Angolkisasszonyok intézete, Eger, 1911

Az Angolkisasszonyok vezetése alatt álló érseki róm. kath. tanitónöképzőintézettel kapcsolatos gazdasági telep

Az Angolkisasszonyok vezetése alatt álló érseki róm. kath. tanitónöképzőintézettel kapcsolatos gazdasági telep. i. A gazdasági irányú nőnevelés fontossága. Dr. Fischer-Colbrie Ágost kassai püspök egy egyszerű, szegény házmester leánykájától azt kérdezte, hogy szokott-e édes anyjának segíteni otthon a háztartásban? . . . «Oh nem — felelte szinte megütközve — a mamám azt nem engedné. Én úri leány, tanítónő leszek.» Ennek az egyszerű, házmester­leánykának őszinte felelete föltárja előttünk társadalmi bajaink­nak, a nők megélhetésének, a női proletarizmusnak minden fázisát. Mert ha aktuális társadalmi kérdés volt minden időben a nők megélhetésének, boldogulásuknak kérdése, úgy százszo­rosán időszerű ma, az ököljogok, a létért való heves küzdelmek korszakában. A nagy természet minden vonalán s igy a növényvilágban is mindennapi jelenség, hogy a hatalmasan, dúsan fejlődő, szél­vészszel, viharral merészen harcoló faóriások közelében szerényen, félve, görnyedezve esdekel, kér, alamizsnaként napfényt, ned­vességet, fölösleges táplálékot egy-egy gyönge virág, egy-egy tépett satnya bokor. A mai társadalmi élet is egy nagy csata­tér, ahol nemcsak a különféle kasztok, hanem a kasztok kereté­ben az irigykedő, kapzsi, vagyonhajhászó, hír, dicsőség, képzelt nagyság után rohanó embertömegekben az erősek törik, zúzzák a gyengéket, hogy — sokszor a gyengék vállain, vagy eltiport testükön át is — eljussanak kitűzött életpályájukhoz, amely megélhetésüknek, a mindennapi kenyérszerzésnek legbiztosabb eszköze. Ha ezen a küzdő társadalmi porondon az erős, a nyo­masztó, megélhetési viszonyokkal merészen szembeálló férfinem között is számtalan az elesett, a szenvedő, a nyomorgó; még szánandóbb ama gyönge nők helyzete, akik a küzdelemre fel- vértezetlenül s fegyvertelenül lépnek a boldogulás útjára. Még szomorúbb, még gyászosabb ama nők keserves sorsa, akiket egészen váratlanul fosztott meg a halál az őrködő, a féltő, a gondozó anyai vagy atyai kezektől, akik árván mindenkitől el­1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom