Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1973-03-01 / 3. szám

Kismama találkozó Üjszerű és hasznos kezde­ményezés valósult meg vál­lalatunknál. A már hagyo­mányos nyugdíjas találkozó mellett vállalatunk vezetősé­ge javasolta a gyermekgon­dozáson levő kismamák vállalaton belüli összehívá­sát. A találkozó szervezését és lebonyolítását a nőbizott­ság vállalta. A személyesen kézbesített meghívókra szép számmal gyűltek össze a kultúrterem­ben az anyukák, ahol Do- mán elvtárs köszöntötte őket. Ismertette az elmúlt év eredményeit és vázolta az ezévi feladatokat. Egyben bejelentette; a központi bér­intézkedés őket is érinti, amely az újbóli munkába állásuknál fog jelentkezni. Ezután a szépen megterí­tett asztalok mellett kötetlen beszélgetés kezdődött, ahol a középpont az otthon ma­radt csemeték voltak. Fény­képeik kézről-kézre jártak. Amelyik kismamának prob­lémái« volt a segély folyósí­tásával, vagy a munkába állással kapcsolatban, meg­beszélhette a jelenlevő tár­sadalombiztosítási ügyintéző­vel és a művezetőjével. Üzemlátogatást is tettek, jólesett találkozni az egy­két éve nem látott munka­társakkal. Az estig tartó kis ünnep­ség mindenki megelégedésé­re jól sikerült. Az anyukák boldogan köszönték meg a vezetőségnek, hogy lehetővé tette számukra ezt a talál­kozást, hogy kapcsolatuk a munkahellyel erre az időre sem szakadt meg. Érezték, hogy a vállalat megfelelően gondoskodik ró­luk, úgy a bérszínvonaluk szintentartásával, mint belső gyermekintézmények bőví­tésével és korszerűsítésével. Mi — dolgozó társaik — kívánjuk valamennyi kis­mamának, hogy gyermekét nyugodt, boldog családi lég­körben nevelje és ha eljön az idő, hogy újra munkába állnak, egészségesen és friss energiával tudják ellátni na­pi feladataikat. (B. S.-né) Tudja-e, hogy? — Az 1869-es népszámlá­lásnál a Duna-Tisza mentén 5 millió 11 ezer 330 lakost Írtak össze. 1901 márciusá­ban már több mint 100 mil­lióan vagyunk. — A lakosok mintegy 48 %-a, 4 millió 951 ezer, a városokban él. — Budapest lélekszáma ma 2 millió 32 ezer fő. — A községekben 5 millió 424 ezren laknak. — örvendetesen növek­szik a születéskor várható átlagos életkor: a férfiaknál 63,08; míg a nőknél 68,47. — A 60 év felettiek szá­ma és aránya állandóan nő, 1972. I. 1-én 18 % volt. — A nyugdíjasok száma 1 millió 782 ezer fő. — Ezer férfi mellett, 1064 nő él országunkban. — A népesség 15,6 %-a érettségizett, 4,3 %-a egyete­met végzett. 1972. évben 211 ezren tanultak szakmát, 351,5 ezren jártak középis­kolába és 86,3 ezren főisko­lán, egyetemen. — 1972. I. 1-én a keresők száma 5 millió 51 ezer volt. Ebből 35 % az iparban dol­gozott. A dolgozó nők ará­nya 62 %. Ez legmagasabb a kereskedelemben. összevont KISZ-ta?gyulés A közelmúltban a KISZ- csúcsvezetőség összevont KlSZ-gyűlés keretében meg­tartotta az 1972-es év ak­cióprogramjának értékelését. A gyűlésen részt vett a há-. rom alapszervezet tagsága és Vezetősége, a vállalat veze­tőségének a pártnak és a szakszervezetnek képviselői. Az értékelés során megálla­pították, hogy a gyári fia­talok jól dolgoztak, jelentős mértékben részt vettek á vállalati eredmény növelé­sében. Az 1-es és 3-as alap­szervezet kapcsolatot létesí­tett az úttörőszövetséggel, ezzel elősegítik az úttörők KISZ-taggá nevelését. Több KISZ - műszakot is szervez­tek az elmúlt évben, ahol a tagság igen nagy lelkesedés­sel vett részt. Az 1972-es év értékelése után került sor az 1973-as KISZ-akcióprogram ismer­tetésére. Fő feladat a minő­ségi munkára való felhí­vás. 1972-ben 165 KISZ-tag volt gyárunkban. Cél: en­nek a számnak a növelése. Jobban meg kelj szervez­ni a fiatalok szabadidejét is. Ennek érdekében a i’MK miatti leállás idejére üdül­tetést szerveznek. Továbbra is támogatják a sportkörök működését. A kulturális ne­velőmunka jobbátétele érde­kében ez évben két klub is megkezdte működését. A gyűlés végén került sor a pénz- és könyvjutalmak, valamint az oklevelek kiosz­tására. — Nem értem, hogyan ejt­het egy fiú ennyi hibát? — jegyzi meg csodálkozva a ta­nító, amikor visszaadja a há- zifeladat-füzetet a diáknak. — Hát az úgy volt, hogy ketten írtuk a nagypapával — feleli a diák. ★ Egy fiú autót nyert a lot­tón, beültette az apját; és elindult vele kocsikázni. Út­közben nekiütközött egy táv­írópóznának és megállt. — Fiacskám — mondta az apa — hogyan fogsz megáll­ni az autóddal a nyílt me­zőn, ahol nincs távirópózna? ★ — Mi van maguknál ma ebédre? — kérdi a vendég az étkezdében. — Hogy nem szégyellt ma­it, polgártárs? — válaszol a pincér. — Második hónapja jár hozzánk ebédelni és nem tudja megjegyezni! — Nemzeti jövedelmünk 1971-ben 303 milliárd 50Ó millió Ft volt. Ez azt jelenti, hogy a világ lakosságának mintegy 75 %-ánál alacso­nyabb az I főre jutó nemze­ti jövedelem, mint nálunk. • Egy fiatalember felkeresi az orvost és a következő kérdéssel fordul hozzá: — Doktor úr, pillanatnyi­lag egészséges vagyok, jól érzem magam. Egyetlen vá­gyam, hogy nagyon-nagyon sokáig éljek. Mit kell ten­nem? Az orvos gondosan meg­vizsgálja a pácienst, majd így szól: — Uram, ön valóban makkegészséges. Feltehető­leg hosszú életű lesz. — Igen, igen, de nekem ez nem elég. Mit tegyek, hogy nagyon sokáig éljek? — Nos kérem, keveset és könnyű dolgokat egyék, sze­szes italt egyáltalán ne fo­gyasszon, őrizkedjék a ciga­rettától. És ami a legfonto­sabb, szigorúan tartózkod­jék a nőktől. — És ha mindezt megte­szem, biztos, hogy hosszú lesz az életem? — Nem, egyáltalán nem biztos. Azt azonban garan- itálhatom, hogy hosszúnak fogja érezni. Közgazdasági kislexikon A februári számban foglalkoztam a vállalatok bérgaz­dálkodásával; ezen belül a bérfeszültség létrejöttének okaival. A bérfeszültség megszüntetésének egyik lehetősége a bérpreferencia alkalmazása a vállalatoknál. MI A BÉRPREFKRENCIA? Aránytalanságok mfegelőzése, illetve utólagos korrigá­lása céljából alkalmazott olyan eltérés a gazdasági szabá­lyozó eszközök általános rendszerétől, amely a preferen­ciában részesített ágazatokban (vállalatokban) kedvező fel­tételeket teremt a bérek növelésére. HUMOR MIÉRT VAN SZÜKSÉG A BÉRPREFERENCIARA? A bérpreferenciára azért van szükség, mert a közgaz­dasági szabályozók nem teremtenek azonos feltételeket a különböző vállalatok számára, emiatt nem egyformák a vállalatok lehetőségei a bérek növelésére, s ebből bér- aránytalanságok keletkezhetnek. A bérpreferencia alkal­mazásának lehetőségei: 1. Az esetek egy részében az általános szabályok mel­lett a bérpreferencia mértékét a preferálandó terület szem­pontjából előnyösebben határozzák meg. 2. Más esetekben a szabályozók egyes elemeit nem működtetik (pl. az ágazatot bizonyos befizetési kötelezett­ségek teljesítése alól mentesítik) és ilyen módon könnyí­tik meg a bérszínvonal emelését. A bérpreferenciákat meg­határozott gazdaságpolitikai célok érdekében is felhasznál­ják. Pl.: ha valamely ágazat erőteljes fejlesztése a fel­adat, és ez szükségessé teszi az adott ágazatban a létszám gyors ütemű növelését, a megfelelő munkaérővonzás bizto­sítására a preferenciák segítségével érik el magasabb bér- színvonal kialakulását. (Pl.: az építőiparban). BESOROLÁSI RENDSZER: A szocialista vállalatoknál az egyes munkafajták, (fő­ként az iparban a fizikai munkák) előre meghatározott ismérvek szerinti rangsorolása. Minél magasabb szákkép­zettséget, illetve nagyobb fizikai erőkifejtést igényel a munka, továbbá minél kedvezőtlenebb körülmények kö­zött kell azt végezni, annál magasabb kategóriába sorolják. Egységes és helyes besorolási rendszer az alapja a meg­felelő bérezésnek, legfontosabb feltétele a bérezés szocia­lista elve érvényesülésének, a besorolási rendszert az al­kalmazottakra vonatkozóan is megállapítanak. A besoro­lási rendszer két részből tevődik össze: I. az egyes kate­góriákba való besorolás feltételeinek rendszere, amely ezt szabályozza, hogy adott kategóriába való besoroláshoz milyen szakképzettségi igény, fizikai igénybevétel és mun­kakörülmények tartoznak; II. A besorolási példatár v. út­mutató (besorolási útmutató, amely az egyes munkafajták jellemzőinek részletes leírásával érzékelteti, hog yaz egyes kategóriákba milyen munkafajták tartoznak. A központi­lag kialakított besorolási rendszer általános szabályokat tartalmaz, ennél részletesebbek az ágazati besorolási rend­szerek szabályai, és legrészletesebb a vállalati besorolási rendszer. A besorolási rendszer a munkaügyi tervezés és ■a munkaszervezés fontos segédeszköze. (Szerkesztő: Szigeti Zoltán) Keresztrejtvény Vízszintes: l. Gyárunk egyik terméke. 8. Kézben tart. 11. Minőség-ellen­őrzés. 12. Létezett. 13. EKA. 14. Igevégződés. 16. Majdnem tankol. 17. Dolgozik a kisdiák. 19. Ilyen típusú a Hevesi dohány. 21. EATA. 22. Atmoszféra röv. 23. Színesedik a gyümölcs. 24. .. .la — különleges acél. 25. Ilyen ká­vé Is van. 26. Nem fogyott el. 27. Idegen és. 28. Ott megnézheti. 30. Becézett női név. 31. Éti... 32. Állati lakhely. 34. Szín. 35. Kalcium. 36. Kérdő névmás ra­gozva. 38. Ellentétes kötőszó. 40. sós betűi. 41. Tervidőszak. 42. Lásd 32-es számot. 43. Leadó. 45. Nöl név. 46. Iparág. 47. Téli sza­badságát tölti. Függőleges: 1. Pl. Corvina. 2. Kétezer. 3. Bo­rotválkozó szerszámait. 4. Csapa­dék. 5. Idősebb nők. 6. Becézett női név. 7. Állóvíz névelővel. 8. Vas. 9. Tanít. 10 Cigarettagyártó gép. 15. Kérdőnévmás. 16. Be­cézett női név. 17. Papírra ve- té. 20. Alkotó. 24. Volt, régiesen. 25. Női név. 26. Nagy termetű. 28. Tanintézet, régiesen. 29. Jót mond róla. 31. Kiejtett betű. 32. ŐRÉ. 33. Fán van. 34. Károly becézve. 36. Ásványa. 37. A szomjat oltja. 38. Kutyafajta. 39. Egyik oldalához. 44. EP. 45. ... lap. Beküldési határidő: április 10. Szigeti Zoltánnak, Közg. oszt. A megfejtők között könyvju­talmat sorsolunk ki. MIRE JÓ A SZAUNA? A szauna 70—100 Celsius fokos légfi\rdő. A szauna- ifürdő rendszerint egy forró légkamirából és egy zuhanyo­zókamrából áll, amelyben le lehet hülni. Az előbbi olyan fakabin, amelybe 6—9 személy fér be. A magas hőmérsék­letet a villannyal fűtött kőikályha biztosítja. A 60—100 fo­kos hőségben csak azért elviselhető és lehetséges a tartóz­kodás, mert — a görög—római gőzfürdővel ellentétben — a szaunában igen kicsi a levegő nedvességtartalma. Ügy- nevezett száraz hőség uralkodik, még ha Finnországban pl. egyszer-egyszer le is öntik a kályháköveket egy liter vízzel és ezzel gőzhullámot hoznak létre, amely pillanat­nyilag megváltoztatja a klímát' Általános javallat szerint kétszer-háromszor kell visz- szatémi a szaunakamrába, mindig 10—15 percre. Ezt az időit még akkor sem jó túllépni, ha a fürdőző nem kezd izzadni, a szubjektív jó közérzet az irányadó. Ezt rövid lehűlés követi. Kezdőnek tanácsos a fökozatos lehűlés, nem pedig közvetlenül a hideg zuhany. A hidegvízbe ug­rással csak az próbálkozzék, -akinek már hosszabb „szau- natapasztalgta” van.- ’ ■ K A MŰANYAG ÉS A KÖZÉRZET Ausztriában méréseket végeztek, amelyek azt mutat­ták, hogy azokban, a helyiségekben, ahol műanyag bútorok vannak, a levegőben levő elektromosság (az úgynevezett térbeli elektromos töltés) 40—70 százalékkal nagyobb, mint a hagyományos bútorokkal berendezett helyiségekben. A szintetikus anyagokból készült függönyök és szőnye­gek sok esetben károsan hatnak az emberek közérzetére. A napsugarak az ilyen függönyökön „vándorló elektromos tereket” hoznak létre; s bár az ilyen elektromos terek élet­tartama legfeljebb 30 perc, mégis éppen keletkezésük és eltűnésük ritmusa idegesíti a szobában tartózkodó embere­ket, akik természetesen maguk sem tudják, hogy tulajdon­képpen mi a bajuk. A STRADIVARI ÉTRENDJE Akárcsak egy kisgyermeknek, az 1723-ban készült Hartmanin-Stradivarinak is rendszeresen elkészíti speciális étrendjét Charles Treger, amerikai hegedűművész. Á me­nü: néhány csepp folyadék, ha az értékes hangszer túlsá­gosan hosszú ideig áll száraz helyiségben, vagy nyers rizs, ha túlságosan nagy a levegő páratartalma. Éjszakára a Hártmaim-Stradivarit (nevét korábbi tulajdonosáról, Arthur Hartmann magyar származású hegedűművészről kapta), gondosan betakarja és lehetőleg mindig ugyanolyan hőmérsékletű helyiségben tárolja. A 249 éves hegedű Charles Treger New York-i hegedűgyűjteményének legbe­csesebb darabja. Ez a Stradivari a neves hegedűkészítő „arany korszakának” egyik legelső példánya. Természetes, hogy Charles Treger ezen a hangszeren játszik a legszí­vesebben. 1664-BÖL VALÓ RAKÉTA 1664-ben Le Brun, a király festője egy sor gobelin­tervet készített. „A tűz” című gobelinszőnyeg egyik sarok- motivumában Jean Cheymol felfedezett egy különös rész­letet, amely minden kétséget kizáróan egy függőleges irányban kilőtt rakétát ábrázol. VILÁGÍTÓ GYÜMÖLCSÖK A panamai földszorosban olyan fák nőnek, amelyek­nek a gyümölcsei 90 százalék növényi olajat tartalmaznak. A helybeli lakosok a lakások világítására használják eze­ket a gyümölcsöket. A „világító gyümölcsök” kitűnően ég­nek, legalább olyan jól, mint a sztearingyertyák és még csak nem is füstölnék. TELEFON — TÁRCSA ÉS GOMB NÉLKÜL Ezt a telefonkészüléket az amerikai „Beli Telephone” cég dolgozta ki. A tárcsázás automatikusan, beszédhang­gal történik és egy kis táblán ellenőrzés céjából mindjárt meg is jelennek ezek a számok. Ha a telefon foglalt, akkor a készülék maga hívja a keresett felet mindaddig, amíg választ nem kap. Pályázati felhívási A „DH” munkamódszer bevezetésének elősegítésére, az alábbi témákra pályáza­tot Írok ki: i. önellenőrzés sze­repe ÉS MEGVALÓSÍTÁ­SA I. díj: 2 000 Ft II. díj: 1 500 Ft III. díj: 1 000 Ft Terjedelem: kb. 10 gépelt ol­dal. II. HIBÁK, VESZTESÉG­FORRÁSOK FOLYAMATOS FELDERÍTÉSÉNEK ÉS KI­KÜSZÖBÖLÉSÉNEK REND­SZERE I. díj: 2 500 Ft II. díj: 1 500 Ft III. díj: 1 000 Ft Terjedelem: kb. 15 gépelt ol­dal. III. MŰSZAKI-ANYAGI ÉS GÉPRÉSZ-ELLÁTAS A HIBÁTLAN TERMELÉS SZOLGÁLATÁBAN I. díj: 2 000 Ft II. díj: 1 500 Ft III. díj: 1 000 Ft Terjedelem: kb. 10 gépelt ol­dal. IV. A „DH", MINT VEZE­TÉSI — IRÁNYÍTÁSI KON­CEPCIÓ, A VÁLLALAT EGÉSZ TEVÉKENYSÉGÉ­NEK MEGJAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ RENDSZER I. díj: 3 000 Ft II. díj: 2 000 Ft III. díj: 1 500 Ft Terjedelem: kb. 20 gépelt ol­dal. Határidő: „I.” — „II.” té­mánál 1973. szeptember 1. „III.” — „IV.” témánál 1973. december 31. A pályázatok jeligések. Bírálóbizottság vélemény# alapján elbírál az Igazgató. A pályázatok célja a „DH” gyakorlati megvalósításának elősegítése. Domán László sk. igazgató EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 24-44. Felelős kiadó: TÓTH JÓZSEF. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 12 forint. Szerkesztőség: Egri Dohánygyár. Telefon: U-4*. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz utca S. Készítette: a Heve# megyei Nyomda Vállalat Eger, Bródy Sándor ute* • Igazgató: SÓLYMOS JÓZSEF

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom