Állami gimnázium, Eger, 1939
28 a jövedelem. A tankönyvek elrongyolódtak. Új tankönyveket beszerezni jövedelem hiányában már nem tudtak. Az utolsó években az Egyesület jövedelme már csak a VKM évi 150 pengős ellátmányából és kisebb adományokból állott. 1937—38-ban mindössze 29 tanuló kapott 63 darab kölcsönkönyvet s 1 tanuló tandíjsegélyt. 1938-ban végre döntő fordulat állott be a Segítő-Egyesület történetében. 1938. november 19-én megalakult az új «Ifjúsági Segélyzö Egyesület» a miskolci tanker, kir. Főigazgatóságától jóváhagyott alapszabályok szerint. Az ISE a mindenkori igazgató felügyelete alatt működik. Tanár-elnöke dr. Janák Viktor. A tisztikar az ifjúságból került ki. Az ISE célja az önképzés nemes, nagy nevelőértékű eszméjének gyakorlati megvalósítása. A tagok az intézet önként belépett tanulói. Tagsági díj évi 1 pengő. Az ISE arra törekszik, hogy a szegény, rászoruló tanulókat tankönyvvel, tandíjsegéllyel és tandíjkölcsönnel támogassa. A szegény, arra érdemes tanulókat a tagdíj fizetése alól is felmenti. A tanár-elnök irányításával önmaga határoz a közgyűléseken és választmányi üléseken. A tanulók az egymást segítés nemes eszméjét lelkesen fogadták. Bizonyítja ezt, hogy minden kényszer nélkül a megalakuláskor 267 tanuló jelentkezett tagnak. Az első év a gyűjtés éve volt, de már néhány tanulót tandíjkölcsönnel és segéllyel támogattunk. A második évben már 343 darab tankönyve volt az ISE- nek s 112 tanulót támogatott tankönyvvel. Tandíjkölcsönt kapott 6 tanuló, tandíj-, érettségi és ruhasegélyt 3 tanuló 50 pengő értékben. Az ISE az idén is jövedelmének legnagyobb részét új tankönyvek beszerzésére és tankönyvek kötésére fordítja. A Bajza-Önképzőkör 1898. szept. 24-én alakult meg 133 taggal. Első tanár-elnöke dr. Rózsa Géza volt. A következő évben Olvasókörrel bővült. A tagok tudományos és szépirodalmi folyóiratokat olvashattak. A tagdíjakból és gyűjtésből szép összeget fordíthatott pályadíjak, beszédek, szavalatok jutalmazására. Evenkint többször díszgyűlést rendezett nagy közönség előtt. Október 6-án és március 15-én minden évben ünnepélyt rendezett az intézet és nagy közönség részvételével. Leleplezte patrónusának arcképét. Az Önképzőkör évről-évre fejlődve hathatós támogatója iskolánknak nevelőoktatói és jellemképző feladata teljesítésében. Betölti az önképzés nemes hivatását. Tagjaik egyéni hajlamaiknak, képességeiknek megfelelő munkálkodást fej tenek ki. E munkálkodás felöleli az iskolai oktatás összes tárgyait s mai fontos életbevágó problémáinkat. Az Önképzőkör már 1913—14-ben 12 szakosztályt szervezett. A világháború kezdetétől 1919-ig az Önképzőkör is tétlenségre volt kárhoztatva. 1921-től Vucskits Jenő tanár-elnök vezetésével nagy erővel indult meg a munka. Tóth Gyula tanár irányításával művészeti szemináriuma is volt. Kiemelkedő ünnepélyt rendezett 1923-ban Petőfi születésének századik évfordulóján. 1924-ben Madách emlékünnepélye is nagy sikert aratott. 1924. óta Lemle Rezső tanár-elnök vezetésével buzgón munkálkodik az egyéni képesség kifejlesztésén. Törekszik a bátor, biztos fellépés, gondolkodó képesség elsajátítására s az iskolával karöltve a közért való munka megkedvel- tetésére. Az utolsó évek kimagasló eseménye volt a Herczeg- és Kölcsey-emlék- ünnepély. A Sakk-Kör 1932-ben Baranyó Ernő tanár-elnök vezetésével alakult meg, mint az Önképzőkör társszakosztálya a III—VIII. osztályú tanulók közül. Az elmélet alapjait Zagyva Géza, az Egri Sakk-Kör tagja rakta le. 1938-ban a Sakk- Kör hetes csapata első lett az Eger város fő- és középiskolai bajnokságáért rendezett versenyen. Oklevelet nyert és védője lett az Egri Sakk-Kör örökös vándorserlegének. A fő- és középiskolai meghívásos egyéni versenyen Juhász Lajos
