Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1974-08-01 / 8. szám

ft pártélet eseményei VEZETŐSÉGI ÉS TAGGYŰLÉSI HÍREK Ebben a hónapban minden alapszervezet rendkívüli tag­gyűlésre hívta össze a párt­tagokat. A KB 1974. június 20-i üléséről szólt a tájékoz­tató. Energiagazdálkodá­sunk 5 százalékban tőkés ex­portból biztosítja az energi­át, s mivel a tőkés piacon 4—5-szörösére emelkedtek az árak, még a múlt év folya­mán, kormányunk úgy látta jónak, hogy energiatakaré­kosságot rendel el és bizo­nyos százalékban emeli az árakat. A dolgozók tudomásul vették az áremelésről szóló tájékoztatót és a fizetéskie­gészítésről (50 Ft) szóló ren­deletet. (Szeptember 1-től). A vezetőségi ülések témá­ja 1974—--75. év pártoktatá­sára való beiskolázás volt. 1974—75. évre 30 fős mar­xista—leninista középiskolát indítunk. A pártoktatás új témakörrel indul, az eddig már megszokott munka- és üzemszervezési téma helyett párt- és káderpolitikánkról hallhatnak a dolgozók elő­adásokat. Az I. alapszervezet terüle­téről Szolyák Istvánné a MLEE 3 éves szakára, Mol­nár Irén MLEE szakosítójá- re nyert felvételt. ÜLÉST TARTOTT A CSÚCSVEZETÖSÉG A vezetőség két napirendi pontot tárgyalt: 1. 1974—75. pártoktatási év beiskolázta­tása. 2. A KB 1971. decem­ber 1-i, a szocialista mun­kaversenyre vonatkozó ha­tározata végrehajtásáról és a további feladatokról. A be­számolót a II. témakörből Bárdos Józsefné szakszerve­zeti titkár tartotta. Kiemelte többek között, hogy az Egri Dohánygyárban, már a KB 1971. december 1-i határozatát megelőző évek­ben fejlődő munkaverseny- mozgalom bontakozott ki. A határozat megismerése segít­séget nyújtott a munkaver­seny és szocialista brigád­mozgalom továbbfejlesztésé­hez. Nagy segítséget adott a KB-határozat végrehajtásá­hoz az MSZMP Heves me­gyei Bizottsága, az ÉDOSZ megyei és központi közgaz­dasági osztálya. A határozatnak megfelelő­en, átszervezésre került a munkaverseny-mozgalom. A munkaverseny kapcsolata a termeléssel már úgy nyilvá­nult meg, hogy a műhelyek a szocialista brigádok vál­lalásaikat konkrét termelési, gazdaságossági feladatokra, továbbá minőségi feladatok­ra tették meg (selejtcsökken- tés, költségmegtakarítás, termelékenység növelése). A szocialista brigádmozgalom tartalmi továbbfejlesztése a komplexitás irányában tör­tént. Űj brigádok, KISZ-bri- gádok alakultak. A munka- verseny-vállalásokban a ha­tékonyság növelése, az élő- és holtmunka-megtakarítás lehetőségeinek, a belső tar­talékok feltárása és realizá­lása a fő szempont. A tartal­mas üzem- és munkaszerve­zési terv a DH-munkarend lépcsőzetes bevezetése mind szerepel egy-egy brigád vál lalási tervében. A szocialis­ta brigádmozgalöm elsősor­ban nem számszerűen, ha­nem a KB határozatainak megfelelően, főleg tartalmá­ban fejlődött. 1974. I. félévében 6 szo­cialista üzemrész, 37 szocia­lista brigád dolgozik a KB- határozatok végrehajtásán, 4 brigád kiérdemelte a „Szak­ma Kiváló Brigádja” kitün­tetést, számos arany, ezüst és bronz koszorús brigád tesz felajánlásokat a kong­resszusi munkaversenyre is. A csúcsvezetőség az aláb­biakban foglalta össze az elkövetkezendő feladatokat: 1. Az szb-nek továbbiak­ban is támogatni kell a munkaversenyek és szocia­lista brigádmozgalom kiszé­lesítését. 2. Együtt kell a gazdaság- vezetéssel végrehajtani szervezési tervet. 3. A DH-munkarendszer megismerésében kiemelkedő agitációs munkát kell vé gezni, hogy mire 1976-ban bevezetésre kerül, minden dolgozó tisztában legyen fel­adataival, kötelességével az új „minőségi munkavég- zés”-re vonatkozó tudat ki­alakuljon. 