Angolkisasszonyok katolikus leánygimnáziuma, Eger, 1938

Óda

Szent Gecilia néuünnepén.

Gecilia, egyházunk drága szentje, SMa zengjen ének, szóljon harsona, 9Aa zengjen téged bűvös muzsikában <P1 templomokban búgó orgona! Gemondtál bár az életörömökről,

®e a zenének hangja megkapott. Szórt vagy ennek égi védőszentje, Sípod s lantod ad erre alapot.

Gecilia, óh Gsten szüze, szentje —, 'kihez az cÚr elküldte angyalát, ‘Pogány hóhérnak áldozata lettél :

Srős hitedet el nem hagyhatád!

Őol a pogányság tobzódott a bűnben, Ce ott örömmel vártad a halált,

‘De hősi lelked meglelte jutalmát: cJested nyugalmat *Szentélyében talált

Gsodás világ volt az, amelyben éltél,

— kétszáz év múlt krisztus Urunk után — Gsten virágos kertje kivirult az apostoloknak munkája nyomán.

Óh, sok szép szent: sok illatos virágszál, Óh, sok ezer szűz, ékes liliom, kiket megérlelt Ssten szent kegyelme, ‘Rájuk zúdult a zsarnok hatalom!

ííz égi hárfád bűvös pengetése íRngyalkaroknak ajkán megmaradt.

9VH is halljuk a húrok rezdülését kis templomunknak ívei alatt.

Gecilia, a húrok védőszentje,

Őadd szóljon hárfád most ez ünnepen, SMalasztod árja töltse kebleinket,

SMikor e sok szív itten ünnepel!

Sger, 1938. november 21.

Vitéz Veszprémi] (Dezső.

<-Srf*8*34'1