Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1973-08-01 / 8. szám
AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA II. évfolyam, 8. szám ÄRA: 1,— FORINT 1973. augusztus hó A vállalati gazdálkodásról Üzemrészeink a szocialista munkaversenyben A témát megközelítően sem kívánom a rendszeres gazdaságtan igényével kimunkálni. Csupán arra törekedtem, hogy — folytatás- szérűén — a mai gazdálkodás aktuális kérdéseit felvázoljam azoknak, akik nem rendelkeznek közgazdasági előképzettséggel vagy jelentősebb vállalati gyakorlattal. KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS: A vállalatok gazdasági céljaik megvalósítására eszközöket használnak fel. Ezeket az eszközfelhasználásokat ráfordításnak nevezzük. Az eszközfelhasználás egy része közvetlenül, mint élőmunka-ráfordítás, másik része pedig, mint holtmunkaráfordítás jelentkezik. A holtmunka az előző termelés folyamán egy másik vállalatnál élőmunka felhasználása révén keletkezett, de az adott vállalatnál már gép-, anyag-, berendezés formájában kerül a termelésbe. Mivel a termelés során felhasznált eszközök különböző természetes mértékegységben kifejezve jelennek meg, azért ezeket közös nevezőre kell hozni, azaz a természetes ráfordításokat ,át kell számítani pénzértékre, mert csak így lehet őket összeadni és összehasonlítani. A termelésre fordított élő- és holtmunka pénzben kifejezett összegét termelési költségnek nevezzük. A vállalat időszakos elszámolást készít a termelésről, ezért nem esik egybe az összes ráfordítás a tényleges termelési felhasználással. Tehát a ráfordításnak csak azt a részét tekintjük költségnek, amelyet az elszámolási időszakban ténylegesen felhasználtunk a termeléshez. Ha a vállalat anyagot szerez be és kiegyenlíti a szállító számláját, akkor ez kiadás. Ez még nem számítható költségnek, mivel az anyagot még nem használta fel, de amikor az anyagot a raktárból kivételezik és a termelés során felhasználják, akkor az anyagráfordítás költséggé válik. A könyvviteli elszámolásokkal kapcsolatban igen fontos, hogy különbséget tegyünk költségek és kiadások között. Előfordul olyan eset, amikor a költség és a kiadás egy időpontban jelentkezik, pl. ha munkabért fizetünk a dolgozóknak. A munka ugyan nem egyszerre jelentkezik, hanem folyamatosan, de csak akkor tudjuk költségként elszámolni, amikor megállapítjuk a dolgozóknak járó munkabér összegét. Megtörténik az is, hogy előbb számoljuk el a termelési költséget, mint a kiadást. Például a felhasznált villamos energiát számlázzák a vállalatnak a számla értékét elkönyvelik költségként, de csak később egyenlítik ki a számlát. A gazdasági műveletek helyes elszámolása érdekében kell megkülönböztetni a két fogalmat, mert másképpen kell könyvelni az anyagbeszerzéssel kapcsolatos kiadást és az anyagfelhasználást, mint költséget. A TERMELÉSI KÖLTSÉGEK OSZTÁLYOZÁSA: A termelési költségeket elemzésük érdekében különböző szempontok szerint osztályozzuk : — a gazdasági tartalom — az elszámolás módja és — az összetétel szerint. A gazdasági tartalom szerint a költség lehet: alapköltség és általános költség. Az általános költségeket felmerülésük szerint két csoportba osztjuk: — az üzemi általános költségek és — vállalati általános költségekre. Az elszámolás módja szerint kétféle költséget különböztetünk meg: — közvetlen költségeket és — közvetett költségeket. A költségeket összetételük szerint is osztályozzuk. E szerint vannak — egyszerű költségek és — összetett költségek. Minden vállalat valamely elmúlt időszakra vonatkozó költségei pontosan mérhetők. Ha a vállalat csak egyféle terméket gyárt, az önköltsége is pontosan meghatározható. Többféle terméket gyártó vállalatnál — pl. az Egri Dohánygyárnál —azonban az egyes gyártmányok önköltsége már csak a költségek csoportosítása után állapítható meg. KÖLTSÉGNEMEK: A vállalati költségeket először nem a felhasználási cél, hanem a jellegük, fajtájuk szerint csoportosítjuk. Egy- egy költségnemhez azonos jellegű költségek tartoznak. A kötelező magyar számvitel hat költségnemet különböztet meg. Ezek a következők: — anyagköltség, — bérköltség, — közteher, — eszközlekötési járulék, — értékcsökkenési leírás, — és egyéb költségek. KÖLTSÉGHELYEK: A költségek felmerülésének helye. A vállalat valamely fizikailag, vagy elvileg elhatárolható területe, szervezete, funkciója ahol a költségeket számvitelileg is kimutatják, gyűjtik és elszámolják. A költségeket a termeléssel kell kapcsolatba hozni, ezért két csoportra osztjuk: közvetlen és közvetett költségekre. A költséghelyeket a közvetett költségeket számolják el elsődlegesen és innen osztják fel a termékekre. KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK: Mindazok a költségek, amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy melyik termék miatt merült fel Ilyenek például; a felhasznált alapanyag (dohány’, saját előállítású félkésztermékek (filterrúd). A termékenként mérhető bérköltség és annak közterhei is ide sorolhatók. KÖZVETETT KÖLTSÉGEK: Ide tartoznak lényegileg mindazok a költségek, amelyek a különféle vállalati egységek működését biztosítják és a készletek fenntartására merülnek fel. Ezek a fenntartási költségek általános költségeknek is nevezik őket. Gyakran használják a régi rezsi kifejezést is. A három kifejezés tartalma azonos (általános, közvetett, rezsi stb.). VÁLLALATI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK: Az eddig ismertetett költségeken kívül a vállalat más Kossuth cig. 300 280 Fecske cig. 270 400 Symphónia cig. 250 300 A táblázatból láthatjuk, hogy különböző százalékban realizálódik a vállalati nyereség. A három terméknél eltérő százalékban tudta biztosítani a vállalat a nyereséget. Sőt, azt is tapasztaltuk, hogy a Kossuth cigarettát az önköltség alatt tudta csak eladni. A másik két termék jelentős nyereségkü- lönbözettel került értékesítésre. A példából láthatjuk, hogy annak ellenére, hogy van olyan termék, amelyen 48 százalékos nyereség képződik, mégis meg kell elégedterheket is visel. Minden olyan költség, amelyeket nem lehet az egyes szervekre szétbontani, a vállalati általános költségek közé kerül. Ez a költség az egész vállalat működésével függ össze, amely kapcsolatos a vállalat irányításával. Ilyenek például; a műszaki-gazdasági irányítás költségei, központi igazgatási épületek értékcsökkenési leírása, valamint a központi igazgatási épületek fenntartása és üzemeltetési költségei stb. A termékek önköltségének meghatározásához tehát az üzemi és a vállalati általános költségeket a termékek között fel kell osztani. A felosztás eredményének tükröznie kell, hogy az egyes gyártmányok előállítása milyen mértékben igényelte az üzem, illetve a vállalat működését. KÖLTSÉGVISELŐK: A számvitel nyelvén a terméket (cigaretta, szivar stb.) nevezzük költségviselőnek. A vállalat bevétele a termékek értékesítése útján realizálódik, ezért a vállalat összes költségeit fel kell osztani a termékek között. Az összes költséget felosztva kapjuk a termékek önköltségét. A vállalati nyereség az árbevétel és az önköltség különbözete. A több terméket gyártó vállalatoknál különbözőképpen realizálódik a nyereség az egyes termékek között. Vegyünk egy egyszerű példát: +130 148 ni a vállalati össznyereség- ben 19,5 százalékos aránynyal. Az itt bemutatott rendkívül leegyszerűsített példa is mutatja, hogy a vállalat közgazdasági és tervezési munkája közül a költség- elemzés a legfontosabb feladat. Ezek alapos ismerete dönti el a vállalati terveket és a vállalati nyereségképzést. (Folytatása következik.) Jászi Gusztáv főkönyvelő A CIGARETTA-ELÖKÉ- SZITESI szocialista üzemrész. Az I. félévi teljesítményszázaléka 102,2 százalék/ Június hónaphan az üzemrész 257 380 kg vágatot állított elő, a kitermelt vágat merty- nyisége 263 070 kg volt. 428 kg dohányanyagot takarítottak meg. A „Béke” és a „November 7” szocialista brigádok szakemberei a karbantartás ideje alatt helytálltak, odaadó munkát végeztek. A CIGARETTAGYÁRTÁSI OSZTÁLY I. félévi teljesítmény százaléka 105,2 százalék, + 2,7 százalékkal magasabb a bázisnál. Skoda 13-as cigaretta- gyártó-gép féléves átlag teljesítmény százaléka volt a legmagasabb 108,2 százalék. A selejtképződés kedvezően , alakult. Az 1972. évi 7,4 százalékos selejtképződést figyelmesebb technológiai munkával az év I. félévében 5,58 százalékra csökkentette. Az osztály dohányanyag- megtakarítása júniusban 13 754 kg. CIG ARETT ÁCSOM AGOLÁ Sí szocialista üzemrész I. félévi teljesítményszázaléka 103 százalék. Legmagasabb féléves átlag teljesítményt a Niepmann celo- fánozó érte el 111,7 százalékot. Az osztályon valameny- nyi gépsor a megengedett selejtképződésen belül dolgozott. Június hónapban a KDW II.-es csomagológép dolgozói közül Fodor István a megengedett 2000 db/milliónkénti selejtképződéssel szemben 507 db/millió selejtképződéssel dolgozott. A kéthetes karbantartást értékelve lelkiismeretesen végezték munkájukat a szakemberek. Az osztály selejtalakulása kedvező volt az elmúlt időszakban. Az üzemrész két szocialista brigádja a vállalás teljesítése érdekében szorgalmasan dolgozik. A „József Attila” és az „Ady Endre” szoc. brigádok vállalták, hogy társadalmi munkában I. sz. ált. iskola tatarozása után takarítást végeznek. FILTERRÜDGYÁRTÁSI szocialista üzemrész I. félévi teljesítményszázaléka 103 százalék. Szocialista brigádjai vállalták, hogy anyagnormával szemben megtakarítást érnek el. Június hóban a 72 mm-es viskos felhasználási mutató a vállalt 870 kg/mill. db-al szemben, 838 kg/mill. db-ra alakult. A kreppapír felhasználás szintén kedvező 840 kg/mill drb-ra alakult a vállalt 940 kg/mill.-kénti darabbal szemben. A nyári karbantartás a biztonságos üzemelés szempontjából igen hasznos. A „Czeczei Éva” szoc. brigád tapasztalatcserén volt a Debreceni Dohánygyárban. SZÍ VARÁG AZ ATI szocialista üzemrész. vállalta a Csongor szivar- rúd ágazati szinten az anyagnormák betartása mellett a selejetképződés a 0,8 százalékot nem haladja meg. A vállalást teljesítették, mi vei a féléves selejtképződés 0,6 százalékos volt. Fonógépkezelők közül legkevesebb selejttel dolgoztak június hónapban: Kovács Lászlóné 0,12 százalék; őszi Sándorné 0,16 százalék; Bodnár Józsefné 0,18 százalék. A TMK ÉS A KARBANTARTÓ MŰHELYEK vállalásaikban védnökséget vállaltak a kéthetes nagykarbantartás ideje alatt kiírt feladatok elvégzésére. A műhelyekben dolgozó szocialista brigádok megtették felajánlásaikat, e munka sikeres végrehajtása érdekében, amelyet jól elvégeztek. (Juhászné) Munkavédelmi ankét gyárunkban Az elmúlt hónapokban munkavédelmi tanácskozást tartottak gyárunkban, melyen a Munkaügyi Minisztérium, a SZOT, ÉDOSZ, A MEDOSZ központ MB, az ÉDOSZ és a MEDOSZ-hoz tartozó vállalatok munkavédelmi szakemberei vettek részt. A munkavédelmi ankét után a mintegy 60 fős vendégsereg megtekintette üzemünket. (Foto: Szigeti Zoltán) Term. önk. Arb. Eredmény Árb. 100 önk. % — 20 93 + 50 120 820 980 + 60 119,5
