Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
EGRI DOHÁNYGYÁR AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA II. évfolyam, 1. szám . ARA: 1,— FORINT 1973. január hó Eredményeink, feladataink Az ipar többet vár a termelőktől A hazai cigarettagyárt ás alapja a hazai dohány Dr. Móger János vezérigazgató referátumát tartja. V állalatunk 1972-ben újabb jelentős lépést tett a vállalati munka hatékonyságának növelésében, a gazdálkodás eredményességének tokozásában, a fogyasztói igények fokozottabb mértékű kielégítésében és a termékek minőségi színvonalának növelésében. 1971-hez viszonyítva termelésünk mennyiségben 3,4 %-kal, értékben 7,4 %-kal növekedett és ezzel ellentétben a foglalkoztatottak létszáma nem nőtt, sőt kismértékben csökkent. Termelési értékünk 678 millió Ft és az ebből származó vállalati eredmény várhatóan mintegy 52 millió Ft. Ha ezt a vállalati eredményt összehasonlitjuk a tervezett 39,5 millió Ft-os értékkel, akkor szembetűnő az a jelentős, mintegy 30 %-os különbség, amely a tényleges vállalati eredmény javára jelentkezik növekményként. A vállalati eredmény jelentős mértékű növekedése a gyártmányösszetétel-válto- zásának tudható be. Ez mintegy 6—8 millió Ft eredmény- növekedést jelent. A fennmaradó jelentős eredmény- növekmény-különbség azonban a bevezetőben felsorolt tényezők egyenes következménye és híven tükrözi vállalatunk dolgozóinak eredményes munkáját. Nyugodtan állíthatjuk, hogy 1972. év az Egri Dohánygyár történetében a legjelentősebb évnek számít a gazdálkodás hatékonyságát illetően. ii z elért eredmények alapján köszönetünket fejezzük ki a vállalat valamennyi dolgozójának, azoknak akik jó munkájukkal, becsületes emberi magatartásukkal, feladataink megértésével és megérttetésével hozzájárultak eredményeink eléréséhez. Köszönet a párt-, szakszervezet, KISZ- és más tömegszervezetek vezetőinek, tagjainak, akik jelentős mértékben elősegítették gazdasági feladataink megértetését és végrehajtását, elősegítették a tudatos munkavégzés feltételeinek megteremtését. Külön köszönetét mondunk a 36 szocialista brigádnak, 6 szocialista üzemrésznek és az itt tevékenykedő 646 fő dolgozónak, akik közvetlenül bekapcsolódva a szocialista munkaversenybe, termelési eredményeink elérését jelentős mértékben elősegítették és ugyanakkor tevékenységükkel hozzájárultak dolgozóink politikai öntudata, szakmai továbbképzése növekedéséhez. Ezek a kis közösségek jelentős szerepet játszottak abban is, hogy kulturalis téren előbbre lépjünk és a mindennapi munka maradéktalan elvégzése mellett a művelődési, szórakozási lehetőségek újabb formái is kialakuljanak. M unkánk eredményeként lehetőség nyílott az elmúlt évi részesedési alapképzési szint fenntartása mellett a munkásátlagbér 6,5 %-os, az alkalmazotti átlagbér 4,7 %-os növelésére. Ez az elmúlt évvel szemben átlagosan mintegy 3 többletnövekményt jelent, hiszen 1971- ben az átlagbérek csak mintegy 3 ('o-kal növekedtek. A kereseti lehetőségek fokozódása mellett jelentősek azok az egyéb intézkedéseink is, amelyek dolgozóink munka- és életkörülményeinek további javítását célozták. Ezek közül kiemelkedik a három műszakos, zömmel nőket foglalkoztató üzemrészekben a 43 órás munkahét bevezetése, a megfelelő étkező- és pihenőhelyek végleges kialakítása. Az óvodai férőhely saját erőből történő jelentős mértékű növelése, az egyedülálló anyák segítése és a lakást vásároló fiatalok támogatása. A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy eredményes munka és az egyén számára történő juttatások mértéke között szoros összefüggés van. Csakis a gazdálkodás eredményesssé- gének növelése teremthet alapot a bérek és más egyéb közvetlen, vagy közvetett juttatások fokozására. C; redményes munkánk “ okait vizsgálva megállapítható, hogy eredményeink elérésében jelentős része van a vezetés minden szintjén a kezdeményezőkészségnek, a jó szervező, irányító és ellenőrző munkának, amellyel a gyár kollektíváját összehangoltan mozgósítottuk a feladatok elvégzésére. Jelentős szerepe van a gazdasági, párt- és társadalmi vezetés szoros együttműködésének és az üzemi demokrácia szélesítésének. 1973. évi feladatainkról szólva továbbra is alapvető feladatként kell kezelnünk belföldi fogyasztóink igényének fokozott mértékű kielégítését. Ez alatt azt értjük, hogy tovább kell növelnünk termékeink minőségi színvonalát és ezzel párhuzamosan gyártmányfejlesztési tevékenységünket. Az 1972. évi gyártmányfejlesztési tevékenységünk folytatásaként, amelynek alapja a füstszűrös Symphóníá, Mentolos 100-as és a Golden Smart cigaretta forgalombahozatala volt, az első félév során forgalomba hozzuk az Eger cigarettát, mellyel reméljük, megnyerjük fogyasztóinkat. Amikor 1973. évi feladatainkról szólunk, nem hallgathatjuk el, hogy e feladatok teljesítésével várhatóan nehézségeink lesznek. Ennek okát elsősorban az 1973. január 8-án végrehajtott árváltozásban látjuk, melynek kihatásaként valószínű a fogyasztói mennyiségi igények átmeneti csökkenésével, vagy stagnálásával kell számolnunk. Mindenki előtt világos, hogy a termelés legkisebb mértékű csökkentése is az előző évhez képest jelentősen befolyásolhatja a vállalati eredmény alakulását és esetlegesen a különböző hatékonysági mutatók fejlődését megállíthatja, illetve kedvezőtlen körülmények között e mutatók romlásával is számolni lehet. Éppen ezért az adott helyzetben 1973. évben feladatainkat a vállalati gazdálkodást illetően abban határozhatjuk meg, hogy a várható termelési volumen csökkenése ellenére is alapvezető gazdasági mutatóinkat az 1972. évi szinten tartjuk. Ez a szinttartás persze jelentős fejlődést takar, amely fejlődést a szervezői munka hatékonyságának növelésével, a belső tartalékok lehetőség szerinti maximális feltárásával, az anyagtakarékosság fokozottabb növelésével és ezen keresztül termékeink önköltségének csökkentésével érhetünk el. vezetés alapvető fela- ** data, hogy kellő időben felhívja dolgozóink figyelmét a soronkö vetkező tennivalókra és körültekintően oldja meg a változott körülmények miatt váratlanul felmerülő problémákat. E vezetési munkának módszere továbbra is a megfelelő széleskörű döntési, előkészítési tevékenység, ennek során tett észrevételek és javaslatok gondos elemzése, majd a megalapozott döntés meghozatala és az egységes végrehajtás biztosítása. 1973. évben a várható nehézségek miatt még jelentősebb szerepe lesz a vezetés egységének, a politikai, gazdasági és tömegszervezeti vezetői tevékenység koordinálásának. Vállalatunk utóbbi években végzett tevékenysége, az itt dolgozó emberek munka- végzési színvonalának növelése, a politikai és erkölcsi öntudat fokozódása biztosítékot nyújt arra, hogy 1973. évi feladatainkat is maradéktalanul végre tudjuk hajtani. Mégegyszer hangsúlyoznunk kell, várhatóan nehézségeink lesznek, de ezeket a nehézségeket kollektívánk megoldhatja és biztosak vagyunk benne, hogy az 1973- as esztendő is eredményes munkavégzéssel zárul. égegyszer köszönetét * ■ mondva az 1972. évi sikeres munkavégzésért, kívánok mindenkinek boldog, munkasikerekben gazdag új évet. Domán László igazgató Mint a decemberi lapszámunkban röviden hírül adtuk olvasóinknak: gyárunk vezetői tanácskozásra hívták meg Egerbe a dohánytermesztéssel foglalkozó üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek, kutató és tudományos intézetek vezetőit és képviselőit. A tanácskozáson resztvettek a Magyar Dohányipari Vállalatok Trösztjének vezető munkatársai is, akik közül dr. Móger János vezér- igazgató rövid, de annál érdekesebb, aktuálisabb referátumot tartott a hazai dohánytermesztés helyzetéről, a termelők és a feldolgozók kapcsolatáról, a külföldi tapasztalatokról, feladatokról. Előadásában többek között elemezte a hazai dohánytermesztés gondjait, problémáit. Szomorú tényként említette: a magyar dohánytermesztés az elmúlt években jelentősen visszaesett. Technikája, technológiája korszerűtlenné vált, évről évre romlott a termésátlag, és vele együtt a minőség is. A megtorpanást mi sem bizonyítja jobban, hogy 1969- ben 35 ezer, 1971-ben viszont már csak 25 ezer katasztrális holdon termeltek dohányt Magyarországon. Lemaradás történt a termesztés ~ gépesítése területén is, elmaradott technológiával pedig ma már nem lehet gazdaságosan dohányt termeszteni. A hazai dohányiparnak viszont egyre több hazai dohányra van szüksége, hiszen ahogyan a vezérigazgató is hangsúlyozta: a hazai gyártás alapja, a hazai dohány. Többek között azért is, mert a dohány világpiaci ára évről évre emelkedik, így tehát nem mindegy, hogy honnan és mennyi dohányt vásárol a magyar dohányipar. Ahhoz pedig, hogy az ipar egyre csökkentse a dohány importját hazánkban legalább 30 ezer katasztrális holdon kell korszerű technológiával, gazdaságos szerkezetek kialakításával dohányt termeszteni. Az említett gondok, feszültségek feloldása érdekében 1971-ben kormányunk komplex fejlesztési programot dolgozott ki, illetve fogadott el. Ez többek között, tartalmazza a dohány felvásárlási árának jelentős növelését — ez már meg is történt — a műszaki fejlesztés tetemes állami támogatását, a nagyüzemi dohánytermesztés, tárgyi, személyi, technikai, technológiai feltételeinek kialakít tását, megteremtését. Az 1971-ben hozott kormányprogram az elmúlt évbe már éreztette is hatását: a termelők gyors reagálását bizonyítja, hogy 1972-ben már 2000 holddal nagyobb területen termeltek dohányt hazánkban, új, korszerű gépek is megjelentek a termesztésben, a betakarításban, a feldolgozásban egyaránt. E növekedés ütemét azonban gyorsítani kell, minden lehetőséget ki kell használni a magyar dohánytermesztés gyors, dinamikus fejlesztésére — fejezte be beszédét a vezérigazgató. Ezután Domán László, az Egri Dohánygyár igazgatója — aki a tanácskozás előtt néhány nappal érkezett haza közel-keleti útjáról, több arab országból jelentős meny- nyiségű dohányt vásárolt a hazai iparnak — többek között azt hangsúlyozta, hogy a cigarettafogyasztás az elmúlt években nem kevesebb, mint 40 százalékkal nőtt hazánkban, ma már több mint négymillióan tartoznak a dohányosok táborába. Senkinek sem lehet tehát közömbös, hogy a gyártóipar, hogyan biztosítja az egyre növekvő termeléshez a szükséges dohánymennyiséget. A mennyiség növekedése mellett egyre nagyobb az igény is hazánkban jobb minőségű cigaretták iránt, s ahhoz, hogy ezeket az igényeket is ki tudja elégíteni az ipar jobb minőségű dohányra van s'ükség. Az sem mindegy tehát hogy milyen dohányt termelnek Magyarországon. Ezután a meghívott vendégek tettek fel kérdéseket, majd üzemlátogatással ért véget a tanácskozás. Reméljük: az aktíva valamennyi részvevő számára hasznos volt, és a közös ösz- szefogás eredményeként maradéktalanul megvalósul a dohánytermesztés fejlesztését szolgáló komplex-program, s egyre több, s jobb dohány jut a magyar dohánygyárakba, ahonnan egyre jobb és több cigaretta jut az üzletekbe. — k. — A dohánytermesztők ismerkednek a gyárral. (Foto: Szigeti Zoltán)
