Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1974-07-01 / 7. szám

Füzet - a „DH” Vállalati újítási feladatterv 1974. évre Az Egri Dohánygyár Vállalat vezetősége meghirdeti az 1374. évi újítási feladattervet. A vállalat kollektívája min­den tagjától elvárja, hogy a vállalat egyes műszaki problé­máit megismerje és képességeihez mérten törekedjék e prob­lémákra olyan megoldást találni, amely a vállalat önerejé­ből megvalósítható és nagyobb beruházást nem igényel. HANCS-OLDÓ BERENDEZÉS 1. feladat: Nagyobb hatásfokkal üzemelő háncs-oldó be­rendezés készítése. Jelenleg a háncs-oldó berendezés hatásfoka 40—50 szá­zalékos, tehát nem kielégítő. Szükséges olyan berendezés kialakítása, amellyel 80—90 százalékos háncs-oldást lehet el­érni. A megoldásnak figyelembe kell vennie a jelenleg üze­melő levéiszeteteíő gépet, hogy a gépre, ennek átalakítá­sa nélkül, felszerelhető legyen az új háncs-oldó berendezés. A háncs-oldó berendezés akár körkáses, akár forgódobos, akár egyéb megoldású lehet. Felvilágosítást ad- Bárány Ti­bor művezető és Balogh József gépészmérnök. VISZKÓZ-SZÁLRESZECSKÉK ELSZÍVÁSA 2. feladat: A fiit er gyártási üzemrészben a kártológépek­ből vizskoz-szálrészecskék kerülnek a levegőbe és ez káros az ott dolgozók egészségére. Feladat a szálrészecskék elszí­vása, összegyűjtése és ezek ürítésének, megoldása. Felvilá­gosítást ad: Sóki Mihály műszaki osztályvezető és Kocsis József művezető. HENGERPAROK tJJRAKÖSZÖRÜLÉSE 3. feladat: Kocsánylaposító gép hengerpárok újrakö- szörülése. Jelentős hibaforrás a kocsánylaposító gép hen­gerpárjainak kopása. Szükséges a hengerek rendszeres, idő­közönkénti újraköszörülése. Feladat olyan köszörülő-be- rendezés kialakítása, amely a gép szétszedése nélkül lehe­tővé teszi a hengerpárok újraköszörülését. Felvilágosítást ad: Bárány Tibor művezető és Bátori Tibor fejlesztési cso­portvezető. ATMÉRÖ-SZABALYOZÖ formakamra 4. feladat: Filterrudak átmérőjének egyenletessé tétele. Az -a filter, és cigarettaátmérő-elllenőrző berendezés, mely jelenleg beszerzés alatt van, csak regisztrálni képes az átmérő változását. Szükséges olyan kézi, vagy gépi vezér­lésű formakamra megtervezése, amelynek segítségével vál­toztatni lehet az átmérőt. Felvilágosítást ad: Kocsis József művezető és Tarnóczi Tibor üzemmérnök. LEVEGÖ-BEFÜVÓ RENDSZER VAGATSZARÍTÖ HENGER SZAMARA 5. feladat: Szükségessé vált a cigaretta-előkészítésben levő levélvágat-száríióhenger kapacitásának növelése. A ka­pacitás növelését oly módon kell elérni, hogy a köpenyfű­tési rendszerben ne történjék változás. Olyan aláfúvó rend­szert kell kialakítani, melynek segítségével a befúvatott le­vegő hőmérsékletét az adott körülményeknek megfelelően lehet szabályozni, hogy a henger számára biztosított legyen a megfelelő relatív páratartalmú levegő. A behívott leve­gő sebessége ne haladja meg a 0,8 métert másodpercenként. Felvilágosítást ad: Bátori Tibor fejlesztési csoportvezető és Tarnóczi Tibor üzemmérnök. MESTERSÉGES MÜHELYVILAGÍTAS 6. feladat: Cigaretta-előkészítés műhelyének szabvány­előírás szerinti mesterséges megvilágítása — ESZ. 61/73. Felvilágosítást ad: Tarnóczi Tibor üzemmérnök és Kelemen Mihály biztonsági megbízott. ELSZÍVASOS SZELLŐZTETÉS 7. feladat: A TMK-műhelyi köszörűs helyiség és alkat­részmosó helyi elszívásos szellőztetésének megoldása (szili- kátveszély megszüntetése). Felvilágosítást ad: Szeműn Mi­hály TMK-művezető és Kelemen Mihály biztonsági megbízott. AUTOMATIKUS VÁGATADAGOLÁS 8. feladat: Automatikus egyenletes vágatadagolás biz­tosítása a cigarettagyártó gépekhez. Szükséges olyan be­rendezés, illetve berendezések készítése, amelyekkel biztosít­ható a gyártó gépek garatjába áramló vágat megfelelő szin- tentartása. A berendezésnek magában kell foglalnia a táro­lósilókból a vágatadagoló egységek folyamatos ellátását. ^Felvilágosítást ad: Bátori Tibor fejlesztési csoportvezető és Tarnóczi Tibor üzemmérnök. NAGYMÉRETŰ KOCSÁNY KIVÁLASZTÁSA 9. feladat: Kocsányvágatbói a nagyméretű kocsány ki­választása. A kocsányvágás során gyakran nagyméretű ko­csány kerül a vágatba. Szükséges olyan berendezés készí­tése, mely a nagyméretű kocsányt kiválasztja a vágatból. A berendezés akár pneumatikus, akár mechanikus lehet, de mindenképpen olyan, hogy a levélvonalhoz — idegen anyag kiválasztására —, is felhasználható legyen. Felvilágosítást ad: Bátori Tibor fejlesztési csoportvezető és Bárány Tibor művezető. KONZULTÁCIÓ A közölt feladatok megoldásához igénybe vehető az il­letékes szakterületek, illetve a problémakörben jártas szak­emberek segítsége. Domán László Bárdos Józsefvé- igazgató Szb-titkár Kutatás a nyersdohány objektív minősítése érdekében minősítési tényezők kijelölé­Dohánybama színű nyo­mással, mindössze néhány- betűs cím a fehér címolda­lon: „MI A DH?” A hosszabb ideig otthon tartózkodók és katonai szol­gálatot teljesítők kivételével az Egri Dohánygyár kollek­tívájának minden közvetle­nül termelő tagja megkapta a DH munkarendszernek ezt a tömör összefoglalását, amely vezérfonalul szolgál a munkához és a magatartás­hoz az előkészítés során, majd 1976. január 1., a DH teljes körű bevezetése után is. 'Minden füzeten sorszám: nem tömegesen elszórt röp- iratról van szó, hanem sze­mélyre szóló munkaeszköz­ről. Mert nem kis munka saját gondolkodásunk, környezet- látásunk átformálása. TÖRTÉNELEM Ennek a füzetnek hosszú története van. Már 1971-ben megkezdődött, amikor a vál­lalat vezetősége elhatározta, hogy a hatékonyabb munka érdekében bevezeti ezt az igen korszerű munkarend- szert, mely a minőséget he­lyezi az egész vállalat és az egyes ember törekvéseinek középpontjába. A Közgazda- sági Osztály rengeteg számí­tása és hősi úttörőmunkája, a felmérő team-ek értékes információi után az újonnan megalakult szervezési osztály 1973-ban már hasznosította a külföldi tapasztalatokat és megteremtette a rendszer- szemlélet első zsengéit. A DH-nak most már kettős célja lett: egyfelől a minősé­gi és hatékony vállalati munka, másfelől pedig ennek „A haza védelme a 'Ma­gyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége.” (Magyar Népköztársaság Alkot­mánya, 61. §) A szocialista tábor erőfe­szítéseit siker koronázza: a világ ma mindinkább távo­lodni látszik a háború ré­métől. Megnyugvásra azon­ban korántsincs ok. A fo­lyamat ma még nem vissza­fordíthatatlan. A béke biz­tosításán csak az munikál- kodhatik teljes erőbedobás­sal, aki ereje tudatában van és bátran tud szembenézni minden eshetőséggel, akit még álmában sem érhet meglepetés. Ezért fejlesztjük Néphad­seregünket és ezért fejleszt­jük Polgári Védelmünket is. A polgári védelmi kötele­zettség mindjárt a hadköte­lezettség után következik. Az Egri Dohánygyárban már 1973-ban és 1974 első felé­ben kiterjedt polgári védel­mi oktatás és kiképzés folyt. A második világháború idején mindenki nehéz ta­pasztalatok során ismerke­dett meg a légoltalom fo­galmával. Mi a különbség légoltalom és polgári véde­lem között? A légoltalom az ellenséges légierő csapásaival szemben való szervezett önvédelmi tevékenység. A polgári védelem már nemcsak a légierő, hanem általában a tömegpusztító fegyverek (nukleáris fegyve­rék, robbanófejes rakéták stb.) szabta követelmények­nek megfelelően területvéde­lemre szerveződik, s mint ilyen, alkalmas arra, hogy békeidőben is jelentős funk­ciót töltsön be esetleges tö­megkatasztrófák, elemi csa­pások (árvíz, tűzvész, stb.) következményeinek felszá­molásában, vagy ha lehetsé­ges, megelőzésében. Mindenkinek legsajátabb érdeke, hogy a polgári véde­lem szervezetében megfelelő jártassággal részt vegyen és ezt a második számú honvé­delmi kötelezettséget ne te­hernek, nyűgnek tekintse. A társadalom minden tagjanak el kell sajátítania az egyéni és kollektív védelem szabálya­it, a túléléshez, a lé'.fenntar­táshoz szükséges anyagi ja­vak termelését és védelmét emberi oldala, tehát hogy a dolgozók az eddiginél sok­kal jobban érezzék magukat és bérmunkásokból olyan emberekké váljanak, akikben megvalósul az emberi lé­nyeg: a bennük rejlő alkotó- képességek szabad kiteljesíté­se. 1974. május közepén pedig már összegyűltek azok a szo­cialista brigádok, melyek vállalták, hogy nemcsak el­juttatják a dolgozókhoz a füzetet, hanem személyes beszélgetés során meg is vi­lágítják számúikra a füzet jelentőségét. ÖNKRITIKA ÉS TANULSÁGOK Az osztók, az „agitátorok” maguk sem álltak a tisztán­látásnak ugyanazon a fokán. Sőt: a kiosztás szervezői sem végeztek tökéletes munkát. A dolgozók úgyszólván min­denütt várták azokat, akik kezükbe adják a füzetet. Sokhelyütt előfordult, hogy az első kiosztott füzeteket többen olvasták egyszerre. Csak elvétve akadt olyan magatartás, mint a 720-as számú füzet tulajdonosáé, a tmk-beli Fiser Istvánná, aki­nek frissen megkapott nyom­tatványát összetépve találták meg a mellékhelyiségben. Az osztóknak egy tekintélyes része azonban túlságosan so­káig halogatta a munka meg­kezdését. Sok dolgozó csaló­dottan látta, hogy szomszéd­ja már kapott a füzetből, de őt nem keresi fel senki. így aztán egyes üzemrészekben csak június 10 táján élénkült meg a kiosztás üteme, ami­kor már csak öt nap vá­lasztott el a határidőtől. A szervezés is hibát követett el, amikor nem vette figye­rendkívüli körülmények kö­zött, továbbá az elsődleges mentő- és mentesítő fel­adatokat. A felkészülés érdekében szerveződött üzemünkben is, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Miniszter 6/1972. MÉM sz. utasítása és a Pol­gári Védelem Országos Pa­rancsnokságának irányelvei alapján, a polgári védelem, a polgári védelmi ismeretek oktatása és gyakorlása. Az 1972 óta folyó rendsze­res munkához híven, teljesí­tenünk kell 1974 második fe­lére vonatkozó feladatainkat is. Ez év október végéig vég­re kell hajtani a parancsnoki csoport továbbképzését, to­vábbá a beosztott állomány­nak az 1973-as alapkiképzés után ez év második felében tizenhat óra gyakorlati fog­lalkozáson kell részt vennie. Minden körülményt figye­lembe véve egy csoportnak, íróasztalán színes képesla­pok sokasága. Van közöttük balatoni, akad soproni, sőt külföldről, a bolgár tenger­partot megörökítő képeslap is. — Jóleső érzés az a fi­gyelmesség, amelyben része­sítenek a munkatársaim — mondja Csizik Istvánná, az Egri Dohánygyár üdülőfele­lőse. — Idősek és fiatalok ál­talában egy-egy lapon szá­molnak be arról, hogyan ér­zik magukat az üdüléskor és nincs nagyobb örömöm, mint amikor látom, hogy a kipi­henten hazatért kollégák azt mondják: . nagyon jó volt, Éva néni, vagy Éviké, — mert én már csak az ma­radok itt a gyárban — jövő­re is gondoljon rám az üdü­lőjegyek szétosztásánál”. Kékszínű mappájában la­poz. Aztán így folytatja: — Tudja, három éve va­gyok üdülőfelelős a vállalat­nál. Korábban a szakszerve­zeti bizottságban a szociális segélyelosztásban vettem részt. Társadalmi munká­ban végzem az üdültetést, mert a fő hivatásom a szi- varüzemhez köt. Itt vagyok csomagoló csoportvezető, meg itt van a brigádom, a „Tele­ki Blanka” brigád is, amely nagyon kedves kollektíva. Csizikné azonban nagy-rét lembe, hogy a párttagoknak és a szakszervezeti bizalmi­aknak előbb kellene átadni a füzeteket, hiszen nekik már ismerniök kell a' tartal­mát, amikor a dolgozók zö­me elolvassa és esetleg kér­désekkel fordul hozzájuk. MEGTANULNI Voltaképpen mindannyi- unknak meg kell tanulnunk, ami a DH-füzetben van. Ez persze nem iskolás „mago­lást” jelent, hanem sokszori elolvasást, gondolkodást, eset­leg vitát. Mindmegannyi al­kalommal : termelési tanács­kozáson, brigádgyűlésen, DH- akcióbizottság'i ülésen, szak- szervezeti és KlSZ-'gyűléise- ken, KlSZ-klubban vitassuk meg a DH-füzet tartalmát. A fontos az, hogy a füzet tar­talma magatartássá, cseleke­detté váljék. Marx azt mondta: az emberi lényeg a szabadság. Az is hozzátar­tozik az emberi lényeghez, hogy gazdaságra törekszik. „Valójában azonban — idéz­zük tovább Marxot — • mi egyéb a gazdagság, mint az egyének szükségleteinek, ké­pességeinek, termelő erőinek a teljeskörű cserében létre­hozott egyetemessége? Mi egyéb, mint a természeti erők — köztük az ember saját természetének erői — fölötti uralom teljes kifej­lődése? Mi egyéb, mint az ember teremtő hajlamainak tökéletes kimutatása? .. .Mi egyéb, mint minden emberi erőnek bármiféle eleve adott mércével fel nem mérhető fejlődése?. . .” 1976. január 1 — csak az első konkrét célkitűzés. A történetnek nincs — nem lesz vége soha. tehát alegységnek, három he­tenként heti két alkalommal (kedd és csütörtök) két órás foglalkozáson, tehát nyolc al­kalommal kell a kiképzésen megjelennie. 'Mint minden kötelezettség, ez is többletmunkát kíván, ez is áldozatot követel idő­ben, energiában egyaránt. Vállalatunknál sokan tanul­nak: nos, ez újabb tanulni- valót jelent. Létfontosságú jelentősége azonban világos. Az Egri Dohánygyár dolgozói, az ed­digi tapasztalatok szerint, rríegéntik ezt a jelentőséget és merjük remélni, hogy a kötelezettségen túl, önként, legjobb igyekezetünk szerint teszik mind magasabb szín­vonalúvá a polgári védelem gyári szervezetét. gondot fordít'az üdülőjegyek szétosztására is. — Nem olyan könnyű fel­adat ez. Sajnos a jegyek nyolcvan százaléka tavaszra szól, sok az őszi és téli hóna­pokra eső beutaló is. Így a r Éva néni az üdülőfelelős jegyek elhelyezése sokszor nehézségekbe ütközik. Pedig minden időszak üdülésének megvan a maga szépsége. Az üdülőkben gondoskodnak a beutaltak szórakozásáról, pi­henéséről. kényelméről. Az idén első félévben negyven beutalót kaptunk. Ebből ti­zenöt volt házaspárt, hét szó­ló, egyéni és három csalá­dos. Ez bizony nem valami sok, de igyekeztünk más vállalatoktól is jegyeket át­venni ás a dohánygyár dol­gozói között szétosztani. Ami a legörvendetesebb. hogy a beutalók mintegy hetven szá­zalékát a fizikai dolgozóink kapták. Külön örömünkre szolgált, ha egy-egy olyan TÍM»6H*8y iij műszerész 4,27-os Átlag A VIZSGÁN Barthalis Sándor, Bóta Sándor, Csatlós Attila, Fajka Péter, Fábián István, Fülöp András, Juhász József, Mé­száros András, Sztankó Zol­tán, Szűcs Gyula és Gregus Gyula — ők tizenegyen. Az Egri Dohánygyár tizenegy új műszerésze, akik június 25- én vizsgáztak az emelt szintű szakmunkásképző tanfolya­mon. A csoport tanulmányi színvonalára jellemző adat: vizsgaátlaguk: 4,27, vagyis négynek a pontszáma 5, hat­nak 4 és egynek 3. Az öt év­vel ezelőtt hozott döntés óta ez volt a második csoport, mely elvégezte a kétéves emelt szintű szakmunkáskép­zőt. Az első csoportnak 10 tagja volt; azóta már vala­mennyien „öreg” műszeré­szek a cigarettagyártáson és a csomagoláson. Ez a csoport is, akárcsak az első, a gya­korlati idő során ciklikusan végigdolgozta az összes tech­nológiai területet. Már a szakmunkás-bizonyítvány előtt mindegyiknek megvolt a helye, mely várta az új műszerészt. Órabérük megál­lapításánál a vállalat figye­lembe vette, hogy két évet már a vállalat kötelékében töltötték, mint tanulók. A tanfolyam bizonyítványa már a birtokukban van. Új céljuk: az élet, a felelős mun­ka bizonyítványának meg­szerzése. a brazil Molins új filterfeMéja Dél-Amerikában egyre nö­vekszik az igény cigaretta- gyártó gépekre és ez arra késztette a brazíliai Molins- gyárat, hogy régi Sao-Paulo-i üzeme mellett 5,6 millió dol­láros költséggel újat építsen. Az új Molins-üzem 1975-ben készül el. A régi gyár most bocsátotta ki új, PA8 jelű filterfelrakóját, melyet — a Hauni Garant 4-hez hasonló­an — a MARK 8 cigaretta- gyártókhoz kapcsolnak. A PA8 egyszerre két sor ciga­rettára rakja fel a filtert. Drágább a cigaretta Svájcban A Svájci Szövetségi Tanács úgy döntött, hogy 1974. júni­us 1-től kezdődőleg átlagosan huszonhét százalékkal emeli a cigaretták adóját. Ez azt jelenti, hogy a 20>-as csoma­golású cigaretták tasakon- ként átlag 20 rappennel (1,80 —2 forinttal) drágulnak meg. dolgozót tudtunk elküldeni, aki még nem üdült. — Eddig 18 gyermeküdü­lőjegyet kaptunk, amely szintén kevés volt. Ennél lé­nyegesen nagyobb igény len­ne a nyári beutalójegyekre. Ennek javulását várjuk az új balatoni gyermeküdülők felépítésével. A legnagyobb gond azonban a családos be­utalókkal van, ebből jut ugyanis a legkevesebb. Ezen úgy igyekszünk segíteni, hogy a családos dolgozóink egy részét vállalatunk Kalaton- szabadi és ábrahámhegyi üdülőjében helyezzük el. Örömmel mondhatom, hogy egyre több család igényli ezt a két jól felszerelt, kényel­mes üdülőt. Így az idén ki­lenc kétgyermekes, két há­romgyermekes és egy négy­gyermekes család, üdül egy, vagy két hétig vállalati üdü­lőinkben. örvendetes, hogy nyugdíjasainkat is elég szép számban üdültetjük. Évente általában 15—20 idős ember talál szervezett kikapcsoló­dást. A nyugdíjasok főleg a gyógyüdülőket igényelnék, de nagyon hálásak egy-egy hegyvidéki beutalóért is. Re­méljük, hogy a jövőben még több üdülöjeggysl állhatunk dolgozóink rendelkezésére, hogy minél többen részesül­jenek a megérdemelt pihe­nésben. (m. k.) A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium 1968-ban rendelte el olyan részletes kutatási program kidolgozását, amely termé­kenként megállapítja az át­vételi eljárásokat az áru Va­lóságos értékének meghatá­rozására. Addig ugyanis a mezőgazdasági termékek . át­vételekor néhány külsőleges tulajdonság minősítése után az ellenértékét csupán az áru súlya alapján számították ki. A programot az Élelmi- szeripari Gazdaságkutató In­tézet kidolgozta és a kutatás időtartamát 1970-től 1975-ig terjedőleg határozta meg. Ámbár a határidő közele­dik és a 23 tagú akció- bizottság vezetésével a kuta­tók máris igen nagy ered­ményeket értek ei, úgy lát­szik, több probléma maradt nyitva, mint amennyire szá­mítottak. A megoldatlan kér­dések között szerepel a do­hány objektív minősítése és átvétele. (Igaz, hogy ez még Világszerte megoldatlan.) A kutatás jelenleg az alkalmas sere és azoknak a módsze­reknek a meghatározására törekszik, amelyek e ténye­zők megállapítására alkal­masak. A Dohánykutató In­tézet a legnagyobb haladást mindeddig a mintavételi el­járás feltételeinek megállapí­tásában, valamint a nedves­ség- és homoktartalom meg­határozásában érte el. Ezt követi a szín, az égőképes­ség, az érettségi állapot, a szöveti szerkezet és a vegyi szennyezettség vizsgálata. Ezekre a vizsgálati eredmé­nyekre építik majd a cél­szerű átvételi rendszert. Konkrét eredmény született a nedvesség meghatározásá­ban: a Dohánykutató Intézet nedvességmeghatározó készü­lékévé! elvégzett több, mint ezer kísérlet sikerrel járt. Remélhetőleg 1976-ban már egyenletesebb nyersdohány­minőség alapozza meg a tel­jeskörű minőségszabályozást a dohányelőkészítésben és a gyártáson. Polgári védelmi feladatok az év második felében Novak József Polgári Védelmi törzsparancsnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom