Angolkisasszonyok katolikus leánygimnáziuma, Eger, 1940
7 tetéssel akarjuk megváltoztatni a gyermeket. A gyermek lelkét a büntetés hideggé, közömbössé teszi nevelői ráhatásunkkal szemben. Úgy intézzük, hogy megérezze a büntetést osztó jóakaratot, ekkor mozdítja elő a lélek nemesítését. Látjuk tehát, hogy a nevelésben erélyre feltétlenül szükségünk van, mert nélküle a szeretet gyöngeség lenne. Csak okosan, kellő időben alkalmazzuk, különben többet rontunk vele, mint építünk. Szereteítarisznyánkban harmadszor önzetlen szolgálatnak kell lennie. Nálunk ez a szolgálat tanítás és nevelés. Három legértékesebb lelki tevékenységünk: az értelem, érzelem és akarat fejlesztésén fáradozunk. S ebben a komoly munkában a kedves Szülők megértő támogatására szorulunk. Ezért jó lesz, ha beletekintenek kissé műhelymunkánkba. Mi, nevelők, a sok új anyag átadásával műveljük és élesítjük a gyermek értelmét. A kultúrkör állandóan bővül, és hovatovább annyit felölel, hogy a leánygyermek minden testi és lelki erejét igénybe veszi annak helyes feldolgozása. Ha a jelenlegi követelményeket összehasonlítom azzal, amit a tanterv öt évvel ezelőtt kívánt, óriási gyarapodást észlelek. Ezért, ha a gyermek, különösen a felsőbb osztályba járó, kötelességét pontosan akarja teljesíteni, bizony szórakozásra, pihenésre igen kevés ideje marad. A legtöbb növendéknek azonban azért nehéz a tanulás, mert rendszertelenül dolgozik, nincs benne kitartás. Azért nagyon kérem a mélyen tisztelt kedves Szülőket, kísérjék figyelemmel a gyermek otthoni munkáját, hogy komoly, következetes kitartással jobb eredményt érjenek el. A kultúranyag átadásával azonban sohasem az értelem iskolázását szolgáljuk csupán, hanem a gyermek lelkivilágát is gazdagabbá, színesebbé, többrétegűvé óhajtjuk alakítani. Ezért törekszünk az érzelmek nevelésére és az akaraterő fejlesztésére is. Szükséges ez, mert az életet nem az elvont fogalmakkal operáló ész, de igen sokszor az érzelem irányítja. A mai művelt világban nem szűkölködünk az ész embereiben, de igen kevés szívember akad. Hisz csak körül kell nézni napjainkban, mennyi kiváló lángész irányítja pl. a mostani hadviselést? Vagy milyen kiválóságok vezetik egyes országok politikáját. Azonban, ha ezt észrevesszük, azt is meg kell állapítanunk, hogy milyen másképen alakult volna Európa helyzete, ha a felelős tényezők nem csupán az észre, de a szív szavára is hallgattak volna. Az érzelem minden emberi cselekvésnek rúgója. Embertársainkhoz való viszonyunkat is ez határozza meg, de önmagunkkal szemben is uralkodó szerepe van. Életünket csak az tölti meg tartalommal, amit érzéseink átmelegítenek. Ezért tehát minden nevelőnek meg kell ismerkedni az érzelem pedagógiai jelentőségével, és ápolására nagy gondot kell fordítania. Mi jó családanyákat, munkás, áldozatrakész leányokat akarunk adni a magyar társadalomnak, akik visszavarázsolják az elveszett paradicsomot közénk.