4. Biztosítani kell a kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny-vállalás és éves vállalás teljesítését, túlteljesítését. 5. Továbbra is elsőrendű feladat a nők és ifjúság helyzetének előtérbe helye­zése, > az ifjúmozgalom fej­lesztése. A csúcsvezetőség tagjai el­fogadták a beszámolót. Mázán Györgyné Huszti Ferenc főmérnök tűzrendészeti kitüntetése Nemcsak a kitüntetettet, hanem a vállalatot is nagy megtiszteltetés érte július 13-án, amikor az Egri Do­hánygyár igazgatói tárgyaló­termében Toronyai István tűzoltó ezredes, A Tűzoltó­ság megyei parancsnoka át­adta a belügyminiszter ki­tüntetését, a Tűzrendészeti Érdemérem, arany -fokozatát Huszti Ferenc főmérnöknek, az Egri Dohánygyár Válla­lat tűzrendészeti bizottsága elnökének. A kitüntetés ünnepélyes átadásán jelen volt még Hortobágyi József alezredes, városi és járási tűzoltópa­rancsnok, valamint a tűzol­tóság részéről Lukács Béla őrnagy és Román István szá­zados. A Dohányipari Válla­latok Trösztjét dr. Németh József tröszti vezető tűzren­dész képviselte. A vállalat részéről többek között meg­jelent Kaszás Imre, az MSZMP vállalati csűcsveze- tőségének titkára és Somlai József tűzrendész. Toronyai István ezredes hagsúlyozta, hogy Huszti Ferenc, a vállalat tűzrendé- 3z*-ti bizottságának elnöke az­zal vívta ki a belügyminisz­ter és a tűzrendészet orszá­gos szerveinek elismerését, hogy az Egri Dohánygyárban töltött szolgálati ideje alatt kiemelkedő érdemei voltak a tűzrendészet magas szintre emelésében. Jelentősen hoz­zájárult ahhoz, hogy az Egri Dohánygyár megelőző tűz­rendészete a dohányipari vállalatok között kiemelkedő helyet foglal el. Kifejezte bi­zalmát abban, hogy a Vál­lalat tűzrendészeti bizottsá­ga, Huszti Ferenc főmérnök elnöklete alatt, tovább fog­ja emelni a tűzvédelem szín­vonalát és ezzel mind jelen­tősebb szolgálatot tesz a nép­gazdaságnak. S. A. Sok, a KISZ-élettel fog­lalkozó újságcikk kezdődik napjainkban a KISZ Közpon­ti Bizottsága 1974. április 17 —18-i ülésén elfogadott ha­tározatokra utalással. Valóban nagy jelentőségű, az ifjúsági munka célját, for­máit, hosszú távra alakító döntések születtek ekkor. A legfontosabbakat említem csak pl.: Az egy mozgalmi évre tör­ténő tervezés, KlSZ-megbí- zatások — teljesítésük — számonkérésének rendszer­be foglalása, a tagsági iga­zolvány évenkénti cseréje, évenkénti alapszervezeti vá­lasztások. Ezeknek a döntéseknek a célja: a KISZ kommunista, politikai jellegének erősíté­se. Ez azt jelenti, hogy min­den KISZ-tag: „a legjobb tu­dása és képessége szerint helytálljon a munkában, ta- • nulásban, a haza védelmében — ismerje a párt eszméit és politikáját, kiáll jón ér­te minden körülmények kö­zött, részt vegyen annak megvalósításában”. (Idézet a K1SZ-KB 1974. április 17— 18-i ülésen elfogadott hatá­rozatból). Ennek a KISZ-KB határo­zatnak a szellemében kezd­tük meg a mozgalmi mun­kát 1974 májusától. KISZ’Szervezetünk politikai feladatai Két kiemelkedő jelentősé­gű politikai esemény előtt áll hazánk. Az MSZMP XI. kongresszusa, s hazánk fel- szabadulásának 30. évfordu­lója, olyan korszak fontos állomásai, melyet a szocia­lista építés nagyszerű ered­ményei, a szocialista kultúra kiteljesedése jelez. Politikai munkánkat meg­határozó jelentőségű ez a két esemény, az ezekre való felkészülés. Teljesíteni kívánjuk a XI. kongresszus tiszteletére tett felajánlásainkat. A politikai nevelőmunkánkban arra tö­rekszünk, hogy a gyár fia­taljai, KISZ-tagok és nem KISZ-tagok ismerjék meg a szocialista építés legfonto­sabb állomásait, mai szocia­lista hazánkat, az ifjúsági mozgalom elmúlt évtizedei­nek történetét. Adjon erőt és lendületet fiataljainknak a szocialista haza építésének sok-sok kiemelkedő eredmé­nye, tanuljon a szocialista építés során felmerült gon­dokból, hogy az elkövetkező évtizedekben őszintén, tudá­sát állandóan fejlesztve vál­janak fiataljaink a munká­ban helytálló szocialista dol­gozókká. Élni kívánunk azok­kal a lehetőségekkel, melyet a gyár párt- és gazdasági ve­zetése politikai nevelőmun­kánk hatékonyságának nö­veléséhez biztosit. Az évről évre beinduló KISZ-oktatási körök munkája politikai ne­velőmunkánknak csak egy ré­szét képezi. Ebben a mozgal­mi évben három KlSZ-okta- tási kör beindítását készít­jük elő, azaz mindhárom alapszervezet egy-egy kört indít. Ezek közül az I. alap­szervezet a Szabad hazában címmel induló foglalkozás­sorozatot tervezi. Ez a típusú foglalkozássorozat felszaba­dulásunk 30 éves évforduló­ja alkalmából indul ország­szerte. A Il-es és a III-as alapszervezet az Ifjúsági elő­adássorozat anyagából ter­vez foglalkozásokat. össz­hangban a gyári pártszerve­zettel, a KISZ-szervezet fia­talokat küld az ismét bein­duló marxista—leninista kö­zépiskolára, s részt vesznek fiataljaink a gyári pártsze­mináriumokon is. Célunk ez­zel az, hogy magasabb ideo­lógiai képzettséggel, nagyobb politikai tájékozottsággal rendelkezzenek, s ezt hasz­nosítsák KlSZ-munkájuk­ban, megbízatásuk során. Ez­által elő kívánjuk segíteni a fiatalok párttaggá való ne­velését. Fóruma kell hogy le­gyen politikai munkánknak a gyári újság, a megvalósí­tás alatt álló KISZ-híradók, s a KISZ-élet minden moz­zanata az alapszervezeti tag­gyűlésektől kezdve a sport-, honvédelmi versenyeken, klubfoglalkozásokon keresz­tül, a mindennapok termelő- munkájáig. Legyen minden KISZ-tag, KISZ-vezető a szocialista eszmék mellett kiállni tudó, a gyár, a kö­zösség életét, munkáját is­merő, a munkában helytálló fiatal, mert így találja meg helyét a gyár életében, így tud értelmes és tartalmas életet éíni. Csak így erősöd­het befolyásunk a gyári és a városi fiatalok között, de ezt láván ja tőlünk a gyár párt- szervezete, gazdasági vezeté­se, dolgozó kollektívája. (Balogh József) Új jogszabályaink Utolsó jelentkezésemkor is lakásügyi jogszabályokat is­mertettem és most is olyan új jogszabályok megjelené­séről számolok be, melyek a dolgozók lakásépítkezésével kapcsolatosak. CSALÁDI HÁZ Az egyes lakásépítési for­mák pénzügyi feltételeit és a szociálpolitikai kedvezmé­nyeket szabályozó, és még 1971-ben megjelent alapren­delet módosítja az 1974. jú­niusában közzé tett 27/1974. (VI. 22.) MT. számú rendelet. Ez a módosítás a munkások és — a népesedéspolitikai célkitűzéseknek megfelelő­en — a nagy családosok csa- ládiház-építését támogatja. Az alaprendelkezés az OTP által adható hitel összege és a kamat mértéke tekinteté­ben — a családi ház építésé­nél — különbséget tett egy­részt a Budapesten, másrészt a megyeszékhelyeken, váro­sokban, és más kiemelt tele­püléseken, végül az egyéb te­lepüléseken történő családi- ház-építkezések között. A feltételek, anélkül, hogy most azok részletes ismerte­tésébe belemennék, a leg­kedvezőbbek a Budapesten történő családiház-építkezés esetében voltak. Itt a köl­csön az építési költségek leg­feljebb 50' százalékáig nyújt­ható, ezen belül a kölcsön felső határa 100 000 Ft, ugyanakkor a kamat mérté­ke 50 000 Ft-ig, évi 2 száza­lék, e feletti kölcsönrész után, pedig évi 6 százalék. A tör­lesztési idő 25 év. A módosító rendelkezés ezeket a különbségeket két területen szüntette meg, még­pedig az állami vállalatoknál nál dolgozó munkások és a nagycsaládosok tekinteté­ben. Az állami vállalatnál dol­gozó munkások, az ország bármely településén a Buda­pestre érvényes feltételek mellett kaphatnak OTP- kölcsönt családi ház felépí­téséhez, és — ez is új! — a kölcsön akkor is az építési költség 50 százalékáig, illet­ve ezen belül legfeljebb 100 ezer Ft-ig terjedhet, ha a dolgozó a saját vállalatától is támogatásban részesül. (Eddig ilyen esetben az OTP-kölcsön legföljebb csak az építési költség 25 százalé­ka lehetett). A nagycsaládosok (három, vagy annál több gyermeket eltartók) esaládiház-építke- zésükhöz az ország bármely településén ugyancsak az előző bekezdésben ismerte­tett feltételek mellett része­sülhetnek OTP-kölcsönben, azzal a további kedvezmény­nyel, hogy ők az OTP által nyújtott kölcsön teljes össze­ge után csak 2 százalékos ka­matot tartoznak fizetni. Ez a rendelkezés 1974. jú­nius 22-én lépett életbe és az ezen időpont után megkö­tött kölcsönszerződések ese­tében kell alkalmazni. MILYEN NAGY LEHET? A napilapok annak idején megemlékeztek arról, hogy a lakásépítés területén mutat- hozó luxusigények visszaszo­rítása és a lakások kialakí­tásának ésszerű keretek kö­zött tartása érdekében a Mi­nisztertanács rendelettel sza­bályozta előbb az állampol­gárok által építhető lakások és üdülők, majd a nem lakás céljára szolgáló helyiségek nagyságát. Bár ezek a rendelkezések magukban is érdekesek, iga­zán említésre méltóvá a mi szempontunkból mégis az teszi őket, hogy előírásaikhoz hozzá kellett igazítani az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezmé­nyekről, valamint a dolgozók lakásépítésének vállalati tá­mogatásáról szóló rendelete­ket is. Különösebb részletezés nél­kül tehát a lakások és üdü­lők nagyságát szabályozó 15/1974. (V. 15.) Mt. szárny rendelet a lakásokra nézve* azt írja elő, hogy 1—1 — la­kástulajdon megszerzésére egyébként jogosult — sze­mély vagy család csak egy olyan lakást építhet, mely­ben a lakószobák száma nem haladja meg a hatot, alapte­rülete pedig családi házban a 140 négyzetmétert, családi háznak nem minősülő, több­lakásos épületben pedig a 125 négyzetmétert. Ennél na­gyobb lakás építésére csak akkor lehet építési engedélyt adni, ha az építtetőnek a tanácsi bérlakásra vonatko­zó lakásigénye mértékének felső határa a hat lakószobát meghaladja. Ezt a körül­ményt az építtetőnek a la­kásügyi hatóság határozatá­val kell igazolni, és ilyen ese­tekben a la Írás szobaszámát kétszemélyenként egy lakó­szobával, az alapterületét 2 személyenként 15 négyzet- méterrel lehet növelni. Az építtető lakásigényének mér­tékének megállapításánál azokat a családtagjait kell figyelembe venni, akik az építtetővel együtt költöznek a lakásba, illetve a lakásba költöző fiatal házaspár ese­tében — kérelmükre — két születendő gyermeküket is figyelembe kell venni. Az üdülőkre vonatkozóan azt írja a rendelkezés, hogy egy-egy — üdülőtulajdon megszerzésére jogosult — személy vagy család csak egy olyan három szobásnál nem. nagyobb üdülőt, illetve üdülőegységet építhet, amelynek alapterülete csalá­di üdülő (egy üdülőegység­ből álló épület) esetében a 80 négyzetmétert, társasüdülő­ben, vagy egynél több üdü­lőegységet magában foglaló épületben pedig a 60 négy­zetmétert nem haladja meg. Ezt