Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
A dohánygyári kommunisták számvetése A múlt év december 13- án összevont taggyűlést tartott vállalatunk pártszervezete. Ez a taggyűlés egyszerre volt számvetés az 1973-as évről és a soron következő feladatok meghatározója. A tanácskozás tükrözte azoknak a felelősségét, akik abban különböznek a többi dolgozótól, hogy valamivel többet vállalnak magukra: az egész kollektíva gondját. Kaszás Imre, a csúcsvezetőség titkára ■ beszámolójában áttekintést adott az 1973-ban végzett pártmunkáról és egyszersmind a vállalat tevékenységéről, hiszen a kommunisták munkája a vállalat munkájában nyilvánul meg. „A vezetőségek igen gondos, sokoldalú politikai és szervező munkával készítették elő az alapszervezetek beszámoló taggyűléseit. A pártcsoport-érte- kezletek helyesen értékelték a pártmegbízatások teljesítését. A legutóbbi felmérés szerint 104 párttagnak van beszámolási kötelezettségű pártmunkája, de azok is elvégzik becsülettel a rájuk bízott munkát, akiknek ilyen kötelezettségük nincs”. „A taggyűlések — mondotta Kaszás Imre csúcstit- kár — megállapították, hogy a párt X. kongresszusának irányvonala helyes volt. De helyeslésüket fejezték ki a gazdasági vezetés tevékenysége iránt is, ami az 1972. novemberi KB határozat alapján történt 8 %-os külön munkás-béremelés végrehajtását illeti. Vállalatvezetésünk a mozgalmi szervekkel egyetértésben helyesen differenciált a nődolgozók javára. A munkásnők között a bérek 9—16 %-kal növekedtek. A segéd- és betanított munkásoknál a bérszínvonal-emelkedés 9 %nál tetőzött. Azok a nődolgozók viszont, akik sikerrel vizsgáztak a szakmunkás- képző tanfolyamon, 1973-ban kapták meg először a kétszáz forint szakmunkáspótlékot. A nők bérszínvonala vállalatunknál 1972-höz viszonyítva jelentősen nőtt. Különös jelentőséggel szeretnék beszámolni arról, propaganda, erősödött a pártfegyelem — mindezek következtében javult a gazdasági vezetés minősége, megnőtt a gazdasági vezetők és a tömegszervezetek önállósága. Az alapszervezetek készen állnak még nagyobb feladatok megoldására is. A munkások aránya — a művezetőket is beleértve — a pártszervezetekben 65 %. Nem lehetünk viszont megelégedve a párttagság átlag- életkorával. A fiatalok aránya gyengébb a kelleténél. A jövőben elsőrendű feladatunk, 'hogy a KlSZ-szervezetek- ikel együttműködve többet foglalkozzunk a fiatal munkásnőkkel és felvételüket szorgalmazzuk. A ■ felvételre kerülőkről pedig minden esetben hallgassuk meg az ott dolgozó pártcsoport véleményét is.” „Az 1973. január 8-i fogyasztói árrendezés kedvezőtlenül befolyásolta termelési tervünket. Termelésünk 500 millió darabbal csökkent, és ez — nem szocialista körülmények között — 40 ember elbocsátását vonta volna maga után. Vállalatunk azonban szocialista hogy párttagságunk 8 elvtárssal gyarapodott és mind a nyolc közvetlenül termelő munkásnő. Mért hangsúlyozom ezt? Nemcsak azért, mert világos cáfolata azoknak a hangoknak, melyek a párt „önmagába-zárkózásá- ról” suttogtak, hanem azért is, mert februárban még arról beszéltünk, hogy a nők aránya csak 47,5 % — most pedig ez az arány 51 %-ra növekedett.” TÖBB FIATALT A PARTSZERVEZETEKBE „Egyébként is sok szempontból megelégedéssel nyugtázhatjuk alapszervezeteink munkáját. Fejlődött a munkastílus, a munkamódszer, az alapszervezetek — a párt politikájára támaszkodva — erősítették a párttagságunk és a párton kívüli dolgozók körében a párt és a kormány iránti bizalmat, javult az agitáció és vállalat. A problémát a gazdasági vezetés úgy oldotta meg, hogy kooperációs munkában részt vettünk a hevesi szárítási munkálatokban. Ezt nem mindenki értette meg. Még párttagok is akadtak, akik nem voltaic tisztában ennek az intézkedésnek a jelentőségével. Vita folyt azon a taggyűlésen is, amelynek ez volt a napirendje. A „kihelyezés” éppen a dolgozók érdekében tett intézkedés volt, nem szólva arról, hogy ugyanakkor enyhíteni tudtunk a beváltó vállalatok munkaerőgondjain. A meggyőző munka nehéz volt, de sikeresnek bizonyult. A dolgozók megértették miről van szó, munkájukkal minden dicséretet megérdemeltek, becsületesen helytálltak és kivívták az ipar elismerését. Ebben nagy szerepe volt az említett vita után a III. pártalapszerve- zet kommunistáinak.” „19 millió 700 ezer forintos vállalati eredménytervünket 21 millió 300 ezer forintra teljesítették és több mint 1 200 q alapanyag-megtakarításunk van. Mindez nagy eredmény a nehéz értékesítési helyzetben. A nyereséget mégis elviszi az alacsonyabb termelés és értékesítés, a begyűrűző áremelkedés és a dohányok receptú- ra-átlagárnövekedése. A DH-munkarendszer bevezetésének még csak kezdeti stádiumában vagyunk, de eredményeit máris érezzük: A selejtet az előirányzatnál 1 %-kal jobban csökkentettük; az 1972. évi 7,6 %-ról 5,8 %-ra, mintegy 3,5 millió forint értékben. Mindazonáltal meg kell állapíta- .ni, hogy nem mindent tudunk teljesíteni a terv tartalmazta 53 feladatból. A csúcsvezetőség véleménye szerint túlértékeltük lehetőségeinket. A jövőben kevesebb feladatot kell meghatározni, de azt azután 100 %-osan végrehajtani. Itt is érvényes: „a kevesebb több lenne”. „A megyei párt-vb is jónak ítélte vállalatunknál a munkaverseny és szocialista brigádmozgalmat 1973 áprilisában. Az ezirányú vállalati törekvéseket éppen a párt csúcsvezetőségének konkrét határozatai alapozták meg. A munkaverseny közelebb került a termeléshez, tartalmában tovább fejlődött a szocialista brigádmozgalom. A vállalások túlteljesítése már szinte elvárásszámba megy és ezúttal is megállapítható tény. Tavalyi eredményeink alapján elnyertük a „Kiváló Vállalat” címet, elnyertük a MT és a SZOT Vörös vándorzászlaját. Jelenleg 34 szocialista brigád és 5 szocialista üzemrész tevékenykedik 613 fővel. Rájuk épül a munkaverseny, vállalásaikban szerepel a hatékonyság tartalékainak feltárása, az üzern- és munkaszervezés, az. intenzív gazdálkodás, stb.”. „A baleseti Helyzet jelenlegi alakulása különleges figyelmet és gondos beavatkozást igényel. Örömmel és megelégedéssel lehet viszont beszámolni a szociális helyzet jelenlegi alakulásáról. 1974-re további 4,5 %-kal kívánjuk emelni a bérszínvonalat. Támogatjuk a gazdasági vezetésnek az eredménykiegészítés megszervezésére vonatkozó törekvéseit, hiszen a nyereség ebben az évben nem a dolgozók és nem a vezetés hibájából maradt el. Hangsúlyozni kell, hogy színes, sokrétű oktatási rendszerünk országosan is jelentős kezdeményezés. A kihelyezett szakmunkásképzés során 1973-ban 48 hallgató végzett; ebben az évben 2 osztály 87 hallgatóval vágott neki a feladatnak. Helyesnek tartjuk és támogatjuk azt a vállalatvezetői döntést, hogy 1980-ig a gyárunkban dolgozó nők zöme szakmunkásképesítéssel rendelkezzék.” 350-EN A POLITIKAI OKTATÁSBAN „Javítanunk kell munkánkat abban a tekintetben, hogy a párttagok és párton kívüli dolgozók gyorsabban és pontosabban kapjanak választ kérdéseikre, gondjaikra. Igaz, hogy ebben az évben a pártszervezetek már felismerték azt az erőt, amit ebben a tekintetben a pártcsoportok jelentenek, de a jövőben minőségileg kell változtatni ezen a munkán. A pártcsoportoknak tervszerű nevelő munkát kell folytatniuk. Sikeresebbnek mondható a pártoktatás helyzete. 1973-ban kihelyezett marxista-leninista középiskolát szerveztünk 30 fővel és 60-an végzik a szocializmus építésnek kérdései tanfolyamot. Nyolcán járnak a Marxista-Leninista Esti Egyetem 3 éves, illetve szakosított tagozatára. A jövőben minden évben kívánunk indítani marxista-leninista középiskolát; minden párttag szerezze meg legalább ezt a képzettséget. A szak- szervezet és a KISZ politikai oktatásában 250 hallgató tanul. Így egyidőben 350 dolgozót részesítünk marxista- leninista alapképzésben. 1973-ban három alkalommal tartottunk pártnapot; ez igen eredményes formája az agitációnak. Nem használjuk ki viszont azt a lehetőséget, amit havonta megjelenő üzemi lapunk kínál. Felhívom itt az elvtársak figyelmét, hogy a jövőben a pártélet eseményeiről, taggyűlésekről jelenjenek meg cikkek a dolgozók tájékoztatására. Nem lebecsülendő adat: az idén több, mint 43 000 forint értékű politikai irodalmat vásároltak párttagjaink, és a párton kívüli dolgozók.” „A csúcsvezetőség úgy ítélte meg, hogy a vállalat arculata pozitív irányban változott. Az elért eredmények jó alapot szolgáltatnak az eddigieknél is több- rétűbb, nagyobb és bonyolultabb feladatok sikeres elvégzéséhez. Továbbra is számítunk ebben a munkában a vállalat párton kívüli dolgozóira, minden becsületes ember közreműködésére” — fejezte be beszámolóját Kaszás Imre csúcstitkár. HATÁROZATOK Az összevont taggyűlés megvitatta a csúcsvezetőség beszámoló|át. A hozzászólások után a taggyűlés a beszámolót jóváhagyta és megszabván a feladatokat, határozatokat hozott. A határozatok között szinte első helyen szerepel a nőkkel és a fiatalokkal való foglalkozás. A csúcsvezetőségnek a tagfelvétel hatékonyságának növelésére olyan pártépítési munkatervet kell készítenie, melynek középpontjában van a nevelőmunka a munkásnők és a fiatalok között. A pártszervezet határozatot hozott arra, hogy a gazdasági vezetésnek minden segítséget megad a tapasztalatok levonásához a dolgozók beváltói munkával való foglalkoztatásában. Ezeket a munkálatokat még tervszerűbben, a dolgozók szociális igényeinek és érdekeinek megfelelően kell megszervezni. Ugyancsak elhatározta a pártszervezet, hogy minden szinten és fórumon támogatja azt a törekvést, hogy a felső hatóságok az árreniizem- és munkaszervezéssel is. Kimondja, hogy nem a feladatok száma döntő, hanem a feladatok hatékony és határidőre történő végrehajtása. A szervezési munka elvi iránya: a termelés gazdaságossága, a minőség javítása, a DH-munkarendszer lépcsőzetes bevezetése és a termelékenység növelése. A határozat hangsúlyozza, hogy folytatni kell az eddigi programszerű tevékenységet a nők és az ifjúság helyzetének javítására. EMLÉKLAPOT KAPTAK A pártszervezet összevont taggyűlésén Orosz Illés, a városi pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja a pártbizottság nevében értékelte a pártszervezet munkáját és átadta a végrehajtó bizottság üdvözletét. Miután a taggyűlés elfogadta a titkári beszámolót és a határozatokat, Kaszás Imre csúcstitkár átadta a Központi Bizottság emléklapját Majoros Andrásaiénak, Nagy Bertalannénak, Kuborczik Józsefnek és Pásztor Kálmánnak, akik 25 éve tagjai a pártnak. Jutaldezés káros kihatásainak ellensúlyozására biztosítsanak olyan mérvű eredménykiegészítést, mely lehetővé teszi, hogy a dolgozók átlagjövedelme ne süllyedjen az 1972. évi színvonal alá. A határozatok között szerepel, hogy a szocialista brigádmozgalmat a jövőben a DH-munkarendszer lépcsőzetes bevezetésével összefüggésben kell továbbfejleszteni. Foglalkozik a határozat az (Foto: Szigeti) mat kaptak azok is, akik az 1973. év során kiemelkedő pártmunkát végeztek: Szarvas Aladárné, Csáki István, Fodor Ferenc, Fialko- vics István, Fiklóczki István, Rácz József, Ruby István, Petrucz Ilona, Magvasi De- zsöné , Becskei Józsefné, Iván Tiborné, Király Sándor, Bárány Tiborné, Zalai Kálmán, Dobi Istvánná, Juhász Lászlóné és Fodor János. SZÁMVETÉS ÉS TERVEZÉS M unkaverseny 1974-ben I. ÉRTÉKELÉS — Szocialista brigádjaink igen nehéz, de eredményes évet zártak le. Elérkezett a számadás ideje. Az éves kiértékelő gyűléseket január folyamán meg kell tartani, hogy ki ne fussunk az időből. Egy osztályon dolgozó több brigád, közösen is megtarthatja a kiértékelést. Vállalatunk vezetői minden brigád- gyűlésen ott szeretnének lenni, hogy közvetlenül is szót értsenek dolgozóinkkal, baráti fehér asztal mellett is. — A kiértékelések rendje és határideje: a) Kiértékelő brigádgyűlések 1974. január. b) A kiértékelések és kitüntetési javaslat lebonyolítása 1974. I. 17—11. 17-ig. c) Termelési tanácskozáson cím odaítélése febr. hó. d) Adományozásról döntés, anyagi ösztönzés előkészítése március hó. e) Kitüntetés, jutalmazás V. 1. II. DEMOKRATIKUS ELŐKÉSZÍTÉS — Tekintetünket azonban már előre vetjük. Már 1973- foan megkezdtük az 1974. éves munkaverseny szervezését. Néhány alapvető szempontját a szoc. brigádvezetők tanácskozása tárgyalta. Ezt most a nyilvánosság elé visz- szük. A vállalat vezetősége, a műszaki konferencia, a termelési tanácskozások tárgyalják majd. Kiegészül a minisztériumi irányelvekkel, a tröszti irányelvekkel. Mindezek alapján alakítja ki demokratikus folyamatként a kollektíva az 1974. évi verseny-irányelveket, vállalásokat. Teljes gazdaságában és sokrétűségében márciusban számba kell vennünk, hogy ez évben az éves terv is véglegesen ezen időpontban készül. Az irányelvek, vállalások jelzett demokratikus folyamatában szerepet szánnak már a műhelyi akcióbizóttsá- goknak és egyáltalán nagy szerepet a „DH” munkarend- szernek. Most pedig az ajánlott első munkaverseny-irányelv összeállítást vitára és megtárgyalásra közöljük. (Természetesen közben a megtakarítási és egyéb törekvések érvényesülnek, a munkaverseny megszakítás nélküli és folyamatos.) III. AJÁNLOTT FŐBB SZEMPONTOK: 1. Tovább kell folytatnunk a munkát az alapanyag-megtakarítással kapcsolatban. Előirányzat 0,5—0,78 százalék a normával szemben. 2. A selejtcsökkentés 1972. és 1973. éves eredményeire alapozva, a „DH” munka- rendszerben és a szervezésben rejlő lehetőségeket is felhasználva tovább kell csökkentenünk a selejtképző- dést. Előirányzat: —0,80 százalék = 4,88 százalék. 3. Tovább kell javítanunk gyártmányaink minőségét, új gyártmányokkal kell bővítenünk gyártmánystruktúrán- kat. Minőségi mutató előirányzat: kiemelten 3,44 átlagos 90. 4. A „DH” munkarendszer lépcsőzetes bevezetését még az eddigieknél is nagyobb ütemben, tanulmányokban foglaltaknak megfelelően és programszerűen kell folytatnunk. Erre vonatkozóan kerüljenek a verseny vállalásokba is. 5. A munkaverseny-válla- lásokban az üzem- és munkaszervezési program teljesítéséhez történő hozzájárulást üzemrészenként rögzíteni kell. Rendszeressé kell tenni üzemrészenként is a 4. és 5. pontban leírt munkákat. 6. A szocialista brigádjaink igen szép előrehaladást tettek 1973-ban. A tartalmi fejlődés még erőteljesebb, mint azt remélhettük. Ez megfelelő alapot nyújt arra, hogy brigádjaink 1973- ban továbbhaladjanak előre. a) A „DH”-jelleg kialakítása terén; b) Az önművelődés, a szocialista embertípus, a társult dolgozói tudat kialakítása terén; c) A kölcsönös segítség, társadalmi munka terén. 7. Az 1—6 pontban részletezettek és egyéb itt ki nem emelt tényezők alapján a munkaverseny és szoc. brigádmozgalom fő célja 1974. évben, hogy támogassa a vállalatvezetés gazdaságpolitikai koncepcióját. a) Az 1973. évinél jobb, gazdasági mutatók elérését; b) A dolgozók szociális, kuturális, munkahelyi és jövedelmi helyzetének további javítását. I. I.
