75 éves az Egri Dohánygyár - Az Egri Dohánygyár Jubileumi Lapja, 1971
1971-11-01
Jog és kötelesség írta: Bárdos Józsefné, a szakszervezeti bizottság titkára Az üzemi demokrácia kiterjesztése, alkalmas formáinak fokozatos kialakítása a szocialista tulajdonviszonyok fejlődésével vált lehetővé. Az üzemi demokrácia fontos része a szocialista demokráciának. A dolgozók bekapcsolása a vállalati döntések kialakításába mélyítik bennük a tulajdonosi érzést és felelősséget, mivel a dolgozókat elsősorban az egyéni és kollektív érdekek késztetik aktivitásra. Ez ad lehetőséget a különféle érdekek egyeztetésére, a vezetők és a dolgozók között keletkező problémák tisztázására, illetve megoldására. A SZOT XXII. kongresszusa meghatározta azokat a feladatokat, melyek az üzemi demokrácia gyakorlása, fejlesztése, érvényesítése érdekében szükségesek a gazdasági irányítás mai rendszerében. Egri Dohánygyár szakszervezeti bizottsága, és aktivistái a határozatok, és hatásköri jogaink alapján dolgozik az üzemi demokrácia minél szélesebb kiterjesztéséért. Az eredmények gazdasági vonalon tapasztalhatók, viszont a polikai agitációs munkát folyamatosan és tervszerűen kell végezni annak érdekében, hogy üzemünk minden dolgozója megismerje az üzemi demokrácia adta jogait és kötelességeit, ezen keresztül bátran nyilvánítsa véleményét és észrevételeit. A gazdasági vezetéssel, a párt- és KISZ- szervezet vezetőivel a kapcsolatunk jó, egymás jogait tiszteletben tartva, kölcsönösen együttműködve dolgozunk a cél érdekében. A szocialista munkaverseny, és ezen belül a szocialista brigádok tagjai komoly fejlődésről tesznek bizonyságot. Aktivitásaik, megnyilvánulnak minden fórumon, ahol szóban és írásban fejezik ki javaslataikat, észievételeiket, például kollektív-szerződés, törzsgárda szabályzat, éves és távlati tervek megtárgyalásainál. A műszaki konferenciát és a decentralizált termelési tanácskozásokat az osztály- vezetők és aktívák jó előkészítő munkájukkal segítik az üzemi demokrácia érvényesülését, fejlődését. Egyre növekedik azon dolgozók száma, akik bátran elmondják véleményeiket, javaslataikat, és nem utolsó sorban a termelési tanácskozáson döntenek a kiváló dolgozó kitüntetés, szocialista brigád cím odaítéléséről és a törzsgárdaíagok felvételéről. Az üzemi demokrácia további fejlesztéséi az érvényben lévő rendeletek szellemé ben kívánjuk erősíteni, szélesíteni, figyelembe véve a lehetőségeket, felhasználva az újítók megbeszéléseit, a fiatal műszakiak tanácskozásait és egyéb összejöveteleket. Az elmúlt 25 év során az emberi kapcsolatok ríj formáit teremtettük meg, rendszerünkben a dolgozó ember részt vesz a maga és népe sorsának alakításában. E vívmányt kell tovább erősíteni a gazdasági irányítás új viszonyai között is, hogy minden dolgozó érezze és érezhesse személyes felelősségét, hogy rajta is múlik nagy céljaink megvalósítása. Módja, lehetősége van közreműködni munkahelye, családja jelenének és jövőjének formálásában. Vállalati önállóság a pénzgazdálkodásban Vállalatunk 1971. január 1-ig a Magyar Dohányipar gyáregysége volt. A gyáregység pénzügyeinek nagy részét a dohányipar pénzügyi osztálya intézte. Elszámolási betétszámlával nem rendelkeztünk. Telepi számlánkról csak az igényelt és arra kapott keret erejéig tudtunk fizetést teljesíteni. Inkasszót egyáltalán nem, átutalást csak kisebb összegű számlákért (8 —10 000 forintig) fizethettünk telepi számlánkról. Költségvetési kötelezettségeink teljesítése is teljes egészében a dohányipari pénzügyi osztálynak volt a feladata. A gazdálkodáshoz szükséges hitelek igénybevétele és annak visszafizetése szintén nem gyáregységünk feladatát képezte. önálló pénzgazdálkodás 1971. január 1-től kezdődően van vállalatunknál. Május közepétől kötöttünk hitelszerződést a Magyar Nemzeti Bank Heves megyei Igazgatóságával. Év elejétől a hitelszerződés létrejöttéig átmeneti időszak volt, mely alatt a Dohányipari Vállalatok Trösztjének pénzügyi csoportja az általa előző időszakban felvett hitelekből ellátmány formájában biztosította a termelés zavartalanságához szükséges pénzt, mindenkor az igényeinknek megfelelően. A megállapított „rullíro- zó” hitelkeretünk nem tette lehetővé, hogy időnként magas egyszámla egyenlegünkből később lejáró hitelünket visszafizessük. Mivel az eseti hitelünkből a szükséges 3 —4 millió rullírozó hitellel szemben csupán 1 millió keretünk volt. Január 1-től költségvetési kötelezettségeink is — a nyereségadó, bérfejlesztési adó és amortizációból befizetendő rész kivételével — az adóhatóságoknak Közvetlenül a vállalat teljesíti. A vállalat pénzügyi osztálya az elmúlt időszak alatt nyereségadó befizetési kötelezettségét a tröszt pénzügyi osztályával azonosan, az érvényes P. M. rendelet érteiméiben számolta és fizette be. Mivel vállalatunk a Dohányipari Vállalatok Trösztje szervezetében működik, ezért jelentős bankkamat csökkentése és egyszerűbb hitelgazdálkodás érdekében helyesnek tartanánk, ha a tröszt a vállalatok javaslatai, tervei alapján venné igénybe a hitelt saját számlájára és trösztön belül gazdálkodna vele. Abból a vállalatok igényei alapján utalna hitelellátmányt és a vállalatok visszafizethetnék —, ha időlegesen is — ameny- nyiben azt pénzügyi helyzetük megengedné. így a tröszti szinten megállapított hitelekkel célszerűbben lehetne gazdálkodni a trösztnek, mely jelentős kamatteher-csökkentéssel járna. Másrészt az egyes vállalatoknál lökésszerűen jelentkező beszerzések „hitelellátmány” nyújtásával egyszerűbben volna rendezhető. Az önálló pénzgazdálkodás kezdetétől eltelt időszak alatt a költségvetési szállítóink követelésének kiegyenlítéséről, a kötelezettségeink teljesítéséről pontosan, határidőben gondoskodtunk. Jelentős mértékben segítette elő fizetőképességünk stabilitását az, hogy vevő partnerünk, a DOHÉK Vállalat és értékesített késztermékeinkért rendszeresen a megállapodás szerint, határidőre teljesítette kötelezettségeit. Az első önálló kollektív szerződés és törzsgárdaszabályzat Középpontjában az ember, a tehetség, a munka, a megbecsülés A technikai eltérések mellett tartalmilag is sók újat hozott az 1971—75. évre szóló szerződés. MUNKAVISZONY: Csak rendkívüli esetben lehet felmondani annak a dolgozónak aki: — az Egri Dohánygyárral legalább öt éve munkaviszonyban áll, (az elmúlt évben ez 15 év volt) e mellett, — az szb. tagja, vagy — a szakszervezeti tanács tagja, vagy — aranyplakettes szocialista brigád tagja, vagy — a „Vállalat kiváló brigádja” tagja, vagy — szocialista brigád címet elnyert brigád, vagy üzemrész vezetője, vagy — vállalati kiváló dolgozó, vagy — választott tisztségviselő (párt-, KISZ) ha fegyelmi büntetés hatálya alatt nem áll. A felmondási idő fejezete részletesen felsorolja azokat a munkaköröket, amelyekben a munkaviszonyban töltött idő alapján számított felmondási idő két héttel meghosszabbodik. Újszerűén került szabályozásra a törzsgárda, illetve 5 vállalatnál hosszabb idő óta dolgozók megbecsülése is. A vállalat által történő felmondás esetén a munkavégzés alóli kötelező felmentés időtartama: — 10 évnél kevesebb munkaviszonyban töltött idő esetén 15 nap, 10—20' év munkaviszonyban töltött idő esetéin 20 nap, 20—30 év munkaviszonyban töltött idő esetén 25 nap, 30 évnél több munkaviszonyban töltök idő esetén 30 nap. MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐ: Jutalomszabadságot biztosít az új kollektív szerződés: — 25 éves folyamatos dohányipari munkaviszonyra 6 nap, 30 éves folyamatos do-- hányipari munkaviszonyra 9 nap, 35 éves folyamatos dohányipari munkaviszonyra 12 nap. A jutalomszabadság a betöltés évében jár a dolgozóknak. A vállalatnál szervezett szakmunkásképző' tanfolyam végén, aki eredményes szakmunkásvizsgát tesz 3 nap jutalomszabadságban részesül. Rendkívüli szabadságot biztosít a vállalat az egyedülálló anyáiknak. — 1 gyermek eltartása esetén 2 nap, 2 gyerek eltartása esetén 3 nap, 3 gyermek eltartása esetén 4 nap. ha munikája, magatartása elien kifogás nem merül fel. A MUNKA DÍJAZÁSA: Egy nagy jelentőségű tötob- letbérpótlékot biztosít az éjszakai munka fokozott megbecsüléseiként az új kollektív szerződés. Az éjszakai pótlék mértéke 1972. január 1. napjától kezdődően az Egri Dohánygyárban 20 százalék. Ha éjszakai szolgálatra folyamatosan, 7 napnál hosz- szabb ideig van szükség, 1972. január 1-től a 7. naptól 25 százalék az éjszakai pótlék. Az 1971. július 1-től életbe lépő kollektív szerződés az előző évektől eltérően részletesebben tartalmazza a jutalmazás, premizálás, nyereségprémium és nyereségjutalom kifizetésének rendszerét. A hűségjutalmon túlmenően a törzsgárdaíagok év végi részesedését ötévenként 1 százalékkal kell növelni. Növelni kell az év végi részesedést az egyedülálló anyáknál az alábbiak szerint. Amennyiben háztartásában 1 gyermeket tart el 2 gyermeket tart el kettőnél többet tart el FEGYELMI FELELŐSSÉG: 3 százalékkal, 5 százalékkal, 10 százalékkal. Igazolatlan mulasztás esetén az év végi részesedés — minden külön intézkedés nélkül — az alábbiak szerint csökken: 1 igazolatlan mulasztás esetén 2 igazolatlan mulasztás esetén 3 igazolatlan mulasztás esetén 4 igazolatlan mulasztás esetén A törzsgárdaszabályzat célja, hogy a munkahelyükhöz hű — a vállalattal hosz- szabb idő óta munkaviszonyban álló — átlagot meghaladó teljesítményt nyújtó, kifogástalan, fegyelmező 01. példamutató magatartást tanúsító, a vállalat gazdasági eredményét, hírnevét muhi kajával elősegítő dolgozókat fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesítse. Célja az is, hogy a munka során felgyülemlő szakmai 20 százalékkal, 40 százalékkal, 70 százalékkal, 100 százalékkal. tudást, tapasztalatot a lehetőség szerint nagyobb mértékben megőrizze a vállalat részére, ami egyértelműen javítja a munka hatékonyságát. Mit biztosít az Egri Dohánygyár — törzsgárda- szabályzatában — a törzsgárdába tartozó dolgozóknak? A törzsgárda tagjai az alábbi többletjuttatásokban részesülnek. BeAdományozás Felvétel után adandó juttatások Törzsgárda- Törzsgárdatöltött évében pótlék tagság Megnevezés évek adandó havi után járó jutalomszabadság összege többletnyereség Törzsgárdatagság 5— 9 — — 1—t + Zöld jelvényes fok )0—14 3 nap — + 2 % Bronzjelvényes fokozat 15—19 4 nap Ezüstjelvényes fokozat 20—24 5 nap Aranyjelvényes fokozat 25—29 6 nap Babérjelvényes fokozat 30—34 7 nap Gyémánt jelvényes fokozat 35 9 nap 50 Ft 100 Ft 150 Ft + 3 % + 4 % ;0'. 