja. A Szovjetunió népei barát­ságának szentelt emlékmű.” Miután az obeliszket felállítot­ták, az expedíció folytatja útját északnak. Az obeliszk azonban nem sokáig lesz magányos. Itt találkoznak majd a Szovjetunió különböző nemzetiségeinek turis­tái. A FÖI,D MINDEN NEGYEDIK ORVOSA SZOVJET A Földön minden negyedik or­vos szovjet. Európa orvosainak majdnem a fele, a világ orvo­sainak több mint, 25 százaléka a Szovjetunióban él és dolgozik. Az idén a szovjet orvosegyete­mek 47 401) végzős hallgatót bo­csátanak ki (az Egyesült Álla­mokban 1974-ben csupán 11 000 orvos végez.), s ennek eredmé­nyeképpen az orvosok száma a Szovjetunióban az év végére megközelíti a 800 ezret. Most a Szovjetunióban minden 100 000 lakosra 305 orvos jut, s ez év vé­gére ez az arány eléri a 315-öt. A forradalom előtti Oroszország­ban 100 000 lakosra átlagban ösz- szesen 18 orvos foglalkozott. Az Egyesült Államokban ma 100 000 emberre alig 200 orvos jut. Az NSZK-ban pedig egy kevés­sé haladja csak meg ezt a szin­tet. Japánban a 100 000 lakosra jutó orvosok száma alig több 150-nél, Franciaországban pedig kb. 180. HORDOZHATÓ MŰVESE Az amerikai utahi egyete­men tevékenykedő Willem Kioff professzor előrehaladást ért el a testen hordozható művese kifejlesztése terén: ez jelentősen megjavíthatja a krónikus veseelégtelenség ke­zelését. A kis hordozható mű­vese létrehozásának reménye eddig mindig korainak bizo­nyult: W. Kioff közreműkö­dése e tervben — ő kezelte első ízben egyik páciensét művesével, és azóta jelentő­sen elősegítette a manapság alkalmazott, nagy művesék kifejlesztését — mindazon­által áttörést ígér ezen a te­rületen. Emellett szól a Kioff szer­kesztette, csupán 5 font sú­lyú minivese konstrukciós terve is. Ez nem mond le teljesen az eddig a vér tisztí­tására alkalmazott membrá­nokról, hanem ezeket — a mosófolyadék mennyiségé­nek jelentős korlátozása mel­lett — egy aktív szénszűrő és egy ioncserélő pótlólagos be­iktatása révén még hatéko­nyabbá teszi. A művesét nik- kel-kadmium elemek tartják üzemben. A vérkeringéssel való összeköttetésről egyetlen kanül gondoskodik. A vért a szükséglet szerint automati­kus szelepeken -át szívják a művesébe és a mérgező anya­gok kivonása után ezeken keresztül szivattyúzzák vissza a szervezetbe. Az új műszer — amely előreláthatóan három év múl­va kerül kereskedelmi for­galomba — segítségével tör­ténő vértisztítás naponta há­rom óráig tart majd. Viszont a minivesét a páciens állan­dóan magán viselheti. Azok­nál a nagy műveséknél, ame­lyeket manapság a kliniká­kon és a páciensek otthoni kezelésénél alkalmaznak, a vértisztítás hetente három­szor, esetenként 6—8 óráig tart. A NŐI JÉG- KORONGOZÖ Mint ismeretes, a jégko­rongozás elsősorban férfi- sportág. Mégis, a hagyomány ellenére, a dániai Frede- rikshaven jégkorongcsapatá­nak az edzője — egy fiatal lány. Pia Grenchem a neve, és Svédországban született. Hazájában kijárt egy tan­folyamot, ahol elsajátította eme „férfisportág” csínját, bínját, de nem sikerült mun­kát találnia. Grenchem ta­nítványai egyhangúan állít­ják, hogy eddig még sohasem találkoztak olyan ügyes és kitartó játékossal, mint edző­jükkel, Piával. MIT JELENT A DICSŐSÉG Az ismert norvég hegedű­művész, Arve Telefsson nem­rég szokatlan kísérletet vég­zett. Öcska ruhába öltözött, és letanyázott Osló központ­jában, az egyik utcán. Ron­gyos sapkát tett lábai elé és hegedülni kezdett. Megállt előtte egy-egy já- ' rókelő és odavetett néhány őrét. De sokan veszekedtek, is, hogy Telefsson zenéje sér­ti a hallásukat. Az egyikük, aki zeneiskolát végzett, így szólt hozzá: „Hallgass ide fi­acskám. Látszik, tehetséges vagy, de még sokat kell ta­nulnod, hogy elsajátítsd a he- gedülés technikáját”. Telefs­son estére fejezte be szokat­lan hangversenyét, a napi munkájával mindössze 9 ko­ronát sikerült keresnie. Humor — Ma reggel ön igazán szépen köhög. — Nem csoda, egész éjjel gyakorol­tam. ★ Hazaér a férj és szól a feleségének: — Jó lenne, ha ke­resnél gyertyát. — Minek neked a gyertya? — Azt mondják, este nem lesz vil­lany, és én szeretnék rádiót hallgatni. ★ Barátok beszélget­nek: — Tudod, ma a vo­naton jöttem rá, hogy öregszem. — Mi történt? — A fülkében egy csinos lány ült velem szemben. Rákacsin­tottam. — Na és? — Képzeld, meg­kérdezte: csak nem esett valami a sze­mébe, bácsika? ★ A vasutas fia első nap jön haza az is­kolából. A papája megkérdi: — Milyen volt az iskolában? — Képzeld papa, borzasztóan csalnak. Az ajtóra kiírták: I. osztály, de bent csak fapadok voltak. ★ A rendőr két gyanús személyt igazoltat: — Igazolják ma­gukat! Megkapják az iga­zolványokat, megné­zi az egyiket és kér­di: — Hol lakik? — A tiszta kék ég alatt — Es ez a másik? — ö a közvetlen szomszédom. Orvosi vizsgálat: — Étvágya? — Ügy eszem, mint a farkas. — Mennyit iszik? — Ügy iszom, mint az ökör. — Hogy alszik? — Ügy alszom, mint a medve. — Akkor menjen állatorvoshoz. ★ Borbélynál: — Mintha maga már járt volna nálam —, szól a mester a vendéghez. — Nem, ezt a sebet még a háborúban kaptam. 7----­V 2 z 3 4 5 é 7 3 0 to // «1 ■■ X /J X X 45 ▼ ■íé X V7 X 49 .20 X X Ti X i 1 . 2lf X ____ X 25 2é X X 3Ű 3/ ■ X 32 33 55 X 6t> x^ 67 is X 39 4o X X X 33 X *4 " i «■ '■ J*e 47 X 4J ¥3 | X s5" / X sz 53 V. ♦ X X haljuk. 49. ... betét tollba. 51. Ritka női név. 52. ,. . szállj keletről hozzánk. 54. ENO. 55. Háztartási esz­köz, edényféle. FÜGGŐLEGES: 1. A ta­valyi esztendő. 3. Testnevelé­si sportszövetség. 4. A meg­fejtés harmadik sora. 5. Azo­nos a 17-el. 6. Levegő. 7. Nyakbavaló. 8. TT. 9. Sem­mikor. 10. Ón. 11. Azonos magánhangzók. 12: A meg­fejtés második sora (zárt betűk N, D, A. K). 18. Egy szál papír. 20. A megfejtés negyedik sora (zárt betű A). 21. Menyasszony. 23. „Az” asszony, a lány. 24. Félig ka­masz! 25. Ruhátlan fotó. 26. Az elején lüktet!- 28. Kis Imre. Félfogadás a gyárban Az Eger Városi Tanács V. B. szakigazgatási szervei 1974. szep­tember hó 26-án délelőtt 9 órától délután 15.30 óráig félfogadást tartanak az Egri Dohánygyár dol­gozói részére, a vállalat kultúr­termében. Felhívjuk dolgozóink figyelmét arra, hogy ebben az időpontban a tanácsi hatáskörbe tartozó ké­relmeikkel, -panaszaikkal, ügyes­bajos dolgaikkal a városi tanács jelenlevő ügyintézőit — szakem­bereit felkereshetik, s rövid úton rendezhető kérdésekben a jelen­levő ügyintézők nyomban Intéz­kednek is. A helyben el nem intézhető kérelmeket, panaszo­kat pedig jegyzőkönybve veszik. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 24-44. Felelős kiadó: NOSZTICZIUS FERENC. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési dij egy évre 12 forint Szerkesztőség - 3360. Egri Dohánygyár. Telefon: U-lí Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. 3300. Eger, Belolannlsx u. 3. Készített«: a Heves megyei Nyomda Vállalat Eger, Bródy Sándor utca * Igazgató: BOLYMOS JÓZSEF 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom