Angolkisasszonyok katolikus leánygimnáziuma, Eger, 1930
MÁRCIUSI GONDOLATOK.*) Tavasz van, március, életfakadás! A napfényes utcákon édes, kicsi hóvirágok csilingelnek. Mily kedvesek, bájosak ! Hófehér arcocskájukból reám mosolyog a tavasz. Elgondolom mennyi napsugár, energia puhította azt a csonttáfagyott, jeges földet, míg rideg nyoszolyá- jából kiszerénykedett az a fehér, mosolygó, virágkisasszony. Mennyi feszülés, lendület, életakarás dolgozott összehatóan azokban a parányi csepp csirasejtecskékben, míg végre reszketem, fehér fejecskéjét kidugta hideg takarója alól a napsugár-vőlegény felé, s oda remegte pici sziromnyelvén: Hívtál, íme itt vagyok. Itt, itt melengető karjaidban én szerelmesem! Mi is ilyen fejlődő életsejtecskék vagyunk. Föld, sár, feketeség, rögbefagyott világ vesz körül. Melengető sugárra van szükségünk, hogy ki tudjunk bontakozni az ösztönös földízű világból. Nap kell a lelkűnknek is, nekilendülésekre ösztönző fényforrás. Nem érjük be a földdel! Azért menekülünk az ideálok világába, a mi melengető fényforrásunkhoz. Itt találkozom én a márciusi gondolattal. Ennek a sugara eszemet, szívemet érinti, életre, nekifeszülésre, törhetetlen munkára ösztönöz. Szava, harsonája van hozzánk: Keljetek fel, ébredjetek, nőjjetek ki a környező fagyból, feketeségből, a szebb, a napsugaras, meleg életre! Fejtsétek ki — abennetek, mint csirákban — szendergő energiát munkás élettel. Nőjjetek, nyújtózzatok a napsugár, az eszmények felé. Tagjai vagytok egy szerencsétlen, megbénított országnak, s ez a szegény, árva haza tőletek várja bilincseinek feloldását ! Elnémult a csatatér, de nem a háború. Letörött a zászló, de nem a mi hitünk. Pihen a kard, de nem a mi kezeink. Munka, munka ez lesz a mi eszünkbe, szívünkbe s karjainkra vésve. Általa találjuk meg kiteljesedésünket, nyitunk rá igazi önmagunkra. Eletet követelünk ! Az élet pedig munka, égés, áldozat. Sokszor szürke, lassú véráldozat, de fönséges áldozat akkor, ha belekapcsoljuk a közösség, a magyarság gondolatvilágába. Ez a munka szögez az iskolapadokhoz, azt mondja: Neked itt a helyed, itt kell kikalapálnod a nemeset, a szépet, az erkölcsöset, itt kell teleszívnod a lelkedet tudással, világossággal. Itt mi is nagy hősök lehetünk a kötelességteljesítés mezején. * 1 *) Elmondotta a Szerző az idei március 15-iki hazafias ünnepségünkön. 1