0 ,0 + 6 % + 10% Ha a nyugdíjba menő dolgozónál valamelyik fokozat eléréséhez szükséges időből csák egy év hiányzik nyugdíjazáskor, az illető törzs- gárdafokozat jelvényét adományozni kell. Ezenkívül a törzsgárdaszabályzat részletesen tartalmazza a törzsgárda tagjainak jogait is. Dr. Polgáry Lászlóné munkaügyi osztályvezető Meghallgatták, majd távozott. Másnap az ügyelő rémültén figyelmeztette, hogy tehet ilyen őrültséget, hogy a Nép Szavával a hóna alatt állít a tiszt úr elé? — „Mibe tettem volna, nekünk csak ez van...” A tiszt úr minden figyelmét az újságnak szentelte és a bérjavítás elmaradt. Ettől kezdve komunistának bélyegezték Mariska nénit, pedig csak később, a felszabadulás után lett a párt tagja. 1945-ben szakszervezeti elnöknek választották. Ezután már hivatalosan is képviselte a munkások érdekeit, ami nem volt kis feladat, hiszen a háború mindent elpusztított. Mariska néni méltó az emberek becsülésére, szereteté- re. Úttörője volt egy olyan mozgalomnak, amely gyümölcsét nekünk érlelte, a ma dolgozó dohánygyáriaknak. Köszönet érte. Bessenyei Sáinidorné •János bácsi 1926-ban a Felső Ipari Iskola fém-vasipari tagozatán kapott oklevelet Gyimesd János, aki 1930. november 30-án jelentkezett az Egri Dohánygyárba. A szivargyártás korszerűsítése érdekében egy vágógépet állítottak munkába, amelynek üzemeltetését Gyimes,i Jánosra bízták. Az ipar a Lágymányosi Dohánygyárba vitte fel, ahol rövid idő alatt olyan tulajdonságait ismerték meg, amelynek alapján az Óbudai Dohánygyár műszaki fejlesztésének irányításával bízták meg. Ez a fejlesztési tevékenység. a nagy rutin a későbbiek során az Egri Dohánygyárban kamatozódott, mivel később visszahelyezték az Egri Dohánygyárba. A háború következményei természetesen az Egri Dohánygyárat is érintették. A termelés megbénult az egyetlen esztergapadot a németek nyugatra hurcolták, az energiaszolgáltatás szünetelt, az épületek, berendezések, víz vezeték-hálózat megrongálódtak. Gyimesi János gondolt egy merészet, megkereste a szovjet parancsnokot és azt mondta: be lehet indítani a vágógépeket oly módon, hogy ide 'kell vontatni egy úthengert és annak gázenergiáját kell felhasználni. Így is történt, a kerítés mellé vontattak egy úthengert, kibontották a falat és az úthenger energiájáig hasznosítva transz- misszió segítségével méghaj- tották a vágógépeket. Később ugyanezzel a módszerrel a cigarettatöltő gépeket is beindították. 1950. májusában határozat született az Óbudai Dohánygyár megszüntetéséről az ott levő gépeket, berendezéseket annak a gyárnak adták, amelyik legrövidebb időre vállalta üzemibe állításukat, Az óbudai gyár leszerelését, a berendezések leszállítását általában ennek a munkának az irányítását többek között Gyimesi Jánosra bízták. 1965-től Egerbe került a filteres cigaretta gyártása. A füstszűrös gyártmányok fogyasztásának növekedése szintén nagy nehézségeket állított Gyimesi János vezette műszaki osztály kollektívája elé. A füstszűrös cigarettát előállító gyártógépek többségét a Lágymányosi Dohánygyárból kaptuk, a feszített program teljesítése érdekében Budapesten a leszerelésre és Egerben az üzembeállításra sokszor csak néhány nap állít rendelkezésre. Bármilyen furcsán is hangzik a filterfelrakó és cigarettagyártó gép még a teherautón volt, amikor nekünk már kötelező programot írtaik elő. 1967-ben 38 évi szolgálat után a jól végzett miunka örömével ment nyugdíjba János bácsi. Kapcsolata a dohánygyárral azóta sem szakadt meg. Ezenkívül fia és lánya is az Egri Dohánygyár dolgozója. Kori néni Székely Béláné — Bori néni —, 40 évet dolgozott az Egri Dohánygyárban. A múltról kérdezem, árad belőle a szó, az emlékezés. Magáról persze keveset vall, amit megtudtam érdemeiről azt mások mondták el, már- már sárguló oklevelek, fényképek és a még itt dolgozó munkatársak. Előadásokat dícsér, mások érdemeit méltatja: Nagy Máriát, Visnyei Miklóst, Lepres Máriát, Palotai Sándort, Liktor Erzsébetet, Pogány Ferencnét, Molnár Magdát, Eperjesi Zoltánt, Csatomét, Sípos Zoltánt — egykori igazgatót — Bárány Tibor, a sok-sok nevet már fel sem tudom sorolni. Beszél arról, hogy az új élet kezdetén 1946-ban megalakult kis együttes forró sikerrel adta elő a Lili bárónőt, milyen siker volt Visnyei Miklós és Horváthné (Molnár Magda) népi táncosainak, a Cigány című darabnak, melyet az akkori Gárdonyi Színházban is sikerrel mutattak be, és melynek alakítója Bárány Tibor volt. Beszél a falujárásokról, melyet az akkori aktuális és szükségszerű felvilágosító, agitációs munkával kapcsoltak össze. Azokról a forró sikerekről, amelyet a megyei kulturális versenyeken értek el. Mindig másokról, mások érdemeiről, magáról csak annyit, hogy szívesen dolgozott az Egri Dohánygyárban, jól érezte itt magát. Dávid Árpád •lőxsi bácsi Az Egri Dohánygyár egyik leghosszabb szolgálati idővel rendelkező nyugdíjasát otthonában látogattuk meg. A lakásban a családi fényképek között egy bekeretezett oklevelet láttunk, melyen a következőket olvashattuk: Nagy József szállítási csoportvezető részére az Egri Dohánygyárnál megszakítás nélkül, 40 éven keresztül kifejtett szorgalmas és pontos munkájáért igazgatói dicséretben részesítem. A dátum: 1964. augusztus 22. Erről a hosszú munkás életről érdeklődtünk most Józsi bácsitól. — Egy évig anyagmozgató voltam, majd az asztalos- és lakatosműhelyben rövidebb, hosszabb ideig tevékenykedtem. A háború előtti években többször behívtak katonai szolgálatra, majd az 1943—44-es évben több miint egy évet a fronton töltöttem. Sebesülés után kerültem haza, így amikor a szovjet csapatok Eger városát felszabadították már idehaza voltam. A dohánygyári szovjet parancsnokság felhívására azonnal jelentkeztem munkára. Gyimesi János akkori műszakvezető, Sárvári József lakatos és én hozzákezd tűnik a gépek összeszereléséhez. — A dolgozók háború utáni nehéz anyagi és gazdasági helyzetének javítása, a legfontosabb létfenntartási cikkek (élelmiszer, tüzelő) stb. beszerzése és igazságos elosztása volt, mint az üzemi bizottság elnökének a feladatom. A felmerülő költségek egy részét a vállalat fedezte. Á másik feladat az üzemen belüli dolgozóknak a munkával kapcsolatos problémái, a szakszervezettel egyetértésben vittük az igazgatóság elé. — 1948-ban szállításvezető lettem és ezt a munkakört láttam el egészen 1966. december 31-ig, amikor nyugdíjba vonultam. — Mivél foglalkozik azóta? — Van egy kis háztáji szőlőm, tavasztól őszig abban dolgozgatom. — Úgy tudom, hogy a családból többen is dolgoztak a gyárban. — Igen. édesanyám is itt dolgozott közel negyvenéves szolgálat után ment nyugdíjba. Itt dolgozott és innen ment nyugdíjba 38 év után a feleségem is. Jelenleg is a gyárban dolgozik a húgom. a fiam és a menyem is.
