Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1973-02-01 / 2. szám

Amit a lakásépítések vállalati támogatásáról tudni kell! A dolgozók — elsősorban a fizikai dolgozók (munká­sok, művezetők) — lakás­építésének elősegítése mindig is első helyen napirenden tartott kérdése volt a párt- és állami vezetésnek. Tulajdonképpen 1964. óta van jogilag rendezett lehető­ség arra, hogy a munkáltató vállalatok különböző for­mákban és módokon anyagi­lag is segítsék saját dolgo­zóik lakóházépítését. Többszörös módosítások után jött létre a Pénzügymi­nisztérium, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um, valamint a Munkaügyi Minisztérium 26/1971. sz. együttes rendelete a dolgo­zók lakásépítésének támoga­tásáról, amely az alapelvek és a célok helyes előírása mellett, jónéhány olyan ren­delkezést is tartalmazott, amelyek korlátozták a he­lyes alapelvek gyakorlati ér­vényesülését. Részint azért, hogy ezeket a hibákat kiküszöbölje, ré­szint pedig azért, hogy ellen­súlyozza az építési költségek emelkedő irányzatát, a kor­mány 1973. január 1-től kez­dődő hatállyal a korábbi rendelkezéseket néhány lé­nyeges kérdésben módosítot­ta. Az így módosított rendel, kezéseket az 1973. január 1- ét követően megkötött szer­ződések esetében kell alkal­mazni. Mielőtt a módosítás után előállott új helyzetet és új­szerű feltételeket ismertet­ném, röviden el kell hogy mondjam: mit tett a vállalat az elmúlt évben a dolgozó­ink lakásépítésének támoga­tására. Az 1971—75. évekre érvé­nyes kollektív szerződés 1972. évi módosítása tartal­mazza azt á Szabályzat-ot, amely a vállalat által nyújt­ható "lakásépítési támogatás mértékét és formáit előír­ja. A támogatás kétféle alap­ból történhetett, egyrészt a vállalati fejlesztési alapból erre a célra elkülönített, ún. „Lakásépítési alap”-on (a to­vábbiakban: „F”) elhelyezett 160 000 Ft-ból, másrészt a vállalati részesedési alap­ból erre a célra elkülönített 100 000 Ft-ból (a továbbiak­ban: „R”). Ez utóbbi össze­get egyébként az szb az 1973. évi részesedési alap ter­hére év közben 30 000 Ft-tal megnövelte. Az „F” alapból 1972. évben 120 000 Ft nyert felhaszná­lást, személyenként 40—40 ezer Ft kölcsön formájában. A kölcsönben részesítettek közül két dolgozónk 30 éven aluli fizikai munkás, egy pedig 30 éven felüli admi­nisztratív dolgozó. Felhasz­nálatlanul maradt 40 ezer Ft, részben igénylők hiányá­ban, részben pedig azért, mert a felügyeleti szervünk ezt az összeget terven kívüli célokra elvonta. Az „R” alapból 1972. év folyamán 127 000 Ft nyert felhasználást, amit 11 dol­gozónk kapott meg. A folyó­sított kölcsön legalacsonyabb összege 3000 Ft, legmaga­sabb összege 15 000 Ft volt. Az „R” alapból kölcsönben részesített dolgozók közül 9 munkásállományú, (betaní­tott munkás, illetve műsze­rész), 2 pedig adminisztratív dolgozó. Az életkor szerinti meg­oszlás is ugyanez, tehát a 11 dolgozó közül 9 dolgozó 30 éven aluli, míg 2 dolgozó harminc év feletti életko­rú. Az új rendelkezések meg­ismeréséhez látni kell a két­féle alapból nyújtható köl- csönök tekintetében meglevő k ülöinbségeket: 1. Az „F” alapból nyújt­ható kölcsön legnagyobb ösz- szege személyenként' 40000 Ft, az „R” alapból nyújtha­tóé 15 000 Ft volt; 2. Az „F” alapból nyújtott kölcsönt elvileg ugyanannyi idő alatt lehetett a vállalat­nak visszafizetni, mint az OTP által nyújtott kölcsönt, tehát 30—35 év alatt, az „R” alapból nyúitott kölcsönt két év alatt vissza kell fizet­ni. 3. Az „F” alapból nyújt­ható kölcsönt csak az OTP-n keresztül lehetett folyósítani és ez a kölcsön befolyásolta (általában csökkentette) az OTP által egyébként nyújt­ható hitel összegét, az „R” alapból nyújtott kölcsönt közvetlenül a dolgozó kezé­be fizettük ki, az az OTP által nyújtható hitelre sem­miféle hatással nem volt, azt az OTP a dolgozó saját erő befizetéseként vette figye­lembe. 4. Az „F” alapból nyújtha­tó kölcsön is, és az „R” alapból nyújtható kölcsön is kamatmentes, az „F” alap­ból nyújtott kölcsön után az OTP 1 százalékos kezelési költséget számol el, ami a dolgozót terheli. Az „R” alapból nyújtott kölcsön után a vállalat kezelési költ­séget nem számit fel. Az 1973. január 1-től ér­vényes rendelkezések a dol­gozó támogatásának a ko­rábbinál többféle lehetősé­gét biztosítják. 1. A vállalat az „R” alap­jából továbbra is a korábbi rendelkezések szerint nyújt­hat kölcsönt. 2. A vállalat az „F” alap­jából a nála dolgozó mun­kások (fizikai dolgozók, mű­vezetők) részére az építési költség legalább 20 százalé­kának megfelelő összegű, kamatmentes támogatást nyújthat. Ez esetben — ha a dolgozó telepszerűen megva­lósuló, több szintes lakóház- építésben vesz részt — egy­szobás lakás esetén 40 000 Ft, másfél szobás lakás eseté­ben 50 ezer Ft, kétszobás la­kás esetében 60 000 Ft, két és fél szobás lakás esetében 70 000 Ft, három és ennél több szobás lakás esetében 80 000 Ft, vissza nem térí­tendő állami támogatásban is részesül az építtető. A vállalat által nyújtandó 20 százalékos kölcsön alapja a gyermekek után számított szociálpolitikai kedvez­ménnyel és a fenti összegű állami támogatással csökken­tett építési költség, illetve vételár. Ebben az esetben a dol­gozónak előtörlesztésként az előzőek szerint számított építési költség, illetve eladá­si ár 10 százalékát kell elő­törlesztésként megfizetni, míg a további 70 százalék erejéig az OTP a részére kölcsönt nyújt. A kölcsön után fizetendő kamat évi 1 százalék, a tör­lesztési idő pedig 35 év. Az előtörlesztést három, vagy ennél több' eltartott gyermek esetében — kére­lemre, egyedi elbírálás alap­ján — a lakásügyi hatóság részben, vagy egészben az állami költségvetés terhére elengedheti, illetve azt a vállalat a lakásépítési alapja terhére vissza nem térítendő támogatásként megfizethe­ti. 3. Abban az esetben, ha a vállalat által nyújtott tá­mogatás a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség, illetve eladá­si ár 10 százaléka, vagy en­nél magasabb, akkor az OTP a telepszerű, tübb szin­tes lakóházépítésnél legfel­jebb az így csökkentett épí­tési költség 75 százalékáig, egyedi több szintes lakóház­építésnél legfeljebb annak 69 százalékáig, családi ház építésénél pedig az építési költség legfeljebb 25 százalé­káig nyújthat hitelt. Ebben az esetben az elő­törlesztés összege 15 száza­léknál kevesebb nem lehet, a kamat mértéke pedig a teljes kölcsönösszeg után telepszerű többszintes la­kóházépítésnél évi 2 száza­lék, egyedi többszintes la­kóházépítésnél évi 3 száza­lék. 4. Ha a munkáltatói köl- csöntámogatás 10 százalék­nál kevesebb, úgy ezt a támogatást az előtörlesztés részbeni teljesítéseként kell elszámolni, és az az OTP ál­tal nyújtható hitel összegét *em befolyásolja. 5. A korábbi rendelkezé­sekkel szemben jelentős ked­vezmény a dolgozók javára az, hogy a vállalat által nyújtott kölcsön után az OTP által elszámolt 1 száza­lékos kezelési költség nem a dolgozót, hanem a vállala­tot terheli. Ebben az ismertetésben nem tudtam kitérni az egyes lakásépítési formák hitelfedezetére vonatkozó minden részletes kérdésre, erre sem a rendelkezésre álló idő, sem a rendelkezés­re álló hely nem adott al­kalmat. A most nem ismer­tetett kérdéseket — ame­lyek egyébként a vállalat által nyújtható lakásépítési támogatással nincsenek szo­ros összefüggésben — üzemi lapunk márciusi számában fogom ismertetni. Ez alkalommal azonban — /dolgozóink tárgyilagos és reális tájékoztatása érdeké­ben — még a következőket kell elmondanom. 1973. évben sem fog a vál lalat részére nagyobb anya gi fedezet a lakásépítések támogatására rendelkezésre állni, mint amennyi 1972. évben volt, sőt, ez valamivel kevesebb is. A fejlesztési alapból ugyanis a lakásépí­tés támogatására 1973. évben csupán 120 (100 Ft-ot, a ré­szesedési alapból pedig csu­pán 100 000 forintot fogunk tudni fordítani. Ezek a szűk­re szabott anyagi lehetősé­gek egyben azt is előrelát- hatóvá teszik, hogy az épí­tési költség, illetve a vétel­ár 20 százalékát kitevő vál­lalati kölcsönt egy dolgo­zónknak sem fogjuk tudni biztosítani. A kisebb lehetőségek a vállalat gazdasági és tö­megszervezeti vezetésére na­gyobb felelősséget rónak an­nak az elbírálásánál, hogy ki lesz részesíthető vállalati kölcsöntámogatásban. An­nak az érdekében, hogy az MSZMP vállalati csúcsveze­tősége, a KISZ-szervezet csúcsvezetősége, a szakszer­vezeti bizottság és a vállalat gazdasági vezetése által lét­rehozott bizottság az egyes igénylők kérelmeit megfelelő alapossággal tudja megvizs­gálni és elbírálni, kérjük, hogy a lakásépítési alap terhére folyósítandó, hosszú lejá­ratú kölcsön iránti kérel­meket az igénylők legké­sőbb 1973. március 31-ig nyújtsák be a titkárságon. Ezen kérés teljesítésének nagyobb akadálva nem le­het. hiszen ekkorra már nagyjából mindenki számot vetett azzal, hogy 1973. év folyamán belefog-e valami- íven énítkezésbe. illetve la­kásvásárlásba, vagy nem, ugyanakkor ez az elbírálás egységes alapjainak a meg­teremtését. az egyszerre tör­ténő elbírálást lényegesen megkönnyíti és igazságosab­bá teszi. Dr. Szalóczi György igazgatási és jogi oszt.-vez. ÉLETÉBŐL A ..Ilii" jegében Érdekes, újszerű kezdemé­nyezés tanúi voltak a meg­hívottak az Egri Dohány­gyár KISZ-klubjában. Egy új és egyben újszerű szocia­lista brigád tartotta alakuló gyűlését. A brigád komplex brigádként, kimondottan a „DH”-munkairK>dszer beve­zetésének elősegítése jegyé­ben alakult. A gyártási hi­bák gyors elhárítása mellett, a gyártási selejt csökkenté­séhez vezető módszerek ki­dolgozásában és elterjeszté­sében való részvétel és még sok jó kezdeményezés van a tarsolyukban. Szántó György főműszerészt, a gyár elis­mert szakemberét választot­ta a brigád vezetőjéül. Pat­ronálóként a gyár igazgató­ját kérték fel, aki vállalta a brigád patronálását és mind­járt az alakulóülésen egész sor iránymutató és gondolat, valamint tevékenységéb­resztő ötlettel segtíette a brigádot. A termelési válla­lásaikat jól kiegészíti a ta­gok továbbtanulási vállalása. Rendkívül érdekes és a bri­gád színvonalának tükre, hogy újításaik többletmun­káik ellenértékének megha­tározott összegét közös kasz- szában gyűjtik össze, és ez képez pénzügyi alapot a szocialista országok gyáraiba tervezett, évente rendszeres­nek elképzelt tapasztalat­csere-látogatásaikhoz. Nagy érdeklődéssel tekin­tünk működésük elé és a gyár kollektívája közös ér­dekében kívánunk sok si­kert! Szocialista brigádgyűlésről — röviden Négy KISZ-brigád, a ci­garettagyártás brigádjai, testvéri egyetértésben együtt tartották év végi zárógyűlé­süket. A „Zalka Máté” Ifjú­sági szocialista brigád, to­vábbá Kövess! János, Mir- kóczki József és BáderNán- dorné ifjúsági szocialista bri­gádja (az utóbbiak még a címért közdöttek, így a bri­gádvezetők révén ismerték), abból az elgondolásból in­dultak ki, hogy így jobban megismerik egymás munká­ját, mélyül a barátság, ja­vul az együttműködés lehe­tősége, és sokat tanulhatnak is kölcsönösen a beszá­molókból. Őket igazolta a gyűlés egész lefolyása. Jól előkészí­tett, tartalmas beszámolókat vitathattak meg. A vitába bekapcsolódtak a vállalat je­lenlevő gazdasági és mozgal­mi vezetői is, így Huszti Fe­renc főmérnök, Kaszás Imre pártcsúcsvezetőségi titkár és Bárdos József né sz-titkár. Az osztályvezető, aki maga is bri- gádtak, pedig éppen a KISZ- szervezet titkára. A beszá­molókat követő vita után még — szombat este lévén sokáig együtt maradtak a brigádok és vendégek. Sok termékeny gondolat cserélt gazdát a fehérasztal mellett is. Reméljük, a jövő évi el­képzelések megvalósításá­nál ezt is mind hasznosítani fogják. Amihez szívből kí­vánunk sok sikert! JUBILEUMI MUNKAVERSENY Szép dolog a vállalás, de igazi értékét a teljesítés ad­ja. Ezúttal is elmondhatjuk, dolgozóink teljesítették a jubileumi vállalásaikat, mind a gazdaságosság, mind a minőségi vállalásokat. Új kezdeményezések születtek, javult a munkanorma, új lendületet kapott a munka­verseny, a szocialista bri­gádmozgalom, a „DH”-mun- karendszer. 50 millió db többlet filteres cigaretta-ex­portot szállítottunk a Szov­jetunióba. A KISZ-szervezet külön műszakot szervezett 180 fővel és ezen 6 millió db cigarettát állítottak elő. To­vább növekedett a vállalati és egyéni jövedelem. Első­nek csatlakoztunk a pártbi­zottság versenyfelhívásához, és az eredményeink bizo­nyítják, hogy e csatlakozás nem formai volt. VÁLLALATI ÉVES MUNKAVERSENY Az 5 pontot minden rész­letében túlteljesített jubileu­mi munkaverseny jó hatással volt az egyébként is kedve­zően alakuló éves vállala­ti munkaverseny eredmé­nyeire. A vállalat költség­megtakarítása 3,789 m/Ft, teljesítés 5,184 m/Ft. Minő­ség, kiemelt gyártmányok mutatója: vállalás: 3,40, tel­jesítés 3,44 mutató. BESZÉDES SZAMOK Joggal felmerül a kérdés, jelentkeznek-e a fenti ered­mények a konkrét gazdálko­dási számokban. Beszéljenek magyarázat helyett maguk a számok. A filteres cigaret­tatermelés 6,235 millió db, az előző évhez 103,4 száza­lék, a tervezetthez 103,6 szá­zalék. A készáru termelési értéke 674,4 millió Ft, az előző évhez 107,7 százalék, a tervezetthez 106,9 százalék. A termelékenység is kedve­zően alakul, az előző évhez 108 százalék, a tervezetthez 106,3 százalék. Az előző év­hez viszonyítva tehát a ter­melésemelkedés fedezete tel­jes egészében a termelékeny­ség növekedése volt. No és a vállalati eredmény? Va­jon ez az összefoglaló gaz­dasági mutató nem cáfol-e rá az eddigiekre? Nem bi­zony. Mintegy 15 százalékos tervtűlteljesítés ered a ha­tékonyabb gazdálkodásból, még akkor is, ha a további 10—15 százalékot a gyárt- mányösszetétel-változásnak tulajdonítjuk. Vezetők és dolgozók, az egész kollektí­va igen odaadó és eredmé­nyes munkája rejlik e szá­mok mögött. AMIT FELTÉTLENÜL TUDNI KELL Lépcsőzetes munka folyik. Az árváltozás miatt ugyanis érthetően sok a bizonyta­lansági tényező. Csökken-e átmenetileg a fogyasztás? Ezen belül a fogyasztás ho­gyan változik gyártmányon­ként. A gusztus, vagy a pénztárca lesz-e a döntő a fogyasztók viselkedésére? Komolyra fordítva a szót, bi­zony sok a bizonytalanság. A fogyasztásnál csökkenés­re számítunk. Ennek követ­keztében" csökkentett a ter­melési tervünk és a készlet- növekedés is valószínű. A filteres cigarettatermelés 1973. éves terve 5750 miliő db. összes cigaretta 6040 millió db. Szivar 35,5 millió db. A tervezett létszám 1056 fő, ami egyben azt je­lenti, hogy lépcsőzetesen — a természetes apadás és sok­oldalú létszámgazdálkodási intézkedés figyelembevéte­lével — mintegy 40 fő csök­kenést kell elérnünk. Ter­mészetesen, ha a fogyasztók igénye növekszik a tervvel szemben, úgy nagyobb ex­portlehetőség lesz, e lét­szám csökkenés e lehetősé­gek teljesítése arányában mérséklődik. A termeléscsök­kenés egyidejű eredménv- csökenéssel jár. Fő törek­vésnek kell legven. hogy e csökkenést ellensúlyozzuk. A tervek átárazásra kerül­nek. Az átárazott tervet elő­reláthatólag február hónap­ban hagyja jóvá a trösztünk igazgatótanácsa. Néhány pontosítási munkát még ak­kor is el kell végeznünk, így a belső elszámolási rend­szer finomítását, összefog­lalva tehát arra számítha­tunk, hogy az átárazott, tel­jes részletességű, optimális tervváltozatunk negyedéves bontásban március végére, április elejére áll majd ren­delkezésünkre. I. negyedév­ben operatív program és terv alapján dolgozunk, mely beépül majd az éves terv­be. ÉS A BÉRRENDEZÉSRŐL NEM ESIK SZŐ? De igen. Máris csökkent­jük a kíváncsiak szenvedé­sét. Természetesen e tájé­koztatás a megjelenésekor bizonyos szempontból már túlhaladott lesz, hiszen ak­kor már többet tudunk. Az azonban érvényes lesz, hogy plusz 3 százalék általános bérfejlesztést tervezünk és ehhez járul a KB-határozat szerinti átlagos plusz 8 szá­zalékos munkás és művezetői bérrendezés március 1-től. A vonatkozó rendeletek és a végrehajtási utasítás még e cikkek írása idŐDontjában nem kerültek kiadásra. A pontos rendelkezések, a nők száma a szakmunkásarány és más szempontok alapián differenciálják majd e fej­lesztést és úgy jelenik meg a vállalatunkra vonatkozó pon­tos összeg. Mindenről még újságunkban is adunk tájé­koztatást dolgozóinknak. ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ Vállalatunk központi bér- fejlesztés címén 1 363,47 m/Ft-ot kapott. A differen­ciálás: Férfiak: segéd- és be­tanított munkás: 1 műszak­ban -j- 4 %, 2 műszakban 5 °/o, 3 műszakban 7 %, szak­munkások: 1 műszákiján 8 %, 2 műszakban 10 %, 3 mű­szakban 14 %. Nők: segéd- és betanított munkások 1 műszakban 4,5 %, 2" műszakban 6,5 %, 3 műszakban 9,0 %. Saját erőből, mintegy 623 m/Ft kerül kifizetésre. „DH”­MUNKARENDSZER HÍREI Újságunkban cikksorozat indult és közlése folyik kü­lönböző munkatársak tollá­ból. Várjuk művezetőink és minden aktív közreműködő írását. Több szocialista bri­gád és üzemrészünk „DH”- vállalást, illetve ilyen jelle­gű vállalás kidolgozása fo­lyamatban van. A filterrúd- gyártáson és a szivarágaza­ton január 1-től a vonatko­zó tanulmány és szervezési intézkedési tervek alapján (eredeti terv szerint) folya­matában megindult e mun­kamódszer bevezetése. Kijelölt vezetők és elő­adók részt vettek a II. „DH”-szemináriumon. „DH” komplex szocialista brigád alakult Szántó György et. vezetésével. Beválnak-e a kísérleteink, lesz-e eredménye e sokolda­lú törekvésnek? Ezt még a jövő mutatja meg. Bízunk benne és dolgo­zunk érte! Iványi Illés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom