Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1972-07-01 / 7. szám
Technikus minősítés Megszűnt a Dohányipari Technikum 1963-ban, újra lesz dohányipari technikus 1973-ban. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 3/1972. (III. 7.) MÉM. számú nende- lete lehetőséget ad a technikus-minősítésre. A rendeletből idézet: „Minősítő vizsga évente egy alkalommal — első ízben 1973-íban — november, vagy december hónapban tartható.” Az iparban a középszintű szakemberképzés, a dohányipari technikusképzés 1952- ben indult Debreceniben. A Debreceni Dohányipari Technikum 1967-ben bocsátotta ki az utolsó technikumi évfolyamot. Vállalatunk állományából a? alant felsorolt dolgozók fejezték be középiskolai tanulmányaikat a Debreceni Dohányipari Technikum nappali, levelező tagozatán: Baghy Tamás műszakvezető, Baghy Tamásné műszakvezető, Bárány Tibor főművezető, Bojtor Sándor művezetőhelyettes, Dobi Istvánná művezető-helyettes, Fajka Já- nosné műszakvezető. Görög Lászdóné technikus, Grégász Józsefné gyártásközi éli. csv., Jenei Antalné műszakvezető, Kaszás Imre termelési ov., Kiss Ferenc főművezető, Király Sándor műszakvezető, Kocsis József főművezető, Komóczi Mihályné műszakvezető, Komóczi Mihály műszakvezető, Kovács András műszakvezető, Lázár Erzsébet műszaikvezető, Lovas Ferenc csoportvezető, Nagy Bétané gyártástervező, Nyirati Józsefné készáru ell. csv., Pogo- nyi Sándomé műszakvezető. Ruby István termelési ov.^h., Szabó András idegenanyag ell. csv., Szanyi Nagy Mihály főművezető, Szanyi Nagy Mihályné gyártástervező, Szarvas Aladárné főművezető, Szilágyi Lajosné műszakvezető, Tamóczi Tibor üzemmérnök, Üjlaki Sándor felsőfokú gépipari technikus. Az itt végzett szakemberek képezik a vállalat középvezetői állományának jelentős részét. Az oktatási reform célkitűzése során a technikum 1964-ben Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetté alakult át. Az ipar részére a középfokú dohányipari szakemberképzés ezen beliül folytatódik. A tanulók az élelmiszeripari szakközépiskola osztályában a dohányipari szakma mellett általános élelmiszeripari képzésben is részesülnek. Az iskolának az a célja, hogy a szakközépiskolai érettségi bizonyítvány megszerzése után az élelmiszer- iparban, ezen belül a dohányiparban közvetlen termelő munkától a részfeladatok irányításáig terjedő feladatok megoldására képesek legyenek a végzett tanulók. Az élelmiszeripari szakközépiskola dohányipari tagozatán végzett dolgozóink: Bojtor István, Jászberényi Miklós, Kiss Láiszló, Fischer Istvánné, Légrádi László, Sütő Zoltán, Hajdú László, Te- renyei Sándor, Bene Tivadar, Petruska Katalin, Csaak SzanisZló, Pocsai Katalin és Scholler László. Itt kell megemlíteni, hogy az intézetben 1970-ben beindult dohányfeldolgozó szakmunkásképzés ideje 3 év, emelt színtű. A dohányfeldolgozó szakmunkástanulónak jelentkezhetnek 8 általános iskolát végzett fiúk. lányok egyaránt. A vállalatok a kollégiumi hiány miatt azon. szakmunkástanulóknak, akik nem Debreceniből, illetve környékéről lettek beiskolázva havi 250 Ft társadalmi ösztöndíjat adományoz. Az Egri Dohánygyár 5 másodéves és 3 első éves dohány- feldolgozó szakmunkás'tanulónak folyósít jelenleg ösztöndíjat. Ma már széles körben ismeretes, hogy az élelmiszeripari szakközépiskolát végzett tanulók a 3/1972. (III. 7.) MÉM. számú rendelet, valamint a 11/1972. (MÉM. É. 14.) MÉM. sz. utasításban foglaltak szerint a minősítő vizsga letételével technikusi oklevelet megszerezhetik. „A technikusi oklevél a minősítés szakirányának megfelelő technikusi munkakör betöltésére képesít és jogosit a technikusi cím viselésére”. „A techni- kusminősítés célja, hogy a szakközépiskolai képzéshez kapcsolódva — elősegítse a szakmai specializálódást és az általános műveltség emelését — lehetővé tegye a technikusi munkaterület ellátáshoz szükséges közgazda- sági, munkajogi, szervezési és tervezési ismeretek elsajátítását.” „Technikusminősítő vizsgára egyéni tanulással (önképzéssel) — időszakosan szervezett konzultációkon, vagy tanfolyamon való részvétellel lehet felkészülni A konzultációkat, illetve a tanfolyamot a kijelölt intézmény, vagy ellenőrzésével a munkahely szervezi.” A fentiék alapján az Egri Dohánygyár a technikusminősítő vizsgára felkészítő tanfolyam beindítását tervezi. Ez ügyben már történt megbeszélés az illetékes szakközépiskola igazgatójával, aki a vállalat kezdeményezését egyetértéssel fogadta. Fíalko-vics István személyzeti vezető Az osztály átlaga 4,22 A debreceni „Irinyi János” Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetnek egy kihelyezett tagozata indult gyárunkban 1971. szeptember 3-án. Az iskola 63 hallgatóval indult. A két év elvégzése után dohányfeldolgozó szakmunkás bizonyítványt ad az iskola. ban került a gyárba. Szeretett volna tovább tanulni, de óhaja csak most teljesült. Szívesen tanul — no és a szintén kitűnő tanuló kisfia mögött sem akar lemaradni. A legnehezebb tantárgynak a biológiát tartják és a legjobban a technológiát szeretik. Amint az eredmények mutatják, a nők megállják helyüket a tanulásban is. Ezáltal lehetőség nyílik a magasabb anyagi elismerésre, miközben műveltségi tudásuk is gyarapszik. Az iskola beindításával vállalatunk hozzásegíti nő dolgozóinkat ahhoz, hogy elfoglalhassák a társadalomban az őket megillető helyet. Bessenyei Sándomé Bemutatjuk: A „Béke“ és „November 7“ szocialista brigádot Szocialista brigádjaink közül az eddig bemutatott két brigádot a megalakulás időrendi sorrendjében a cigaretta-előkészítés brigádjai követik, szinte ikrák, összetételük, munkájuk hasonló, lényegében egy időben alakultak, együtt is mutatjuk be őket. — Az 1962-es évben jelentkezett. szinte egy időben a két csoport a brigádalapításra és azóta nagy utat bejárva eljutottak az 1971. és 1972. évben az arany brigádplakettig.. A rekonstrukció sikere, gyárunk egyik büszkeségének, a mai modern cigaretta-előkészítésnek kialakítása e brigádok odaadó munkája nélkül szinte elképzelhetetlen lett volna. Nagyrészt asszonyokból álló brigádok jól helytálltak a termelés területén, de ez korántsem minden. Társadalmi munkák. rendezvények. KISZ-vasárnapok mindig tevékenységre készen találták a brigádok tagjait. Jó a kollektiv szellem, A Béke brigád. Új brigádok alakulása Gyárunkban a szocialista brigádmozgalom új szakaszába lépett. A mennyiségi fejlődést. a minőségi, tartalmi fejlődésre való törekvés váltotta fel. Természetesen azért a számszerű fejlődés nem áll meg. Ez évben is két új kollektíva határozta el, hogy szocialista brigádot alakít és e keretben végzi munkáját. Az egyik a készáruraktár szocialista brigádja, Gyimesi János vezetésével, a másik az üzemi étkezde szocialista brigádja Bárdos Lászlóné elvtársnő vezetésével. Vállalásaik érdekesek, színvonalasak. Az előbbi brigád a fogyasztók érdekeit helyezte törekvése központjába, a második a gyári dolgozók még jobb ellátását. Nemes szép törekvések. mélyeket sokoldalú tanulási és társadalmi munkavállalás egészít ki. Nagy érdeklődéssel tekint kollektívánk az új brigádok működése elé és együttérzően sok sikert és eredményes munkát kívánunk. élénk a brigádélet. Több újításunk került kivitelezésre. jórészük saját kivitelezésben. Mindez természetesen nem sikerülhetett csak úgy. hogy minden éviben tovább léptek a szocialista típusú emberré válás útján. Rendszeresen részt vettek a technológiai továbbképzéseken, ma is többen tanulnak, vesznek részt szakmunkás-képzésben, párt- és szakszervezeti iskolákon, szemináriumokon, csiszolták társadalmi ismereteiket. Úgyszólván minden brigádtag, aki a 8 általános iskolai végzettséget nem szerezte meg. De van, aki érettségi vizsgát tett, és van aki most végzi a napi munka mellett a közgazdasági technikumot. Eredményeiket fémjelzi, hogy a „Béke” brigádban hárman is elnyerték az „Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója” kitüntetést. A „November 7.” brigádban csak egy van ilyen kitüntetés, viszont van olyan (Foto: Szigeti Z.) brigádtag, aki a „Munka Érdemrend" bronz fokozatát érdemelte ki. Ezenkívül a „Béke” brigádban egy fő miniszteri dicséretet kapott, 10- en pedig a „Kiváló Dolgozó” kitüntetést nyerték el, van aki több ízben is. Ugyanezen kitüntetéssel a „November 7.” brigádban 9-en rendelkeznek. Folyik tehát a nemes verseny a két brigád között. Említsük meg név szerint a két brigádvezetőt: Szarvas Györgynét és Dongó Istvánnét, akik kezdettől végzik áldozatos munkájukat a brigád bizalmából és mindketten magas egyéni kitüntetés büszke birtokosai. A brigádok még további fejlődés előtt állnak. Az aranyplakettet nem tekintik az elérhető legmagasabb szintnek. Egyszerű emberek, makacs emberek. Ismerjük őket. Úgy dolgoznak majd, hogy kiérdemlik még a magasabb kitüntetést is. És ezt szívből kívánjuk is. (—i) Ötletgyártás A Korszerű vezetés című folyóirat ez év 13. számában hasznos cikket olvashatunk arról, hogy a nyugatnémet vállalatoknál miképpen alkalmazzák a brainstormin- got, azaz az ötletgyártást. A cikk felvilágosítást nyújt az ötletgyártás céljairól, alkalmazhatóságáról, a lebonyolítás technikájáról, a lebonyolítás szabályairól. Ismerteti a részvevők körét, az ötletgyártás előkészítését, a vezetők szerepét, példákat tartalmaz, s tartalmazza azt is, hogy az eredményeket miként kell értékelni, s milyen következtetések vonhatók le. A brainstormingot — melyet eleinte kételkedve fogadtak —, ma már egyre több cég alkalmazza az NSZK-ban, s általánosan elfogadják, mint döntéselőke- szítő technikát. A diákok egy csoportja az évzáró ünnepségen. (Foto: Szigeti Z.) Az első év sikeresen zárult, június végén volt az ünnepélyes évzáró, ahol hat tantárgyból 48 dolgozónak hirdettek eredményt, melyből kettő kitűnő, nyolc jeles, 35 jó és három közepes tanuló volt. Többen értékes könyvjutalomban részesültek. Huszti Ferenc köszönetét mondott a művezetőknek, hogy a hallgatóknak biztosították a részmunkaidőben való tanulást. Megköszönte a dolgozóknak, akik a tanuló munkatársaik helyett is helytálltak a hiányzó időben. Elismerését nyilvánította a hallgatóknak, hogy a benti és az otthoni munka mellett ilyen szép eredményt értek el. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után 10 százalék béremelést és plusz 3 nap jutalomszabadságot kapnak. — Deák Sándomé 20 éves törzsgárdatag a szivarágazatról elmondta, hogy neki két gyermeke tanul és nagyon büszkék az édesanyjuk ötöseire. Deákné kitűnő tanuló. A másik kitűnő tanuló Várhegyi Lászlóné, a kézi szivargyártás szoc. brigádvezetője. Ö tizennégy éves koráAz évzáróra eljött Mády Zoltán, az anyaiskola igazgatója is, aki az egyéves közös munka után már meleg, baráti hangon szólt a hallgatókhoz. A szép eredmény láttán lelkesítette az osztályt hogy nem kell megállni a tanulásban. Van lehetőség a továbbképzésre és csak ez biztosítja, hogy az élvonalban tudjanak maradni. Továbbá hangsúlyozta, hogy szakmunkásnak lenni társadalmi rangot jelent. Kérte, hogy úgy fogadják a Debrecenből érkező végzős diákokat, mint anya a gyermekét. Adják át nekik sok éven át szerzett tapasztalatukat. Vége az első évnek, de az osztály a nyári szünetben sem szakad el egymástól. Tanulmányi kirándulást, országjárást terveznek. Megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy vállalatunk vezetősége megértette kormányunk 1013-as rendeletét, melyet a nők helyzetének javítására hozott. Az iparnál elsőnek indított vállalatunk a nők részére szakmunkás- képző iskolát. m m Üzem- és munkaszervezés Első félévi munkánk mérlege A negyedik ötéves terv feladatainak megvalósítása az egy főre eső tervezett jövedelem növelése, a szociális és kulturális igények kielégítése, a vállalati eredmény állandó növelését követeli meg. Ennek biztosítása vállalatunk jelenlegi helyzetében szinte kizárólag a belső tartalékok folyamatos feltárásával érhető el. E feladat megoldására már az elmúlt év végén széles körű, komplex szervezés indult meg, mélynek elsődleges célja: a cigaretta- gyártás kapacitásának növelése. A műszáki, technológiai és közgazdasági vonatkozásban egyaránt átfogó felmérő és szervező munka erdmé- nye már az első negyedévben jelentkezett a cigarettatermelés és végső soron a vállalati eredmény alakulásában. Munkánk első fázisában a cigarettagyártás került „nagyító” alá, amikor is a gép - állásokat, a géptisztítást, a selejtalakulást, ezek mértékét és okait kerestük és elemeztük, hogy a termelést zavaró tényezők a minimális szintre csökkenjenek. Az elemzéseket kisebb-nagyobb jelentőségű javaslatok követték, melyek jelentős része bevezetésre is került. Az anyagi ösztönzés új rendszere, mely már magán Viseli a minőségi termelés fokozott követeléményének jegyeit is, 1972. március 1- től bevezetésre krült a cigarettagyártáson. Ezt hamarosan újabb javaslatok követték, mely a születendő ”DH- mozgalom célkitűzéseinek is igyekszik érvényt szerezni. A tmk-munkák jobb megszervezésével a tmk-zás új rendszerével biztosítottá vált a gépek műszáki állapotának megfelelő szinten tartása, amely a zavartalan termelés első számú feltétele. Az elmúlt évek folyamán először sikerült ez évben jobb szervezéssel a tmk operatív tervben meghatározott feladatokat végrehajtani. Mindezek együttes eredményeként a cigarettagyártás kedvezően alakult. biztosító alkatrészkopás ellenőrzési rendszerének kidolgozását. A gépállási okok feltárását. A dolgozók figyelmesség- vizsgálatának kidolgozását, munkavédelmi szempontból! A. műszaki, technológiai, közgazdasági és munkaügyi felmérése}?:, számítások alapján, résziben önálló számításokkal kell kimutatni ésösz- szegezni a feltárással—szervezéssel elérhető forimtosí- tott megtakarításokat, a kapacitásnövelés termelési értékét, az anyagmegtakarítás összegszerű kihatását, a termelékenység növelésének közvetlen és közvetett eredményét, valamint az egyéb költségek terén elérhető megtakarításokat. A feladat megoldása rendkívül alapos, lelkiismeretes és körültekintő munkát követel a szervezésben részt vevőktől. A feladat nagyságát tovább növeli, hogy e munkában részt vevő mérnökök. technikusok, közgazdászok. és más területek szakembereinél? többsége rendes gazdasági munkája mellett végzi feladatát. Ezekhez a szervezési munkákhoz jelentős segítséget kapunk a különböző területek gazdasági, társadalmi vezetőitől és dolgozóitól, melyet ezúton is köszönünk. Közvélemény-kutatás Még hatékonyabban A második negyedév folyamán a munka- és üzemszervezési tevékenység a cigarettacsomagoláson folytatódott a hatékonyság minden oldalú feltárására. A munkánk komlexitásót már a feladatok kijelölése is sejteti. így például feladatul kaptuk: A cigarettagyártás és -csomagolás közti, a jelenleginél jobb szinkron megvalósításának elméleti kidolgozását. Az egyfordulós kartonláda bevezetésének technológiai és költséghatásának közgazda- sági elemzését. A selejtalakulás vizsgálatát. A gépek fordulatszámát Itt említem meg, hogy az 1971. augusztusi munkaszervezési közvélemény-kutatás — melyet dolgozóink körében végeztünk — alapját képezi az egész szervezési tevékenységnek. Ilyen értelemben e munkában „főszervezők” maguk a dolgozók, azokkal a megfigyelésekkel, tapasztalatokkal és javaslatokkal, melyeket a mindennapi munka során szereztek. A szervezés minden fázisában igyekszünk véleményt kérni azoktól a szakemberektől, akik az adott területeken dolgoznak, hiszen ők a munkahelyük legjobb ismerői. Ezeket a véleményeket, a saját roegfigyelésün- 'ket azután műszaki, technológiai és közgazdasági szempontból egyaránt értékeljük és racionális részét felhasználjuk a hatékonyság növelésének érdekében. A cigarettacsomagolás szervezési munkái júniussal befejeződnek és reméljük, a cigarettagyártáshoz hasonló eredményt hoznak. Az év második felében a filtergyártáson, a cigarettaelőkészítésen és szivarágazaton kerül sor hasonló felmérésekre. Nagyon reméljük, hogy 1972-re kitűzött céljainkat sikerül elérni, melyhez ezúton is kérjük a megfelelő területen dolgozók segítségét. Munkánk eredményéről üzemi lapunkban beszámolunk. Bárdos Miklósné
