Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1974-07-01 / 7. szám

Marko nagy ajándékkal lepte meg feleségét. Barátai megkérdezték, miért ilyen bőkezű. A válasz így hang­zott: — Valahol olvastam: . .a váratlan örömtől elrlémul az ajak”. o Szállodában: — Kérek egy folyóvizes szobát. Portás: — Sajnos, nem tudok ad­ni. Tegnap javították meg a tetőt. A fiatal férj dicsekszik: — A feleségem valódi sza­kácsművész. Mindennap új nevet talál ki ugyanannak az ételnek. O Szőlőtermelők egymás kö­zött: Humor .— Iván, sokat kerestél a boron? — A boron semmit, csak a vízen! o Az orvos a nagybetegnek: — A pulzus jó, a szív nor­málisan működik, a hőmér­séklet csökken... — Más szóval — szakítja félbe a beteg — a legnagyobb egészségben fogok meghalni. A mama, a papa, meg a fia: — Milyen szép vagy ma este, mama! — mondja a kis­fiú. — ördög és pokol! — kiált fel az atya. — Holnap a fiút szemorvoshoz kell vinni, sze­génykémnek romlik a látá­sa! Találós kérdés: — 22 lába van, de nincs feje. Mi az? — Természetesen a labda­rúgó-válogatott. A mama és a lánya: — Mama, milyen férjet ajánlasz nekem? — Te csak hagyd a férje­ket a feleségüknek, s keress magadnak, egy hozzád való fiatalembert! Férj és feleség színházba készülnek. — Hogyan öltözzem az es­ti előadásra? — kérdi az asszony. — Gyorsan! — így a férj. KOPERNIKUSZ ÖRÖKSÉGÉRŐL Különös témát választott diplomamunkájához A. Lem- kiewicz, a wroclawi egyetem filozófiai karának ötödéves hallgatója: „A «Kopernikusz» cikkely világnézeti aspektusai a világ 300 enciklopédiájá­ban.” A diplomamunka több száz oldal terjedelmű. Szer­zője megismerkedett a vi­lágszerte, 1900 után kiadott enciklopédiákkal és érdeke­sen elemezte azokat a lénye­ges különbségeket, amelyeket Kopernikusz, a nagy lengyel tudós világnézetének és tu­dományos örökségének leírá­sában talált. NEMZETKÖZI TEKTONIKAI TÉRKÉP Az európai országok geo­fizikusai elkészítették Euró­pa nemzetközi, tektonikai térképét. Mint a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia geológiai in­tézetében közölték, a térkép feltünteti a földkéreg gyű­rődéseit, a szinklinálisokat és a táblákat. Szerepelnek rajta azok a helyek, ahol a föld­kéreg, a föld mélyében vég­bemenő folyamatok hatására, felemelkedik vagy alásüly- lyed. A térkép összeáillítása során felhasználták a leg­utóbbi évek felfedezéseinek eredményeit, a geológiai fel­vételeket, a geofizikai kuta­tásokat és fúrásokat. A munka nagy népgazdasá­gi jelentőségű a nagyobb hi­dak, üzemek és utak építé­se szempontjából. A tudósok feltevése sze­rint, e térkép a hasznos ás­ványok kutatásának alapjá­ul szolgálhat. A szovjet szakemberek, külföldi kollégáikkal együtt dolgoznak a világ tektonikai térképén. Ezt a munkát több évre tervezik. HÁNY ÉVES AZ INDIAI-ÖCEÄN ? Az Indiai-óceán korát 140 millió évre becsülik. Ezt szov­jet, amerikai, svájci és ausztráliai tudósok közös vizsgálódásának eredménye­képpen állapították meg. Nemzetközi expedíciójuk öt mélyvízi fúrótornyot állított be, s Ausztrália partjai köze­lében, csaknem 6 kilométer­nyire a tengermélyben, 500 méternyi üledékréteg után elérte az óceán bazalt fene­két. A tengermélyből felho­zott kőzetek geológiai elem­zése. lehetővé tette az Indiai­óceán korának meghatározá­sát. További próbafúrások alap­ján, a tudósok arra a meg­állapításra jutottak, hogy Ausztráliától nyugatra, „fia­talabbá vált” az Indiai-óceán. Aa Indonézia partjainál ta­lált. üledékes kőzetfajták ko­ra mindössze 80 millió év. Az óceánok közül a „leg­régibb” az Atlanti. Az észak- nyugati részen található, leg­régibb üledékes kőzetek 155 millió évesek. Az Indiai-óceán korának megállapítása igazolta azt a feltevést, hogy India és Ausztrália valamikor egyet­len szárazföldet alkotott. VAROS A TÖ FENEKÉN Az időszámításunk előtti, második évezred végén épült bronzkori cölöpvárost fedez­tek fel Bolsena mellett, a vulkanikus eredetű Mezzano- tó fenekén, mintegy 100 km- re Rómától, északra. A felfedezés tulajdonkép­pen egy „balszerencsés” hor­gásznak köszönhető. A hor­gász botjára ugyanis hal he­lyett egy régi kerámiaedény akadt. Miután a szakértők megvizsgálták a leletet, sür­gősen hozzákezdtek a feltá­ró munkához. A cölöpöket 3—12 méter­rel a víz felszíne alatt ta­lálták meg, ez arra utal hogy mielőtt a víz végérvé­nyesen elárasztotta volna a várost, meglehetősen változó volt a vízszint. A tó fenekén bronztárgya­kat (három fejszét és egy sarlót), valamint számos ke­rámiatárgyat találtak. Ez utóbbiak között, mintegy 50 érintetlen cserépedényt fe­deztek fel és ezek vizsgálata alapján a tudósok úgy vé­lik, hogy a város az időszá­mításunk előtti 1300 és 1100 között épült. A város lakói minden bi­zonnyal az indoeurópai ere­detű itál néphez tartoztak, amely a második évezred fo­lyamán szivárgott be Közép- Európa és a Duna övezete fe­lől Olaszországba. A régé­szek véleménye szerint, az újonnan feltárt város az egyik legősibb település, amely abban a korban kelet­kezett, amikor a nomád pász­tornépek áttértek a helyhez kötött mezőgazdaságra. Az a körülmény, hogy a várost cölöpökre építették, a régészek véleménye szerint azzal magyarázható, hogy így kerestek menedéket a tóhoz vonuló állatok elől. HOL TART A SZEMÉSZET? A következő tíz év folya­mán az Egyesült Államok­ban ötmillióval növekszik a vakok száma. Jogosan merül fel a kérdés: hogyan lehet­séges ez? A tudomány szün­telen fejlődése mellett szin­te hihetetlennek tűnik, még­is igaz. Egy televíziós műsor kere­tében, amelyet a legjobb francia szakemberek bevoná­sával készítettek, Igor Bar- rere leszögezi, hogy a „vakok száma az egész világon szün­telenül növekszik”. A műsor, amelyet a Franciaországban május 25. és 30. között le­zajlott nemzetközi szemész­kongresszus alkalmából ké­szítettek, bemutatja a leg­gyakoribb szembetegségeket. Megismerkednek a nézők a szaruhártya betegségeivel, a zöldhályoggal, a különböző reeehártya-bántalmakkal és a cukorbetegség okozta, egyre gyakoribb szembajokkal. Jogosan vetődik fel a kér­dés: vajon milyen eszközök állnak az orvostudomány rendelkezésére a szem meg­mentésére? Elsősorban a diagnosztika vált könnyebbé azáltal, hogy a szemfenék hajszálereit és valamennyi véredényét meg tudják világítani, másfelől forradalmi változást jelent a szemműtétek terén a lézer alkalmazása. Hasznos tanácsok ha megtartjuk, szépek maradunk A nyári meleg még az ott­honülőket is kicsalogatja a szabadba. Megélénkülnék a strandok, a partok. Fürdürik, napozunk. A víz mellett vagy a hegyekben töltjük a sza­badságot. A víz, a levegő, a napfény fokozza a betegsé­gekkel szembeni ellenállást. Jó étvágyat, nyugodt alvást, megerősödést eredményez. KI MIRE VIGYÁZZON — Legjobb a napozást — a bőr érzékenységétől függő­en — 15—20 perccel kezdeni és fokozatosan növelni a na- pozási időt. — Napozás közben vált­suk testhelyzetünket. Napoz­zunk háton, hason, oldalun­kon. — Legegészségesebb moz­gás közben lesülni. Ha egészségünk megengedi, úsz- szunk, fürödjünk, a parton játsszunk, labdázzunk minél többet. A mozgás javítja a testtartást, frissíti a vérke­ringést. — A szeplősödésre hajla­mosak fényvédő krémet hasz­náljanak a szabadban. Ám akinek már kibújtak a szep- lői, az jobban teszi, ha to­vább napozik, mert lebarnult bőrfelületen a szeplők hal­ványabbnak látszanak. Hát­ránya: ha lekopik a barna­ság, újból feltűnik a vélt szépséghiba. — A zsíros, pattanásos bőr legjobb „orvossága” a nap. Kezdetben — a hámlasztás érdekében — semmilyen na­pozószert ne használjunk. Később, ha bőrünk kissé megpirult és a gyulladt pat­tanások leszáradnak, sima olajjal kenjük be. Az olaj nem zsírosít, vízben nem oldódik, tehát fürdés közben is megvéd a leégés­től. — Az érzékeny bőrűek na­pozószere a tej szerű, kelle­mes illatú napolaj. A kor­szerű készítmények (Fabulon, Nivea napozók) a napfény égető, gyulladáskeltő sugarai ellen védenek és a barnító hatást növelik. Biztos védel­met nyújtanak a leégés el­len, és mégis le lehet bar- nulni. — Barna bőrűeknek az is elég, ha paraffinolajat vagy bármilyen zsíros krémet használnak napozáshoz, de mindig biztosabb a fényvédő anyagot tartalmazó készítmé­nyek hatása — ezek a bőr kiszáradásának legjobb ellen­szerei. — A bergamottos napozó­szerekről kiderült, hogy bár fokozottabban barnítanak — azonban nem minden bőr bír­ja. Használata anyajegyszerű pörsenéseket, szeplőket, élet­re szóló májfoltokat okozhat, — Napozás közben kölni­vizet ne használjunk, mert a lecsorgó kölnivíz nyomán az arc foltossá válhat. — Védjük a szemet az ége­tő naptól, zöld napszemüveg­gel vagy 1—2 nagyobb fale­véllel. — Fürdés után folyékony, emulziós testápoló szerrel dörzsöljük át bőrünket. Jó­tékonyak, gyorsan felszívód­nak, a bőrt rugalmassá, si­mává változtatják. A rózsa­szín, a fehér testápoló sze­rek (Opera, Fabulon) száraz bőrűeknek, a türkizkék zsí­ros bőrűeknek ajánlatosak. HARC AZ ARCON Nyáron az arcbőr fokozott ápolást kíván. Ha nem akar­juk, hogy idő előtt kiszárad­jon, megráncosodjon, törőd­jünk vele többet. Nyáron a természetben lezajló, foko­zott nedvkeringés az emberi szervezetben is jelentkezik; intenzívebb az anyagcsere, a bőr idegvégződéseinek érzé­kenysége fokozódik, apró gyulladások, kiütések tűnnek fel. Ez a verejtékezés egyik következménye. Növényi ola­jokat, nedvdús krémeket használjunk ellenszerül, s gyümölcs- és vitaminpa­kolásokat — frissítésül. T.— Számítógép köztudatban.. Az elmúlt hetekben, hóna­pokban nagyon sokszor fog- lalgoztak az újságok a kor­szerű ügyvitel- és irodagépe­sítéssel. A dohányipari vállalatok és az Egri Dohánygyár is igyek­szik alkalmazni a korszerű elektronikus adatfeldolgo­zást, az üzem- és a munka- szervezésre vonatkozó párt­ós kormányhatározatok jobb végrehajtása, a vállalati gaz. dálkodás hatékonyságának növelése, a szervezettségi színvonal emelése céljából. Ennek érdekében szeret­nénk bemutatni a számítógé­pet, mint a legkorszerűbb gépet az adatfeldolgozásban. Júliusi rejtvényünk 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 X. 13 14 15 r 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 X 23 30 31 X 32 X 33 34 35 36 37 38 X 39 40 41 X 42 X X 43 X 44 45 46 47 48 49 X 50 51 52 ix S3 54 55 w X 56 Ix 57 S3 X 60 61 62 63 64 65 SS 67 58 69 70 M 71 72-4— 73 74 75 16 77 V xi 78 Ismerje meg városunk neve­zetességeit ! Figyelmébe ajánlom, tekintse meg a vízsz. i., függ. 1. és a vízsz. 64. sz. sorokban rejlő eg­ri nevezetességeket. Vízszintes: 12. Érmet készített. 14. Holló páratlan betűi. 15. Erre mondják, hogy kilóg. 16. A szegényt ez Is húzza. 17. Ilyenkor már kapható tavaszi csemege. 19. Pályaudvar. 20. RYA. 22. „A” nagy Csabikát. 24. HST. 25. Bundázott kiskabát — népiesen. 24. Rongálót. 29. Ré­gi űrmérték. 32. Férfinév. 33. Tiltószó. 35. Amon... 36. Odüsz- szeusz volt a királya. 39. Közle­kedésre szolgáló közterület. 40. Ismételgetve gúnyos nevetés. 41. Azonos betűk. 42. Folyó a Szov­jetunióban. 43. Keleti nép. 50. Tetejére. 52. Svájci gépkocsik jel­zése. 53. Szabálytalanság a fo­ciban. 55. Ébresztő is van be­lőle. 56. Idegen Tamás. 57. Az a személy lenne? 60. Asztali sport. 62. Rendszerellenes tevé­kenységet folytat. 66. Ital. 67. Félig öreg. 69. Gúnyosan nevet. 71. Részvénytársaság. 76. Töltött vala. 79. ES. Függőleges: 2. Ceruzának is van. 3. Kiej­tett betű. 4. Román pénz. 5. YT. 6. Falevél jelzője lehet. 7. ... mennék én a Tiszán. 8. Két háziállat. 9. Szovjet repülőgép- típus. 10. Fél tógája. 11. Állati lak. 12. Növényi tápanyag. 17. Román és cseh kocsik jelzése. 18. Elemi csapás. 21. Nem tesz csak... 22. ACO. 23. Kézikocsit használ. 24. vissza — gyakori családnév. 26. Mezőgazdasági szerszámmal. 28. Elemi részecs­ke. 30 Igeképző. 37. „A” horog­gal ellátott tű. 38. Jó kártyalap. 40. Régi iparosműhely fordítva! 46. Szalma az állat alatt. 48. Görög betű. 49. SA. 51. Félreve­zet. 54. Ön és foszfor. 56. Müvel- tető képző. 58. Fordítva — sze­gény esztendő. 59. Azonos ma­gánhangzók. 60. Teljesen kinyit. 61. Egerben van ilyen kapu. 64. Polc betűi. 65. A közönség há­lája. 68. Alkotóművész. 70. Fő­zeléknövény. 73. RK. 74. OR. 76. Növény része. 77. LI. Kovács Ferencné Beküldendő: Szigeti Zoltán Közgazdasági osztály A sorozatunkban az elekt­ronikus számítógépek alkal­mazásáról lesz főképpen szó. Arról, hogy melyik gép mi­lyen feladat ellátására alkal­mas. Hogy milyen „tolvaj­nyelven” értethetjük meg magunkat a géppel. Hogy ho­gyan magyarázhatjuk meg nekik, mit kell kiszámítani­uk. Ék végül, hogy hogyan könnyíthetjük meg a gépnek is és a gépkezelő embernek is ezt a munkát. Röviden és megint csak egy vezető számítógép nemzet nyelvén szólva: ennek a so­rozatnak a tárgya a „soft­ware” lesz. Három nemze­dék ... Ügy tűnik, mintha csak tegnap történt volna, hogy feltalálták az elektronikus számítógépet. Pedig a történelemben jár­tasak szerint az már a har­madik generációját érte el. De mi is az a generáció? Az első generáció kezdetén, távol a ködös múltban, ma­gányosan éltek az óriás ősök, a laboratóriumok egyedi pél­dányai, legendás hősök mindannyian. Az elektronikus számítás mitológiai időszaka volt ez, mindig a legalkal­matlanabb időpontban égett ki egy-egy elektroncső, vagy pörkölődött meg valamelyik érintkező. Ez az idő 1945. tá­ján volt. Utána megjelentek az első sórozatgyártású ké­szülékek, még mindig elekt­roncsövekkel. A tranzisztorok és a félve­zető diódák megjelenésével kelt életre a második gene­ráció, amelyből eltűntek az elektroncsövek. Nagy előnye volt ez, mert az elektroncsö­vek élettartama szűk korlá­tok közé szorította az elekt­ronikus számítógépek alkal­mazhatóságát: minél nagyobb volt az elektronikus számító­gép, annál gyorsabban égett ki valahol valami benne, és ez mindig véget vetett a folyamatban levő számítás­nak. A tranzisztorok és egyéb félvezető alkatrészek szinte végtelen élettartamúak. A harmadik generációban mikroszkopikusan parányi kis alkatrészei vannak, és nagyvonalúan cserélhetők az egyes szerelvényei és már a 4. és 5. generációs gépek nyomai is fellelhetők. A többiről majd a követke­ző számban. Szigeti Zoltán EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 24-44. Felelős kiadó: NOSZTTCZIUS FERENC. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 12 forint. Szerkesztőség- 3390. Egri Dohánygyár. Telefon: 11-40. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. 3309. Eger, Belolannlsi u. 2. Készítette: a Heves megyei Nyomda Vállalat Eger, Bródy Sándor utca 4. Igazgató: BOLYMOS JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom