Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1972-04-01 / 4. szám

Ételkóstoló ,A dolgozó nő életében legdrágább az idő, és ezért legnagyobb luxus, ha rendszeresen főz. A gyorsfagyasztott gyümölcsök, főzelékek, zöldségfélék és készételek nagy választéka lehetővé teszi, hogy úgyszólván a bevásárló táskából percek alatt tálalja családjának a vacsorát.” Ilyen modern jelszavak értelmében hívta meg az Egri Dohánygyár Szakszervezeti Bizottsága nődolgozóit a folyó hó 14-én, a Magyar Hűtőipari Vállalat Miskolci Gyára ál­tal a dohánygyár éttermében rendezett ételkóstolóra és -bemutatóra. Mintegy 80 fő nődolgozó vett részt az érde­kes kezdeményezésen. Ott voltak a rendező vállalat gaz­dasági vezetői és szakemberei, továbbá a dohánygyár ve­zetői és az említett dolgozók. A kezdeményezés dicsérendő, és beillik abba a céltudatos munkába, melyet a dohány­gyár vezetősége folytat a nők helyzetének megjavításáért. E rendezvény célja, hogy a dolgozó nők az itt tanultak alapján minél több időt tudjanak szabad idejükből mente­síteni az otthoni esetleg felesleges munka alól, tényleges pihenésre, kikapcsolódásra, a családdal való foglalkozásra. Műszerész szakmunkásképzés az Egri Dohánygyárban Pohánysi^ródes-kötések Kedvezően fogadták a ter­melők a dohánybeváltási árak emelését, ezt bizonyít­ja, hogy a szerződéSKótesek szerint az idén lehetőség lesz arra, hogy hazai termelésű alapanyagokból készítsék a dohányipari termékeket az üzemek. A dohányipari vál­lalatok trösztjének tájékoz­tatása szerint az idei szerző­déskötések befejeződtek, s a tavalyinál lényegesen jobb eredménnyel zárultak. Igaz, a dohány minősége az elmúlt évben aránylag kedvezően alakult, s ez javított a helyze­ten. 1972-ben egész sor intézke­déssel, egyebek között a be­váltási árak emelésével ked­veztek a termelőknek. Az összességében mintegy 25 százalékot kitevő áremelés, a több éves szerződésekkel egybekapcsolva, hosszabb időre elkötelezte a termelő­ket a dohánytermesztés mel­lett. A gépesítésben” is sike­rült előbbre lépni. Idén 1500 hektáros területen biztosítot­ták a korszerű technológia feltételeit. Az Egri Dohánygyár életé­ben-először 1969. szeptembe­rében _ a helyi ipari szak- munkááképző intézette kí­sérletiképpen 10 érettségizett fiú részére általános mecha­nikai műszerész szakmun­kásképzést indítottunk. Az elméleti képzés a 212 sz. Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet­ben történt, a gyakorlati gyárunkban. A tanulók két év után 1971-ben általános műszerész szakmunkás bizo­nyítványt kaptak. A végzett tanulók: Kovács József- (a: Bartók Margit) kivételéivel az Egri Dohánygyárban vál­laltak munkát és általában megtalálták számításukat, mind anyagilag, mind szak­mailag. Sütő Oszkár, Riczkó Osaiba, Somfai Miklós és Adamcsek László jelenleg tényleges katonai szolgála­tot teljesít. Dér Lajos a cigarettagyár- tási osztályon üzemelő mű­szerész beosztásban dolgo­zik. 1972. február hónapban teljesítménye százalékban 103, három havi átlagkerese­te 2365 forint volt. Kovács József (anyja: Molnár Olga) szintén a cigarettagyártási osztályon üzemelő műsze­rész. Az említett időszakban teljesítménye 101,2 százalék, három havi ( átlagkeresete 2126 forint volt. Kovács Béla is a cigaret­tagyártás üzemelő műszeré­sze, teijestíménye százalék­ban 90,3 keresete 1750 fo­rintra alakult. Kormos Lász­ló jelenleg a cigarettagyár­tási ostzályon tanuló műsze­résziként dolgozik, órabére 9,10 forint. Bukta József a cigarettacsomagolási osztá­lyon karbantartó műszerész, órabére 7,80 forint. Az eddi­gi tapasztalatunk a szak­munkásképzéssel kapcsolat­ban az, hogy a sajátneveié-* sű szakmunkásaink az üze­melő műszerész és karban ­Amit a dohányról tudni kell Á maqyar dohány por története 1851-ig A dohánytermesztéssel hazánkban kezdetben főleg kisbirtokosok foglalkoztak. A nagyobb birtokosok föld­jeiket adták bérbe azzal a kötelezettséggel, hogy a bér­lő köteles a bérbeadott föl­dön dohányt termeszteni. A dohánytermesztésnek két fé­le formája honosodott meg a XIX. században hazánkban. Voltak dohánytermelő tele­pesek és fogadott feles ker­tészek. A dohánytelepesek egy-két családonként összefogva ki­béreltek bizonyos területet, melynek nagyobb részén do­hányt termesztettek. A do­hányon kívül gabonát is termeltek. A bérletidő kb. 20 évre szólt. A bérelt területen rendes falu keletkezett is­kolával, templommal és köz­ségházával (tanácsháza). A bérleti szerződés egyik fő kikötése volt, hogy a bérlet leteltével a falut a földdel kell egyenlővé tenni, ha a szerződést nem újították fel. A feles kertészek különle­ges dohánytermelők voltak, birtokról-birtokra vándorol­tak minden évben, állandó lakhelyük nem volt. A bir­tokos adta a földet és ők családjukkal együtt termesz­tették a dohányt felébe. Ki­zárólag csak a dohányter­mesztéssel foglalkoztak. Apá­ról fiúra szállt ez a foglal­kozás. A XIX. század má­sodik felében hazánkban kb. 50 ezer holdon termesztettek dohányt. Hét nagy dohány­termő területet különböztet­tek meg ebben az időben. Köztük szerepel a debrői ke­rület, mely Heves várme­gyében Eger és Gyöngyös vonaláig terjedt. Itt a Mát­ra legalacsonyabb lejtőin termelt dohányok elismerten jó minőségűek, finom pipa­dohányok voltak. Az első' magyar nyelvű szakkönyv 1790-ben jelent meg Budán, címe: „Dohány­Höz^iiKdaüíági kislexikon ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG: A vállalatokat, intézményeket, szerveket, hivatalokat, különös esetekben (pl. népszámláláskor), az egyéneket álta­lános, vagy különleges jogszabályok kötelezik rendszeres vagy egyszeri adatszolgáltatás teljesítésére. A rendszeres adatszolgáltatás jelentős része statiszti­kai és számviteli adatszolgáltatás, amelyre vonatkozóan — a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a pénzügyminiszter, illetve a miniszterek és főhatóságok vezetői — egyes ese­tekben a megyei, illetve a mgyei jogú városi tanácsok el­nökei intézkednek. ADÁS-VÉTEL: Az áruk és szolgáltatások cseréje, eladó és vevő két­oldalú gazdasági kapcsolata, amely jogügylet formáját ölti. Az adás-vételi szerződésben az egyik' fél (az eladó), vala­mely ingó, vagy ingatlan áru szolgáltatás, vagy jog (szer­zői jog, szabadalom stb.) átadására, a másik fél (veyő), an­nak átvételére és a vételár megfizetésére vállal kötelezett­séget. Az adás-vételi ügyletekben eladóként termelő, vagy . kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek, hivatásszerűen vagy alkalmilag értékesítő magánszemélyek, vevőként pe­dig ugyanezek, vagy fogyasztók szerepelhetnek. A nagy té­telekre, valamint továbbeladás céljára kötött adás-vételi ügyleteket nagybani, míg a kis tételű és fogyasztási vásár­lásokat kicsiben! adásvételi ügyleteknek nevezzük.. Szerkesztő: Szigeti Zoltán termesztésről való rövid ok­tatás, mely a nemes Magyar Haza és a Galícziabeli do­hánytermesztők kedvéért ki­bocsáttatott.” Találunk eb­ben a könyvben még ma is •érvényes szabályokat a do­hánytermesztéssel kapcsolat­ban. Hazánkban dohánygyárak alapításáról szóló első tör­vény“ 1840-ben jelent meg. Ez a törvény* többek között kimondja: „A ki törvény szerint kerskedést kezdhet, szabadon gyárt és állíthat fel, azaz oly intézetet, mely­ben ugyanazon ipar-készít­ménynek előállításához szűk séges minden részlet mun­kák egy fővezérlet alatt ké­szíttetnek.” A rendelet alapján több száz kisüzem alakult szivar gyártási céllal, ezekben az üzemekben nagyon sokféle szivart készítettek. A sziva­rok nevei az akkori orszá­gos eseményekkel haladtak, egy-egy kiváló hazafi, vagy valamely nagyobb szabású terv adott a gyárosoknak ih­letet gyártmányaik névvá­lasztásánál. Ilyen szivarne­veket találunk abban az időben: „Deák”, -„Tisztújítá­si”, „István Nádor”, „Hon­véd”, „Ipar”, „Király” és „Vasút”. Természetesen nagy volt az üzemek közötti verseny és ez végeredményben a minőség fokozására, a tér meiés mennyiségének nőve lésére ösztönözte a gyároso kát. A propaganda sem ma­radt el. A szivardobozokon még versben is dicsérték gyártmányaikat. Az egyik gyár gyártmányának dobo­zára a következő verset nyomatta: „Virraszt a bölcs és gondol sokat, S itt s ott s mindenfelé Eget, földet meghányogat S csak néz maga elé. Jámbor! miért epedsz mindég? tartó munkában aránylag rö­vid idő alatt jól megártják heiyüüet. Ez a képzési for­ma jónak ígénkezak, ezért általános műszerész szakmá­ban tervezünk újabb beisko­lázást. A szakmunkásképzés­be való bekapcsolódásunk, illetve rendszeres részvéte­lünk azért is indokolt és szükséges, mart donányiparí műszerész szakmunkáskép­zés nincs. A dohányipari műszerész munkára a külön­böző gépipari, • illetve ipari és egyéb kisipari szakmun­kásakat tanítunk be a gyár­tó- és csomagoló gépek üze­meltetésére. A fentiek miatt az üze­melő műszerész beállításá­nál nincs 'meghatározott szakma, ha a pályázó jó ké­pességekkel rendelkezik, a lakatos szakmunkástól kezd­ve az elektronikusig min­den szakmunkás rövidebb- hasszabb betnulási idő után látja el az üzemeltetési fel­adatokat. Az Egri Dohánygyár a jó műszerész utánpótlás bizto­sítására 1972/73. 'tanévben újból szeretne egy csoprt- tal (érettségizett fiúk) álta­lános mechanikai műsze­rész szakmunkásképzést in­dítani. A 212 sz. Ipari Szak munkásképző Intézet vállalja a képzést, amennyiben pót­keretet kapunk . A Heves megyei Tanács VB Munkaügyi Osztályának 1972. II. 25-én bejelentettük az iránit az igényünket és várjuk az .engedélyt adását a szakmunkásképzés beindí­tására. A szóbeli tájékoztatás alapján közölhetjük, hogy a tervezett szakmunkásképzés beindításának különösebb akadálya az intézet és a ta­nács részéről nem lesz, ha kellő létszámban (15 fő) érettsigezett fiú jelentkezik szakmunkásképzésre. A gyári újságon keresztül is felhívjuk a szülrk és a Ipáivá választás előtt álló fiatalok figyelmét a szak­munkásképzésre és várjuk a jeelntfcezésüfcet. Fialkovics István személyzeti vez. •k Lapzártakor érkezett a hír, hogy a megyei tanács mun­kaügyi osztálya 1972. már­cius 24-én kelt levelében en­gedélyezte az Egri Dohány­gyár részére a szakmunkás- képzés beindítását. Születésnapjufcit “ ünnepelte hóban Ebből az alkalomból jó egészséget és sok boldogsá­got kívánunk. Antal Sándorné sz. Palla- gi Anna, Barta Ilona, Be- reczki István, Bozsik Sán­dorné sz. Nádudvari Ilona, Dongó Lászlóné sz. Szilágyi sz. Domboróczki Rozália, Erzsébet, Gyenge Istvánná Hegykői Józsefné sz. Mir- kóczki Mária, Kuzman Gyu- láné sz. Pelle Erzsébet, Lakatos Sándorné sz. Csikós Anna, Molnár Antal, Mol­nár János, Nyári József, Őszi Jánosné sz. Madarast Erzsébet, Pécsi László, Pé- dery Eerencné sz. Pék Irén, Petrucz Pálné sz. Cziglédi Erzsébet, Rakusz Sándorné sz. Hanus Rózái, Runyai Lászlóné sz. Fülöp Francis­ka, Slézia István, Sebe Jó­zsef, Szántó György, Varga Miklósné sz. Oláh Erzsébet, Veres Lajosné sz. Simon Éva, Visontai Lászlóné sz. Bezsenyik Mária. A dohányipari „GSÉB“ hét vége A csoportos biztosítási formák nagyobb mérvű el­terjesztése az 196u-as évek­re esik. Először a falusi la­kosság körében, főleg a me­zőgazdaság szocialista át­szervezésének időszakában vált lehetővé. Ezzel egyidőben indult meg a vállalatoknál ás az úgynevezett „CSEB” — a csoportos biztosítási és ön­segélyező csoportok létreho­zása. Célja a tagoknak jóban, rosszban anyagi segítséget nyújtani, a közös összefogás elve alapján. Vállalatunknál 1965. év közepén indult meg a CSÉB- szervezése és 1965. november 23-án megalakult az Egri Dohánygyár Dolgozódnak Biztosítási és önsegélyező Csoportja és az első ideigle­nes intézőbizottság is. Az első alapító ideiglenes intézőbizottság tagjai között a következő doLgozókat lát­hattuk: Dr. Vendreá 'Géza igazga­tó, Jászi Gusztáv főkönyve­lő, Bárdos Józsefné szb.tit­kár, Mészáros Józsaf AB. fiókvezető, Kaményvári Re­zső számviteli osztályvezető, Zahorecz Sándor bérelszá­molási osztályvezető, Ruby István művezető, Antal Kál­mánná cig. gyártási dolgozó. Az -Intézőbizottság elnöké­vé Jászi Gusztávot válasz­tották. Csoportunk 321 tag­gal indult, mely az összes dolgozók 40 százalékát tette ki. Jelenlegi taglétszámunk 666 fő az összes dolgozók 61 százaléka. Az Állami Biztosító súly­ponti kérdésként kezelte az ipari munkások biztosítási igényeinek kielégítését. En­nek megfelelően vállalatunk­nál a szervezésben igein hat­hatós segítséget adott. A taglétszám növelésének -ér­dekében kifejtett agitációs munkánkban igen jól, meg­győzően használtuk a biz­tosítási díjból járó 16,7 szá­zalékos díjvisszatérítés mag­adását a csoport szociális alapjának képzéséire. A szociális alap képzésé-. nek célja, hogy szükség ese­tén kisebb összegű gyors se­géllyel járuljon hozzá a csa­ládon belül jelentkező anya­gi nehézségek áthidalásához. E mellett lehetőséget teremt a kollektíva kulturális és szociális igényeit kielégítő rendezvények, utazások, üdü­lések szervezésére. A lahetőségek kereteit _a szervezeti szabályzat hatá­rozza meg és az Intézőbi­zottság hivatott dönteni a felhasználás felett. Az Intézőbizottságunk a csoport tagjai részére az alábbi szociális juttatást nyújtotta: 1970. 1971. e v Segély 71 fő 15 950 Ft 60 fő 13 000 Ft Társasutazás 14 fő 1 648 Ft 53 fő 7 555 Ft Kulturális (színház, sport) 166 fő 5 385 Ft 84 fő 5 141 Ft összesen: 22 983 Ft 25 696 Ft Az Intézőbizottság szerepe, feladata nemcsak a szociális alap feletti rendelkezés. A biztosítási és szociális alap teljesítőképességét ront­ja, hogy a dolgozó aki bár megtehette volna, még min­dig halogatja a belépést. A SZOT elnöksége fel­ismerve a Biztosítási és ön­segélyező Csoportok társa­dalmi szerepét, elnökségi ha­tározatban tette a szakszer- vazti szervek feladatává a csoportok mozgalmi felügye­letét. Ezzel a Csoportek nagy segítséget kaptak mun­kájukhoz. Az önkéntes élet- és bal­esetbiztosítás célja, hogy a társadalmi szolgáltatásokat meghaladó szociális igénye­ket önkéntes biztosítással ki- elégíthassük. Életszínvona­lunk fejlődése, a fejlődés üteme, a technikai, a kultu­rális, az egész társadalmi fejlődés egyre szélesebb kö­rű és tömegében is növék­................. ,, , vő élet- és balesetbiztosítá­Í UP’. ra\ vígan-ég S} igényeket támaszt. Kék füsttel a pipa. Derül előtted föld s ég S nem lesz sehol hiba.’’ Huszti Ferenc Intézőbizottságunk felada­ta, hogy a dolgozók tényle­ges igényeit közvetítse az Állami Biztosító felé, így kezdemónyezően lépjenek fel a biztosítások továbbfej­lesztésénél ugyanakkor az üzem dolgozói rétegeit jól ismerve résztvegyenek az egyének számára szükséges biztosítások megszervezésé­ben is. Az új gazdasági mecha­nizmus új közgazdasági perspektívák kibontakozását jelentette a biztosítás terü­letén, és főleg a magasabb összegű élet- és balesetbiz­tosítás tömegméretű fejlesz­tése vonatkozásában. A fejlődés iránya tehát a magasabb összegű csoportos életbiztosítások felé halad, ha ma még kis részaránnyal is, de megindult e csoportok életbiztosítási állomány fej­lődése is. Program szerint a CSEB 40 forint és 50 forint havi­díjú biztosítási formát kell kifejlesztenünk, mely ma a legkorszerűbb. A CSÉB legfontosabb elő- • nye, hogy az élethossziglani díjfizetésekkel lehetővé vált az életbiztosítási szolgálta­tások emelése és a biztosí­tott családfenntartó CSÉB- tag halála, vagy megrokka­nása esetén a család na­gyobb anyagi támogatása. Meg kell említenem, hogy­ha a természetes halál a tag . tényleges szolgálata alatt,- — de 65 életévének betöltésé előtt — következik be a 15, 20, 25, 30, 40 és 50 forintos • havi díjak esetiében 10— 40 000 forint közti összeget fizet a Biztosító. A baiesetbők eredő halál vagy megircikkanás esetén 15—120 000 forinttal segíti a* áldozat hozzátartozóit, üle' ve a tagot. A CSÉB 40—50 forint ha­vidíjas biztosításánál teljes új, tartalmi elem, hogy a táppénzes állomány esetén ápolási térítést is nyújt tag jainak. Intézőbizottságunk igyek­szik a gazdaságii szükséglete­ket tudatossá tenni a felvi­lágosítás, befolyásolás az in­formálás és propaganda esz­közeivel és közvetítő szere • pét az Állami Biztosító és a dolgozók között eredménye sen betölteni. Jászi Gusztáv CSÉB Intézőbizottsság elnöke-------i----------------------------------­H adüzenet a dohánynak? Az Europeo lap érdekes cikket közöl a cigarettagyár­tásról. Angliában most ké­szülnek piacra dobni egy olyan cigarettafajtát 7— írja —, amelynek 75, százalékát „füstölnivaló anyag”, 25 szá­zalékát pedig dohány teszi ki. Az Impeiral Chemical Industries, amely már 4 mil­lió font sterlinget költött a szintetikus cigaretta kutatá­sára, az Imperial Tobbacco- val együtt olyan cigarettát állított elő, mély megtévesz­tésig hasonlít a magas niko­tin- és kátránytartalmú, kö­zönséges cigarettára. A szárított salátalevélből . készült Bravo cigaretta csődje után az amerikaiak is megkezdték a különböző cel- luze alapú dohánypótló anya­gok kutatását. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: . KAPOSI LEVENTE Telelőn: 24-44. Felelős kiadó: TÖTH JÓZSFF. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 12 forint. Szerkesztőség: Egri Dohánygyár. Telefon: 11-41). Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz utía 3. Készült: a Heves megyei Nyomda Vállalat, Eger, Bródy Sándor ut"? * Igazgató: SÓLYMOS JOZSEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom