Állami gimnázium, Eger, 1941
11 a beállott új helyzet kitágította nevelői munkakörét, felismerte a hátország külön nagy harcának megvívásában ráváró feladatokat. Tudta, hogy minden magyar erőt a magyar háború szolgálatába állítani a nevelői munkában annyit jelent, mint gyermekeken keresztül irányítást adni a szülőknek, a szülőkön keresztül erősíteni a magyar társadalom hátországi állásait. Ezért az iskolai munka vezető, mindenek felett való szempontjává a krisztusi alapon nyugvó hazafias nevelést tette. Jó példájával, a tantárgyak anyagában kínálkozó alkalmak gondos kihasználásával, buzdító és figyelmeztető szavával mindig arra törekedett, hogy Krisztus istenségének, a magyarság európai hivatásának hitében megedzze, lelkében a katonai ideál továbbépítésével cselekvésre képes, jó polgárrá nevelje a gondjaira bízott ifjút, aki áldozatos lélekkel, férfiasán maga is gyakorolja a lemondást, és környezetét is ráneveli, aki maga is közreműködik kis körében a gazdasági javak igazságos elosztásában, ahol tud, segít katonáink ellátásában, és minden erejéből üldözi a rémhíreket, az ellenállást alattomosan bomlasztó tréfákat és adomákat. Ezt a hazafias érzést volt hivatva erősíteni minden tantárgy minden órája, ezt ápolták az ünnepélyek és megemlékezések is. Az a két ládára való dohány és egyéb ajándék, amelyet tanulóink a Magyar Vöröskereszt útján hős honvédeinknek küldtek karácsonykor, cserkészeink zászlóérme, amellyel az Országos Országzászló Bizottság tüntette ki őket áz egri országzászlónál teljesített példás szolgálatukért, a VIII. o. tanulók dicsérete, amelyet a miskolci hadtestparancsnok úr azért küldött nekik, hogy az első hívó szóra teljes számban jelentkeztek érettségi vizsgálatuk után katonai szolgálatra, mind azt bizonyítja, hogy a nevelői munka eredményes volt: ifjúságunk nemcsak lelkesedni tud a hazafias eszmékért, hanem cselekedni is, ha kell, áldozattal, lemondással, ha kell, a munkatöbblet örömös vállalásával. Valláserkölcsi téren ifjúságunk buzgón teljesítette vallási kötelességeit, indokolatlanul senki sem maradt el a vasár- és ünnepnapi kötelező istentiszteletről. Katolikus tanulóink a tanév folyamán négyszer gyóntak és áldoztak közösen, de vasárnaponként is szép számmal járultak a szentáldozáshoz. Az évi lelkigyakorlatukat március 19 — 22. napján végezték. Főt. dr. Mészáros Lajos teológiai tanár úr tartott külön az alsósoknak és külön a felsősöknek naponta 2—2 elmélkedést. Az ev. tanulók lelkigyakorlatai március 27 — 28-án, a ref. tanulók csendes napjai április hó 13—14-én voltak. 8. Ünnepélyek és nyilvános előadások. 1. Szeptember g-én volt az évnyitó ünnepély a gimnázium udvarán. A magyar Hiszekegy eléneklése után az igazgató megnyitó beszédében a június óta beállott változásokra, hazánk helyzetére és katonáink hősi küzdelmeire hivatkozva fokozottabb kötelességteljesítésre, elsősorban a takarékosság erényének gyakorlására hívta fel a tanulókat, majd pedig a fegyelmi szabályok ismertetése után az új növendékeket az intézeti zászló alatt az iskolacsalád tagjaivá avatta. Beszéde után az ifjúság elénekelte a Himnuszt, és díszmenetben vonult el a nemzeti zászló előtt. 2. Október 6-án, osztályonként tartott gyászünnepségen és gyászistentiszteleteken áldozott ifjúságunk az aradi 13 emlékének, és képviseltette magát a főiskolai ifjúságnak a Knézich-emléktábla előtt rendezett hazafias ünnepélyén. 3. Október i8-án, Eger felszabadulásának 389. évfordulóján, testületieg résztvettünk az egri tanulóifjúságnak a várban rendezett ünnepélyén, amelyen Boza Albin Vili. o. tanuló szavalattal szerepelt. 4. November i-én, önképzőkörünk rendezte meg a Gárdonyi-Társasággal az egri iskolák ifjúságának jelenlétében a hagyományos Gárdonyi-ünnepélyt a költő sírjánánál.
