Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1973-11-01 / 11. szám

AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA II. évfolyam, 11. szám ARA: 1,— FORINT 1973. november hó Emlékezés november 7-re A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amelynek ötvenhatodik évfordulójáról az egész haladó világ meg­emlékezik, az emberi társadalom történetének nagy for­dulópontja volt. E forradalom hatására századunk a ka­pitalizmustól a szocializmus felé tett radikális fordulat százada lett. Az októberi forradalom akkor ment végbe, amikor a világot a nemzetközi imperializmus által előidézett első világháború robbanásai rengették meg. Az impe- pitalizmustól a szocializmus felé tett radikális fordulat kásosztállyal, a dolgozó tömegekkel és az elnyomott né­pekkel szemben álló kizsákmányoló osztályok milliós hadseregek és rendőri apparátus segítségével, az el­nyomás, a kizsákmányolás és az üldözés egész rend­szerével a propagandisztikus befolyásolás óriási gé­pezetének felhasználásával tartották fenn uralmukat. A Lenin vezette bolsevikok, akik rést ütöttek az el­nyomásnak és az erőszaknak ezen a nemzetközi rend­szerén, történelmi hőstettet vittek véghez. Az októberi forradalom a történelemben addig ismeretlen, merőben új típusú forradalom volt. Megteremtette a munkások és a parasztok első államát, amely céljául tűzte ki min­denfajta kizsákmányolás megszüntetését. Már az a puszta tény is, hogy az új államban a hatalom a kommunista párt által vezetett és a parasztok által aktívan támoga­tott munkásosztály kezébe ment át, s hogy a munkás- osztály ezt a hatalmat a nép többsége érdekében gyako­rolta, minőségileg új helyzetet teremtett a világban. A nemzetközi munkásmozgalom a szocialista állam létrejöttével a történelemben először tett szert további fejlődésének szilárd bázisára és támaszára. Kialakult az a reális perspektíva, hogy más országokban is győzni fog a proletariátus és felépül a szocialista rend. Az orosz- országi munkásosztály, amely felemelkedett a társadal­mi szervezet új, magasabb fokára, példájával forradal­masította a tőkés világ munkásmozgalmát. Az államha­talom kivívásának nemcsak a lehetőségét mutatta meg, hanem a hozzá vezető utat is. Az a jelszó, hogy „csi­náljuk úgy, min Oroszországban", elterjedt egész Euró­pában, több ázsiai országban és másutt is. Az októberi forradalom tehát hatalmas impulzust adott az egész nemzetközi felszabadító mozgalomnak. Október egyik legjelentékenyebb és állandóan ható eredménye a nem­zetközi kommunista mozgalom kialakulása volt. Az ok­tóberi forradalom elsőnek ütött rést a népek leigázásá­nak rendszerén. A gyarmati és a függő országok nemzeti felszabadító mozgalma előtt merőben új lehetőségek és távlatok nyíltak meg, és napjainkra gyakorlatilag befe­jeződött a gyarmati rendszer szétesése. .A II. világháború után a fasiszta Németország vere­sége folytán lényegesen megváltozott Európa politikai helyzete is. A szocializmus pozíciói kiszélesedtek: erő­södött a Szovjetunió határainak biztonsága, nyolc új szo­cialista ország keletkezett Európában, közte hazánk, a Magyar Népköztársaság. A szocialista országok, főként a békéért és bizton­ságért fő felelősséget vállalt Szovjetunió, szüntelen erő­feszítéseket tesznek az Európai helyzet konszolidálására, a kialakult viszonyok elismertetésére, a szocializmus ki­vívott pozícióinak biztosítására, az Európai népek béké­jének és biztonságának megszilárdítására. A Szovjet állam legfőbb feladatának tekinti a Nagy Október óta eltelt időszakban, hogy az igazságos, demok­ratikus béke arasson diadalt földünkön. Kaszás Imre, \ az MSZMP-csúcsvezetőség A titkára J Felhívás Fock Jenő látogatása vállalatunknál Kormányunk elnöke elismerően nyilatkozott az Egri dohánygyár kollektívájának munkájáról 1972. és 1973. évekhez ha­sonlóan a vállalat 1974. év­ben is segíteni kívánja dol­gozói lakásépítését, illetve la­kásvásárlását, a rendelkezés­re álló anyagi eszközök kor­látozott volta miatt azonban 1974-bcn is csak egy részét fogja tudni kielégíteni a je­lentkező igényeknek. Annak érdekében, hogy a lakásépítési alap felhaszná­lása során valóban az arra legerdemesebbek és legjob­ban rászorultak kaphassa­nak vállalati kölcsönt, kér­jük, hogy a lakásépítési alapból 1974. évben kölcsön­re igényt tartó dolgozóink ezt a szándékukat ez év vé­géig, tehát 1973. december 31-ig a vállalat igazgatójá­hoz írásban jelentsék be. A lakásépítési alap tényle­ges felosztására — a jelent­kező igények ismeretében — előreláthatólag 1974. év I. negyedévében, a vállalati mérleg jóváhagyása után, a vállalati eredmények isme­retében kerül sor. 1973. október 17-én me­gyénkbe látogatott Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke. A vendéget a megyei párt­bizottság székháza előtt, Oláh György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Heves megyei pártbizottság első tit­kára, Fekete Győr Endre, He­ves megye Tanácsának elnö­ke köszöntötte, majd a párt- székházban és a megyei ta­nácson megyénk párt- és ál­lami vezetői tájékoztatták a megye életéről, munkájáról, terveiről, eredményeiről kor­mányunk elnökét. Délután Fock Jenő, az Eg­ri Dohánygyárba látogatott. Elkísérte Oláh György, a me­gyei pártbizottság első titkára, Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke, Barta Alajos, a gyei pártbizottság első titkára, Markovics Ferenc, a Közpon­ti Bizottság munkatársa, Pelyhe Szilárd, az MSZMP Eger Városi Bizottságának el­ső titkára, dr. Varga János, Eger Város Tanácsának elnö­ke és Pálinkás Ferenc, a vég­rehajtó bizottság tagja, me­gyei rendőr-főkapitány. A magas rangú vendéget az irodaház előtt előbb Magda Robika, Horváth Kriszti és Balogh Imike óvodások vers­sel és virágcsokorral köszön­tötték, majd a gyár vezetői: Domán László igazgató, Ka­szás Imre, a párt üzemi csúcs­vezetőségének titkára, Bárdos Józsefné, a szakszervezeti bi­zottság titkára és Czeglédi László, a KISZ üzemi csúcs­vezetőségének titkára üdvö­zölte a kormány elnökét. Az ünnepi fogadtatás után a gyár tanácskozótermében Domán László igazgató tartott rövid ismertetést a 77 éves gyár életéről, munkájáról, terveiről. Bevezetőjében többek kö­zött elmondotta: az 1971-ben befejeződött rekonstrukció eredményeként négyszeresére nőtt a gyár termelése, a vál­lalat termelési értéke meg­haladja a hatszázmillió forin­tot. Ma az Egri Dohánygyár hazánk, Európa egyik legkor­szerűbb dohánygyára. — A korszerű technikát ho­gyan sikerült elsajátítaniok a dolgozóknak? — hangzott kormány elnökének kérdése. — A sikeresen végrehaj­tott, műszaki fejlesztés — vá­laszolt az igazgató — a kor­szerű technológiák bevezeté­se, azt követelték, illetve azt követelik a gyár vezetőitől, dolgozóitól, hogy minél töb­ben