Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1974-07-01 / 7. szám
Kongresszusi munkaverseny (Kiegészíts az alapvállaláshoz.) Vállalatunk gazdasági és mozgalmi vezetősége 1974. április 16-án a szocialista brigádvezetők kibővített aktívaértekezletén ismertette a kongresszusi és jubileumi munkaverseny-vállalást. A SZOT, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a KISZ központi bizottságának a sajtóban is közölt felhívása alapján a vállalásokat az alábbiak szerint egészítjük ki és részletezzük: VÁLLALÁSOK 1974 ÉVRE a) Költségmegtakarítás Cél: minden területen a hatékonyság növelése, a belső tartalékok feltárása, a termelési költségünk csökkentése, a fajlagos anyagfelhasználási mutatók további javítása. Ehhez a dolgozók a munkaverseny-támpontokon (a gyártási műhelyekben) alapanyag, egyéb közvetlen anyag megtakarítást, selejt- és melléktermék-csökkentést vállaltak dolgozóink. Az elérni kívánt dohány- anyag-megtakarítás a tervezett belső anyagnormával szemben: I. félév 228 q I—III. negyedév 345 q Éves 461 q A legfontosabb gyártmányoknál az előző évi fajlagos anyagmutató csökkentését kiemelt feladatnak tekintjük, 0,5 százalék megtakarítás elérését tűztük ki célul: I. félév 0,2 százalék I—III. n.-év 0,3 százalék Éves 0,5 százalék b) DH-munkarendszer Vállaljuk a DH-munkarendszer teljes körű bevezetését 1976. január 1-re. — A munkarendszernek megfelelő szemlélet kialakítása érdekében 1974. április hó végéig, a DH akcióbizottság erre kijelölt tagjai kidolgoznak és kinyomtatnak egy „Mi a DH?” című részletes tájékoztató és mozgósító célzatú füzetet. — A „Mi a DH?” című tájékoztató egész vállalatra kiterjedő agitációs kampány keretében a vállalat minden egyes dolgozójának átadjuk, 1974. június 15-ig. — A megfelelő vezetői szemlélet kialakítása érdekében a gazdasági, párt-, szakszervezeti és KlSZ-veze- tők részére vezetéstudományi kurzust rendezünk 1974. szeptemberében, illetve októberében. — Mint bemutató üzem, készséggel rendelkezésre bocsátjuk a „Mi a DH?” című tájékoztató füzetünket a társvállalatok, vagy a népgazdaság bármely egysége számára, amennyiben ezt tőlünk kérik. Ugyancsak készséggel bármikor rendelkezésére állunk a testvérvállalatoknak, vagy a népgazdaság bármely egységének a DH-munkarend- szerre vonatkozó tapasztalat- csere céljából. Határidő folyamatos. — Dolgozóinkat fokozottabban bevonjuk a munka- rendszer bevezetésének előkészítő munkálataiba. — A készletgazdálkodás, a biztonságos anyagellátás és raktározás, illetve állandó jó minőségű anyagok és alkatrészek biztosítása érdekében anyag- és áruforgalmi, valamint a minőségellenőrzési osztályoknál meggyorsítjuk az előkészítő munkákat. c) Minőség Fokoznunk kell termékeink minőségi színvonalát. A kiemelt gyártmányoknál az 1973. évi 3,44 mutatóval szemben, 1974-ben 3,45 minőségi szintet, a többi terméknél 90,5-ös minőségi mutatót kívánunk elérni. A beérkező anyagok megbízhatóbb ellenőrzésére vonatkozóan mintavételi rendszert dolgozunk ki, mely alkalmas lesz arra is, hogy a DH-munkarendszer követelményeinek megfelelően biztosítani tudja a jó alapanyag-minőséget, illetve azt, hogy a dolgozók csak ilyen anyagot kapjanak. A felmérés határideje 1974. június 30., az új rendszer 1974. III. negyedévében lép életbe. Üj filteres cigaretta gyártmányt (Hosszú Fecske) hozunk forgalomba, a fogyasztói igények jobb kielégítésére. Határideje 1974. II. negyedév. A „minőségi szemlélet” hathatós kialakításának érdekében a minőségellenőrzési osztály kidolgozza azokat az alapvető ismereteket, melyeket az anyagbeszerzés során az azzal foglalkozók hasznosítani tudnak. 1486 m/Ft 2251 m Ft 3005 m/Ft Ezeket az ismereteket az anyag- és áruforgalmi osztály dolgozói elsajátítják, hogy a beszerzés során már egy „előzetes minőségi átvétel” elvégezhető legyen. A'tematika kidolgozására 1974. július 31-ig, a tájékoztató megtartására 1974. szeptember 30-ig kerül sor. A minőségi beszerzés megvalósításához alapos előkészítő munka szükséges. Az ennek eredményeképpen kialakuló paraméterek, előírások alapján lehet üzemrészenként folyamatosan bevezetni az új bérezési formát. Ezt a feladatot a munkaverseny keretében ugyancsak elvégezzük úgy, hogy a munkákhoz nem veszünk igénybe többletlétszámot, sem a felméréshez, sem az adatok kiértékeléséhez. E munkáért felelős a munkaügyi osztályvezető, a meo- vezető és a termelési osztály- vezető. A kísérletekhez, próbaelszámolásokhoz és az előzetesen kialakult mutatók felülvizsgálatához a határidő 1974. június 30., a lépcsőzetes bevezetés megkezdésének ideje 1974. III. negyedév. Mind gyakorlati oktatással, mind korrepetálással segítséget nyújtunk mindazoknak, akik a szakmunkásképző iskolába, valamint technikusminősítő tanfolyamra járnak. A technológia oktatása mellett nagy figyelmet szentelünk annak is, hogy a hallgatók elsajátítsák a szabványok alkalmazásának alapvető ismereteit és a különböző anyagok és késztermékek minőségi paramétereit. Határidő: folyamatos. d) Üzem- és munkaszervezés Hasonlóan az előző évekhez, 1974. évben is alapvető célkitűzésünk a gazdálkodás hatékonyságának javítása. Figyelembe véve, hogy a termelő berendezéseink kapacitás- illetve átbocsátóképességének növelésére piaci oldalról nincs lehetőség, ezért a fenti cél elérése érdekében alapvető feladatunk a költséggazdálkodás javítása. Ezen belül vállaljuk, hogy: 1. Készleteink forgási sebességének növelésével 1973- hoz viszonyítva mintegy 4,5 millió Ft relatív forgóeszköz-megtakarítást érünk el. Határideje: 1974. december 31. 2. A veszteségforrások feltárása és hasznosítása útján a normához viszonyítva éves szinten 0,3 százalékkal csökkentjük gyártási és csomagolási alapanyag-felhasználásunkat. Határideje 1974. december 31. 3. A vezetési és a gazdálkodási színvonal további növelése érdekében felmérjük vállalatunk jelenlegi irányítási és információs rendszerét. E felmérés lesz az 1975- ben megvalósítandó irányítás- és információs rendszer korszerűsítésének alapja. Határideje: 1974. december 31. e) Termelékenység Az üzem- és munkaszervezés és a DH-munkarendszer bevezetése során végzett munkálatok, továbbá a megfelelő létszámgazdálkodás alapján az élőmunka-felhasználás hatékonyságát is növelni kívánjuk. A termelékenységgel kívánjuk fedezni a termelési felfutást. Termelékenység fedezettség! hányad = 100 százalék. Egy főre jutó termelékenységi érték 1973. tény: 643 431 Ft, vállalás: 1974. év: 639 827 Ft, százalék: 100,8. f) A szocialista brigádok és üzemrészek mozgalma a hatékonyság növeléséért A kongresszus és a fel- szabadulás 30. évfordulója tiszteletére támogatjuk és kezdeményezzük új brigádjaink alakulását. g) Munkavédelem A termelési kulturáltság, a munkahelyi körülmények javítása az egészségügyi és munkavédelmi rendelkezések megtartására, az 1974. évre vonatkozó intézkedési terv tartalmazza a feladatokat. Vállaljuk ezen intézkedések anyagi, műszaki, szervezési feltételeinek biztosítását, eszközeinek előteremtését és a munka lebonyolítását. Az oktatások színvonalának javítása érdekében a kidolgozott tesztkérdések megoldásának visszakérdezéses ellenőrzését folyamatosan végezzük. A munkabiztonság javítása terén 1974. évre vállaljuk a balesetek és a kieső munkanapok számainak az előző 3 év átlagához viszonyított csökkentését, mégpedig: — Egri Testhibás Gyermekek Otthona, — Egri (Szépasszony-völgy) Szociális Otthon, — Andornaktályai Szociális Otthon, — Andornaktályai Általános Iskola, — Egri II. sz. Általános Iskola, — Egri Vármúzeum. A brigádok rokkantkocsikat javítanak, iskolai fogasokat, cipőtartókat készítenek. Két szocialista brigád vállalja a gyermeknap megrendezését. Két szocialista brigád a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek felléptével zenetörténeti műsort rendez a vállalat dolgozói számára. Vállalaton belül is végeznek társadalmi munkát a brigádok, mindenkor a megoldandó legfontosabb feladatok elvégzésében. m) Bemutató üzem Vállalatunk bemutató üzem. Az ennek kapcsán a vállalatnál történő látogatások jó előkészítésével és szervezésével gondot fordítunk arra, hogy képet adjunk a minden oldalú komplex fejlődésről, különösen dolgozóink szociális, kulturális helyzetének színvonaláról. Biztosítjuk, hogy a vállalat bemutatása, a vállalatnál folyó munka ismertetése mindig megfelelő felkészültséggel, a látogatók érdeklődési köréhez igazodva történjen. n) Információs szolgálatunknak idegen nyelvből fordított és hazai szakirodalomból szerkesztett információs anyagait a társvállalatok rendelkezésére bacsátjuk 1974. III. negyedévtől kezdve, utána folyamatos. 1971—72—73. év 1974. évi tény törekvés 1974. éves vállalások számszerű összefoglalása 1000 főre jutó balesetek száma: az előző 3 év átlagához viszonyítva 11,1 10,0 Az 1000 főre jutó balesetek miatt kieső munkanapok száma: az előző 3 év átlagához viszonyítva 214,5 200 alá Az intézkedési terv alapján 1974-ben -a következő kiemeltebb intézkedéseket valósítjuk meg: 1. A cigarettagyártáson megfelelő színhatású és erősségű világítás kialakítása 350 m/Ft. 2. A cigarettaelőkészítésben, a vágóteremben a csúszásveszély csökkentése érdekében mozaiklapozás, higiéniai szempontból az oldalfalak csempézése 200 m/Ft. h) Tovább javítjuk a nők helyzetét és a szociális ellátottságot A nők bérét nagyobb arányban növeljük, mint a férfiakét. 1974. április 1-től végrehajtása folyamatos. 1000 fő átlag létszámra a MOTI előírásainak megfelelő szociális létesítmény (öltöző, fürdő stb.) bővítésének tervezését és kivitelezését 1974. év végére (70 m/Ft) elvégezzük. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a szülési és gyermekgondozási szabadságon levő kismamákkal és részükre találkozót rendezünk 1974. III. negyedévben. i) Újítások Az 1974. évi újítási feladatterv 12 pontban tartalmazza az újítókra váró feladatokat. Az újítási feladattervben szereplő problémákra olyan megoldásokat várunk, amelyek a vállalat önerejéből megvalósíthatók, tehát nem igényelnek nagyobb beruházást. 1974. évre kiadtuk az újítási versenyfelhívást, melyben részletesen tájékoztatjuk dolgozóinkat a pontozás rendszeréről. A verseny első tíz helyezettje meghatározott pénzjutalomban részesül. A pontozás eredményeit negyedévenként a gyári újítási híradón ismertetjük. 1971—72—73 1974. év Megnevezés Elfogadott újítások ME évi átl. előirányz. száma db 62 80 Megvalósítva Újításokkal elért db 73 75 ktg.-megtakarítás m/Ft 1539,9 1550,— j) KISZ vállalásai Figyelemmel kísérjük az ifjúsági brigádok munkáját. Tevékenységüket a termelékenység növelésére, a hibák feltárására, a lehetőségek maximális kihasználására irányítjuk, ösztönözzük. A kiváló mozgalmat széles körben terjesztjük el mind a fiatal szakmunkások, mind a technikusok és mérnökök körében. A XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére újítási versenymozgalmat indítottunk a KISZ három alapszervezete között. Létrehozzuk a Fiatal Alkotók Klubját. El kívánjuk érni, hogy minden KISZ-tag végezze el a 8 általános iskolát és ezt követően szerezzen valamilyen szakmunkás-képesítést. Ennek érdekében a képzést 1974. őszén meg kívánjuk kezdeni. A KISZ fiataljai védnökséget vállalnak az Eger, a Hosz- szú Fecske és a Golden Smart gyártmányok gazdaságos és jó minőségben történő gyártása felett. k) Továbbtanulás, továbbképzés Brigádjaink kollektív munkája nemcsak a termelésben mutatkozik meg, hanem a továbbtanulásban, művelődésben is. Valamennyi szocialista brigádtag valamilyen formában továbbtanul. 1973—74. évre indított dohányfeldolgozó szakmunkásképző taníelyamot kb. .40 fő befejezi. 1974—75. évre újabb osztályt szervezünk. Határidő 1974. szeptember 1. A dohányipari technikusi minősítő vizsgára 20 fő középiskolát végzett fiatal dolgozó jelentkezett, akiket e cél elérésében segítünk és támogatunk. A vizsgájuk 1974. decemberében lesz. A kihelyezett marxista—leninista középiskolában 30 fő tanul, ahol a tanév júliusban fejeződik be. Szeptemberben újabb osztály oktatását kezdjük meg. Műszerész-továbbképzést szervezünk a gyártási üzemeltető és gyártási tmk-s műszerészek részére 1974. második felében. A tanfolyam anyaga: a „Hauni cég” által szervezett „MAX filterfelrakó gép beállítása” c. továbbképzésen elhangzott tematika. A továbbképzés ütemtervét 1974. június 30-ig kidolgozzuk. Azok, akik intézményes oktatásban nem részesülnek, ideológiai továbbképzésben vesznek részt (szak- szervezeti szeminárium, politikai vitakör). Számuk 297 fő. Az üzemi könyvtárral szocialista brigádjaink mind szorosabbra fűzik a kapcsolatot. Erre vonatkozó szerződést már eddig 25 brigád kötött. Feladat ezen kapcsolat további bővítése. A felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére megrendezendő megyei szintű „szocialista brigádok közművelődési vetélkedőjére” két brigádunk nevezett be. A felkészülés ideje 1974. februártól 1975. februárig tart. 1. Társadalmi munka 36 szocialista brigád társadalmi munkában vállalja saját üzemrésze nyugdíjasainak figyelemmel kísérését és időszakonkénti vendégül látását, valamint a következő intézmények patronálását és gondozását : Költségmegtakarítás 3,005 m/Ft Minőségi mutató kiemelt gyártmányoknál 3,45 mutató egyéb gyártmányoknál 90,5 mutató Egy főre jutó termelési érték: 1973. tény 634 431 Ft Termelékenység: 100 százalékos fedezettségi hányad. 1974. év váll. 639 827 Ft Százalékban: 100,8 A gyár gazdasági és mozgalmi vezetősége Brigádok és az üzemi demokrácia Az üzemi demorácia szélesítésének a feladata nem újszerű, nem ismeretlen szocialista brigádjaink előtt. A brigádok többségében a megalakulás óta elevenen él áz a törekvés, hogy részt vegyenek a munkahelyi közéletben. Mi az üzemi demokrácia? A munkaviszonyban álló dolgozók kollektíváinak, illetve azok képviselőinek jogosultsága részt venni az adott vállalat vezetésében és a vezetés ellenőrzésében. Milyen célból? Azért, hogy részt vegyenek saját létfeltételeik alakításában, érdekeiket a közérdekkel egyeztessék. A részvétel keretei, formái meghatározottak és biztosítva vannak a jogok, amelyek a részvételt valóságossá és eredményessé teszik. A vezetésben való részvétel újabban kialakult formája tehát a brigádéríekezlet. Mi is történik itt valójában, ami fontossá teszi a brigádértekezletet a vezetésbe való beleszólás szempontjából? Először is rá kell mutatni arra, hogy a vezetésben való részvételt soha nem kell úgy elgondolni, hogy a munkások úgymond „belebeszélnek” a vezetés dolgába. A vezetésben való munkásrészvétel annyi, mint tájékoztatást kapni a vállalat, az üzem, a műhely előtt álló feladatokról ; megismerni, milyen nagy jelentőségű döntések előtt áll a vezetés; ezekhez elmondani a munkások körében kialakult véleményt, javaslatokat; számonkérnd a korábbi ígéreteket; észrevételeket tenni a munkáról, a munkavégzés feltételeiről, a vezetés módszereiről, kezdeményezni új megoldásokat; vállalásokat tenni a problémák megoldására, a feladatok jobb, olcsóbb, észszerűbb elvégzésére stb., stb. Mindez — beleszólás a vezetésbe, részvétel az üzemi közéletben. A brigádértekezleten a brigádtagok közvetlenül mondanak véleményt, tesznek javaslatot a vállalat, üzem, műhely stb. dolgairól. Ez a beleszólás egymás között történik, s a .brigádvezető — vagy a szakszervezeti bizalmi — kötelessége továbbítani mindazt, ami lényeges. A szocialista brigádvezetői értekezletek lényege, értelme éppen az, hogy ott a brigádvezetők hangot adhassanak a brigádtagok nevében és helyettük a javaslatoknak, kezdeményezéseknek. Ezért a brigádvezetői tanácskozások is az üzemi demokrácia fórumai, ahol a résztvevők a tagok képviseletében szólnak bele a vezétésbe. Az itt kapott információkat azután eljuttatják a brigádhoz, s így nagyon fontos körforgáshoz jutunk, ami a munkások és a gazdasági vezetők számára egyaránt nélkülözhetetlen. Másodszor: hangsúlyozni kell, hogy az üzemi demokrácia keretei között nem az az igény, hogy a brigádok döntsenek a gazdasági vezetők helyett, hanem az, h^gy véleményt nyilvánítsanak, fejezzék ki elgondolásaikat, kritikájukat a fontosabb kérdésekben. Ezeket a gazdasági vezetés érzékelje, összesítse és vegye figyelembe döntéseiben. Figyelembe venni — ez nem mindig azt jelenti, hogy elfogadni. Mérlegelést jelent, a hasznosíthatók elfogadását és érvényesítését, az qjfogadhatatlanokkal kapcsolatban pedig az indoklás, a magyarázat visszajuttatását a javaslatot tevő kollektívához. Néha túl sok a rendezvény, értekezlet a munkahelyeken. Melyik a legcélszerűbb, a leghatásosabb, melyiket lehetne elhagyni? Hányszor és hogyan kell megszervezni a brigádértekezleteket? Mindez kérdés, amelyre válaszolni kellene majd a vitában. Egyáltalán: igénylik-e és mennyire a brigádtagok a részvételt? Milyen szerepe van mindebben a régi és új dolgozóknak, a képzettségi színvonalnak? Hogyan vesz részt a szakszervezet a demokrácia szélesítésében? Vagy vizsgáljuk ebből a szempontból a brigádok vállalásait. Igaz-e, hogy önmagában a vállalás megtételével a brigád már részt vesz a vezetésben, hozzászól ahhoz, bírálja, segíti, ösztönzi. Ha ez igaz, akkor nemcsak a brigádértekezlet az üzemi demokrácia fóruma, hanem maga a brigád is beépül a demokrácia intézményébe, létezése bővíti, gazdagítja a demokratizmus kereteit. ^ Mi erről a szocialista brigádok véleménye? Megannyi kérdés tehát, amelyről eszmét, véleményt cserélni az újságunk hasábjain nagyon hasznos lesz mindannyiunk számára. A Dohánygyár című újság júliusi száma a kongresszusi munkaverseny felajánlásaként készült. A Heves megyei Nyomda Vállalat Holczreiter- brigádja szedését és tördelését, a gépterem Gárdonyi Géza brigádja A nyomását végezte 1974. július 29-án, kommunista műszak keretében.
