Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1972-04-01 / 4. szám
Ételkóstoló ,A dolgozó nő életében legdrágább az idő, és ezért legnagyobb luxus, ha rendszeresen főz. A gyorsfagyasztott gyümölcsök, főzelékek, zöldségfélék és készételek nagy választéka lehetővé teszi, hogy úgyszólván a bevásárló táskából percek alatt tálalja családjának a vacsorát.” Ilyen modern jelszavak értelmében hívta meg az Egri Dohánygyár Szakszervezeti Bizottsága nődolgozóit a folyó hó 14-én, a Magyar Hűtőipari Vállalat Miskolci Gyára által a dohánygyár éttermében rendezett ételkóstolóra és -bemutatóra. Mintegy 80 fő nődolgozó vett részt az érdekes kezdeményezésen. Ott voltak a rendező vállalat gazdasági vezetői és szakemberei, továbbá a dohánygyár vezetői és az említett dolgozók. A kezdeményezés dicsérendő, és beillik abba a céltudatos munkába, melyet a dohánygyár vezetősége folytat a nők helyzetének megjavításáért. E rendezvény célja, hogy a dolgozó nők az itt tanultak alapján minél több időt tudjanak szabad idejükből mentesíteni az otthoni esetleg felesleges munka alól, tényleges pihenésre, kikapcsolódásra, a családdal való foglalkozásra. Műszerész szakmunkásképzés az Egri Dohánygyárban Pohánysi^ródes-kötések Kedvezően fogadták a termelők a dohánybeváltási árak emelését, ezt bizonyítja, hogy a szerződéSKótesek szerint az idén lehetőség lesz arra, hogy hazai termelésű alapanyagokból készítsék a dohányipari termékeket az üzemek. A dohányipari vállalatok trösztjének tájékoztatása szerint az idei szerződéskötések befejeződtek, s a tavalyinál lényegesen jobb eredménnyel zárultak. Igaz, a dohány minősége az elmúlt évben aránylag kedvezően alakult, s ez javított a helyzeten. 1972-ben egész sor intézkedéssel, egyebek között a beváltási árak emelésével kedveztek a termelőknek. Az összességében mintegy 25 százalékot kitevő áremelés, a több éves szerződésekkel egybekapcsolva, hosszabb időre elkötelezte a termelőket a dohánytermesztés mellett. A gépesítésben” is sikerült előbbre lépni. Idén 1500 hektáros területen biztosították a korszerű technológia feltételeit. Az Egri Dohánygyár életében-először 1969. szeptemberében _ a helyi ipari szak- munkááképző intézette kísérletiképpen 10 érettségizett fiú részére általános mechanikai műszerész szakmunkásképzést indítottunk. Az elméleti képzés a 212 sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben történt, a gyakorlati gyárunkban. A tanulók két év után 1971-ben általános műszerész szakmunkás bizonyítványt kaptak. A végzett tanulók: Kovács József- (a: Bartók Margit) kivételéivel az Egri Dohánygyárban vállaltak munkát és általában megtalálták számításukat, mind anyagilag, mind szakmailag. Sütő Oszkár, Riczkó Osaiba, Somfai Miklós és Adamcsek László jelenleg tényleges katonai szolgálatot teljesít. Dér Lajos a cigarettagyár- tási osztályon üzemelő műszerész beosztásban dolgozik. 1972. február hónapban teljesítménye százalékban 103, három havi átlagkeresete 2365 forint volt. Kovács József (anyja: Molnár Olga) szintén a cigarettagyártási osztályon üzemelő műszerész. Az említett időszakban teljesítménye 101,2 százalék, három havi ( átlagkeresete 2126 forint volt. Kovács Béla is a cigarettagyártás üzemelő műszerésze, teijestíménye százalékban 90,3 keresete 1750 forintra alakult. Kormos László jelenleg a cigarettagyártási ostzályon tanuló műszerésziként dolgozik, órabére 9,10 forint. Bukta József a cigarettacsomagolási osztályon karbantartó műszerész, órabére 7,80 forint. Az eddigi tapasztalatunk a szakmunkásképzéssel kapcsolatban az, hogy a sajátneveié-* sű szakmunkásaink az üzemelő műszerész és karban Amit a dohányról tudni kell Á maqyar dohány por története 1851-ig A dohánytermesztéssel hazánkban kezdetben főleg kisbirtokosok foglalkoztak. A nagyobb birtokosok földjeiket adták bérbe azzal a kötelezettséggel, hogy a bérlő köteles a bérbeadott földön dohányt termeszteni. A dohánytermesztésnek két féle formája honosodott meg a XIX. században hazánkban. Voltak dohánytermelő telepesek és fogadott feles kertészek. A dohánytelepesek egy-két családonként összefogva kibéreltek bizonyos területet, melynek nagyobb részén dohányt termesztettek. A dohányon kívül gabonát is termeltek. A bérletidő kb. 20 évre szólt. A bérelt területen rendes falu keletkezett iskolával, templommal és községházával (tanácsháza). A bérleti szerződés egyik fő kikötése volt, hogy a bérlet leteltével a falut a földdel kell egyenlővé tenni, ha a szerződést nem újították fel. A feles kertészek különleges dohánytermelők voltak, birtokról-birtokra vándoroltak minden évben, állandó lakhelyük nem volt. A birtokos adta a földet és ők családjukkal együtt termesztették a dohányt felébe. Kizárólag csak a dohánytermesztéssel foglalkoztak. Apáról fiúra szállt ez a foglalkozás. A XIX. század második felében hazánkban kb. 50 ezer holdon termesztettek dohányt. Hét nagy dohánytermő területet különböztettek meg ebben az időben. Köztük szerepel a debrői kerület, mely Heves vármegyében Eger és Gyöngyös vonaláig terjedt. Itt a Mátra legalacsonyabb lejtőin termelt dohányok elismerten jó minőségűek, finom pipadohányok voltak. Az első' magyar nyelvű szakkönyv 1790-ben jelent meg Budán, címe: „DohányHöz^iiKdaüíági kislexikon ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG: A vállalatokat, intézményeket, szerveket, hivatalokat, különös esetekben (pl. népszámláláskor), az egyéneket általános, vagy különleges jogszabályok kötelezik rendszeres vagy egyszeri adatszolgáltatás teljesítésére. A rendszeres adatszolgáltatás jelentős része statisztikai és számviteli adatszolgáltatás, amelyre vonatkozóan — a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a pénzügyminiszter, illetve a miniszterek és főhatóságok vezetői — egyes esetekben a megyei, illetve a mgyei jogú városi tanácsok elnökei intézkednek. ADÁS-VÉTEL: Az áruk és szolgáltatások cseréje, eladó és vevő kétoldalú gazdasági kapcsolata, amely jogügylet formáját ölti. Az adás-vételi szerződésben az egyik' fél (az eladó), valamely ingó, vagy ingatlan áru szolgáltatás, vagy jog (szerzői jog, szabadalom stb.) átadására, a másik fél (veyő), annak átvételére és a vételár megfizetésére vállal kötelezettséget. Az adás-vételi ügyletekben eladóként termelő, vagy . kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek, hivatásszerűen vagy alkalmilag értékesítő magánszemélyek, vevőként pedig ugyanezek, vagy fogyasztók szerepelhetnek. A nagy tételekre, valamint továbbeladás céljára kötött adás-vételi ügyleteket nagybani, míg a kis tételű és fogyasztási vásárlásokat kicsiben! adásvételi ügyleteknek nevezzük.. Szerkesztő: Szigeti Zoltán termesztésről való rövid oktatás, mely a nemes Magyar Haza és a Galícziabeli dohánytermesztők kedvéért kibocsáttatott.” Találunk ebben a könyvben még ma is •érvényes szabályokat a dohánytermesztéssel kapcsolatban. Hazánkban dohánygyárak alapításáról szóló első törvény“ 1840-ben jelent meg. Ez a törvény* többek között kimondja: „A ki törvény szerint kerskedést kezdhet, szabadon gyárt és állíthat fel, azaz oly intézetet, melyben ugyanazon ipar-készítménynek előállításához szűk séges minden részlet munkák egy fővezérlet alatt készíttetnek.” A rendelet alapján több száz kisüzem alakult szivar gyártási céllal, ezekben az üzemekben nagyon sokféle szivart készítettek. A szivarok nevei az akkori országos eseményekkel haladtak, egy-egy kiváló hazafi, vagy valamely nagyobb szabású terv adott a gyárosoknak ihletet gyártmányaik névválasztásánál. Ilyen szivarneveket találunk abban az időben: „Deák”, -„Tisztújítási”, „István Nádor”, „Honvéd”, „Ipar”, „Király” és „Vasút”. Természetesen nagy volt az üzemek közötti verseny és ez végeredményben a minőség fokozására, a tér meiés mennyiségének nőve lésére ösztönözte a gyároso kát. A propaganda sem maradt el. A szivardobozokon még versben is dicsérték gyártmányaikat. Az egyik gyár gyártmányának dobozára a következő verset nyomatta: „Virraszt a bölcs és gondol sokat, S itt s ott s mindenfelé Eget, földet meghányogat S csak néz maga elé. Jámbor! miért epedsz mindég? tartó munkában aránylag rövid idő alatt jól megártják heiyüüet. Ez a képzési forma jónak ígénkezak, ezért általános műszerész szakmában tervezünk újabb beiskolázást. A szakmunkásképzésbe való bekapcsolódásunk, illetve rendszeres részvételünk azért is indokolt és szükséges, mart donányiparí műszerész szakmunkásképzés nincs. A dohányipari műszerész munkára a különböző gépipari, • illetve ipari és egyéb kisipari szakmunkásakat tanítunk be a gyártó- és csomagoló gépek üzemeltetésére. A fentiek miatt az üzemelő műszerész beállításánál nincs 'meghatározott szakma, ha a pályázó jó képességekkel rendelkezik, a lakatos szakmunkástól kezdve az elektronikusig minden szakmunkás rövidebb- hasszabb betnulási idő után látja el az üzemeltetési feladatokat. Az Egri Dohánygyár a jó műszerész utánpótlás biztosítására 1972/73. 'tanévben újból szeretne egy csoprt- tal (érettségizett fiúk) általános mechanikai műszerész szakmunkásképzést indítani. A 212 sz. Ipari Szak munkásképző Intézet vállalja a képzést, amennyiben pótkeretet kapunk . A Heves megyei Tanács VB Munkaügyi Osztályának 1972. II. 25-én bejelentettük az iránit az igényünket és várjuk az .engedélyt adását a szakmunkásképzés beindítására. A szóbeli tájékoztatás alapján közölhetjük, hogy a tervezett szakmunkásképzés beindításának különösebb akadálya az intézet és a tanács részéről nem lesz, ha kellő létszámban (15 fő) érettsigezett fiú jelentkezik szakmunkásképzésre. A gyári újságon keresztül is felhívjuk a szülrk és a Ipáivá választás előtt álló fiatalok figyelmét a szakmunkásképzésre és várjuk a jeelntfcezésüfcet. Fialkovics István személyzeti vez. •k Lapzártakor érkezett a hír, hogy a megyei tanács munkaügyi osztálya 1972. március 24-én kelt levelében engedélyezte az Egri Dohánygyár részére a szakmunkás- képzés beindítását. Születésnapjufcit “ ünnepelte hóban Ebből az alkalomból jó egészséget és sok boldogságot kívánunk. Antal Sándorné sz. Palla- gi Anna, Barta Ilona, Be- reczki István, Bozsik Sándorné sz. Nádudvari Ilona, Dongó Lászlóné sz. Szilágyi sz. Domboróczki Rozália, Erzsébet, Gyenge Istvánná Hegykői Józsefné sz. Mir- kóczki Mária, Kuzman Gyu- láné sz. Pelle Erzsébet, Lakatos Sándorné sz. Csikós Anna, Molnár Antal, Molnár János, Nyári József, Őszi Jánosné sz. Madarast Erzsébet, Pécsi László, Pé- dery Eerencné sz. Pék Irén, Petrucz Pálné sz. Cziglédi Erzsébet, Rakusz Sándorné sz. Hanus Rózái, Runyai Lászlóné sz. Fülöp Franciska, Slézia István, Sebe József, Szántó György, Varga Miklósné sz. Oláh Erzsébet, Veres Lajosné sz. Simon Éva, Visontai Lászlóné sz. Bezsenyik Mária. A dohányipari „GSÉB“ hét vége A csoportos biztosítási formák nagyobb mérvű elterjesztése az 196u-as évekre esik. Először a falusi lakosság körében, főleg a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában vált lehetővé. Ezzel egyidőben indult meg a vállalatoknál ás az úgynevezett „CSEB” — a csoportos biztosítási és önsegélyező csoportok létrehozása. Célja a tagoknak jóban, rosszban anyagi segítséget nyújtani, a közös összefogás elve alapján. Vállalatunknál 1965. év közepén indult meg a CSÉB- szervezése és 1965. november 23-án megalakult az Egri Dohánygyár Dolgozódnak Biztosítási és önsegélyező Csoportja és az első ideiglenes intézőbizottság is. Az első alapító ideiglenes intézőbizottság tagjai között a következő doLgozókat láthattuk: Dr. Vendreá 'Géza igazgató, Jászi Gusztáv főkönyvelő, Bárdos Józsefné szb.titkár, Mészáros Józsaf AB. fiókvezető, Kaményvári Rezső számviteli osztályvezető, Zahorecz Sándor bérelszámolási osztályvezető, Ruby István művezető, Antal Kálmánná cig. gyártási dolgozó. Az -Intézőbizottság elnökévé Jászi Gusztávot választották. Csoportunk 321 taggal indult, mely az összes dolgozók 40 százalékát tette ki. Jelenlegi taglétszámunk 666 fő az összes dolgozók 61 százaléka. Az Állami Biztosító súlyponti kérdésként kezelte az ipari munkások biztosítási igényeinek kielégítését. Ennek megfelelően vállalatunknál a szervezésben igein hathatós segítséget adott. A taglétszám növelésének -érdekében kifejtett agitációs munkánkban igen jól, meggyőzően használtuk a biztosítási díjból járó 16,7 százalékos díjvisszatérítés magadását a csoport szociális alapjának képzéséire. A szociális alap képzésé-. nek célja, hogy szükség esetén kisebb összegű gyors segéllyel járuljon hozzá a családon belül jelentkező anyagi nehézségek áthidalásához. E mellett lehetőséget teremt a kollektíva kulturális és szociális igényeit kielégítő rendezvények, utazások, üdülések szervezésére. A lahetőségek kereteit _a szervezeti szabályzat határozza meg és az Intézőbizottság hivatott dönteni a felhasználás felett. Az Intézőbizottságunk a csoport tagjai részére az alábbi szociális juttatást nyújtotta: 1970. 1971. e v Segély 71 fő 15 950 Ft 60 fő 13 000 Ft Társasutazás 14 fő 1 648 Ft 53 fő 7 555 Ft Kulturális (színház, sport) 166 fő 5 385 Ft 84 fő 5 141 Ft összesen: 22 983 Ft 25 696 Ft Az Intézőbizottság szerepe, feladata nemcsak a szociális alap feletti rendelkezés. A biztosítási és szociális alap teljesítőképességét rontja, hogy a dolgozó aki bár megtehette volna, még mindig halogatja a belépést. A SZOT elnöksége felismerve a Biztosítási és önsegélyező Csoportok társadalmi szerepét, elnökségi határozatban tette a szakszer- vazti szervek feladatává a csoportok mozgalmi felügyeletét. Ezzel a Csoportek nagy segítséget kaptak munkájukhoz. Az önkéntes élet- és balesetbiztosítás célja, hogy a társadalmi szolgáltatásokat meghaladó szociális igényeket önkéntes biztosítással ki- elégíthassük. Életszínvonalunk fejlődése, a fejlődés üteme, a technikai, a kulturális, az egész társadalmi fejlődés egyre szélesebb körű és tömegében is növék................. ,, , vő élet- és balesetbiztosítáÍ UP’. ra\ vígan-ég S} igényeket támaszt. Kék füsttel a pipa. Derül előtted föld s ég S nem lesz sehol hiba.’’ Huszti Ferenc Intézőbizottságunk feladata, hogy a dolgozók tényleges igényeit közvetítse az Állami Biztosító felé, így kezdemónyezően lépjenek fel a biztosítások továbbfejlesztésénél ugyanakkor az üzem dolgozói rétegeit jól ismerve résztvegyenek az egyének számára szükséges biztosítások megszervezésében is. Az új gazdasági mechanizmus új közgazdasági perspektívák kibontakozását jelentette a biztosítás területén, és főleg a magasabb összegű élet- és balesetbiztosítás tömegméretű fejlesztése vonatkozásában. A fejlődés iránya tehát a magasabb összegű csoportos életbiztosítások felé halad, ha ma még kis részaránnyal is, de megindult e csoportok életbiztosítási állomány fejlődése is. Program szerint a CSEB 40 forint és 50 forint havidíjú biztosítási formát kell kifejlesztenünk, mely ma a legkorszerűbb. A CSÉB legfontosabb elő- • nye, hogy az élethossziglani díjfizetésekkel lehetővé vált az életbiztosítási szolgáltatások emelése és a biztosított családfenntartó CSÉB- tag halála, vagy megrokkanása esetén a család nagyobb anyagi támogatása. Meg kell említenem, hogyha a természetes halál a tag . tényleges szolgálata alatt,- — de 65 életévének betöltésé előtt — következik be a 15, 20, 25, 30, 40 és 50 forintos • havi díjak esetiében 10— 40 000 forint közti összeget fizet a Biztosító. A baiesetbők eredő halál vagy megircikkanás esetén 15—120 000 forinttal segíti a* áldozat hozzátartozóit, üle' ve a tagot. A CSÉB 40—50 forint havidíjas biztosításánál teljes új, tartalmi elem, hogy a táppénzes állomány esetén ápolási térítést is nyújt tag jainak. Intézőbizottságunk igyekszik a gazdaságii szükségleteket tudatossá tenni a felvilágosítás, befolyásolás az informálás és propaganda eszközeivel és közvetítő szere • pét az Állami Biztosító és a dolgozók között eredménye sen betölteni. Jászi Gusztáv CSÉB Intézőbizottsság elnöke-------i----------------------------------H adüzenet a dohánynak? Az Europeo lap érdekes cikket közöl a cigarettagyártásról. Angliában most készülnek piacra dobni egy olyan cigarettafajtát 7— írja —, amelynek 75, százalékát „füstölnivaló anyag”, 25 százalékát pedig dohány teszi ki. Az Impeiral Chemical Industries, amely már 4 millió font sterlinget költött a szintetikus cigaretta kutatására, az Imperial Tobbacco- val együtt olyan cigarettát állított elő, mély megtévesztésig hasonlít a magas nikotin- és kátránytartalmú, közönséges cigarettára. A szárított salátalevélből . készült Bravo cigaretta csődje után az amerikaiak is megkezdték a különböző cel- luze alapú dohánypótló anyagok kutatását. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: . KAPOSI LEVENTE Telelőn: 24-44. Felelős kiadó: TÖTH JÓZSFF. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 12 forint. Szerkesztőség: Egri Dohánygyár. Telefon: 11-41). Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz utía 3. Készült: a Heves megyei Nyomda Vállalat, Eger, Bródy Sándor ut"? * Igazgató: SÓLYMOS JOZSEI