képezzék magukat, bő­vítsék szakmai, pcliitikai is­merteiket. A gyár — hangsú­lyozta az igazgató — minden lehetőséget biztosít a tanulás­hoz és az egyre növekvő ta­nulási kedvet mi sem bizo­nyítja jobban, hogy az 1000 fős kollektívából jelenleg több mint 400-an tanulnak. Megyénkben elsőnék szer­vezték meg a gyárban az emelt szintű felnőtt szakmun­kásképzést, két osztályban pe­dig, a hetedik és a nyolcadik osztályt pótolják a gyár dol­gozói. Szólt továbbá a termelésre, a munkahelyi hangulatra is kedvezően ható — országosan is példaként emlegetett — szociális, s munkahelyi körül­ményekről. Saját óvodája, bölcsődéje, gyermeküdülője van a gyárnak, az új iránt mindig érdeklődő, a maga­sabb ismeretekért mindig szí­vesen áldozó kollektíva évről évre eredményesebb, gazda­sági, politikai munkát végez. Kiemelte a továbbiakban, hogy rendkívül jó a kapcsolat a gyár és a megyei — a vá­rosi párt-, állami vezetés kö­zött, feladataik végzéséhez igen sok segítséget kapnak az említett szervektől. a A gondok között említette a továbbiakban az igazgató, hogy a cigaretta árának eme­lése után csökkent a fogyasz­tás hazánkban é6 ez bizonyos tervmódosításokat tett szük­ségessé. Ugyanakkor — és ez meglepetésként érte a gyár dolgozóit is — a közelmúlt­ban néhány külföldi cigaret­ta árát — ezek a cigaretták rosszabb minőségűek a hazai­nál — éppen a közelmúltban csökkentették. Végül egy „újítási javaslatról” szólt kor­mányunk elnökének. Neveze­tesen arról, hogy a gyár ve­zetői szerint a jelenlegi for­galmi adó módosításával, az úgynevezett jobb minőségű cigarettákat is lényegesen ol­csóbban tudná előállítani az egri gyár. Kormányunk elnöke — a tájékoztatás közben nem elő­ször már — ismét közbeszólt és ugyancsak egy javaslattal válaszolt: írják le véleményü­ket az egriek és juttassák el az illetékes felügyeleti szer­vekhez, mert valóban „van valami abban", amit a gyár- igazgató elmondott. A tájékoztató után Fock Jenő és kísérete üzemlátoga­tásra indult, megtekintette a cigaretta-előkészítést, a ciga­rettagyártást, ahol beírta a nevét a Zrínyi szocialista bri­gád naplójába, s gratulált a brigád sikereihez. Az üzem- látogatás a fii tergyártás meg­tekintésével ért véget. A dohánygyári látogatást summázva, búcsúzául, többek között a következőkét mon­dotta kormányunk elnöke: régóta ismeri az Egri Dohány­gyár munkáját, sokat hallott dolgozóinak lelkesedéséről, helytállásáról, s ugyancsak régóta tudja azt is, hogy az Egri Dohánygyár hazánk va­lóban egyik legkorszerűbb dohánygyára, ahol ügyes, te­hetséges vezetők irányítják a munkáját értő, szakmáját sze­rető, a gyárhoz ragaszkodó kollektívát. A gyár méltán egyik büszkesége a városnak, a megyének, a magyar ipar­nak. Majd arra ösztönözte a gyár vezetőit, hogy továbbra is keressék, kutassák az újat, mert az Egerben gyártott ci­garettáknak külföldön is jó hírnevük van — családjában hárman is szívják —, ezért valóban keresni kell annak lehetőségeit, hogy a gyár ter­mékei a jelenleginél nagyobb mennyiségben kerüljenek el a külföldi piacokra is. Búcsúzóul megköszönte a szívélyes, a részletes tájékoz­tatást, majd még egyszer gra­tulált a gyár vezetőinek, a gyár dolgozóinak. Fock elvtárs a Nieppman 7-es csomagológép mun­káját tekinti meg. (Foto: Szigeti) Fock Jenő elvtársat megérkezésekor óvodások kö­szöntik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom