Állami gimnázium, Eger, 1940

9 budapesti IX. kér. Fáy András-gimnáziumhoz, Szerencsi Zoltán rendes rajz­tanárt pedig a gyergyószentmiklósi áll. gimnáziumhoz helyezte át. Lévai István r. tanárnak olaszországi tanulmányútjáról való visszatérése után kivált a tanári karból főt. Reszler Szerafin minorita atya is. Évkönyvünknek a súlyos gazda­sági okok miatt szűkre szabott keretei nem engedik meg, hogy távozó kartár­saink munkásságát és érdemeit megfelelő módon méltassuk. Eredményekben gazdag működésükért és kedves, baráti magatartásukért fogadják ezúton is az intézet háláját és köszönetét. A jó Isten áldása kísérje őket további életükön, új munkakörükben. Az intézettől megvált tanárok helyébe a nm. V. K. M. Barkóczy László h. tanárt a rozsnyói, Grigássy Mihály r. tanárt az ungvári, Pop Aurél ideigl. r. tanárt pedig a kolozsvári áll. gimnáziumtól helyezte át intézetünkhöz. 1 3. Hivatalos látogatások. A tankerületi kir. főigazgató helyettese: vitéz Zatskó Gyula tanügyi tanácsos, középiskolai szakelőadó 1940. november 12., 13., 14. és 15-én hivatalos látogatást tett intézetünkben. Jelen volt az egyes tantárgyak óráin és megvizsgálta az iskola épületét, a szertárakat és könyv­tárakat. Tapasztalatairól a november 15-én tartott főigazgatói értekezleten számolt be. 'Főt. Baráczius József prépost-kanonok úr, hitoktatási felügyelő március 31-én, április 2., 3. és 4. napjain végezte hivatalos látogatását, május 12-én pedig elnökölt a VIII. o. hittani összefoglalásán. Bohn Ferenc dr. tan­ügyi főtanácsos, testnevelési szakfelügyelő 1941 május 23-án megtekintette inté­zetünk tornatermét és résztvett a IV. osztály testnevelési óráján, 1941. június 4-én dr. Balassa Brúnó min. osztályfőnök úr látogatta meg intézetünkben a szóbeli érettségi vizsgálatokat. 4. A tanítás anyaga. A tanítás az I—VI. o.-ban az 1934. XI. t. c. alap­ján készült új gimnáziumi, a VII. o.-ban az 1926. évi reálgimnáziumi, a Vili. o.-ban pedig az 1926. évi reáliskolai tanterv szerint folyt. Az V—Vili. o.-ban a nm. V. K. M. 31.702/1934. sz. rendelete értelmében a francia nyelv mellett az olasz nyelvet tanítottuk, mint második modern nyelvet. Az előírt anyagot minden osztályban elvégeztük. 5. Tanulmányi és fegyelmi állapot. Az iskola oktató-nevelő munkáját a tanári testület egyes tagjainak hosszabb ideig tartó távollétén kívül elsősor­ban az általános világhelyzet nehezítette meg. A világ nagy népei közt dúló háború rohanó eseményei, hazánk határain belül pedig ősszel Erdély egy részé­nek örvendetes visszatérése, tavasszal meg a Délvidék visszafoglalása állandó feszültségben tartottak tanárt és tanítványt egyaránt, és nem engedték kiala­kulni azt a nyugodt légkört, amely a zavartalan iskolai munkának első feltétele A tanári testületnek lelkiismeretes munkájával a munkatöbblet szíves vállalásá­val mégis sikerült elérnie, hogy az ifjúság nagyrésze becsülettel teljesítette iskolai kötelességét. Tanító és nevelő munkánknak egy másik gátló körülménye volt ebben az évben is a bejáró tanulók nagy száma (39). Ezek a tanulók korán kelnek, későn érnek haza, a vonatkorlátozások idején pedig sokat hiányoztak is, amíg ideig­lenes elhelyezést nem nyertek. Komolyabb panasz nem merült fel ugyan elle­nük, de maga a bejárás ténye hátráltatta őket fejlődésükben, mert a be és visszautazásra fordított időt vagy pihetésüktől kell elvonniok, vagy önnevelésük­ben, testük edzésében maradnak el városban lakó társaikkal szemben. Dicséretére szolgál ifjúságunknak, hogy a mai idők parancsát megértve, szorosan vett iskolai kötelezettségein felül is sokoldalú tevékenységet fejtett ki. Az ifjúsági egyesületek beszámolói mutatják, hogy alig van ifjúság számára

Next

/
Oldalképek
Tartalom