Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1973-02-01 / 2. szám

Szabad pártnap

Pálinkás Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei Végrehajtó Bizottság tagja, a Heves megyei Rendőrfőkapitányság vezetője tartotta meg. Tolmácsolta az MSZMP megyei VB üdvözletét a gyár kollektívájának és egyben elismerését az 1972. évben kifejtett tevékenységért, azért a munkáért és eredményekért, amit a termelékenységben az Egri Dohánygyár az elmúlt évben elért.

Előadásának célja volt, hogy tájékoztatást adjon a X. pártkongresszus határozatának végrehajtásáról, annak állásáról, a végrehajtás közben tapasztalt hiányosságokról és feladatokról.

A társadalmi élet, a szocializmus építésének területén jelentős eredményeket értünk el. A belpolitikai helyzet megfelelően alakult a munkásosztálynak az országban hatalmas eszmei és politikai vezető szerepe van.

A KB különös figyelmet fordított a gazdasági élet alakulására. Nemzeti jövedelmünk 1971—72-ben 12—14 százalékkal emelkedett.

A termelés növekedése jelentős mértékben a termelékenység fokozásán alapszik, melyhez jelentősen hozzájárult a szoc. brigádmozgalom is.

Az életszínvonalra vonatkozó határozatok a gyakorlatban is megvalósulnak.

Növelni kell a gazdaságos termelést, a versenyképes cikkek arányát, a gazdasá- i

gosabb termelési szerkezetet, javítani kell az üzemi munkaszervezést, végre kell hajtani a korszerűbb irányítási módszerek bevezetésére vonatkozó határozatokat.

A dohánygyár keretében vizsgálva a fentieket, helyes törekvésnek tartja.

Tájékoztatóját befejezve Pálinkás elvtárs hangsúlyozta, hogy a KB határozat végrehajtásában megyénk dolgozóira és ezen belül a dohánygyár kollektívájára is jelentős feladat vár.

Juhász Sándorné műnk. vers. fel.

VERADAS

A közelmúltban a KISZ-szervezet felhívására több, mint százan vettek részt véradáson gyárunkban az „Adj vért Vietnamnak” akció keretében.

(Foto: Szigeti Z.)

Jól előkészített műszaki konferencia biztosítja a termelési tanácskozások sikerét

KISZ-szervezetünk 1973. évi akcióprogramja

í.

BIZTOS VAGYOK abban, hogy a ne“yedévenkét megtartott termelési tanácskozások a vállalat életében úgy gazdaságilag, mint politikailag igen fontos tényezők.

A termelési tanácskozások lehetőséget nyújtanak az üzemi demokrácia szélesítéséhez, mélyítik a dolgozók között a felelősségérzetet, fórumot adnak a tulajdonosi elgondolásoknak, javaslatoknak. Mivel a szocialista társadalmi rendszerben a vállalat munkavállalói, illetve dolgozói egyben tulajdonosai is a gyárnak, szükség van tulajdonosi véleményükre, javaslatukra. Ma már az új gazdasági mechanizmusban egy vállalat csak akkor tud évről évre jobb eredményt elérni, ha figyelembe veszi dolgozóinak véleményét, ésszerű javaslatait. „Több szem többet lát” elv alapján lehet a vállalat előtt álló feladatokat, problémákat megoldani. A jó gazdasági vezetőnek az a kötelessége, hogy az eredményt hozó elgondolások, javaslatok megvalósításának zöld utat biztosítson, gondoskodjon róla, hogy minden dolgozó ismerje az egész gyár legfőbb célkitűzését és ismerje az osztályára, műhely részére háruló feladatokat,, gondokat, eredményeket.

A termelési tanácskozás hivatott arra, hogy — a tanácskozást vezető művezetőn, osztályezetőn keresztül — minden egyes dolgozó megismerje a vállalat fő célkitűzéseit és azt a módot, ahogyan a műhelyrésze, az ő kisebb kollektívája a fő célkitűzés megvalósításához eredményesen hozzájárulhat. Ezért nagyon fontos, hogy a termelést tanácskozást vezető művezető, osztályvezető jól ismerje a vállalat gazdasági célkitűzéseit és a kitűzött célok megvalósításának lehetőségeit. Ez utóbbit különösképpen saját munkaterületén. Természetesen a végzett munka eredményességeit csak úgy tudjuk értékelni, ha azt rendszeresen lemérjük és hasonlítjuk azt a már elért munkaeredményekhez, illetve tervekhez.

A TERMELÉSI TANÁCSKOZÁST megelőző műszaki konferenciának elsősorban az a feladata, hogy értékelje a tárgyidőszak termelését és az értékelés alapján felfedje az eredményeket, hiányosságokat. Mutasson rá az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladataira.

Vállalatunknál a műszaki konferenciát negyedévenként tartjuk. Természetesen ezen a megbeszélésen nemcsak gazdasági vezetők, hanem munkások, szocialista brigádvezetők, párt- és szakszervezeti vezetők, KISZ-vezetők is részt vesznek. A jelenlévők részletes ismertetést kapnak a beszámolási időszak munkájának elemzéséről. A köz- gazdasági osztályvezető ismerteti, számszaki adatok alapján, a vállalat munkáját a tervhez, illetve a bázishoz viszonyítva. Ez a beszámoló adja meg a termelési tanácskozáshoz a vállalati fő célkitűzés megvalósulásának

számszerű eredményeit.

Külön beszámolt a műszaki konferencián a főmérnök, főkönyvelő és igazgató. Ezek a beszámolók a száraz számokat töltik meg élettel. Rámutatnak arra, hogy mit fednek a számok, milyen hiányosságot, hibákat takarnak, milyen effektiv feladatok várnak az egyes osztályokra, műhelyekre, a hibák, hiányosságok kiküszöbölése érdekében.

Ezek a beszámolók az egész gyárat érintő eredményekről, feladatokról szólnak, de azokat már lebontják osztályokra, műhelyekre. A műszaki konferencián az osztályvezetők és művezetők is elmondják véleményüket a közvetlen hozzájuk tartozó kisebb közösség munkájáról, ismertetik a munka során felmerül, általuk nem, vagy Csak kívülállók segítségével megoldható feladatokat. Ezekre a beszámolókra az igazgató intéskedést tesz, értékeli a beszámolókat. Végül az igazgató összefoglalja a konferencián elhangzottakat és határozati javaslatot fogadtat el az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatainak határidőre történő elvégzése céljából.

RÖVIDEN ISMERTETNI

kívánom ezen cikken belül a termelési tanácskozást megelőző műszaki konferencia fontosságát, jelentőségét, a termelési tanácskozás sikere érdekében. Meggyőződésem, hogy csak jól előkészített termelési tanácskozás lehet eredményes. Csak az a termelési tanácskozás hozhat munkasikereket, amelyen a dolgozók tisztán látják az előttük álló feladatokat. Csak akkor tesznek a dolgozók a

termelési tanácskozáson javaslatot, csak akkor közük véleményüket, ha érzik és tudják, hogy a gazdasági vezetők egyenlő partnernek tekintik őket, elfogadják véleményüket, javaslataikat és a későbbiek folyamán azok sorsáról tájékoztatják őket.

Huszti Ferenc főmérnök

KISZ-szervezetünk akció- programját a városi KISZ- bizottság akcióprogramja alapján állította össze a vezetőség. Természetesen mesz- szemenően figyelembe véve a KISZ-szervezet eddigi munkáját, valamint a vállalati lehetőségeket. Ezek alapján 1973-ban az alábbi feladatokat kell megvalósítani: Kiemelt helyet kívánunk biztosítani a politikai nevelőmunkának az év folyamán KlSZ-szerveze- tünk tevékenységében.

Az akcióprogram sikeres megvalósítása érdekében a KISZ-szervezet vezetőségi tagjai részére házi vezető- képzést rendezünk február hónapban.

Méltóképpen kívánunk megemlékezni történelmi évfordulókról. A megemlékezéseket a vállalat párt- és szakszervezetével közösen kívánjuk megrendezni.

A vezetők fontos feladata a tagépítés. Az újonnan felvett KISZ-tagok fogadalomtételére ünnepi KISZ-tag- gyűlésen kerül sor.

Ehhez segítséget kívánunk kérni az MSZMP vállalati csúcsvezetőségétől.

A KISZ-műszakok bevételéből fel kívánunk ajánlani a vietnami nép megsegítésére.

Tovább emeljük a politikai oktatás színvonalát. Az anyag, összeállításánál figyelembe kell venni a fiatalok érdeklődését és az aktuális politikai 'témákat.

Csatlakozni kívánunk a városi KISZ-bizottság által rendezett megmozdulásokhoz és azok sikere érdekében tevékenykedünk. .

Kulturális nevelőmunka terén vállalatunknál a legmesszebbmenőkig biztosítva vannak a lehetőségek, hogy a fiatalok szabad idejüket jobban ki tudják használni, szórakozási igényeiket ki tudják elégíteni. * *

Két klubunk van — a Corvina és az LZ—36 — melyek biztosítják a szórakozási lehetőségeket. Megfelelő sokrétű programot kívánunk ősz2.

szeáüítani. Feltétlenül szükséges azonban a fiatalok nagyobb aktivitása. A X. VIT tiszteletére vetélkedőt tervezünk és a győztes csapatot benevezzük a május 6-i városi döntőre.

Az öntevékeny művészeti mozgalom fellendítése érdekében tánccsoportot és irodalmi kört akarunk létrehozni.

Csatlakozni fogunk a városi kulturális rendezvényekhez.

3 Honvédelmi, sport- • munka terén feladatunk, hogy biztosítsuk a fiataloknak a lehetőséget a tömegsport tevékenységhez, valamint előkészítsük a sorköteles fiatalokat a katonai szolgálatra.

Ennek érdekében 1973-ra tervezzük:

— asztaütenisz, sakk, kispályás labdarúgó és kosárlabda bajnokságot;

— túrákat, kirándulásokat;

— kapcsolatot alakítunk ki a Dobó laktanya egyik KISZ-szervezetével. Segítségükkel kívánunk lövészversenyt lebonyolítani, fegyverbemutatót tartani;

— a vállalati MHSZ-szer- vezettel közösen rendezzük meg az ÖVH-versenyt;

— részt veszünk a városi VIT Kupán; felszabadulási emléktúrán, mezei futóbajnokságon.

Szervezeti munka és érdekvédelem terén az alábbi feladatok várnak megoldásra.

Az alapszervezetek munkáját öntevékenyebbé kell tenni. Emelni kívánjuk a vezetés színvonalát.

A reszortosok részvételét biztosítani fogjuk a megyei, városi szintű továbbképzéseken.

KISZ-szervezetünket szervezetileg erősíteni kívánjuk.

Hatékonyabban foglalkozunk a képzettebb fiatalokkal. Alapszervezeti vezetők feladata, hogy minél több KISZ-tagot készítsenek elő a párttagságra.

Az éves akcióprogram alapján az alapszervezetek

5.

4.

saját munkatervet készítsenek, melyet az alapszervezeti taggyűlésen el kell fogadtatni.

Ugyancsak alapszervezeti taggyűléseken kell foglalkozni :

— érdekvédelmi csoportok létrehozásával,

— az ifjúsági törvény és ezzel kapcsolatos MÉM-ren- delet végrehajtásával.

Az alapszervezeteknek kéthavonta kell taggyűlést tartani, havonta pedig vezetőségi ülést. A KlSZ-szer- vezet évenként legalább két alkalommal összevont taggyűlést tartson.

Fontos feladat, hogy tovább erősítsük már meglevő kapcsolatainkat az I. és X. sz. általános iskola úttörőcsapataival.

1973. évi szeptemberi vezetőségválasztásokat megfelelően elő kell készíteni és lebonyolítani.

Termelést segítő tevékenységünk alapvető meghatározója 1973. évben a vállalati munkaversenyhez való csatlakozás, valamint a vállalat 1973. évi tervteljesítésének elősegítése.

— Feladatunk, hogy munkánkkal elősegítsük a minőség emelését, költségmegtakarítást, selejt csökkenését.

— Ifjúsági szocialista brigádokat megfelelően kívánjuk támogatni.

— Az FMKT elé fontos feladatként tűztük ki, hogy tevékenységével szakdolgozatokkal elősegítse azoknak a problémáknak a megoldását, melyeket a gazdasági vezetés meghatározott.

— Kommunista műszakokat kívánunk szervezni, ösz- szekötve egy-egy évfordulóval, szolidaritási akcióval.

Az 1973. évi akcióprogramunk sikeres megvalósítása csak abban az esetben történhet meg, ha minden KISZ-tag aktívan tevékenykedik ennek érdekében. A KISZ vezetőség nemcsak kéri, hanem igényli is a minél szélesebb körű segítséget.

Czeglédi László

Ösztöndíjasok

Az Egri Dohánygyár a II. és a III. ötéves tervidőszakban nyolc fiatalnak adományozott társadalmi tanulmányi ösztöndíjat. Az ösztöndíj adományozás egyrészt elősegítette, hogy nyolc fiatal tanulmányait elkezdje, illetve befejezze a különböző felsőfokú iskolákban, másrészt az ösztöndíj adományozással a vállalat biztosította, hogy a tervfeladatok teljesítéséhez kellő számú műszaki szakemberrel rendelkezzék. A vállalat első ösztöndíjasa Kovács László volt és őt követték a többi fiatalok: Tarnóczi Tibor, Újlaki Sándor, Balogh József, Bíró Rozália, Bóta János, Keresztessi Ferenc és Bukolyi József.

Itt kell megemlíteni, hogy a vállalatnál két állami ösztöndíjjal végzett dolgozó is van: Berecz Istvánná a Szovjetunióban, Bátori Tibor pedig Csehszlovákiában végzett.

A felsőfokú iskolákban a tanuló utolsó társadalmi ösztöndíjasaink 1970-ben fejezték be tanulmányaikat. A vállalat azóta nem adományozott társadalmi tanulmányi ösztöndíjat a felsőfokú iskolákban tanulók részére. Ez, azért alakult így. mert az utóbbi négy évben a felsőfokú szakemberállomány igényét a vállalat ösztöndíjadományozás nélkül is

tudta biztosítani, másrészt az ösztöndíjjal a szakmunkásképzést, a szakmunkásállomány fejlesztését segítettük.

Debrecenben négy évvel ezelőtt, a dohányos munkának szakmává történő elismerésével, beindult az Élelmiszeripari Szákközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben a dohányfeldolgozó szakmunkásképzés. A szakmunkásképzés három éves, emelt színtű. Az Egri Dohánygyár az itt tanuló Ágoston Piroska, Ba- na Piroska, Garai János, Lázár Mária és Varga Erzsébet III. éves, továbbá Gulyás Anna, Máté Ildikó és Olajos Julianna II. éves dohányfeldolgozó szákMűszerész szakmunkástanulók

munkástanulóknak adományoz havonta 250 forint társadalmi ösztöndíjat.

A vállalat életében először 1969. szeptemberében a helyi ipari szakmunkás- képző intézettel kísérletképpen tíz érettségizett fiú részére mechanikai műszerész. szakmunkásképzést indított. A tanulók közül Kormos László, Sütő Oszkár, Kovács János I„ Dér Lajos és Riczó Csaba kapott társadalmi ösztöndíjat.

A műszerész szakmunkásképzés kísértét bevált, ezért a vállalatnál 1972. szeptemberétől újból lefolytatjuk a mechanikai műszerész szakmunkásképzést: Barthalis Sándor, Bóta Sándor. Csatlós Attila, Fajka Péter, Fábián István, Fülöp András, Gregus Gyula, Juhász István, Mészáros András, Sztankó Zoltán és Szűcs Gyula tanulókkal. A tanulók szakoktatását a vállalat és a szakmunkásképző intézet egyetértéssel, ismét Szabó János vezeti.

Az Egri Dohánygyár az új szakmunkástanulók részére is kíván ösztöndíjat adni. Az ösztöndíj-adományozást a vállalat vezetősége rövidesen napirendre tűzi és a lehetőségekhez mérten a legjobb műszerész tanulóknak adományoz ösztöndíjat.

Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően ipari, illetve vállalati érdekből Debrecenben, az Élelmi- szeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben 1973—74. tanévre beiskolázott dohányipari szakközépiskolások és dohányfeldolgozó szakmunkástanulók részére, szintén a lehetőségekhez mérten adományoz ösztöndíjat a vállalat.

Fialkovics István személyzeti vezető