Angolkisasszonyok leánylíceuma és felsőkereskedelmi iskolája, Eger, 1930

III.

Óhajtanám, hogy Batthyány gróf úr azzal meg legyen elégedve, mert véleményem szerint a beosztása jó és n homlokzata uj stílusban készült. . (Érs. gazd. levéltár, Miscellanea). Azonban az építkezés hosszúra nyúlt s időközben Batthyány Ignác gróf 1780-ban erdélyi püspökké lett. A szép palotát Dobtonyay Miklós kanonok (1785-tól kisprépost) vette át, ő fejezte be s onnan van, hogy az erkély temek kovácsolt vaskorlátján az ö kezdőbetűi (D. M.) vannak alkalmazva.

Dobtonyay haldia után 1809-ben a hagyatékáról Tajer György nagyprépost részletes jelentést tett Fuchs érseknek (érs. irat. 1003\1809 sz. a), melyben elmondja a palota építésének és előzményeinek történetét s ebből a jelentésből olvassuk, hogy gróf Batthyány Ignác az építkezés ideje alatt néhány éven át abban a kanonoki házban lakott, amelyet Püspöki András kanonok (1719—1759) a ma is meglévő felírás szerint 1733-ban épitetett s amelyet a Főkáptalan az Angol- kisasszonyok szomszédos nönevelő intézetének kiegészítésére engedett át.

Mialatt gróf Batthyány Ignác ebben a kanonoki házban lakott, az odatartozó kertben egy emeletes pa- villont épitetett, bizonyosan abból a célból, hogy tudományos írói munkáját ott csöndes, zavartalan vissza- vonultságában folytathassa.

Természetesen, ennek a pavillonnak tervezését szintén Fellner Jakabra bízta s a nagyúri megrendelő előkelő ízlésének kielégítésére a kiváló építőművész egy kis remekművet hozott létre.

A földszint voltaképen csak alapzata a magas emeletnek, a négyszögű, élénk körvonalú Mansard tetővel fedett épület négy sarka le van tompítva és a fal- sikot rusztika szegélyezi. Az emeleti bejáráshoz köny- nyed hajtással vezet fel a külső lépcső, melynek korlátja valamint a fedő marquiese konzoljai elegáns tajzú kovácsolt vasból valók. Ez a kis alkotmány arányainak és stílusos vonaljátékának bájosságával a XVIII. század második felének művészi szellemét oly élénken