Angolkisasszonyok leánylíceuma és felsőkereskedelmi iskolája, Eger, 1929
15 renaissance tárgyalásánál is. Az építészet s szobrászat ■köréből bemutattuk s elemeztük a Procurazzia-palotákat, a doge-k síremlékeit, palotájuk egyik szárnyát a kutakkal és szobrokkal, a Canal grande palotáit stb. A festészet remekeit a velencei Academia-ban szemlélhették, amelyeknek főképviselőik újabb magyarázat alá kerültek, részint vetítéssel is. Vessünk egy futó pillantást a VI. oszt. esztétikai anyagára, a szép hármas területére. A természeti szép. kellemes és fenséges formáit ugyancsak volt alkalmunk megfigyelni Semmering, Tirol és Svájc festői tájain, a Rhone völgyében, a tavak és havasok világában. Lehet-e a művészi szép dolgok szemléltetésére találóbb példát keresni a szt. Márk templom vagy a milánói dómnál, a üattamelata vagy Mária Terézia szobrainál? Nem igazi iskolapéldája-e a renaissance-festeszet terén Tizian L'as- sunta-ja, Bellini Madonnája s Veronese Lévi lakomája? Kell-e nagyobb erkölcsi erőmegnyilvánulás a kath. Egyház életének szemléletes bemutatkozásánál, amely szt. Márk evangélista sírjára már a IX. sz.-ban remek templomot emel és szt. Ambrus templomudvarába bevési évszázadok egységes hitének bizonyítékait, a katakombák rejtett szimbólumával?! Ott térdeltünk Milánó bíborosának, borromei szt. Károlynak sírja előtt s megnéztük Németország nagy apostolának, Canisius szt. Péternek szűk celláját, ereklyéit... A császári kripták koronás halálfejei is üzentek valamit tanítványainknak ... Ezek mind az erkölcsi szépség és lelki nagyság képviselői, amelyek szavak nélkül is mélyen hatnak. Ilyen érzékeny benyomással volt kath. növendékeink lelkére a berni Münster. Ősrégi kér. motívumok beszédes emlékei, rajta szinte múzeális tárggyá merevedtek. Nem imbolyog felettük az örökmécses fénye, a hit hangján nem szól itt a lelkekhez az Eucharistia misztériuma. Önkéntelenül felsírt bennük a gondolat: ez az Űré volt, ez a mienk volt! Egy ilyen tanulmányi út tehát nemcsak ismereti s tapasztalati anyagot ad, hanem lelki élményekkel is nemesít, világnézetet alakít. A fiatal leány ösztönszerű intuíciójánál fogva pedig jól megsejti s felismeri az igazságot. Még folytathatnám a kirándulás u. n. szemléleti anyagának alkalmazását és feldolgozását pl. a VII. osztályban XIV. Lajos és a barokk műemlékek stb. A hangsúly mégis azon van, hogy az átélt benyomásokat és a szemléleti tartalmat aprópénzre kell váltani a tanítás egész folyamán. Bármilyen gondos az előkészítés és az utinapló