a korlátozást csak az alapterület tekintetében le­het 12 m3-el túl­lépni az esetben, ha az épít­tető és a családjának köré­be tartozó személyeknek a száma a hatot meghalad­ja. A jogszabály ezután még részletesen előírja, hogy mit kell az alapterület kiszámí­tásánál figyelembe venni a lakás, és mit az üdülő épí­tése tekintetében, ezek rész­letes ismertetésére azonban itt nem térek ki, akiket ez a kérdés is közelebbről érde­kel, azok részére megfelelő felvilágosítást adok. Ez a rendelet 1974. július hó 1-én lép hatályba. A kérdés teljes körű is­mertetése érdekében kell szólnom a 6/1974. (V. 30.) É’VM—IM számú rendeletről, amely az állampolgárok ál­tal építhető és nem lakás céljára szolgáló helyiségek nagyságát szabályozza. Ilyen helyiségnek minősül az üz­let, a műhely, elárusító he­lyiség, a rendelő, a műte­rem és ami minket elsősor­ban érinthet, a személygép­kocsi és motorkerékpár-tá­roló, vagyis a garázs. A ga­rázs alapterülete nem ha­ladhatja meg a 25 négyzetmé­tert, és annak építésére en­gedély csak azon a települé­sen adható, ahol az építte­tőnek a lakástulajdona vagy lakóhelye, illetőleg az üdü­lője van. Építési engedély ide is még akkor adható, ha az állampolgár tulajdonában ilyen rendeltetésű helyiség nincs, illetőleg az a kívánt célra nem alkalmas, vagy az nem a lakóhelyén van. Ez a rendelet is 1974, jú­lius 1-én lépett életbe. A fenti rendelkezésekhez kapcsolódó azokat a rende­leteket, amelyek az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a dolgozók la­kásépítésének támogatásáról szóló rendeleteket módosítot­ták, lapunk következő szá­mában ismertetjük. (Dr. Szalóczi György) II. A tűzjelzés nemcsak a hatósági személyek, hanem minden állampolgár köteles­sége. — a tűz keletkezését — az észlelés pillanatában — á tűzoltóságnak köteles kése­delem nélkül tudomására hozni. A tűzoltóság felé tör­ténő és a létesítményen be­lüli tűzjelzésnek rövidnek, s ugyanakkor megbízhatónak kell lennie. A tűzoltóságnak a tűzesetre vonatkozóan meghatározott adatokra van szüksége. A tüzet jelzőnek minden eset­ben jelenteni kell: — a tűzeset (káreset) pon­tos helyét (város, község, ke­rület, utca, házszám). — hol és mi ég (épület, nyitott tároló, tűzveszélyes folyadék, szalma stb., — mit veszélyeztet, mi­lyen terjedelmű a tűz, — életet veszélyeztet-e? — a tüzet jelző nevét és azt, hogy honnan jelezte a tüzet. Ha a tüzet idejében ész­reveszik és azonnal szaksze­rűen hozzákezdenek az oltás­hoz, a tüzet a legtöbb eset­ben el lehet oltani anélkül, hogy számottevő kár "kelet­kezne. A tűzoltást — men­tést — ha lehet, együtt vé­gezzék a dolgozók a létesít­ményi és állami tűzoltókkal. A tűzoltás vezetőinek utasí­tását a gyár tűzoltói, és a dolgozók kötelesek végre­hajtani. Ha lehet, azonnal meg kell kezdeni az oltást, mert a tüzet az észrevétel pillanatában könnyebb elol­tani. Célom az volt, hogy a vál­lalat dolgozóinak figyelmét felhívjam azokra a tűzren­dészeti szabályokra, amelyek minden munkahelyen jelent­keznek, és amelyek be nem tartása komoly veszélyhely­zetet idézhetnek elő. Remé­lem és bízom abban, hogy e rövid figyelemre felhívó cikkel is hozzájárultam a vállalat dolgozóinak szemlé­letformálásához. Megítélé­sem szerint azonban ez a cilík altkor éri el igazi cél­ját, ha az abban foglaltakat a dolgozók adott esetben eredményesen alkalmazzák. il dohán; gyúlékony — a \m msplőzlieíő DR. NÉMETH JÓZSEF, A DVT TŰZRENDÉSZEI VEZETŐJÉNEK NYILATKOZATA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom