Állami gimnázium, Eger, 1943
5 5. Tanulmányi és fegyelmi állapot. A háború sok-sok következménye ebben az iskolai évben a tavalyiaknál is súlyosabb nehézségeket támasztott oktató-nevelő munkánkban: az öthónapos vakáció a szokottnál nagyobb mértékben homályosította el tanulóink ismereteit, tompította figyelmi és kapcsolási készségét, lazította fegyelmét; a tanári testületben a katonai bevonulások, áthelyezések és betegségek folytán beállott változások miatt ismételten változtatnunk kellett a tárgyfelosztást és az órarendet; a polgári iskola 4 osztályának és 4 tanfolyamának iskolánk épületében való elhelyezése miatt csak 45 perces órákat tarthattunk; fegyelmezési nehézségeket vont maga után az is, hogy a két altiszt bevonulása és a takarítónő megbetegedése következtében iskolánk hosszabb időn át takarító- és fűtő-személyzet nélkül volt; az általános háborús légkör s a légi veszélyek gyakori ismétlődése még csak fokozták a nehézségeket. A tanári testület mindent megtett, hogy leküzdje ezeket az akadályokat: szept. és okt, hónapokban fogadóórákon adott útbaigazítást a tanulóknak leglényegesebb tárgyi ismereteik felevenítésére; az iskolai év folyamán két ízben is készített a felére csökkent szorgalmi időnek megfelelő tanmenetet, hogy oktató munkájának módszerességét biztosítsa: igyekezett a 45 perces órákat a leggazdaságosabban kihasználni; készséggel vállalta a helyettesítésekkel járó munkatöbbletet; a maga gondjainak kikapcsolásával, a háborúnak a nemzetnevelés szolgálatába való állításává! törekedett a munkakedvet felkelteni és fokozni. Ennek a lelkes tanári munkának volt az eredménye, hogy súlyosabb fegyelmi vétség április 1-ig alig fordult elő, hogy a kitűzött anyagot lényegében sikerült elvégeznünk, ha már az összefoglaló ismétlésekre nem is kerülhetett sor, és hogy a tanulmányi eredmény jó. 6. Valláserkölcsi és hazafias nevelés. A tanári testület mindennapi munkájával arra törekedett, hogy tanítványaiból Istenben, a másvilágon mindent számonkérő igazságos Bíróban rendületlenül hivő, önérzetes, tettre testben és lélekben kész és képes, a magyar közösségért dolgozni tudó ifjúságot neveljen, amely katonailag is, szellemileg és lelkileg is meg tudja védeni, és tovább tudja fejleszteni magyar értékeinket. Ennek a nevelői munkának még ebben a csonka évben is megmutatkoztak eredményei: a leventék és cserkészek készséggel állottak a város szociális egyesületeinek rendelkezésére, a honvédek javára többször is gyűjtöttek a maguk filléreikből, dr. Király István tanár irányítása mellett szép eredménnyel foglalkoztak az idősebb tanulók a fronton küzdő apák fiaival. Valláserkölcsi téren buzgón teljesítették kötelességeiket. A rk. tanulók kétszer gyóntak és áldoztak közösen, de vasárnaponként is szép számmal járultak a szentáldozáshoz, kivált a hónap első vasárnapján. Az évi lelkigyakorlatukat márc. 22—25. napjain végezték ft. Verrasztó József hitoktató úr és P. Tirpák József inter- nátusi igazgató vezetése alatt. A ref. tanulók csendes napjai márc. 24—25. napjain voltak. 7. Értekezletek. A tanári testület a Rendtartás előírta értekezleteken kívül szept. és okt. hónapokban 4 módszeres és nevelési tárgyú értekezletet tartott. Ezeken előadással szerepeltek : Lemle Rezső (A német nyelv tanításának módszertani kérdései.), dr. Király István (A hadbavonultak gyermekeinek és a hadiárváknak különös gondozása az iskolában.), Mjazovszky Albert (A nevelés feladatai a háborúban.), Földy Ágoston (A latin nyelv tanításának módszertani kérdései.), Nagy Sándor (A gyermek lelje örömét az iskolában!), Pop Aurél (Eger művészete iskolai szempontból ), Kocsis Károly (Az iskola szerepe a közvélemény formálásában.), dr. Barkóczy László (Természettani módszertani kérdések.), a Nemzetnevelők Könyvtárának egy-egy kötetét ismertették: Darvas Andor,
