Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1973-08-01 / 8. szám

Mit kell tudni a helyszíni bírságolásról? Az 1968. évi I. sz. tör­vény 83. § (1) bekezdése a következő rendelkezést tar­talmazza: „Ha a szabálysértést meg­határozó külön jogszabály megengedi, egyes szabálysér­tések tettenért elkövetőjét a rendőrség helyszíni bírság­gal sújthatja”. A fenti rendelkezés sze­rint tehát helyszíni bírság­gal csak olyan cselekmény sújtható, ami szabálysértést valósít meg. Az a személy jogosult a helyszíni bírságo­lásra, aki közvetlenül észleli a szabálysértés té­nyét és a helyszíni bírságo­lásra külön fel van jogosítva. A helyszíni bírság kiszabásá­ra csak — a fentieken túl­menően — akkor kerülhet sor, ha a helyszíni bírság ki­szabásának valamennyi fel­tétele fennáll. Ezen feltéte­lek fennállását vagy fenn nem állását az intézkedő rendőr dönti el. A szabály­talankodó jármű vezetője nem követelheti, hogy vele szemben helyszíni bírsá­got alkalmazzanak. Miként történik a helyszíni bírság kiszabása és annak tudomásulvétele ? Az intézkedő rendőr, aki helyszíni bírságolásra külön fel van jogosítva, közli elkö­vetővel, hogy milyen sza­bálysértéseket követett el és ezért milyen összegű helyszí­ni bírságot kell fizetni. Tájékoztatni kell az elkö­vetőt, hogy ha nem veszi tu­domásul a kiszabott helyszíni bírságot, úgy fel kell őt je­lenteni és akkor vele szem­ben az eljárást a szabály­sértési hatóság folytatja le. Elkövetőnek nyilatkozni kell, hogy tudomásul veszi-e a helyszíni bírságot. Abban az esetben, ha elkövető tudomá­sul veszi a kiszabott helyszí­ni bírságot, úgy az jogerőre emelkedik. Nincs tehát lehe­tőség ellene sem fellebbezés­sel, sem kifogással élni. A tudomásul vett helyszí­ni bírság befizetése kétféle módon történhet, vagy a helyszínen, vagy pedig pos­tai befizető lap felhasználá­sával Amennyiben a hely­színen történik a befizetés, úgy a bírságolást végző rend­őr annyi darab nyugtaszel­vényt ad át a „Nyugta-ellen- nyugta” tömbből, ahányszor 10 Ft-ra bírságolta elköve­tőt. Gyakran előfordul, hogy elkövetőnél nincs annyi pénz, mint amennyire az intézkedő rendőr megbírságolta, így a helyszínen a bírság összegét kifizetni nem tudja. Ezen el­követők nem kerülhetnek .hátrányosabb helyzetbe azok­kal szemben, akik tömöttebb pénztárcával járnak. Ilyenkor az intézkedő rendőr elkövető részére postai befizetési la­pot köteles adni, és fel­hívni a figyelmét, hogy 15 napon belül a bírságot a pos­tai befizetési lap felhaszná­lásával fizesse be. Be nem fizetés esetén az elkövetőtől a helyszíni bírságot be kell hajtani. Az idézett tv. 85. § (1) be­kezdése szerint: „Gépjárművel elkövetett közlekedésrendészeti sza­bálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezető­vel szemben a távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rend­száma alapján megállapított üzemben tartó címére kell a befizetési lapot megküldeni.” Ebben az esetben postai befizetési lapot kell az elkö­vető részére küldeni a hely­színi bírság összegének köz­lése mellett. A befizetési ha­táridő ebben az esetben is 15 nap. Ha az elkövető a távollété­ben kiszabott helyszíni bírsá­got nem fizeti be, úgy