Angolkisasszonyok katolikus leánygimnáziuma, Eger, 1938

Kevés várakozás után elindultunk a sárospataki Rákóczi-vár megtekintésére. Különös érzéssel jártunk a vastag, ódon falak között. Megilletödéssel léptünk be abba a szobába, ahol a hőslelkű magyar szent, Árpádházi Erzsébet született, s a vár egyik bástyájáról csodálattal néztük a köröskörül elterülő szép, békés bodrogmenti vidéket. Közben az eltűnt autó utasai is megkerültek, s büszkén mesélték, hogy a mohi pusz­tán voltak. (Ugyanis, mint később megtudtuk, eltévedtek.) Sárospatakról egyenesen Sátoraljaújhelyre kocsiztunk. Ebéd után bár csepegő esőben, de annál vidámabb hangulatban értünk Borsiba, Rákóczi szülőfalujába. Itt megnéztük a Fejedelem szülőházát. Kis, alacsony szűk szobába vezettek bennünket. Ott született Rákóczi, a nagyságos Fejedelem, a magyar történelem egyik legragyogóbb csillaga. Az eső a rossz tetőn át bevert a szobába, s mi elszoruló szívvel láttuk, mennyire engedték a csehek pusztulni a nekünk oly drága házat, amelyben a szabadság nagy géniuszának bölcsője ringott. Sátoraljaújhelyre visszatérve megnéztük a piaristák gimnáziumát és régi templomát, majd 5 óra körül Kassa felé vettük utunkat. Útközben egyszer álltunk meg, Széphalmon, Kazinczy Ferenc kedvenc tartózkodási helyén. Megnéztük az érde­kes Kazinczy-múzeumot, s elsétáltunk a nagy levélírónak árnyas parkban lévő sírjához. Innen utunk legközelebbi célja Kassa volt. Este 8 óra körül érkeztünk meg. Kíván­csian néztük az autó ablakán át az eső miatt kihalt drága, visszatért magyar város utcáit. Szállónkban vacsora után kellemes meglepetés ért bennünket. A jó máterek ugyanis cigányzene mellett kb. 1 óra hosszat tartó táncolást engedélyeztek. Fáradtan, de jókedvűen mentünk fel 10 óra körül szobáinkba. Másnap már kora reggel talpon voltunk, s elmentünk az égbetörő csúcsívekkel ékes Dómba szentmisét hallgatni, De jó érzés volt a magyar szent asszonyról, Erzsébetről elnevezett fenséges székesegyházban dicsérni az Istent, abban a templom­ban, amely visszatért nagy védőszentje hazájába. Köszönetünk ezért a gyönyörű aján­dékért áhítatos magyar énekek szárnyán szállt fel a Mindenhatóhoz. Szentmise után lementünk a kriptába, a nagyságos fejedelem koporsójához. Itt Reskovits Kató VII. o. t. mondott meleghangú, szép beszédet. A lelkes szónok szívbőlfakadó szavaira szem nem maradt szárazon, mindnyájunkon olyan meghatódottság és áhítat vett erőt, amilyet az ember életében csak ritkán érez. Azután Sturm Klára lg. VII. o. t. szavalta el meghatottan, szépen Szabolcska Mihály: Rákóczi c.versét. Majd elénekeltüka Himnuszt, s néhány pillanatig néma csend honolt a szarkofág mellett, ahol már 32 éve álmodik sokat szenvedett magyar hazája sorsának jobbrafordulásáról II. Rákóczi Ferenc. Délelőtt a várost néztük meg. A csodás színház, a hatalmas postapalota, az érdekes rutén fatemplom, a Felvidéki Múzeum, a Domonkos apácák gyönyörű, modern temploma és iskolája, a ferencrendiek és piaristák temploma, s a Stúdió, melynek berendezését is megmutogatták, a szépnek, az érdekesnek kijáró csodálatot és elis­merést váltották ki belőlünk. Ebéd után pénztárcánk duzzadtságától telhetőleg bevásároltunk egyet-mást, s d. u. 3 óra körül Krasznahorka felé vettük utunkat. Utunkban elsuhantunk a szádellői völgy előtt is, de sajnos csak messziről pillanthattunk be a magas sziklákkal szegélye­zett völgykatlanba. Láttunk ma már használhatatlanná vált erődöket is, amelynek hajdani hivatása az amúgy is maroknyi magyarság megtizedelése volt. Majd magas hegyre, fenyvesek közé vezetett az út. Nemsokára felértünk a tetőre, s alattunk a völgyben megpillan­tottuk „Krasznahorka büszke várát“. A községen innen fekszik a felbecsülhetetlen értékű mauzóleum, amelyet Andrássy Gyula gróf építtetett feledhetetlen feleségének és sajátmagának. Miután ezt megnéztük, megcsodáltuk, Rozsnyóra vitt az utunk. Diákszállóban aludtunk, ahol bizony nem voltak matrácos, puha ágyak, sőt! Mégis mindnyájan olyan jól aludtunk, mintha tündérek ringattak volna el. Korán reggel- 47 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom