Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
Munkahelyi vezetők továbbképzése A szakszervezetek jogai 1. rése körülményeit illetően a szakA munkaügyi miniszter és a művelődésügyi miniszter együttes rendelkezése előírja, hogy a közvetlen munkahelyi vezetők továbbképzését 1975- ig meg kell oldani. A továbbképzésnél, de minden új tanulásnál annál jobban tudjuk hasznosítani az új ismereteket minél hamarabb jutnak annak birtokába. Itt is igaz a közmondás: „Kétszer ad, aki gyorsan ad.” Ez vezetett bennünket, amikor a tanfolyam beindítását 1972-re tettük. Talán, sőt egész biztosan kényelmesebb lett volna megvárni, amíg más vállalatok megszervezik a saját továbbképzésüket, beszerzik az anyagokat, és az ő tapasztalataik alapján, egy későbbi időpontban szerveztük volna a mi továbbképzésünket. Nem így történt, az idő sürgetett. Az első lépést még a tröszt kezdeményezte, amikor a gyár 6 fiatal műszaki dolgozóját Felsőgödre 2 hetes tanfolyamra küldte, amelyen megimerkedtek a tanfolyam szervezéséhez, lebonyolításához szükséges alapvető ismeretekkel. E tanfolyam módszertani, vezetési, munkapszichológiai, gazdasági és politikai ismereteket egyaránt adott. Következett a tanfolyam anyagának, tematikájának összeállítása. Kikértük a MÉM Mérnök- és Vezetőképző Intézet, a MTESZ és néhány más szerv, illetve intézmény véleményét, tanácsát. összeállítottuk a tanfolyam tematikáját, amelyet a MÉM M. és V. I., valamint a Tröszt illetékesei is jónak találtak. A megfelelő színvonal biztosítása érdekében az előadók felkérésénél rendkívül igényesek voltunk. Saját szakembereinken kívül országos hírű szaktekintélyeket, egyetemi tanárokat, docenseket kértünk fel egy-egy előadás megtartására. A gyárban mintegy 65—70 közvetlen munkahelyi vezető, illetve leendő vezető van. Éppen ezért szükségesnek' látszott a tanfolyam megosztása, kettéválasztása, mivel a tanfolyamot munkaidő alatt tartjuk a besorolásnál elsősorban ezt kellett figyelembe venni, hogy a termelés irányítására azért maradjon szakember is a tanfolyam idején. Kialakult a két csoport. A csoportokon belül a szakemberek, vezetők széles rétege megtalálható. Főműszerészek, csoport- és teremvezetők, műszakvezetők, önálló előadók, napközi vezető, gondnok stb. Az előadásoknak tehát olyannak kellett lennie, hogy minden résztvevő számára nyújtsanak újat, hasznosíthatók Az előkészületek befejezése után szeptember 18-án a tanfolyamot megnyitottuk. A megnyitón a tanfolyam jelentőségének kiemelésére megjelentek a vállalat párt-, KISZ-, szakszervezeti és gazdasági vezetői is. Fialkovics István személyzeti vezető rövid megnyitója és tájékoztatója után Huszti Ferenc főmérnök tartott nagysikerű előadást, melynek témája: „Időszerű gazdaság- politikai kérdések. A vállalat előtt álló legfontosabb feladatok.’' Utána Kovács János et. a DVT. személyzeti osztály vezetője „A vezetővel szembeni követelmények, a vezetők társadalom-politikai feladatai” témakörben tartott magas színvonalú nagy figyelemmel kísért előadást. Ruby István Hazánkban a szakszervezeti tevékenységnek alkotmányos formái vannak. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya biztosítja a szakszervezetek részére a szervezkedést, a dolgozók nevében történő fellépést minden kérdésben. E felhatalmazáson belül a magyar szakszervezetek alkotmánya határozza meg a szakszervezeti feladatokat, a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelete, valamint az ehhez kapcsolódó, egyéb rendelkezések pedig az állami szervekkel való együttműködéssel kapcsolatos jogokat rendezi. ÉRDEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉG A szocialista társadalomban az érdekvédelmi tevékenységnek különböző oldalú területei vannak. E rendszer lényege, hogy az állami rendelkezések már biztosítják az alapvető dolgozói érdekvédelmet. Elég itt megemlíteni az MT különböző szabályait, például: a vállalati felmondás elleni érdekeltséget; a felmondási idő mértékének meghatározását; a bérrendszerek, a bértételek, a munkanormák megállapításának szabályait; a munkaidő mértékének, beosztásának módját; a nők, a fiatalok érdekvédelmét; a csökkent munkaképességűekre vonatkozó szabályokat, kedvezményeket; a dolgozót ért sérelem kötelező orvoslásának szabályait stb. Ezek a példák azt is mutatják, hogy az állami garanciák létrehozásában a dolgozók élet- és munkaszervezetek, különösen a felső szinten, az egyetértési jogokat gyakorolva vesznek részt. AZ ALAPSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT JOGOK A magyar szakszervezetek alapszabálya a következőket tartalmazza: * A magyar szakszervezetek a Magyar Szocialista Munkáspárt eszmei—politikai—ideológiai irányításával, önálló szervként tevékenykednek, vezető szerveik határozatai alapján. Munkájuknak két oldala van: szervezik és nevelik a dolgozókat társadalmunk politikai, gazdasági erejének növelésére, elősegítik a dolgozók anyagi, szociális és kulturális igényeinek kielégítését; védelmezik a törvényekben és rendeletekben biztosított jogokat. A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN BIZTOSÍTOTT JOGOK A szakszervezetek jogait átfogóan a Munka Törvény- könyvének II. része tartalmazza. A Munka Törvénykönyvének e fejezete biztosítja a szakszervezetek részére azokat a jogokat, amelyek segítségével részt vehetnek az alapszabályaikban meghatározott politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldásában. Az MT azonban természetszerűleg csak munkaviszonyra vonatkozó, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdéseket szabályozza, s így kizárólag ezek tekintetében állapít meg jogokat a szakszervezet részére. E jogok megállapításánál figyelemmel kellett lenni arra, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben a vállalatok. ezen belül a gazdasági vezetők, fokozott önállóságot kaptak, illetve kapnak, annak érdekében, hogy ésszerű és gyors intézkedésekkel sajátos követelményeiknek megfelelően szervezzék meg termelésüket. Ezért jelentősen csökken a külső szervek beavatkozásának lehetősége, s a szakszervezetek jogainak megállapításánál is figyelembe kellett venni, hogy azok ne akadályozzák hanem a dolgozók érdekeinek szem előtt tartásával elősegítsék a vállalatok munkáját. Biztosítani kell tehát, hogy a dolgozók élet- és munka- körülményeit érintő szabályok általános jellegű elveinek kialakításában a szak- szervezetek minden szinten közreműködjenek. Az egyes dolgozókra vonatkozó intézkedések tekintetében viszont a vállalat igazgatójának önálló intézkedési jogot kell biztosítani, mert a szakszervezeti egyetértési jog előírása ilyen esetekben lassítatív módon kötelezd rendelkezést nem tártaim... at. Az MT tehát elismeri a szak- szervezetek legszélesebo értelemben vett érdekvédelmi tevékenységét és az állami és gazdasági szervek kötelességévé teszi a szakszervezetekkel való együttműködést. Az előbbiekben summázott jogkörökön belül a szakszervezetek a k ivetkező jogkörökkel rendelkeznek: 1. meghallgatási jog: 2. egyetértési és közös döntési jog: 3. véleményezési jog: 4. ellenőrzési jog; 5. kifogásolási (vétó) jog: 6. közreműködési jog a munkaügyi viták intézésében és képviseleti jog; 7. önálló szabályozás és döntési jog. A JOGOKAT GYAKORLÓ SZAKSZERVEZETI SZERVEK A szakszervezetek az állami szervekkel együttműködve négy szinten gyakorolják jogaikat: 1. A Minisztertanács és más, országos hatáskörű szervek a SZOT-tai egyeztetik a népgazdasági, társadalmi érdekeket az egyéni, csoport- érdekekkel. 2. A miniszter és az iparági szakszervezetek elnöksége, egyetértésben szabályozzák az iparág dolgozóira vonatkozó, az élet- és munkakörülményekkel összefüggő- kérdéseket. 3. A megyei tanácsok a szakszervezetek megyei tanácsával egyeztetik a területi Vállalatunknak 2500 kötetes, főleg magyar és külföldi szépirodalmi műveket tartalmazó könyvtára van. A könyvtár az oktatószobában, szép, beépített szekrényekben kapott helyet. Amíg a könyvtár ezt a mai, véglegesnek mondható helyét elfoglalta, egy év telt el. Ez alatt az egy év alatt nem üzemelt és így lassan, de biztosan elmaradoztak azok a dolgozók, akik rendszeres látogatói voltak a könyvtárnak. Pedig a régebbi adatok szerint a könyvtár látogatóinak száma elérte a 380 főt. Jelenleg még csak felbecsülni sem tudjuk, hogy mennyien veszik igénybe a könyvtárat, mert a könyvtárnak rendszeres nyitva tartási ideje nincs. Persze, aki nagyon akar könyvet cserélni vagy vinni és vállalja az utánjárás nehézségeit, annak még így is sikerül. Kovács Gyuláné könyvtáros igyekszik is eleget tenni időben és főleg munkaidőben rendszertelenül jelentkező kívánságoknak. Kovács Gyuláné szívesen és örömmel látná el a könyvtárosi feladatát — ezt a munkát valóban társadalmi munkában, munkaidő után végezné el legszívesebben —, mint mondotta, mert munkaidejét felelős és fontos beosztása miatt kizárólag a munkájára szeretné fordítani. Sajnos, hogy a könyvtár tulajdonosa, a szakszervezet sem szorgalmazta a megoldást. Háromműszakos üzemnél egy könyvtár nyitva tartási idejét meghatározni úgy, hogy az mindenkinek jó legyen, nehéz, és szinte megoldhatatlan feladat. Azonban, ha megjelölünk két napot a héten — mondjuk 15.45— 16.45-ig, mintegy lehetőséget —, akkor az olvasni vágyó, könyvet szerető dolgozó — legyen délelőtt vagy éjszaka műszakban — nem fogja sajnálni az időt arra, hogy bejöjjön a könyvtárba. A könyvtár nyitva tartási idejét, helyét megfelelően propagálni, tudatosítani kell dolgozókban. Erre üzemünkben a hangosbemondótól a hirdetőtábláig minden rendelkezésre áll. Nagyon jól tudom, hogy azért, mert valaki nem az üzemi könyvtárban cserél könyvet, még vásárolhatja, vagy más könyvtárakban beszerezheti az érdeklődési körének megfelelő könyveket. Azonban az üzemi könyvtár, ha jól működik, mert helyben van, sok jó könyvvel rendelkezik, ingyenes alapja lehet egy üzemen belüli nagy méretű olvasómozgalomnak. Az olvasás, az olvasottság pedig alapja a műveltségnek, a gondolkodás, a szemléleti mód megváltoztatásának. Az olvasás olyan ..méreg”, aki rászokik, nehezen mond le róla. Ne ítéljük tehát az üzemi könyvtár elzárásával könyvet szerető, olvasni vágyó dolgozóinkat kényszerű „elvonókúrára”. Serecz Istvánná ná, akadályozhatná a vállalat munkáját. Ugyanakkor a törvény a visszaélések megakadályozása céljából hathatós és ugyancsak késedelem nélkül érvényesíthető joggal (vétó) ruházta fel a szakszervezetek vállalati szervét. Az új Munka Törvény- könyve, ugyanúgy, mint a korábbi, csak jogokat biztosít a szakszervezetek számára. Kötelességeket a maga természeténél fogva nem ír elő. Az MT tevékenységük kifejtése érdekében olyan különböző jogosultságokkal ruházza fel a szakszervezeteket, amelyekkel szemben az állami szerveket és vállalatokat az ezeknek megfelelő kötelezettségek terhelik. Az állami jogalkotmány a szakszervezet belső életére, belső viszonyaira vonatkozód an azonban semmiféle poziíejlesztésre, kommunális és szociális ellátásra vonatkozóterveket. 4. A vállalati igazgatók és a vállalati szakszervezeti szervek közös megállapodásaikat kollektív szerződésben, valamint egyéb szabályokban rögzítik. Ezek szabályozzák legközvetlenebbül és legrészletesebben az élet- és munkakörülményeket, egyben egyeztetik az egyéni, vállalati és társadalmi érdekeket. Itt kell megemlíteni, hogy a szakszervezetek nem harcolhatnak olyan egyéni vagy csoportérdekért, amely sértené a társadalmi érdekeket. Nem hangoztathatnak olyan követeléseket, amelyek az adott időben társadalmi, gazdasági okok miatt megvalósíthatatlanok. (Folytatjuk.) Közgazdasági Kislexikon BELSŐ TARTALÉK: adott gazdálkodási egységen belül (vállalat, gyáregység, üzem, stb.) a munkában a munka tárgyában és a munkaeszközökben, rejlő kihasználható lehetőségek. A belső tartalékok feltárása a haladás egyik forrása, mert egyrészt csökkenti a különféle veszteségeket, improduktív ráfordításokat (munkaidő, anyag, gép) másrészt az új technológiai, szervezési intézkedések bevezetésével haladó módszereket alkalmazunk. t Korszerű illatosító berendezések kialakítása Gondolatok a könyvtárról a BERUHÁZÁS: 1. pénzeszközök lekötése hosszú időtartamra V. állandóan termelési, gazdasági céllal; ennek következtében a pénzeszközök tartósan anyagi javakban (álló- és forgóeszközökben); 2. mint folyamat ez a tevékenység, melynek eredményeképpen termelési v. nem termelési rendeltetésű állóeszközök (épületek, gépek, berendezések stb.) jönnek létre; 3. népgazdasági szinten a beruházás a nemzeti jövedelem meghatározott hányadának felhasználása a népgazdaság állóeszközeinek bővítése. BERUHÁZÁSI PROGRAM: a beruházások előkészítésének műszaki és gazdasági tartalmú alapokmánya, mely különösen műszaki, technológiai tekintetben részletesebb, mint a beruházási döntés alapjául szolgáló beruházási javaslat, de a megvalósítás (kivitelezés) céljaira közvetlenül nem alkalmas. Tartalmazza mindazokat a helyszínrajzokat, technológiai és anyagmozgatási folyamatábrákat, a gépi berendezések főbb műszaki paramétereit, a tervbe vett építmények jellemző adatait, amelyek alkalmasak a megoldási variációk közötti választásra a beruházás gazdaságosságának megítélésére, és kiindulási alapot biztosítanak a kivitelezési tervdokumentáció készítéséhez. BERUHÁZÓ: az a vállalat, szövetkezet, költségvetési szerv tanács v. társadalmi szerv, amely beruházással saját állóeszköz-állományát (bővítés, pótlás v. rekonstrukció révén) növeli. A beruházó jogait és kötelességeit az egyes beruházási kategóriákban azelőtt a beruházási kódex szabályozta, az új gazdaságirányítási rendszerben a beruházások rendjéről szóló kormányrendelet szabja meg. (Szigeti Zoltán) A pácolás egyik fajtája az illatosítás, amely a vágott és szárított dohánynál kerül alkalmazásra. Célja, hogy némi aromát kölcsönözzön a dohánynak, de főleg az, hogy a csomag kinyitásakor kellemes illat legyen érezhető, amely kedvet csinál a dohányzáshoz. A dohány, melynél alkalmazásra került, már megkapta a maga végleges nedvességtartalmát, amelyen már változtatni nem szabad, az illatanyagoldat ráporlasztással kerül fel, de nem szabad vizet tartalmaznia, hanem csak egy alkoholbázisú illő oldószert. Mentolos termékek Illatosító anyagként használnak rumot, ánizsolajat, őszibarack- fgügeesszenciát, styraxot. Pmg-és Tolu-balzsa- mot, gerániumolajat, szegfűszeget, cement- és mentha- esszenciát, pirított tonkaba- bot stb. A szükséges mennyiség, kb. 1—1,5 1 100 kg vágott dohánynál. Egyes illatosító anyagok, melyek menthol- és metilszaliciát alapon készülnek, friss ízű füstöt adnak, tökéletesen elfedik a dohány ízét. A mentnolos cigaretták fogyasztása az utóbbi években jelentősen emelkedett. Ilyen a Kool, Salem, Philip, Newport, Liggett and Meyers, Fiitól stb. De ezenkívül nálunk készült, nem mentholos illatosított cigarettafajták;. „100" éves, Savaria. Fejlesztési elképzelés Az illatosító berendezés munkavédelmi, egészségügyi és technológiai szempontból serp felel meg a követelményeknek. Ennek ismeretében kaptuk feladatul, hogy fejlesszünk ki olyan illatosító berendezést, amely megfelel a fent említett követelményeknek. Korszerű illatosító berendezés kialakításánál eleget tettünk a feladatoknak, azaz megoldottuk a zárt rendszerben történő illatosítást, tökéletesítettük az illatanyag felszórását, adagolását, kitűnően üzemelő porlasztófejet szereltünk be. A felszerelt porlasztófejjel a porlasztás szinte ködszerű, jó elosztású. Természetes gravitációs légáramot biztosítót tunk a hengeren keresztül, a tetőn felszerelt szellőzőcsővel amelybe axiál ventillátort is beépítettünk annak érdekében, hogy a kellő légáram rossz idő esetén fellépő alacsony nyomáskülönbség esetén is biztosítva legyen. A légáram útjába tisztítható szitafelületet iktattunk abból a célból, hogy a légáram az apróbb vágatrészecskéket magával ne ragadhassa. Az egész illatosí- tási rendszert automatizáltuk, s a folyamat irányítása egyetlen kapcsoló segítségével történik, amelynek bekapcsolásával folyamatosan indulnak a rendszerhez tartozó berendezések. Az illatanyag légáramba beporlasztása akkor kezdődik, ha a vágat megjelenik a henger beadagoló garatjában. Ha a porlasztófej eldugul vagy a beadagolás megszűnik, akkor a tartályból az illatanyag és a porlasztáshoz szükséges levegőáramlás megszűnik. A munkavélelmi és egészségügyi előírások érdekében célszerűen burkoltuk a berendezéseket, s elmondhatjuk, hogy az addig tapasztalt il- latanyag-kiáramlás szinte teljesen megszűnt. A terem levegőjének cseréjére is gondoltunk, amikor egy, a falba beépített, axiális ventillátorüzemelési lehetőségeit biztosítottuk. A gravitációs elszívással és a tökéletes porlasztással az il latanyag jelentős része most már a vágatra kerül, tehát az illatosítás egyenletes lesz. Torba Imre EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 24-44. Felelős kiadó: TÓTH JÓZSEF. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 12 forint. Szerkesztőség: Egri Dohánygyár. Telefon: 11-1D. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz utca 3. Készítette: a Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger, Bródy Sándor útra 4 Igazgató: SÓLYMOS JOZSE1