az in­tézkedő rendőr az elkövető ellen szabálysértési feljelen­tést tesz. A szabálysértési hatóság az eljárás lefolytatásától füg­gően hoz érdemi döntést. Közületek gépjármű helyszí­ni bírságolása esetén a befi­zetési határidő 30 nap. Dr. Sápi János közlekedési ügyész Bemutatjuk: a Zrínyi Miklós brigádot Harcos történelmi múltat idéző nevükkel ellentétben, a békés munka az éltető ele­mük. Annál is inkább, hi­szen a 13 fős létszámból 9 a nő. Cigarettacsomagoláson dolgoznak és fő feladatuk­nak a minőség biztosítását tekintik. Ezért védnökséget vállaltak az export cigaret­ták felett. De azért nem hanyagolják el a gazdaságos­ság szempontjait sem. Pél­dául a selejtképződés csök­kentését, melyben igen szép eredményt értek el. Nem­csak a normál, hanem saját feszített vállalásuknál is jobban csökkentették a se- lejtképződést. S természete­sen az anyagtakarékosság te­rén is élenjárók. Igen jó a közösségi szel­lem, ha bármi baj van, segí­tik egymást. De üzemen kívül is segíte­nek. Hét idős bácsikát patro­nálnak már megalakulásuk óta a szépasszony-völgyi szo­ciális otthon lakói közül. És még lehetne sorolni, hogy mi minden van a tarsolyuk­ban. A brigád 1967-ben alakult. 1968-ban már el is nyerték a szocialista címet, és eZt kö- vetőleg minden évben. 1972- ben és 1973-ban pedig már az ezüst brigádéremre is mél­tónak bizonyultak. A tagok közül 6-an a „Kiváló dolgo­zó” jelvényt is elnyerték. Előre néznek. Hárman júni­usban végezték el a szak­munkásképző iskolát, míg egy fő már az ősszel induló osz­tályba jelentkezett. Termé­szetesen valamilyen formá­ban és fórumon mindnyájan tanultak és tanulnak tovább­ra is. Képezik magukat. Azt tartják, a tudás és a végzett munka jó befektetés. Igazuk van. A kollektíva elismerése mellett várnák rájuk a még el nem nyert kitüntetések. Ügy véljük, egy következő fokozat (ez pedig az arany brigádérem) nem elérhetet­len már ez év végeztével sem. Ehhez kívánunk jó egészséget, sok sikert. PÁLYÁZATOK HATÁR­IDEJE KÖZELEG A „DH” bevezetésével kapcsolatosan pályázatokat tűztünk ki, néhány — talán legfontosabb — téma feldol­gozására. Az I.—III. pályá­zat határideje — szept. 30. — már közeleg. Reméljük gyárunk szakemberei az ér­dekelt mérnökök, techniku­sok főként — ezúttal is ma­gas nívójú és gyakorlatban használható illetve alkal­mazható megoldásokat tar­talmazó pályamunkákat nyújtanak be. AZ ELSŐ FÉLÉV TERME­LÉSI MUTATÓI A termelés a fogyasztási igény csökkenése miatt ala­csonyabb volt mint az előző év első felében, de megfe­lelt a tervezettnek. Beszélje­nek azonban a számok. Az I. félévben 2699 millió db füst­szűrös cigarettát állítottunk elő, ami 88,3 százalék az előző évihez és 100,9 száza­lék a tervezetthez. Összes cigaretta 2826 millió db előző évhez 87,6 százalék a tervezetthez 101 százalék. Szivarból 17,5 millió db-ot termeltünk; ami 98,1 száza­lék az előző évhez és 97,1 százalék tervezetthez. A FOGYASZTÁS EMEL­KEDIK-E? Igen. Lassú emelkedő ten­dencia tapasztalható a füst­szűrös cigaretta fogyasztásá­ban. Az országos értékesítés cigarettából májusban már közelíti az előző évi szintet, míg füstszűrös cigarettából már az előző évi feletti mennyiséget szívott a fo­gyasztó közönség. A szivar­fogyasztás azonban még mindig lényegesen alacso­nyabb, mint előző év azonos időszakában. TERMELÉKENYSÉG SZAMOKBAN. Az egy főre jutó termelési érték az előző évhez 100,6 százalék, míg a tervezetthez 101,7 százalék. A lépcsőzetes létszámcsökkentés valame­lyest erősebb ütemű volt a tervezettnél. így első félév­ben a tervvel szemben némi létszámot takarítottunk meg. A BÉRSZÍNVONAL EMEL­KEDIK A féléves számok beszéde­sek, árulkodóak és azt mu­tatják, hogy dolgozóink át­lagbére és kissé a bérszín­vonal is a tervezettnél job­ban emelkedett. Átlagbérek alakulása az előző évhez 108,6 százalék; ami a terve­zetthez + 0,3 százalék elté­rést jelent. A bérszínvonal az előző évekhez 108,00 száza­lék; a tervezetthez 100,1 szá­zalék. MUNKA VERSENY A vállalt 2.321 m/Ft-al szemben a tényleges megta­karítás 5.949 m/Ft. A kiemelt gyártmányoknál a minőségi mutató értéke 3,65; a vállalt 3,44 mutatóval szemben. VÁLLALATI EREDMÉNY ALAKULÄSA Az I. félévben a korrigált vállalati eredmény a terve­zett 11.622 m/Ft-al szemben 12.151 m/Ft-ra alakult. A tervezetthez viszonyított Brigádyezetői tanácskozás Július 10-én zajlott le a szocialista brigádvezetői ta­nácskozás. Jelen voltak a meghívott gazdasági és tö­megszervezeti vezetők is. Igazgató elvtárs köszöntöt­te a megjelent brigádvezető­ket, majd a vitaindítójában a gyár gazdasági helyzetéről, az elért eredményekről, a vállalat nehézségeiről, prob­lémáiról számolt be. 1973. I. félévében az Egri Dohánygyár a tervezettel szemben kedvező eredménye­ket ért el. A szocialista munkaverseny mozgalommal kapcsolatos központi bizott­sági határozat kedvezően be­folyásolta a szocialista mun- kaverseny-mozgalmat és je­lentősen hozzájárult az ered­ményekhez Igazgató elvtárs ismertet­te az 1973-as évre kitűzött szocialista munkaverseny vállalati irányelveit, amely­ben célul tűztük ki, hogy ahol lehet, megtartjuk, vagy növeljük az eddigi eredmé­nyeinket, a nehézségek elle­nére is. A kedvező terv elérésében nagy szerepe van az alap­anyag-megtakarításnak és se- lejtcsökkentésnek. A megta­karításban a szervezés és „DH” tartalékfeltáró és eredménynövelő hatása is je­lentkezik. A minőségjavítás szerves része volt a selejtképződés csökkentése. A cigaretta ága­zaton 1972-ben 7,68 százalék volt, míg ez év félévében 5,78 százalékra csökkent. (Célkitűzés 1 százalék.) A minőségi mutatók ala­kulása mutatja a minőség javítására vonatkozó tevé­kenységünk hatékonyságát. Féléves minőségi mutatónk 3,65. így plusz 0,21 minőségi javulást értünk el az előző évi mutatóval szemben Érvényesül tehát a mun­ka- és üzemszervezési tevé­kenység, az átszervezett munkaverseny, a szocialista brigádok jó munkája. A KB határozata alapján emelni kell a szocialista cím elnyerésének követelményét. Brigádjainknak minden vo­nalon aktívabbnak kell len­ni . A munkavédelem, társa­dalmi tulajdon védelme, a tűzkár megelőzése, a mun­kavédelem területén, a kör­nyezet felé a nevelést, példa- mutatást várjuk tőlük. Majd a gazdasági eredmé­nyek ismertetése után a szo­cialista brigádélet sokrétű te­vékenységét sorakoztatta fel. Mindazt a társadalmi, moz­galmi tevékenységet, ame­lyet az I. félév során végez­tek szocialista brigádjaink. Ezek után igazgató elvtárs a vállalat nehézségeit és problémáit ismertette, ami egyrészt a fogyasztás csök­kenéséből ered, másrészt a fogyasztók minőségi igényei­nek növekedéséből. Ismertet­te a szocialista brigádok fe­lé megnyilvánuló elváráso­kat a II. félévre. Az szb ter­melési felelőse, a szocialista brigádmozgalom meglevő problémáira, hiányosságaira hívta fel a figyelmet, majd a „DH” munkarendszer be­vezetésével kapcsolatban tar­tott ismertetést, A beszámo­lókat hozzászólások követték. A felvetett kérdésekre az igazgató elvtárs válaszolt. A brigádvezetői tanácskozás jó alkalom volt arra, hogy fel­mérjük és brigádvezetőink elé tárjuk a problémákat. Brigádvezetőink az I. félév eredményeit elsőnek ismer­hették meg, és azt is, hogy a vállalati eredményeket milyen döntően befolyásol­ták a szocialista brigádok munkái, egyben tájékozódtak az elkövetkező félévi várha­tó nehézségekről, feladatok­ról. Hasznos volt ez az érte­kezlet, nemcsak gondolat-, hanem tevékenységét) resztő is. Ügy véljük, ezzel is előbb­re léptünk, a jó üzemi köz­érzet stabilizálásában a II. félévi eredmények megala­pozásában, előkészítésében. J. S.-né Tapasztalat­csere A filtergyártási osztály Czeczei Éva nevét viselő szo­cialista brigádja baráti, ta­pasztalatcsere látogatáson vett részt a Debreceni Do­hánygyárban. A Debreceni Dohánygyár filtergyártási osztályának brigádjai a gyár gazdasági és mozgalmi veze­tői meleg baráti szeretettel fogadtak bennünket, és mu­tatták meg fejlődő üzemü­ket. Különösen nagy érdek­lődéssel figyeltük a számunk­ra ismeretlen acetát filter­gyártás gépeit és technoló­giáját. Ezek után a késő estébe nyúló baráti beszélgetésen kicseréltük gondolatainkat a munkával, a brigádélettel kapcsolatban. Ottlétünkkor meghívtuk a brigádokat, hogy látogassa­nak meg bennünket váro­sunkban, melynek a napok­ban eleget is tettek. Úgy gondoljuk, hogy a két vállalat testvérbrigádjainak találkozói mind a közösségi szellem ápolásában, mind a szakmai tapasztalatszerzés­ben hasznosak. Csontos Dezsőné brigádvezető kedvező eltérést elősegítette a jelentős alapanyag megta­karítás. Az előző évi I. fél­éves eredménytől így is el­maradtunk, részben a volu­mencsökkenés miatt, más­részt az átmeneti fogyasz­táscsökkenés következmé­nyeként még a tervezettnél is jobban megnövekedett készletek miatt. így a meg­termelt eredményünk jelen­tős része „befagyott”, reali­zálásra váróan, e készletek­ben. Pénzügyi nehézségein­ket ugyan a tröszt segítsége, a forgóalappótló hitel meg­oldotta. Ez azonban csak tüneti ke­zelés. Mielőbb csökkente­nünk kell készleteinket, mind pénzügyi, mind tech­nológiai okokból (bepené- szedhet, meg nincs is már hol tárolni). így érthető a termelés III. és esetleg IV. negyedévi tervéhez viszonyí­tott csökkentése és a bevál­tói vendégmunka. Minden­esetre indokolt és megalapo­zott a dohányipar és vállala­tunk igénye a bázis korrek­cióra. Ebben a kérdésben — talán nem is a távoli időben — kedvező állásfoglalás és intézkedés várható; de eti­kailag megalapozott és fel­tétlenül szükséges is. Iványi Illés Elmaradt tudósításokból Hogy Hamburg igazi világ­város, azt mindenki tudja, de hogy ez mennyire látszik rajta! Nappal azt lehet hin­ni, hogy a lakosság nagyob­bik fele külföldi, sőt, más világrészről való. Ázsiaiak, afrikaiak, arabok, törökök. Este pedig ugyancsak megle­hetősen riasztó kiadásban, a pályaudvarok környékén. A Hanptbahuhofon végigmenni éjfél tájban bizony bátor tettnek tűnik. Az arány azonban délután már javul a „benszülöttek” javára, s kü­lönösen a „bevásárló szom­batokon” tolódik el a ham­burgiak javára. Minden hó­nap első szombatján vala­mennyi üzlet este 6—7-ig van nyitva, s a családok együtt, gyerekestől mennek vásárolni. Elképesztő tömeg az utcákon, az áruházakban, a villamosokon, buszokon, s ez a tömeg tízesével — fe­jenként — viszi az üzletek reklámjaival teleírt-rajzolt szatyrokat. Közben az utcai árusok, büfések is jól élnek, virsli, pommes-frites, sör mindenütt. Mindenki vesz, az áruházak bejáratánál, az ár­kádok alatt már pultok, szól a zene, a reklám. Ilyenkor a vendégmunkások, idegenek aránya már megcsappan. Persze, csak itt, különben ők is megvannak. A bergedorfi állomás melletti restiben például. Ezt nem hagyhat­tam ki, bár figyelmeztettek, hogy kissé veszélyes... Ju- goszlávok, törökök, görögök a törzsvendégek. Egy dara­big egyedül ültem, de hama­rosan akadt társaság. Egy öreg szerb ajánlja, egy kor- Só sörért elmeséli, miért van itt... Elmesélte... Négy másik, fiatalabb, jobban öl­tözött elcsalja, mesélteti. Az öreg hív, megyek a másik asztalhoz .. . Bizalmatlanul méregetnek, itt a bemutat­kozás, név nem kell, esetleg országnév... Hirtelen ötlet­tel a futballt választom: Beara, Csajkovszkij, Boskov, Mitics, Zebec, Böbék, azaz a komplett 1952-es csapat, el­sorolása után az ölelésen kí­vül még csókot is kapok.. Ez túlzottan nem hiányzott, kissé sörszagú és szúrós volt, de máris „jó voltam”. Dzsa- jics után „már védnökségei is vállaltak fölöttem, s hiá­ba akart már egy görög, mini zöldfülűt, tíz márka erejéig megvágni — (Holnap 9-koi visszaadom — mondta, —, 6 még haza is kísérlek!) A tö­rökök igaz barátjuknak ne­veztek, miután megtudták hogy magyar vagyok —, hja nem mi voltunk ott 15C évig —, csak az nem men! senkinek a fejébe, hogy né­hány hét múlva megyek ha­za és akarok is hazamen­ni, itt nem jó! Lenéznek bennünket, a legpiszkosabt munkát velünk végeztetik évek múlása után sem ka­punk azonos bért a néme­tekkel, hiába dolgozunk ugyanúgy. Nem akarnak szállást adni... — És így áradt belőlük £ panasz. De mindegyik marad mert a kereset, a fizetés magasabb, mint otthon, f tartja őket a remény, hogj takarékoskodni is tudnak majd... A lenéző, vagy el­fordított, jó esetben közöm­bös tekintetek között éln; még mindig jobb, mint Gö­rögországban, és több hasz­not hoz, mint Törökország­ban. De egyenjogú embernek lenni, az nem megy. így £ resti napról napra megtelik újra ugyanazokkal, a kői csak újabb „idegenekkel” bő­vül. Magyar nincs közöttük nem is lesz, én is hazame­gyek ... — Bóna — Kell a jó könyv a szabadságon is Könyvtárunkban sok érdekes könyv között válogathat i Nyitva: kedden du. 15-től 16-ig csütörtökön de. 11-től 12 ig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom