Állami gimnázium, Eger, 1939
gadni a kormányt. Nehéz, szinte emberfeletti munkát vállalt s hűséges segítő társával, Kántor Nándor igazgatóhelyettessel újra felemelte az intézetet. Ma már mindketten az örökkévalóságban pihennek, akiknek életében talán egy percnyi pihenőjük sem volt a közért, a magyar jövőért fáradozva. * Dr. Habán Mihály Liptószentmiklósról menekült a cseh megszállás miatt Egerbe. 1919. április 10-én vette át az intézet vezetését. A tanítás nagy nehézségek között folyt. Több tanulót a vörös hadseregbe kényszerítettek. A csehek és vörösök harca, a vidéki tanulók menekülése is megnehezítette a tanítást. Végre június 7-én parancsra a város minden intézete befejezte a tanévet. Erről a tanévről még értesítőt sem adhattak ki. Az 1919—20. tanév csak október elején kezdődött, A szénhiány és spanyol járvány miatt még egy hónapig szünetelt télen a tanítás. Sok változás volt a tanári testületben főleg a menekült tanárok miatt s így a tantárgyfelosztás folytonos módosítása is megnehezítette a tanítást. A fegyelem újra megerősödött, de a tanulók nehezen szoktak hozzá a komoly munkához. így az előmenetel gyenge volt. A szénhiány miatt a rajz- és kísérleti termeket télen nem használhatták. A tornaterem használhatatlan állapotban került vissza s a tanulók egy darabig a ciszterci gimnázium tornatermét használták. Március 21-én, a proletárdiktatúra szomorú évfordulóján, az intézet ünnepélyt rendezett a keresztény nemzeti eszme megerősítésére. A trianoni béke aláírásának megrendítő hírére a tanárok kitartásra s áldozatos munkára buzdították a növendékeket. Gaál Mózes tankerületi kir. főigazgató megrázó szavakban emlékezett meg Trianonról a Csonkaország első érettségizettjei előtt. Trianontól a gimnáziummá alakulásig (1920—1935). 1921- ben két buzgó, kötelességtudó tanárát veszítette el az intézet: dr. Opré Tivadart és Simonyi Miklóst. Örömmel üdvözölte az intézet Vigh Béla nyug. igazgatót, amikor a Kormányzó Úr Öfőméltósága tankerületi kir. főigazgatói címmel tüntette ki. Az intézet először tartott «Magyar Jövő» napot. 1922- ben meghalt Jablonszky Flóris, az intézet nyugalmazott tanára. 23 éven át tanított, nevelt az intézetben. Nagytehetségű, fáradhatatlan, jóságos, igazságos tanár volt. Megszállt területen temették el. Sokat szenvedett tanár és tanuló egyaránt a szénhiány miatt, sokszor fűtetlen tantermekben. Újra megindultak az 1914. óta szünetelő ismeretterjesztő előadások. A testnevelés nagy fejlődésnek indult s ez Bereczky Lóránt tanár érdeme. Úszásban, atlétikában, szertornában egyaránt nagy sikereket értek el a tanulók. Dr. Király István tanár megszervezi a «Dobó István» cserkészcsapatot. Ez volt városunk legelső cserkészcsapata. A cserkészcsapat ünnepélyes fogadalomtételén dr. Szmrecsányi Lajos Főpásztorunk, a csapat védnöke is megjelent. 1923- ban kiemelkedő esemény volt Petőfi centennáriumának megünneplése. Az énekkar az országos dalversenyen a negyedik helyet érdemelte ki. Nagy nehézséget okozott a fűtőanyag hiánya. Még 1924. januárjában is előfordult, hogy csak másodnapos tanítást lehetett tartani osztályonkint felváltva. 1924. májusában Kolosy Mór, az intézet 22 éven át volt tanára húnyt el. Kemény jellem, gondolkodó fő volt. Szomorúan kísértük utolsó útjára. A tankerület első tanulmányi versenye sikert hozott az intézetnek. Az országos dalversenyen az énekkar a 2. csoport második helyét érdemelte ki.
